Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-05 / 207. szám

4 1996. szeptember 5., csütörtök A mezőgazdaság nehézipara Veszélyben az állattenyésztés Új Kelet-információ Kapkodás és bizonytalan­ság jellemezte a mezőgazda­ságot minden területen — ál­lapította meg legutóbbi ülé­sén a Kereszténydemokrata Néppárt megyei mezőgazda- sági bizottsága. A KDNP-s szakemberek szerint az or­szág vezetői az elmúlt évben rosszul gazdálkodtak a gabo­napiacon, aminek most isz- szuk meg a levét. Jelenleg sincs elképzelés, stratégia és jövőkép a mezőgazdaság sta­bilizációjára. A költségek nagymértékű emelkedése válságba sodorhatja állattar­tókat, a szarvasmarha-állo­mányban pedig még ez évben drasztikus felszámolás várha­tó. így több ezer termelő vá­lik munkanélkülivé, aki eb­ből az ágazatból tartja el a családját. A levágott állatok visszapótlása hatalmas költ­ségek árán és csak négy-öt év alatt lehetséges. Tönkreteszik a mezőgazdaság nehéziparát, a szarvasmarha-tenyésztést. Az növekvő árak miatt ke­vesebb állati terméket tudnak megvásárolni az ország lakói, amely az állatállomány to­vábbi csökkenéséhez vezet. A kormánynak a jelenlegi ál­latállomány megőrzésével meg kell teremteni a fizető­képes keresletet. Az pénzügyi mezőgazdasági szakembe­reknek minél gyorsabban olyan támogatási rendszert kell kidolgozniuk, amely egyensúlyozza a növekvő termelési költségeket. Divatnapok Budapesten Hatházi Andrea tudósítása __ Im már többéves hagyo­mány, hogy a Magyar Divat- intézet a divatszezonoknak megfelelően, évenként két al­kalommal a tavaszi-nyári és az őszi-téli időszakok újítá­sait bemutatva megrendezi a „Budapesti Divatnapokat”— tájékoztatta a sajtó képvise­lőit szerdán a fővárosban Neményiné dr. Gyarmathy Margit, a Magyar Divatinté­zet ügyvezető igazgatója. A XI. Nemzetközi Szakkiállí­tásnak, melyet szeptember 13—15-én rendeznek meg, a budapesti Vásárközpont „A” pavilonja ad majd otthont (a BNV területén). A kiállításon a ’97-es tavaszi-nyári szezon újdonságaival ismerkedhet­nek majd meg az érdeklődők. Betekintést nyerhetnek a tex­til-méteráru, a fehérnemű-für­dőruha, a női-férfi felsőruhá­zat, a bőr-szőrmedivat, a kö­töttáru, a gyermek- és ifjúsági divat, a farmer- és sportruhá­zat, a cipők és kiegészítők, valamint a lakás- és háztartási textíliák divatjába. A közel ötezer négyzetméteres terüle­ten mintegy négyszáz kiállító várja az érdeklődőket. A szak­mai előadások mellett napon­ta négy alkalommal divatbe­mutató keretében élőben is meg lehet majd csodálni a kö­vetkező szezon újításait. Műholdon a TV3 MTI Szeptember 10-től műholdról sugározza műsorát a TV3, így az egész ország területén fog­hatóvá válik adása. A legkor­szerűbb digitális rendszerű köz­vetítés műszaki feltételeit az Antenna Hungária biztosítja. A sugárzás megindításáról szóló szerződést szerdán írta alá Feuer András, a TV3-at üzemeltető Budapesti Kommunikációs Rt. igazgatója és Máté István, az Antenna Hungária Rt. vezér- igazgatója. A Közép-Kelet Európában elsőként bevezetett digitális adás kódolt, így csak kábelte­levíziós társaságok foghatják a műsort. A vételhez szükséges speciális vevőberendezéseket az Antenna Hungária biztosítja a társaságok számára. A TV3 eddig 50 kábelhálózat üzemel­tetőjével állapodott meg a prog­ram továbbításáról, így szep­tember