Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-05 / 207. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. szeptember 5., csütörtök 3 Képviselet Brüsszelben? Kozma Ibolya tudósítása A Gödöllőn megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás ren­dezvénysorozatának kereté­ben megyénk pavilonjában konferenciát rendezett tegnap a Megyei Fejlesztési Ügy­nökség. A Területfejlesztés hazai és PHARE-forrásokból címet viselő tanácskozást dr. Veres János, a megyei Terü­letfejlesztési Tanács alelnöke nyitotta meg. A térségben eddig végzett fejlesztési programból az aktív szellemi pezsgést emelte ki. Dr. Schweriner János, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium főosztály­vezető-helyettese elmondta, hogy a decentralizált alapok­ra 4000 pályázat érkezett szerte az országból, noha ke­vés idő, mindössze egy hó­nap állt rendelkezésre a fel­készülésre. Hangsúlyozta, hogy jó pályázatok érkeznek megyénkből. A Megyei Fejlesztési Ügy­nökség igazgatója, Róka László a megye fejlesztési le­hetőségeit taglalta. A világos helyzetértékelés a pontos cél, a kidolgozott stratégiai fel­adatok és a szervezeti háttér mellett a szándékot tartja a legfontosabbnak, ami a terü­letfejlesztésre irányul. —Úgy tűnik — mondta —, a haladást lassítja, hogy a kor­mány és a megye bizonyos döntések meghozatalában egymásra vár. A megoldás egy olyan helyzet lehetne, amiben kvázi egyszerre kell dönteni mindkét szervezet­nek. Lünk Tamás, a KTM Terü­letfejlesztési PHARE Prog­ramiroda vezetője a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei szer­kezetátalakító kísérleti prog­ramról számolt be, ami köz­vetve ugyan, de megyénket is érinti majd. Rámutatott arra, hogy a későbbiekben két-há- rom, esetleg négy megye összefogásával úgynevezett nagyrégiók alakulására lesz szükség. A közeljövőben le­hetőség nyílik arra, hogy két ilyen nagyrégió képviseletet működtessen Brüsszelben. Ennek előkészítésére a terü­letfejlesztési tanácsokhoz kérdőíveket juttattak el, ame­lyek az együttműködésre, összefogásra való alkalmas­ságot mérik fel az ország 19 megyéjében. Polgármesterválasztás Fekete Tibor (Uj Kelet) Több megyei településen is megüresedett a polgármeste­ri szék. E hét végén két tele­pülésen Székelyben és Tor­nyospálcán járulnak az ur­nákhoz a szavazópolgárok. Székelyben két jelöltre ad­hatják le szavazataikat az arra jogosultak, ennyien tudták összegyűjteni a megfelelő számú támogató aláírást. Szoboszlai Sándor független jelölt, jelenleg képviselő-tes­tületi tag és Somogyi Sándor, a Falunk Fejlesztéséért Egye­sület támogatásával indul. Egy állandó helyszínen lehet majd szavazni, a polgármes­teri hivatal épületében. Ezen­kívül, ha szükséges, mozgó- urnákkal is kimennek a pol­gárok lakására. A közel hét­száz szavazásra jogosult reg­gel hattól este hétig adhatja le voksát. A polgármesteri cím elnyeréséhez a megvál­tozott választójogi törvény ér­telmében egyszerű többség is elegendő, és az sincs megha­tározva; a jogosultak hány százalékának kell részt venni a választáson ahhoz, hogy ér­vényes legyen a szavazás. Tornyospálcán előbbre hozták a szavazás kezdetét, már reggel öttől le lehet adni a voksokat a három választó- kerületben. (Az Árpád téri napköziotthonban; a Mán- doki úton, az Arabella cent­rumban és a 2. sz. óvodában, a Kossuth út 96.sz. alatt.) A több mint 2000 szavazópol­gár három jelöltre adhatja le voksát. Gluchmann István, Lecza Mihály Zoltán és Le­gény Miklós közül aki a leg­több szavazatot kapja, az lesz a polgármester. Bár csak ma­tematikai esély van a döntet­len eredmény elérésére, de ilyen esetben hatvan napon belül ki kell írni az újabb ön- kormányzati választást. Bátorliget gondjai Kezük alatt ég a munka Vállalkozó vályogvetők A szerző felvétele Új Kelet-információ Megyénkben eddig példa nélküli, hogy egy fizetéskép­telenné vált önkormányzat adósságrendezésére pénzügyi gondnokot jelöljenek ki és válságköltségvetést kelljen el­készítenie az arra kijelölt bi­zottságnak. Bebizonyosodott, hogy rövid idő alatt túlkölte- kezte magát a bátorligeti ön- kormányzat, tovább nyújtóz­kodott, mint ameddig a taka­rója ért. A közel nyolcszáz lel­kes szabolcsi falu csak a gázvezetékhálózat kiépítése miatt a kivitelezőnek 24 mil­lió forinttal tartozik. De nem ez az egyetlen komoly adós­ságuk. Az elmúlt évben épí­tett általános iskola beruházá­si összegéből még a mai na­pig tartoznak az OTP-nek 11 millió forinttal. Az erőn felü­li költekezésre jellemző, mindössze 68 diák jár a helyi alapfokú oktatási intézmény­be, mégis nyolcosztályos is­kolát tartanak fenn. A Megyei Bíróság a Tízek Felszámoló Kft.