Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

UJ KELET Közelkép 1996. szeptember 25., szerda 9 Gazdatanfolyam Lefler György (Új Kelet) Szeptember 23-án tartotta ülését a Nyíregyházi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat. Bánszki János elnök az ülést követően arról tájékoztatott, hogy az önkormányzatuk ke­retében működő mezőgazda- sági bizottság Ezüstkalászos gazdatanfolyamot szervez a nyíregyházi földhasználók­nak. A tanfolyam alapvető me­zőgazdasági ismereteket nyújt (állattenyésztés, nö­vénytermesztés, kertészet), s a tanfolyamot eredményesen elvégzők vizsgabizonyít­ványt kapnak, amelyet alap­fokú mezőgazdasági végzett­ségként ismernek el. Ez a to­vábbiakban jogosítványként szolgálhat a különböző agrár- támogatások elnyeréséhez. A sikeresen vizsgázók jogosul­tak lesznek az Ezüstkalászos gazda jelvény viselésére. A tanfolyammal kapcsola­tos bővebb felvilágosítást Skolnyik András, a kisebbsé­gi önkormányzat mezőgaz­dasági bizottsága titkára ad a városházán, vagy közvetle­nül a tanfolyamszervezőnél, Béresné Bánszki Zsuzsa me­zőgazdasági szaktanácsadó­nál, a 342-797-es telefonon, a Nyíregyháza, Derkovits u. 1. sz. alatt lehet érdeklőd­ni. Garai Mihály, a mezőgaz­dasági bizottság elnöke arról számolt be, hogy augusztus 22-én Mandabokorban Ma­gúra György nyugdíjas rend­őr alezredes vezetésével megalakították a polgárőrsé­get 22 fővel. A polgárőrség a lőtértől a Nagyvadas-tagig tart éjszakai felügyeletet. Jól teszik a dolgukat, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy a területen megszűnt a bűnözés. Harminc főiskolás magánkezdeményezése Németh László, a nagy magyar álmodozó már a má­sodik világháború előtt is azt emlegette: ahhoz, hogy hazánk talpra álljon, s kivívjuk a világ elismerését, el kell jönni Magyarországon a minőség forradal­mának. S ezt a kifejezést ő nem elsősorban termé­kekre, gyártmányokra értette, hanem az emberek lényére. Gyüre Ágnes (Új Kelet) A közelmúltban Nyíregy­házán, a Titász sóstói oktatá­si központjában főiskolai hallgatókból létrejött egy olyan diákcsapat — ideigle­nes nevén FSZk (főiskolai szakkollégium) —, amelynek tagjai valamilyen szaktudo­mányban kimagasló eredmé­nyeket akarnak elérni. Az említettek egyelőre harmin­cán vannak, és kötelezettsé­get vállaltak arra, hogy fél­évente mindenki legalább egy előadást és egy másfajta közösségi programot — pél­dául túrát, kiállítást — szer­vez, valamint fizetséggel járó munkákat (tolmácsolást, szakdolgozat-gépelést stb.) is végez a társaság javára. A rendes tagok bármelyik helyi felsőoktatási intéz­ményből érkezhetnek. Pár­tolótagok pedig olyan termé­szetes és jogi személyek le­hetnek, akik egyetértenek az FSZk törekvéseivel, lehetősé­geikhez képest támogatják, vagy érdekeit képviselik. A szakkollégium operatív döntéshozó-szervező testüle­té a Diákválasztmány (Dv). Ennek elnöke az FSZk meg­alapítója, Zsigó Krisztina bi­ológia—rajz szakos pedagó­gusjelölt. A Dv tagjait a min­denkori közgyűlés választja meg. Mandátumuk egy tan­évre szól, mely alatt rendel­keznek a szakmai munka rendszeréről és ellenőrzésé­ről. (A rendszer előadásokból és kurzusokból áll. Ezeket a kollégistákon kívül meghí­vottak is tarthatják.) Háromféle szakcsoport ala­kult: biológiai — környezet­védelmi, idegen nyelvi és rajz. Mindegyiknek van saját programtervezete. Az FSZk még nincs beje­gyezve. Eldöntendő, hogy milyen társasági forma a leg­megfelelőbb számukra. Zsigó Krisztina így mesél a kezdetekről: — Amikor kezdtem meg­szervezni a mostani életün­ket, arra kértem a tanárkép­ző főiskola illetékeseit, hogy mellékeljék azoknak az én felhívásomat, akiknek a kol­légiumi felvételi kérelmét el­utasítják. A jelenlegi tagok pályázat útján nyertek felvé­telt. Azok pályázhattak sike­resen, akik valamilyen terü­leten átlagon felüli tájéko- zottságúak. A túljelentkezés miatt erősen kellett szelektál­ni. A munkalehetőségek fel­kutatására a Dv különmegbí- zottat nevezett ki Meszesán Gábor személyében. — Könnyebbséget jelen­tett számomra a munkakere­sésben, hogy ennek a közös­ségnek a tagja vagyok—hal­lottuk tőle. — Igen, az emberek segí­tőkészek voltak. Úgy vettem észre, a munkaadóknak tet­szett az önállóságunk és a bá­torságunk. Talán kíváncsiak arra, hogyan boldogulunk a sanszainkkal. Először az idegennyelvi szakcsoport ka­pott megbízást. Tolmácsaink és fordítóink már munkához is láttak. Az FSZk ötlete több irány­ban is fejleszthető. További céljaink között szerepel a sa­ját könyvtár és videótár lét­rehozása, amelyben az el­hangzott előadásokról ké­szült dokumentumokat is összegyűjtjük. Reméljük, hogy ez a vál­lalkozás példaértékű és hosszú életű lesz. Járdaépítés lakossági összefogással Aki feltörte, kijavítja! Fotó: Harascsák Annamária Nyíregyháza belterületén 307 kilométernyi szilárd burkolatú járda van, na­gyon sok helyen elég le­romlott állapotban. Rész­ben az idő múlása, rész­ben pedig a sorozatos közműtelepítések miatt mentek ennyire tönkre a gyalogjárók. Ezenfelül még maguk a lakók is gyorsítják a felület állagá­nak romlását: télen a só­zással, nyáron pedig azzal, hogy a háztetőről lefolyó esővizet közvetlenül az aszfaltra vagy a betonbur­kolatra vezetik. Fekete Tibor (Új Kelet) Évről évre tanulmányok ké­szülnek a város gyalogosútvo­nalainak felújítására, de azok anyagi fedezet hiányában rend­szerint csak részben valósulhat­nak meg. Mint azt Heringh Istvánná, a polgármesteri hiva­tal városüzemeltetési irodájá­nak munkatársa kérdésünkre elmondta, eddig többnyire tűz­oltómunkában végezték a javí­tásokat. Egybefüggő felületek újraaszfaltozására, vagy újra­betonozására nemigen tellett. Az elmúlt egy-két évben a Matáv és a Kábelkom jelentős hálózatfejlesztésbe fogott. Mi­vel a szabvány szerint ezeket a vezetékeket csak a járda alá le­het telepíteni, ezért a város ge­rincútvonalai mentén nagy arányban fel kellett bontaniuk a gyalogjárókat. A felső réte­get hiába szedik aszfaltvágóval, majd újra lebontják, sohasem lesz még egyszer olyan, mint volt. Hosszas huzavona után most úgy tűnik, megegyezés jöhet létre a Matáv és az önkormány­zat között a helyreállítási mun­kák finanszírozása kérdésében. A városlakók már láthatják en­nek eredményeként a Széche­nyi vagy a Deák Ferenc utcán, amint a telefonvonalak kiépíté­se után teljes szélességében új­jávarázsolják a lakóházak és az útszegély közötti szakaszt. Mi­vel többnyire a teljes felület egyharmadát meghaladó mér­tékű volt a felbontás, ezért ezekben az utcákban a felújí­tás teljes költségét a Matáv áll­ja. A felújítással a NYIRBAU szakembereit bízta meg az ön- kormányzat, akik a Rákóczi utca—Víz utca térségében, a Bethlen Gábor utcán, a Színház és a Szabolcs utca környékén, a Vasgyár utcán és a Szarvas utca elején dolgoznak. A lakossági hozzájárulással megvalósítható útépítésekről sokan tudnak, arról azonban már kevesen, hogy ugyanígy a járdakiépítéshez is jelentősen hozzájárul az önkormányzat — mondta a szakember. Korábban Sóstóhegyen több utcában is így készült el a járda. Kellő lét­számú jelentkező esetén a só­dert és a cementet az önkor­mányzat adja a városlakóknak — a zsaluról a háztulajdono­soknak kell gondoskodniuk. A betonjárdákat szakemberek irá­nyításával az utcabeliek is meg tudják csinálni. Sokkal tartó- sabb, az időjárás viszontagsá­gainak és a sózásnak is jobban ellenáll az aszfaltburkolat. Igaz, ezt nem lehet „s.k.” építeni, de legutóbb például Mandabo­korban több mint ötszáz méter hosszan készült így gyalogjá­ró. A költségeket lakossági hozzájárulással az önkormány­zat állta. A száz méter hosszú, és a kétirányú közlekedésre is alkalmas, egy méter húsz cen­timéter széles járda szegéllyel százötvenezer forintba kerül. A kivitelezésben közhasznú munkások és kisiparosok is közreműködtek. A lakosság közreműködésé­vel másutt is lehetőség nyílik önerős járdaépítésre, de ezt a polgároknak kell kezdemé­nyezniük. Mielőtt hozzáfogná­nak a szervezéshez, célszerű a polgármesteri hivatal városfej­lesztési vagy műszaki irodáját felkeresni, és tájékozódni a feltételekről. Döntés után K. Z. (ÚJ Kelet) A nyíregyházi közgyűlé­sen egyetértettek a képvise­lők, hogy a szeptembertől működő Evangélikus Általá­nos Iskola tanulói és a Gö­rög Katolikus Óvoda gyer­mekei után a város, a két in­tézménynek az év hátralévő részében összesen 817 ezer forintot utal át. Módosította a testület a vá­ros ez évi pénzügyi tervét. A bevételi és a kiadási sarok­számok 9 milliárd 49 milli­óról 9 milliárd 428 millió forintra emelkednek. Az összegből 183 és fél millió forint tagi kölcsönt kap — a mindenkori jegybanki alap­kamat megfizetése mellett — a Kelet—Metropol Rt., hogy az üzletház még 1996- ban elkészüljön. Rendeletet fogadott el a testület, amely meghatároz­za; kik jogosultak a lakossá­gi háztartási tüzelőolaj (HTO) vásárlásához támo­gatásra. Lényeges; akik a polgármesteri hivataltól la­kásfenntartási támogatást kapnak, nem jogosultak e „segélyre”. A család tagjai­nak számától és az alapterü­let nagyságától függően 30 ezer és 60 ezer forint közötti hozzájárulást kaphatnak két részletben az igénylők. A HTO vásárlását számlával igazolni kell a városházán. Levették a napirendi pon­tok közül a Szabadtéri Szín­pad ügyét. Tormási Géza, a városüzemeltetési bizottság elnöke arra hivatkozott, hogy a bizottság tagjai nem tudták megtárgyalni az elő­terjesztést, annak előadója ugyanis nem jelent meg ülé­sükön. Módosította a képviselő- testület a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány alapító okira­tát. A technikai jellegű vál­toztatást az oktatási törvény módosítása indokolta. Az alapítvány azokat az óvodá­kat, általános iskolákat és középfokú oktatási intézmé­nyeket támogatja, amelyek körzeti, térségi, vagy orszá­gos feladatokat látnak el. Több új utcának adtak ne­vet a képviselők. A javaslat­tal ellentétben — a közgyű­lés döntése értelmében — a Szabadság tér nem veszi fel a város egykori nevezetes polgármesterének Bencs Lászlónak a nevét. Éles vita után nem fogad­ta el a testület azt az állás­pontot, hogy csökkentsék a képviselő-testület albizottsá­gainak számát. A kérdésre novbemberben visszatérnek a városatyák. A nyáron kép­viselővé választott Dobai Csillát a jogi bizottság. Sza­bó Zoltánt az egészségügyi és szociális, valamint a pénz­ügyi bizottság tagja-' vá­lasztották. A közgyűlés elfogadta a Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház vezetőinek kérelmét. A Rákóczi út 1. szám alatti önkormányzati bérlakás bérlőkiválasztási jogát 1 millió 750 ezer forin­tért átadta a színháznak. Garázshelyek a Jósavárosban Módosította hétfőn a közgyűlés a korábbi A magán­erős lakossági út- és közműépítésekről és támogatá­si rendszeréről szóló rendeletét. Erről, illetve a Jósaváros részletes rendezési tervének változásáról Belus Tamás, a Városfejlesztési Bizottság elnöke be­szélt lapunknak. Száraz Attila (Új Kelet) — A Városfejlesztési Iroda megkezdte azoknak az ingat­lantulajdonosoknak az értesí­tését, akik az úgynevezett út­építési hozzájárulás megfize­tésére kötelezhetők, mert az ott élők és az önkormányzat támogatásával megépült úton ők is közlekednek, de ahhoz anyagilag nem járultak hoz­zá. Az iroda levelére többfé­leképpen reagáltak az érintet­tek: volt, aki egy összegben kifizette a hozzájárulást, volt, aki tekintettel a szociális hely­zetére, 12 havi kamatmentes részletfizetési lehetőséget kért. Egyesek mentességet kértek, mások vitatták a megkeresés jogszerűségét. A most elfoga­dott rendelet szerint, azoknak akik az útépítési hozzájárulásra kötelezhetők, maximum 24 hó­nap alatt a számukra meghatá­rozott összeget meg kell fizet­niük. Szeretném azonban a té­vedések elkerülése végett meg­jegyezni: ez nem jelenti azt, hogy a magánerős útépítésbe társultak is élhetnek ezzel a jog­gal. Rájuk ez a kedvezményes lehetőség nem érvényes. A rész­letfizetés idejére az ingatlanra jelzálogjogot kell bevezetni. — A Jósavárosban óriási az igény garázsépítésre. Miköz­ben 3500 lakás található a vá­rosrészen, jelenleg négyszáz garázs van. A most közgyű­lés elé került részletes rende­zési terv ennek a gondnak a orvoslására született. Az elő­terjesztők tizenkét lehetősé­get kínáltak fel a Korányi u., a Korányi köz, az Eperjes u., az Arany János gimnázium, az Ungvár sétány, az Ószőlő u. az Etel köz, a Május 1. tér és a Garibaldi u. környékén. A képviselők az ülésen újabb lehetőségeket vetettek fel, ter­mészetesen ezeket is meg­vizsgálja az iroda. Az elfoga­dott előterjesztés segítségével rövidesen 217 új garázs épül­het a Jósavárosban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom