Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-04 / 206. szám
1996. szeptember 4., szerda Gazdaság Baksis-biznisz Almafeldolgozás Vaján A léalma ára Vitéz Ferenc Fotó: Csonka Róbert Vitéz Péter jegyzete A volt Jugoszlávia romjain feléledő új államok két kézzel csalogatják a befektetőket, hogy lepusztított országuk szétbombázott gazdaságát újjáélesszék. A nyugatiak mellett a magyarok is kihasználják a közeli lehetőséget — csak szerényebben s pechesebben. Amíg a német üzletember repülőn, addig a magyar autóbusszal jár a déli szomszédainknál szervezett üzletember-találkozókra. A röszkei határon gyorsan átcsusszan a jármű, de Macedóniánál már megtapasztalja a vendégmarasztalást. A határőrök angoltudása kimerül abban, hogy az autóbuszfeliratban kibetűzik a Bussi- nesman szót, ami számukra elegendő. A biznisz, az biznisz—még Macedóniában is. A rutinos buszsofőr ekkorra már begyűjtötte szépreményű utasaitól azt a baksist, amely a határőrség irodájában köt ki. Pár karton cigaretta, némi márka s néhány üveg konyak átadása után szabad az út az ígéret földjére, ahol általában gyorsan kiderül: nincs bank, nincs befektetési garancia, és legalább hazai szintű beruházás biztonság. A lógó orrú, vert sereg ha- zaúton megreked a szerb határon. Állj, a száj- és körömfájás-járvány miatt fertőtlenítés! Miután a csapat egy tiszt által „csapolt” fél deciliternyi ragadós folyadékban „sterilizálta” a kezét, megtudja, hogy egy slagból folyó vízzel kezet is moshat, de annak ára egy márka. Közben járványveszély miatt egy tiszt összeszedi a fertőző élelmiszereket: a rúd téliszalámit, a fémdobozos májkrém- és gyü- mölcskonzerveket. A gyorsabb haladás kedvéért a vámtiszt „gyűjteményét" kiegészítik közel száz márkával, s indulhatnak haza az üzleti útról. A biznisz Szerbiában is biznisz... Fekete Tibor interjúja Az elmúlt év áprilisában a kemény késő tavaszi fagyok jelentősen csökkentették az almatermés mennyiségét egész Európában. Ennek egyenes következménye volt az alma (ezen belül a léalma) felvásárlási árának rohamos emelkedése. Tavaly még a hullógyümölcsért is legalább huszonöt forintot fizettek kilónként, de nem volt ritka a harminc forintos átvételi ár sem. Mára kiderült, tiszavirág életűnek bizonyult az alma világpiaci árának jelentős ugrása. Az idén újra a korábbi években megszokott szintre esett vissza a felvásárlási ár. Az okokról Vitéz Ferencet, a Vajai Zöldség- Gyümölcs Kft. ügyvezető igazgató-helyettesét kérdeztük. — Mennyi lesz az idén a léalma felvásárlási ára? —Tizenöt forintos áron kezdtük az átvételt, és jelentős emelkedés vagy csökkenés nem várható az árban. A termelők nehezen veszik tudomásul, hogy a tavalyi igen magas ár az idén nem ismételhető meg. Az elmúlt évben az időjárásnak köszönhetően évszázados negatív rekordú termést szüreteltek le, és emiatt szökött fel az átvételi ár. Az idén teljesen más a helyzet. Az előzetes becslések szerint közel 450—500 ezer tonna alma terem, ez majdnem kétszerese az elmúlt évinek. —Európában milyen konkurenciával kell számolnia a magyar almának? — A hazai termés legnagyobb vetélytársa a román és a lengyel alma. Ez utóbbiból az idén háromszor annyi gyümölcs termett, mint nálunk. Ez félelmetes mennyiség. Ebből egyenesen következik, hogy kínálati piac van ezen a területen. A németek 9 pfennigért megkapják a lengyel léalmát, ami körülbelül kilenc forintnak felel meg. Európában a németek vásárolnak a legtöbbet és szállítják sűrítményként az Egyesült Államokba. A világpiacon a vételi árat ők diktálják és nem mi. A lengyeleknek még ilyen olcsón is megéri értékesíteni a termést, mert az állami szubvenció (pénzügyi támogatás) ott sokkal magasabb, mint nálunk. Hazánkban a* feldolgozó 12 százalékos ártámogatásban részesül a felvásárolt alma után, amit megkap a termelő. — Az önök vevői mennyire veszik figyelembe a magyarországi