-t jelölte ki a csődhelyzetbe jutott önkor­mányzat szénájának rendbeté­telére és Bartók Jánost nevez­te ki pénzügyi gondnoknak. A megszorító intézkedések első lépéseként Antal Mihály pol­gármestert megbízták a gáz­hálózat eladásával. Az adósságrendezés közben is megnyugtató módon bizto­sítják a település alapvető el­látását. A víz, a villany, az ok­tatási intézmények és az or­vosi ellátás továbbra is mű­ködni fog a faluban. Mivel azonban bebizonyosodott, hogy rosszul sáfárkodtak a te­lepülés pénzével, ezért az ön- kormányzat bármilyen kifize­tést csak a pénzügyi gondnok jóváhagyásával tehet meg. Dojcsák Tibor (Uj Kelet) Cigánygazdák, illetve mező- gazdasági építőanyag-készítők lesznek azok a tanfolyami hall­gatók, akiket most Baktaló- rántházán oktatnak a Vay Ádám Szakképző Iskolában. A képzést a Nyír-Dinamika Kft. szervezte és a szakképző intéz­mény bonyolítja le — tudtuk meg Molnár István igazgatóhe­lyettestől. Az emberek az iskolaépület mögött dolgoznak, a morgó betonkeverőbe lapátolják a ce­mentet és a sódert, mások gáz­olajjal kenik be a sablondesz­kákat és vaselemeket, amelyek segítségével formát adnak a betonnak. Egy férfi vastag dró­tokat válogat szét, ezek mere­vítik majd az oszlopokat. Csí­pős a levegője ennek az őszi reggelnek, néhányan mégis csupasz felsőtesttel dolgoznak. Aki mozog, nem fázik. — Ezeket az oszlopokat és járdalapokat már mi készítettük — mutat körbe Horváth Zoltán, aki korábban vasbetonszerelő­ként dolgozott a Hídépítő Vál­lalatnál. Létszámleépítés miatt elbocsátották. Munkanélküli segélyből élt, majd jelentkezett a tanfolyamra. A legidősebb „diák” az 56 éves Káté László, 17 évével a legfiatalabb Horváth Miklós. Összesen 16-an vannak, köztük két nő. Mindannyian ramocsaháziak, az iskola saját buszával szállítja őket oda- vissza mindennap. Reggel hét­től délután negyed ötig dolgoz­nak és tanulnak, 205 óra elmé­leti és 215 óra gyakorlati okta­tás után kaphatnak bizonyít­ványt. Megtanulják, hogyan kell alapot ásni, kimérni, vízszin­tezni. Az iskolában idén ők ja­vították ki a járdákat. Beton­oszlopokat és járdalapokat ké­szítenek, valamint segédkez­nek az iskolához tartozó vasvá­zas szín építésénél. Vályogvetéssel még nem foglalkoznak, és nem is tudnak, amíg az időjárás nedves, esős Gyüre Ágnes (Új Kelet) Tegnap fejeződött be az Is­kolaszövetség négynapos szak­mai konferenciája a sóstói ok­tatási központban. Az Iskola- szövetség harminchat felsőfo­kú oktatási intézmény szociá­lis szakjainak tanárait és diák­jait tömöríti. Megyénkből a Debreceni Orvostudományi Egyetem Nyíregyházi Egész­ségügyi Főiskolájának négy különböző szakát, a Bessenyei Sabionolajozás marad. Addig betonoznak, a férfiak és nők keze alatt egy­formán ég a munka — nem csak a fényképezőgép kedvé­ért. Oktatójuk, Simon László és az igazgatóhelyettes egyaránt dicsérik a csoport tagjainak munkakedvét, hozzállását, ci­gánygazdákét és építősökét egyaránt. Jönnek, tanulnak, boldogulni akarnak. A jövőt tovább tervezik a tanfolyam végénél, amíg havonta meg­kapják a 11 960 forintot. Utá­na, frissen szerzett szaktudásu­kat felhasználva, munkájukból szeretnének megélni. Azt mondják, olcsóbban tudnák kí­nálni a készterméket, mint az építőanyag-forgalmazó cégek. Horváth Zoltán egy vállalkozás megszervezésén gondolkodik. György Tanárképző Főiskola szociálpedagógusait és a ti- szavasvári szociális otthont foglalja magába a fenti tömö­rülés. (Tiszavasváriban az egészségügyi főiskola egyik