végére 3 millió nézőhöz jut el műsoruk. A vételkörzet bővülésével a nézettség és a reklámbevételek növekedésében bízik az eddig veszteséges TV3. A műsor- készítők egyelőre nem tervez­nek jelentősebb programvál­toztatást, de — mint elhangzott — az már bizonyos, hogy ismét lesznek élő sportközvetítéseik. A modem sugárzási technika egyetlen műholdcsatornán négy műsort és több sztereó hangcsatornát képes közvetíte­ni. Az Antenna Hungária így a TV3 mellett további három te­levíziós állomás sugárzását vál­lalhatja ezen a csatornán. Magyar—magyar találkozó MTI Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt üléssel kezdte meg munkáját szerdán Pápán a magyar—magyar találkozó, amelyen megjelentek a romá­niai, vajdasági, horvátorszá­gi, szlovákiai és kárpátuk­rajnai magyar szervezetek képviselői. A megnyitó ülés­re megérkezett valamennyi parlamenti párt küldötte, nem voltak jelen viszont a kor­mány képviselői. Több ellen­zéki pártot első embere rep­rezentált: Orbán Viktor a Fi- desz-Magyar Polgári Pártot, Giczy György a KDNP-t és Lezsák Sándor az MDF-et. Markó Béla, az RMDSZ el­nöke a megnyitó előtt az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a szerda hajnali parla­menti döntés után ettől a ta­lálkozótól már azt várja, hogy az alapszerződés utáni hely­zettel foglalkozzon, azzal, hogy a határon túli magya­rok céljaikat miként, milyen eszközökkel tudják érvénye­síteni és milyen támogatott­ságuk van Magyarországon. A foglalkoztatási törvény tervezett módosítása MTI ___ Ne m csupán cégek, de a vál­lalkozóvá váló munkanélküli­ek is támogatást kaphatnak majd az általuk létrehozott új munkahelyhez a Munkaerő­piaci Alapból. Többek között ez is szerepel a foglalkoztatási törvény módosításának már parlament elé terjesztett terve­zetében. Mint Kiss Péter mun­kaügyi miniszter szerdán Bu­dapesten tartott sajtótájékozta­tóján elmondta, tervezik azt a változást is, hogy a képzés ide­je alatt a munkanélküliek jára­dékával együtt nem lehetne igénybe venni úgynevezett ke­resetpótló juttatást. Ez utóbbi­ra csak a járadékidőt kimerítő munkanélküliek tarthatnának igényt képzés esetén. Új lehető­ségként a Munkaerőpiaci Alap támogatná a munkahelyek fenntartását az átmeneti likvi­ditási gondokkal küzdő, de pi­acképes tevékenységet folyta­tó cégeknek. Ennek forrását a jelenleg központilag kezelt, de decentralizálandó intervenciós alaprész szolgáltatná. A foglalkoztatási gondok enyhítésében szerepet vállaló munkáltatóktól — maximáli­san egy évig — nem csupán a bér-, de a társadalombiztosítá­si és a munkaadói járulékkölt­ségeket is átvállalná a Munka­erőpiaci Alap. A miniszter is­mertette a munkanélküliek já­radékára vonatkozó tervezett változásokat is. E járadékot je­lenleg a munkanélküliek ne­gyed évig a korábbi keresetük 75 százalékában, további há­romnegyed évig 60 százaléká­ban kapják négy évnél hosz- szabb munkaviszony esetén. A tervezett változás szerint a jövőben a járadékfizetés egész időszakában egységesen, a ko­rábbi átlagkereset 65 százalé­kát fizetnék részükre. Változ­na a járadék alsó és felső hatá­ra is. Jelenleg az alsó határ 8600, a felső pedig — a két sza­kaszban eltérően — 18 ezer, illetve 15 ezer forint. A válto­zás szerint az alsó határt a nyugdíjminimum 90 százalé­kában állapítanák meg, a felső határt ennek kétszeresében. A vonal végén Szigeti Katalin Minden szabályos, csak éppen... Többször felvetődött a kérdés színházi berkekben, hogy vajon ki és hogyan jelöli a művészeket, illetve ki (kik) ítélik oda a művészeti díjakat? A Móricz Zsigmond Szín­ház társulatai ülésén is megjelent ez a probléma, és Verebes István igazgató is úgy nyilatkozott, hogy csak bizonyos „bizottságokról” tud, de azt, hogy kik is ennek tagjai, „jótékony homály” fedi... Palotai István telefoninterjúja __________ Mi vel a felvetés a művészeti élet elevenjébe vág, és alapjai­ban érinti a demokrácia kérdés­körét, úgy döntöttünk, hogy a legilletékesebbtől érdeklő­dünk. Szigeti Katalin a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium Civilkapcsolatok Igazgatósá­gának főtanácsosa. — A Kossuth-díj odaítélését külön törvény szabályozza, mint ahogy azt is, hogy ki le-. hét tagja a díjat odaítélő bizott­ságnak. A névsor nem titkos, sőt, publikus. A Magyar Köz­löny mindig leközli, mint ahogy most is ezt teszi majd, amikor lejár a biztottság man­dátuma, és októberben új csa­pat áll fel. — Tehát a Kossuth-díj háza táján nem lappang semmi titok. És mi a helyzet a Kiváló és Ér­demes Művész díjjal? — Ezeknél a kitüntetéseknél már más a felállás. A miniszté­rium által felkért szakmai bi­zottság tesz javaslatot a kor­mánynak a díjazottak névso­rára. Különben maga a bizott­ság úgy jön létre, hogy tagjai­ra a szakmai szervezetek — a Színészkamara, a Színházi Dolgozók Szakszervezete stb. — tesznek javaslatot. A bizott­ság héttagú, elnöke a minisz­ter. A miniszter úr idén lemon­dott elnöki jogáról, és a kor­mány sem másította meg a szak­mai bizottság javaslatát. A bi­zottság tagjainak névsora: Babarczy László, Koltay Lajos, Kroó György, Keveházy Gábor, Pohárnok Mihály és Keserű Ilona. — Kik tehetnek javaslatot a bizottságnak a díjazottak vo­natkozásában? — Jogi személyek. Önkor­mányzatok, színházak és így tovább. A javaslatokat mindig december 15-éig kell bekülde­ni. Ez is mind-mind benne van a Magyar Közlönyben. — Kissé feltűnő volt az idén, hogy egy vidéki színész sem kapott egyetlen egy díjat sem. Mi ennek az oka? — Elmúltak azok az idők, amikor a statisztikák és a poli­tikai megfontolások vezérelték a döntéshozás mechanizmusát. Különben sincs már tulajdon­képpen olyan, hogy pesti szí­nész vagy vidéki színész, hi­szen a szerződéses rendszer már nem a régi. A döntést csak az motiválja, hogy jó valaki vagy nem. A tehetségesek és a jó szí­nészek kapják a díjakat, nem a pesti vagy a vidéki színészek. Különben minden nyilvánosan történt. A bizottság létrejöttét bemutatta a TV-Híradó, a Mú­zsa, volt sajtókonferencia is az ügyben, és a közlöny is min­dent lehozott. — Mikor? — Mindez nyáron történt. Mindig akkor történik — mondja Szigeti Katalin, a mi­nisztérium főtanácsosa. (Azt hiszem, most már min­den világos. A jelölések de­mokratikusak, a döntés szin­tén. Az előkészítés korrekt. Egyetlen „aprócska” hibá­val: a színházak nyáron zár­va tartanak...) Kódexlopás MTI Az augusztus 22-ét megelőző napokban ismeretlen tettesek erőszakra utaló nyom hátraha­gyása nélkül behatoltak a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épületébe, és onnan hat nagy értékű kódexet, illetve könyvet tulajdonítottak el. A hat kötet értéke előzetes becslé­sek szerint meghaladja a 100 