termelési viszonyokat, például az állami támogatás létét vagy nemlétét? — A almasűrítményt nagy tételben vásárlók (például az üdítőitalt gyártó világcégek) nincsenek tekintettel a termelők és a feldolgozók érdekeire. Érthető, ha a legolcsóbban akarnak hozzájutni az alapanyaghoz. Emiatt teljesen irreálisnak tartom, hogy egyes újságok 22 forintos almaárról írnak. Tudom, milyen mértékben emelkedett csak az utóbbi egy évben a műtrágya és a permetszerek ára. De a szabadpiacon, ha ilyen alacsony a sűrítmény világpiaci ára, ajkkor nem vásárolhatjuk meg húsz forintért a léalmát. Az egyes feldolgozók között bármilyen versenyhelyzet is alakuljon ki, nincs olyan, aki hajlandó lenne ráfizetéssel termelni. — Miként kellene összeegyeztetni, hogy önök se termeljenek veszteséget, ugyanakkor az almás gazdáknak is megérje kertészkedni? — A feldolgozóktól nem lehet elvárni, hogy kompenzálják mindazt a veszteséget, ami a termelőket éri. A gondot abban látom, hogy az almatermesztés teljesen eltolódott a léalmagyártás irányába. Valamikor, még nem is olyan régen, csak melléktermék volt a léalma, mára főtermékké lépett elő. A friss étkezési alma exportját kellene előmozdítani, és az ebből származó bevételnek kellene eltartani a gazdát. A hullóalmáért kapott összegnek már csak plusz haszonként kellene jelentkeznie. Aa DUNAFERR NYEREMÉNYAKCIÓ ACELSZERKEZETI KFT. A DUNAFERR ACÉLSZERKEZETI KFT. a DV-K12, a DV-KU18 és a DUNAFERR-SIGMA vázszerkezetek kiadott vásári árából az első 1000 négyzetméter megrendelt alapterületekig további árengedményt ad kiüön-külön azoknak a szerencsés Megrendelőinek, akik nevét kisorsolja a leadott és pontosan kitöltött kérdőívek segítségévet megtartott sorsoláson. A kérdőív átvételének és sorsolásának helye: OMÉK ’96, DUNAFERR vásári stand. A sorsolás időpontja: 1996. szeptember 9-én, 11 óra. A nyertesek száma: Ötven darab visszajutatott cédulánként sorsolunk ki egy-egy nyertest, de maximum hármat. A kérdőív leadásának határideje:- a DUNAFERR vásári standján 1996. szeptember 8-án 10 óráig, vagy- a 25/381-936 számú telefaxra 1996. szeptember 6-án 8 óráig. Az engedmény mértéke: - az elsőnek kihúzott kérdőív alapján: 5 %- a másodiknak kitűzött kérdőív alapján: 10%- a harmadiknak kihúzott kérdőív alapján: 20% Az eredmény érvényes 1997. május 1-ig történő befizetésekre. Cégenként egy kérdőívet fogadunk el. A nyeremény nem ruházható át. A sorsolástól távol lévőket levélben értesítjük. Szegény ember malaca: gazdag ember szendvicse Őszi húsár: visszafogott étvággyal Vitéz Péter (Új Kelet) ___ „G azdag ember vagy, mert két szelet rántott hús között fasírozottat eszel!” — viccelődtek az emberek egymással régebben. Ma sajnos egyre iga- zabbnak tűnik a mondás, immár felröppentek hírek ezer forintos szilveszteri malackákról. Az üzletekben folyamatosan emelkedik a hús ára, s ezzel fordítottan arányos a fizetőképes kereslet alakulása. Megyei szakértők szerint, most ősszel semmi sem indokolja a hústermékek árrobbanását. Az agrártárca újfent fogadkozik: beavatkoznak, s jövőre nem lesz ilyen kezelhetetlenül ingadozó a húspiac. Az eddigi tapasztalatok szerint a Földművelésügyi Minisztérium képtelen úrrá lenni a mezőgazdasági szektorban folyamatosan jelen lévő káoszon. A gabonapiacon kialakult nyári zűrzavar ősz elejére, úgy tűnik, a húspiacra gyűrűzött be. A bolti árak fél év alatt legkevesebb 30—50 százalékkal emelkedtek, miközben a regisztrált reálkereset-csökkenés bőven meghaladta a tervezettet. A megyei sertéstenyésztők, a vágóhidak, a feldolgozók értetlenkedve állnak a kereskedelemben tapasztalt jelenséggel szemben. Az egybehangzó vélemények szerint csökenniük kellene a húsáraknak, mert az ősszel kialakuló belföldi ellátottságban túlkínálat alakulhat ki. Ennek oka, hogy augusztus 31-én lejárt az exporttámogatásokra adott plusz szubvenciós juttatás. A szaktárca által igénybe vehető kiviteli alaptámogatás kilogrammonként a bőrös félsertés esetében 20, a darabolt húsárunál 55 forint körül alakul. Ez a támogatási keret október körül kimerül. A feldolgozók nem tudják exportálni termékeiket, de itthon is képtelenek lesznek a felesleget eladni, így csökkentik a tenyésztői és a vágóhídi felvásárlást. A gazdától nem lesz, aki megvegye a sertését, így bevétel híján nem válik piaci fogyasztóvá, hanem levágja a sajátját. Emellett várhatóan az egy főre jutó húsfogyasztás évek óta tartó csökkenése sem fog megállni. Hús lesz, vevő viszont nem. Egy kialakult versenypiaci gazdaságban ekkor árcsökkenésnek kellene bekövetkeznie, s a tenyésztés visszafogásának. A megyében az előbbi nem, az utóbbi viszont bekövetkezhet, pillanatnyi reakciók alapján jelentősen megnőhet a kényszervágások száma. A kormányzat — volt már rá példa — a folyamatot támogatta, s még ugyanabban az évben az újbóli sertéshízlalást is, mikor kiderült: megcsappant a belföldi készlet. A gazdák is értetlenkednek: a közeljövőben vágóhídra kerülő állatok tenyésztési idejük nagyobb részében még a tavalyi, olcsóbb takarmányon fejlődtek. A tartalékolt készletek az év végére kifogynak, s ma a növénytermesztőknek hosszú idő óta kedvező takarmányfelvásárlási árak legkésőbb 1997 elején éreztetik hatásukat az állattartóknál. Ma viszont a tápárakban már megkezdődött a dráguláshoz szoktatás. Az igazi árrobbanás jövőre várható, mert a kormányzat ekkorra odázta el az energiaárak drasztikus emelését... ÚJ KELET OMÉK ’96 Kozma Ibolya (Új Kelet) A Megyei Fejlesztési Ügynökség az Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállítás keretében ma délután két órától konferenciát szervez a sza- bolcs-szatmár-beregi pavilonban. A konferencia témája: Területfejlesztés hazai és PHARE-forrásokból. Dr. Zilahi József, a Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke köszönti a résztvevőket. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezető helyettese, dr. Schweriner János Területfejlesztési decentralizált alapok segítségével címmel tart előadást. Róka László, a Fejlesztési Ügynökség igazgatója a megye lehetőségeiről számol be. Kosaras Ferenc, a Külügyminisztérium Segély-koordinációs Titkárság főosztályvezető-helyettese az ezredfordulóig tartó magyarországi PHA- RE-programokról ad tájékoztatást. A területfejlesztési PHARE-porgram lehetőségeit Lünk Tamás, a KTM Területfejlesztési Program Iroda vezetője tekinti át. A PHARE-program környezetvédelmi lehetőségeiről Csorba Zoltánná, az agrártérségek fejlesztési módjairól Majoros Endre, a Földművelésügyi Minisztérium térségfejlesztési főosztályvezetője beszél. Oktatás, befektetés Új Kelet-információ A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos vezetősége és tizenkilenc megyei elnöke Nyíregyházán rendezi kétnapos soros, elnöki kollégiumi ülését szeptember 13-án és 14-én. A magasrangú plénum elnöke, Bihall Tamás, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei közjogi testület képviselőjének vezetésével megtekintik a vajai Rákó- czi-várat és az almafeldolgozót, majd Vásárosna- mény mellett tiszai hajókiránduláson vesznek részt, ahol a rendelkezésre álló idő szűkössége miatt megkezdik tárgyalásaikat, amelyet másnap a nyíregyházasóstói oktatási központban folytatnak. A megyei kereskedelmi és iparkamara mellett működő oktatási és szakképzési bizottság szeptember 17-én tartja ülését. A megbeszélés központi problémája a megyei szakképző intézmények gyakorlati munkahelyeinek felülvizsgálata lesz. A testület külső szakértők bevonásával indítja el a programot. Céljuk, hogy feltérképezzenek 1200—1300 munkahelyet. A saját tapasztalatok mellett a szakoktatók véleményét kikérve, az összegyűjtött információk alapján javaslatot szeretne tenni a kamara egy magasabb színvonalú oktatási kultúra kialakítására.