vidéki bázisát találjuk.) Lapunk dr. Horváth László­tól, az egészségügyi főiskola tanszékvezetőjétől, a tanácsko­zás egyik szervezőjétől kért rövid áttekintést a fórumon va­sárnap óta elvégzett munkáról. A következőket tudtuk meg: — Fel kell kelteni az érdek­lődést a vályog iránt, és ha si­kerül, menni fog a bolt — mondja. Ha ez így lenne, együtt, vagy külön-külön vállalkozóként gyártanák a vályogot. Olcsó és praktikus anyag, ezért úgy gon­dolja, bár jelene nincs, jövője van az üzletnek. Ehhez persze tudniuk kell a vásárlóknak, hogy Ramocsaházán szakkép­zett vályogvetők élnek. A be­tonoszlopokra és járdalapokra van kereslet, de a gyártáshoz gépekre, felszerelésre, induló tőkére van szükség. Vagy egy vállalkozóra, aki mindezekkel rendelkezik, és hozzáértő mun­kásokat keres. Ramocsaházán megtalálja őket. A Fratemité Rt. felmérései szerint Magyarországon a jelen­leg tevékenykedő háromezer szociális munkás helyett hatvan­ezer „segítőre” lenne szükség. Az eszmecserén kidolgozták a a szakképzés jövőbeni irányel­veit. Megfogalmazták, milyen új szakmai ágazatok szülesse­nek meg. Ezek közül csak né­hányat sorolunk fel: kórházi szociális munkás, kisebbségek közt dolgozó szociális munkás, az igazságügyben tevékenyke­dő szociális munkás, a gyermek- védelemben elhelyezkedő szo­ciális munkás, rehabilitációt végző szociális munkás, szu- pervízor (ez a szó a szociális munkások pszichológusát jelen­ti), valamint középfokú szak- képzettséggel rendelkező szoci­ális gondozó és szervező. Javasolták továbbá, hogy a szociálismunkás-képzésben is mód legyen megszerezni a ph.D doktori fokozatot. A szövetség közgyűlése ok­tóber 12-én Budapesten foglal­ja végleges formába ajánlásait. Munka­nélküliek K. Z. (Új Kelet) — Az elmúlt hónapban az országban kis mértékben növekedett az állástalanok száma, a munkaügyi szer­vezetek 495 ezer munkanél­külit tartanak nyilván, a ráta 10.8 százalék — jelentette be tegnapi sajtótájékoztató­ján Temesfalvi Miklós, a megyei munkaügyi köz­pont igazgatóhelyettese. — Megyénkben augusztusban a júliusinál 635 fővel keve­sebb a regisztrált munka- nélküli, a zárónapon 42 ez­ren szerpeltek nyilvántartá­sainkban. A ráta 19,2-ről 18.9 százalékra csőként. A munkanélküliek száma Tiszavasvári és Nyírbátor körzetében növekedett. Ötezerhuszonkét pályakez­dő állástalan fiatalt — 83 százalékuk 20 évnél fiata­labb — vezettünk fel re­gisztereinkbe, többen a pálykezdők elhelyezkedé­sét segítő program kereté­ben kerültek kapcsolatba munkatársaimmal. A gaz­dasági szervezetek 1355 új munkahelyet jelentettek be — közel felét a feldolgozó iparból —, így összesen há­rom és fél ezer munkanél­külinek tudunk állást aján­lani. Jövedelempótló támo­gatásra augusztusban 760- nal kevesebben, 22 400-an voltak jogosultak. A csök­kenés oka, hogy a tartós munkanélküliek egy része közhasznú munkásként dol­gozik, többen pedig kike­rültek a rendszerből. Temesfalvi Miklós el­mondta még, hogy a meg­változott munkaképességű­ek foglalkoztatására me­gyénkből 14 gazdasági egy­ség nyújtott be a rehabilitá­ciós alaphoz pályázatot. A kérelmeket október elején bírálja el a munkaügyi és a népjóléti miniszter. A kért 172 millió forint 400 em­bernek adna munkalehető­séget. A pályakezdő mun­kanélküliek átképzésére — mivel munkalehetőséget nem tudtak felajánlani — 40 különféle tanfolyamot szerveznek. Az igazgatóhe­lyettes véleménye szerint a közeljövőben tovább mér­séklődik a munkanélküliek száma, mert a jövedelem- pótló támogatás rendszeré­ből akár ezrek is kikerülhet­nek. Mandala­gála Új Kelet-információ Balázs Péter, Kautzky Armand, Lippai László és Tahi Tóth László vendégsze­replésével mutat be gálamű­sort szeptember 7-én, szom­baton este fél 9-től a nyír­egyházi Szabadtéri Színpa­don az ötödik születésnapját ünneplő Mandala Dalszín­ház. A szeptember 6-ára hirde­tett zenés bohózatot, A sza­bin nők elrablását — Kör­mendi János fellépésével — későbbi időpontban játsz- szák. Hússzor ennyi szociális munkás kellene Szakemberek sokaságát képezhetik

Next

/
Oldalképek
Tartalom