millió forintot. A győri rend­őrkapitányság nagy erőkkel folytatja a nyomozást a pótol­hatatlan műkincsek hollétének felkutatása, illetve az ismeretlen elkövetők kilétének megállapí­tása érdekében. A rendőrség kéri mindazok jelentkezését—az or­szág valamennyi megyéjéből —, akik augusztus 18-án és 19-én akár egyéni látogatóként, akár szervezett csoport tagjaként az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár kiállítótermeiben jár­tak, és a gyűjteményt megtekin­tették. Bejelentést lehet tenni a 06-96/317-024-es győri telefo­non, a 07-es hívószámon, vagy bármelyik rendőri szervnél. — Képzeljék el, ez a hatalmas cseppkő kb. egy centis lehetett, amikor az első politikus szebb jövőt ígért a választópolgároknak / Palotai István (Új Kelet) Nem úszta meg szárazon az az építőipari cég sem, amelyik hazánk legújabb üdvöskéjét, a Pannónia Rin­get építette. Mindez pedig újabb és remek alkalom a világnak, hogy a hasát fog­va röhögjön rajtuk, illetve a fejét ingassa, hogy eztán tíz­szer tüzetesebben vizsgáljon meg mindent, ami magyar. A Hungaroring vetélytár- sának szánt Ostffyasszony- fai Forma—1 pálya, a Pan­nónia Ring ugyanis — ha­sonlatosan a gyenge minő­ségű lábbelikhez — csak száraz időben használható, magyarán beázik. A pálya egyes szakaszain az esőzések következtében térdig érő víz áll, és a Szűz Máriának sem akar elfolyni. Mert nem tud. Nincs neki hova. A pálya vízelvezeté­sét ugyanis nem oldották meg. Vagy azért, mert elfe­lejtették, vagy mert így akar­tak spórolni. Mit mondjak? Sikerült! Most aztán mehet az anyázás és az egymásra mutogatás. Megy is. A kivitelező erősködik, hogy ő nem tehet a vízelvezetés teljes hiányáról. Tőle azt nem rendelték meg. Elve­zettek ugyan itt-ott egy pusz­ta keveset tiszta szerelemből ingyen és bérmentve, de azt senki sem várhatja tőlük, hogy mindenütt ezt tegyék. Világos, mint a vakablak! Megrendelek egy házat és azt mondom: íme egy jó kis futóhomokos telek. Nem vi­zes, alap nem kell. Építse­nek fel rajta egy házat. Erre az építő, aki tudván tudja, hogy műve össze fog dőlni, vállat von, „ahogy akarja”, és már épít is. A ház kész, és aznap össze is dől. A cég pedig pofátlanul benyújtja a szánlát... Elvégre nekem nem kellett az alap! Mintha nem is lenne kivitelezői tisz­tesség a világon. Én — mint megrendelő — lehetek hü­lye, de az építési szakember nem. Most megépült a pálya. A műszaki átadás annak rend- je-módja szerint meg is tör­tént. Nem csoda, hiszen hét­ágra sütött a nap. Az építők benyújtották a számlát a ma­radék 150 millióról és... és pechükre megnyíltak az ég csatornái. Látván a tengert a tulaj nem fizetett, erre az építő leszerelte az egymilli­ót érő elektromos közpon­tot és elvitte magával „túsz­ként”. Arra hivatkoznak, hogy joguk van a 150 mill- csire, hiszen a műszaki át­adás mindent rendben talált. Értik, nem? A műszaki át­adás! Mintha a víz nem is létezne, és csupán beruházói kötekedés lenne. A lényeg pedig szóba se jön, fel sem vetődik: a páya használha­tatlan. Bár ki tudja? Végül is olyan világot élünk, amikor szinte naponta születnek az új sportágak. Duatlon, biat­lon, triatlon és társá. Javas­latom a következő: kezdjék meg a versenyt, autókkal, majd a vízzel eláasztott sza­kaszon folytassák motorcsó­nakkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom