Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-09 / 236. szám

2 1996. október 9., szerda Világkrónika UJ KELET " Magyar Távirati Iroda Figyelmeztetés Phenjannak Az amerikai vezetésű koreai ENSZ-parancsnokság figyel­meztette kedden Phenjant: az ENSZ-csapatok visszavernek minden Dél-Korea-ellenes provokációt. Az ENSZ-parancsnok- ság arra reagált a phenjani vezetőkhöz intézett levelében, amelyet Panmindzson határtelepülésen adtak át az északi fél­nek, hogy a kommunista állam megtorlással fenyegette Dél- Koreát a múlt havi tengeralattjáró-incidensért. „A tények arról tanúskodnak, hogy az északi tengeralattjáró szándékosan ha­tolt be déli vizekre, nem pedig véletlenül, amint Phenjan állít­ja” — idézett az AP az ENSZ-parancsnokság leveléből. Lukasenko engedékeny Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök kész a kompro­misszumra a parlamenttel, az alkotmánymódosításról tartan­dó népszavazás ügyében. Ezt maga az államfő jelentette be kedden Minszkben, közölve, hogy a Legfelsőbb Tanács hét­végi ülésén kész ismertetni erre vonatkozó javaslatát. A le­hetséges kompromisszumról annyit árult el, hogy az általa indítványozott alkotmánymódosító javaslatok közé kész fölvenni néhányat a parlament által kezdeményezett módo­sítások közül, ha ennek fejében a Legfelsőbb Tanács képviselőinek fele támogatná az általa szorgalmazott refe­rendum november 7-ei megtartását. Lukasenko és a Legfelsőbb Tanács vitája hónapok óta tart. A képviselők el­lenzik az alaptörvénynek az elnöki hatalom növelését jelentő módosítását. Elégedetlenek a csehek Négy hónappal a parlamenti választások után a cseh la­kosság 45 százaléka elégedetlen a belpolitikai helyzettel. Az ellenkező véleményt, tehát hogy jó irányba fejlődnek a dolgok, a lakosság 36 százaléka osztja. Egyebek között ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Mladá Fronta Dnes című lap számára szeptember végén készített a prágai Pactum közvéleménykutató intézet. Csehországban a rendszervál­tás óta először állt elő olyan helyzet, hogy az elégedettekkel szemben többségbe kerültek az elégedetlenek — írja keddi számában a lap. Választási kampány Tokióban Japánban megkezdődött a 12 nap múlva esedékes alsóhá­zi választásokat megelőző kampány. A választások tétje az, hogy a kilenc hónapja hatalmon lévő, Hasimoto Rjutaro ve­zette kormánykoalíció újból bizalmat kap-e, avagy — ami valószínűbb — új összetételű kormány alakul. Kérdés az is, megtörik-e a kormányban és az ellenzékben egyaránt döntő befolyású konzervatív erők monopóliuma, a politikától meg- csömörlött szavazók kellő támogatásban részesítik-e az újon­nan alakult, liberális színezetű Demokratikus Pártot. Az ab­szolút többség megszerzésére egyetlen pártnak sincs reális esélye, így valószínűleg koalíciós kormány alakul ismét a választások után. Az 500 képviselőházi helyért mintegy 1400 jelölt száll harcba. Nincs joga vétóra? Egyetlen országnak sincsen joga, hogy megvétózza más országok belépését a NATO-ba — szögezte le az ukrán elnök abban az interjúban, amelyet madridi látogatása alkalmából adott az El País című újságnak. Leonyid Kucsma kifejtette, hogy országa nem törekszik a NATO-tagságra, bár aláírta a békepartneri egyezményt, és tudományos együttműködést folytat az atlanti szövetséggel. Ukrajna nem ellenzi más or­szágok belépését, nem keres „ellenszövetségeseket”, csupán ahhoz ragaszkodik, hogy „a bővítésnél vegyék figyelembe az ukrán érdekeket. Európa katonai tömbökre való felosztá­sát mindenesetre el kell kerülni”. tét: a békefolyamat megőrzése Arafat „először” Izraelben Jasszer Arafat palesztin elnök kedden az izraeli Caesareába érkezett, hogy a zsidó államban tett első közéleti látogatásán Ezer Weizman izraeli államfővel tár­gyaljon. MTI _____ Az államfő szerepe alap­vetően formális az izraeli po­litikai életben, ezért a találko­zó fontossága a palesztin vezető rangjának jelképes megerősítésében rejlik, és Arafat politikai eredményként könyvelheti el. Weizman a megbeszélésekkel érzékeltet­ni akarja, hogy a palesztin el­nököt tarja Izrael legfontosabb partnerének a béketárgyalás­okon, egyúttal jelzi Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő számára: tegyen meg minden tőle telhetőt a vitás kérdések megoldásáért a palesztinokkal folytatandó átfogó megbeszé­léseken. A palesztin elnök megérke­zéséről részletesen beszámo­ló Reuter és AP jelentése sze­rint Arafatot izraeli katonai helikopter szállította Gázából a Földközi-tenger partján fekvő Caesareába. A helikop­ter az elnöki rezidencia kö­zelében szállt le. Az 1979-ben kötött egyiptomi—izraeli bé­kemegállapodás egyik létre­hozójának tartott Weizman villája kertjében várta a kha- kiszínű egyenruhában és szo­kásos fekete-fehér kefiájában érkező Arafatot. A két politi­kus kezet rázva üdvözölte ^egymást, majd elindultak a teraszra, ahol egy kötetlen, szabadban rendezett ebédet készítettek elő Arafat és Weiz­man, illetve a mintegy fél tucat tanácsadó számára. A szervezők minden tányér mellé egy olajágat helyeztek. A Weizman-villa körül szi­gorú biztonsági intézkedések léptek életbe a megbeszélé­sek idejére. Három rendőrségi helikopter köröz az épületek felett, mesterlövészek őrköd­nek a háztetőkön, és terepjá­rók járőröznek a tengerpar­ton. A kíváncsi szomszédok ugyancsak felmásztak a ház­tetőkre és távcsövekkel kém­lelik Arafatot, akit az izraeli­ek hosszú időn át a zsidó ál­lam elpusztítására törő, leg­főbb terroristaként szidalmaz­tak. Az izraeli rádió Danny Na- veh kabinettitkárra hivatkoz­va közölte, hogy a palesztin és az izraeli elnök találkozó­ján várhatóan az izraeli had­sereg régóta húzódó, hebroni átcsoportosítását vitatja meg. A rádió hozzátette, hogy Weizman és Netanjahu kedd reggel telefonon egyeztette álláspontját. Arafat a keddi ceasareai megbeszélések előtt elmond­ta, hogy „a békefolyamat megőrzésének mikéntjét” akarja megvitatni Weizman- nal, miután — a palesztin ve­zető szerint — Izrael négy hó­napja késlekedik a már aláírt megállapodások végrehajtá­sával. Uraim, döntenünk kell: Megagjuk magunk a Hadügyminisz­tériumnak? Maros megyei viták Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Maros megyei Nép­újság keddi számában nyílt levéllel fordult a megyei választókhoz és választottakhoz, a képviselő-jelölés kapcsán kialakult heves nyilatkozatháború megszün­tetésére, választási összefogásra buzdítva a helyi ma­gyarságot. „Nem hiszem, hogy akkor kell a legnagyob­bat ütnünk egymáson, amikor éppen mások is ütni akarnak rajtunk” — írta. MTI A Népújság hasábjain két hete egymást követik a pole­mikus állásfoglalások azzal kapcsolatban, hogy a jelölés során olyan helyre sorolták be a megyei vezető testületek Borbély László képviselőt, a megyei RMDSZ-szervezet volt vezetőjét, amely nem biz­tosít számára új parlamenti mandátumot. Borbély ezért le is mondott a jelölésről. Éles hangú támadás érte a szavát Borbély László mellett felemelő Sütő András írót is, aki a történ­tek miatt lemondott a megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címéről. Az RMDSZ elnöke mélyen elítélte azt a magatartást, amely valós vagy vélt sérelmekre nem érvekkel vág vissza, hanem rá­galmakkal. ,,A diktatúrával 1989 előtt szembeforduló, majd később ezért szinte életével fizető írónkkal nyugodtan vitázzék, aki nem ért vele egyet, de vita és vádaskodás között ég és föld a távolság” — szögezte le. „A lejáratás, a sárba ránga- tás idegen attól a szellemtől, amely ezt a szövetséget hét esztendővel ezelőtt életre hívta. Ez érvényes a válasz­tások előkészítéséért felelős helyi és megyei RMDSZ- vezetőkre is, akiknek nem sokat segít senki azzal, ha pontos, világos, célratörő kri­tika helyett alaposan főbe kólintja őket” — írta a szö­vetségi elnök. Hozzáfűzte: „Nem vagyunk olyan gazda­gok, hogy így pazaroljuk el egymás múltját, jelenét, mun­káját, erkölcsi tőkéjét, mint ahogy a gyakorló politiku­sok közül is arra, aki értékes­nek bizonyult, ezután is szá­mít az RMDSZ”. Valódi-hamis festmények MTI Régi nagy művészek fest­ményeit megvásárolni ma már igen drága mulatság. Egy olasz tanár ötlete révén azon­ban könnyen megszerezhetik kedvenceik képeit azok is, akiknek nincsenek dollármil­lióik e célra. Igaz, amit kap­nak, nem eredetiek, de töké­letes másolatok, és tulajdon­lásuk semmiféle törvénybe nem ütközik. Daniele Dondé professzor hétfőtől Brüsszelben rendezi meg a valódi-hamis festmé­nyek kiállítását és vásárát. A tanár úr negyven tehetséges festőt kért meg arra, hogy má­solja le kedvenceit a nagy mes­terek művei közül. Ezek felis- merhetetlenül tökéletes máso­latok, de töredékébe kerülnek az eredetinek: csupán 40—70 ezer belga frankot (200—350 ezer forintot) kémek értük — és még alkudni is lehet. Dondé tárlatán ezúttal Van Gogh, Gauguin, Cézanne, Mo­net, Degas, Renoir, Modiglia­ni és Toulouse-Lautrec viszik a prímet. A 120 festményt a brüsszeli Amigo szállodában állították ki — ott lehet vasár­napig megvásárolni őket, el­beszélgetni a festőkkel, alku­dozni velük, vagy akár újabb hamisítványokat rendelni. A kiállítás egyébként tel­jesen legális. Dondé pro­fesszornak arra is volt gond­ja, hogy az eredeti képek festőinek leszármazottjaival rendezze a szerzői jogi kér­déseket. Északír merénylet MTI Egyetlen terrorcsoport sem vállalta eddig a fe­lelősséget azért a súlyos merényletért, amelyet elő­ző este követtek el a brit ki­rályi haderő észak-írorszá­gi főhadiszállása ellen. A Lisburn városában végre­hajtott támadás, amelyben két nagyerejű, gépkocsik­ba rejtett pokolgép robbant fel, komoly károkat oko­zott a katonai létesítmény­ben. A húsz sérült közül négyen még kedden is vál­ságos állapotban voltak. Egyikük olyan súlyos sérü­léseket szenvedett, hogy a helyi kórház tájékoztatása szerint minimális az esély felépülésére. A kedden teljes erővel megindult vizsgálat fő cél­ja annak kiderítése, hogy miképp sikerülhetett be­csempészni a pokolgépeket rejtő két gépkocsit a had­sereg legszigorúbban őr­zött létesítményeinek egyi­kébe. Kommentárok Suchman menesztése MTI Suchman Tamás menesz­tése csekély hatással lesz Magyarország privatizációs terveire — véli a The Wall Street Journal Europe című gazdasági szaklap, amely keddi számában foglalko­zott a témával. A lap a szoci­alista kormányzatot sújtó eddigi legnagyobb botrány­nak minősítette a 800 milli­ós sikerdíjból kinőtt belpo­litikai feszültséget. A lap elemzőket idéz, akik szerint a tőzsdei befektetők minden bizonnyal kivárnak néhány napot, de a történ­tek aligha változtatnak jelentősen a magyar értékpa­pírok forgalmán vagy árfo­lyamán. Nem várható meg­torpanás a privatizációs fo­lyamatban sem—mutat rá a lap, emlékeztetve arra, hogy Horn Gyula is ígéretet tétt a már megkötött megállapo­dások betartására, illetve a magánkézbe adás ütemének fenntartására. A Tocsik-üggyel foglal­kozó keddi írásában a bécsi Kurier beszámol arról, hogy nemcsak az ÁPV Rt. vezér­karát váltották le, de Such­man Tamásnak is miniszteri tárcájába került a „honorá­riumbotrány”. A lap megem­líti: Hóm Gyula miniszter- elnök cáfolta az ellenzék azon állítását, hogy ő már ré­gebben tudott a nagy össze­gű kifizetésekről, illetve hogy a pénz pártszámlákra került. A bulvárlap hivatalos kö­rökből úgy értesült Bécsben, hogy a magyarországi priva­tizáció az ügy miatt ugyan kisebb késedelmet szenved, de a botrány semmi esetre sem bénítja azt meg. „Ter­mészetesen vannak olyan fé­lelmek, hogy további hatal­mas kifizetésekkel járó ügyekre is fény derül, és hogy esetleg osztrák cégek is benne lehetnek ilyen ügyekben” — írja a lap. A vezető német lapok szigorúnak minősítik az ÁPV Rt. botránya miatt ho­zott kormányzati intézkedé­seket, és úgy vélik, hogy az ügy nem fogja különöseb­ben érdekelni a külföldi befektetőket. A Frankfurter Rundschau beszámolójában azt emelte ki, hogy a befektetők számá­ra a tervezhetőség a magyar piacgazdaság nagy előnye. A privatizációt felügyelő miniszter, Suchman Tamás leváltásával látszólag törés következik be a tavaly óta felgyorsult privatizációban. Arra azonban nem kell szá­mítani, hogy ez különöseb­ben zavarná a külföldi pénz­embereket — írja a lap. A Süddeutsche Zeitung tudósításában arra hívja fel a figyelmet, hogy Horn meg akarta tartani Suchmant mi­niszterként, de végül az el­bocsátás mellett kellett döntenie, mert a szabadde­mokrata koalíciós partner mellett egyre nagyobb nyo­mást gyakorolt rá saját párt­ja is. Pártján belül Suchman volt a miniszterelnök egyik legfőbb bizalmasa. Sikere­sen irányította a privatizá­ciót, és szeptemberben az ipari tárca élére került, miu­tán Dunai Imre nem tudott megegyezni a kormány­fővel az energiaárakról — írja a müncheni lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom