Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

8 1996. szeptember 25., szerda Közelkép Mi lett az ígéretekből? A nyíregyházi önkormányzat egyéni választókerü­leteiből a közgyűlésbe jutott képviselőket kérdeztük meg, hogy milyen beruházások valósultak (valósul­nak) meg, amit körzetükben ez évben terveztek? K.Z. (Új Kelet) Béres József, Független Képviselők Egyesülete, 18. számú választókerü­let: — Az év végén elkezdő­dik a Damjanich laktanya és az Ady Endre utca térségében központi céltámogatással a szennyvízhálózat építése. A Százados utcában bővül az ivóvízhálózat. A Lapály és a Palánta utca lakói pályáztak az ivóvízvezeték bővítésére, ám a tárgyalások során visszaléptek. A társulást újra próbáljuk szervezni. Az Ady Endre utcában a víz-, szenny­Dr. Endreffy Ildikó, Ke­reszténydemokrata Nép­párt, 17. számú választó- kerület: — Útalapi pénzzel elkez­dődött a Róka utca esővíz-el­vezetési rendszerének építé­se. Felülvizsgáltuk a Bartók Béla utca forgalmi rendjét. A tapasztalatok nem egyeznek az ott élők véleményével. A Debreceni út felújítására most csoportosítottak át 500 ezer forintot, így készülhet a csapadékelvezető csatorna. A Kert utcán és az Inczédi so­ron az útburkolat felújítása, a forgalmi sávok növelése Tormássi Géza, Keresz­ténydemokrata Néppárt, 15. számú választókerü­let: — A Madách és az Árpád utcán a vízelvezető rendszer útalapi támogatással kész lesz az év végéig. Aszfalto­zott borítást kap az Ér utcán az a szakasz, amelyen még nincs szilárd burkolat. Az Állomás tér és környéke rész­letes rendezési tervét már jó­váhagyta a képviselő-testü­let. Annak megvalósítása az anyagi háttér függvénye. Dr. Zeke Árpád, Magyar Szocialista Párt, 1. számú választókerület: — Megépült a Körte utcai óvoda melletti járda. Lezár­ták a Sóstói út melletti egyik parkot, és azt füvesítették. Kulturáltabbá vált a Kossuth utca eleje. A sűrűn lakott vá­rosrészben sokan parkolnak járműveikkel szabálytalanul. A közterület-felügyelet mun­katársai kérésünk ellenére sem ellenőrzik gyakrabban a szabálytalankodókat. Dr. Tamás István, Füg­getlen Képviselők egyesü­lete, 3. számú választóke­rület: — Szabály ozott lett a Tör­pe utcai lakótelep forgalmi rendje, a körzetet védett la­kóövezetté nyilvánították. Az utcákon elhelyezték a szükséges figyelemfelkeltő táblákat. Anyagi források hi­ányában ez évben nem sze­relnek fel jelzőlámpát a Ko­rányi Frigyes utcai forgalmas gyalogátkelőhelyen. A Korá­nyi utca bővítése már elkez­dődött, a teljes rekonstrukció a város jövő évi költségve­tésének függvénye. A térség­ben tovább folytatódik a csapadékelvezető rendszer és az új útburkolatok építése. vízcsatorna után lehet az út­burkolatot — várhatóan 1998-ban — kicserélni. részben megtörtént. A Közép utcában egy romos épületbe kétes elemek költöztek be. Sikerült elérni, hogy a házat lebontsák. Szegény Tormássi Géza mindent megpróbált. A hétfői közgyűlésen a kereszténydemokrata képviselő és egy­ben a közszolgáltatásokat jól ismerő szakember a vég­sőkig amellett kardoskodott, hogy a város egy közös céggel oldja meg vagyonának kezelését, és a törvé­nyek által kötelezővé tett szolgáltatásokat. Mindhiába. Leszavazták. Tapolcai Zoltán (Új Kelet) így nem biztos, hogy a dön­tés arra az eredményre vezet, amiért ez év februárjában na­pirendre tűzték. A képlet egy­szerű. A városnak üzemeltetnie kell a fürdőket, a parkolókat, el kell vinnie a lakásokban fel­gyűlt szemetet, a radiátorokba forró vizet kell juttatnia, seper- tetnie kell a kéményeket, és még sorolhatnám tovább... Az erre alakult cégek mind anya­gi gondokkal küszködnek, de a város kasszája is üres, így nem tudja pótolni a hiányt. Ezért több esetben is veszély­be került, hogy a szolgáltatá­sok elvégzésének, azaz a tör­vényi kötelezettségnek eleget tud-e tenni. Egy közös nagy cégben, ésszerű gazdálkodás­sal, a fejlesztésre fordítható összegek logikus csoportosítá­sával, és ami a legfontosabb, az esetleg valamelyik cégnél kép­ződő nyereség átcsoportosítá­sával olcsóbbá és jobban mű­ködővé válhatnak . Az egyetlen, értékelhető nyereséggel működő önkor­mányzati cég a Piac- és Város­gazdálkodási Iroda. Emellett a város vagyonát kezelő kft.- ktől várható bevétel. Ha egy közös cég született volna, ak­kor ezek a bevételek nem egy vargabetűvel, azaz az önkor­mányzaton keresztül juthat­tak volna a hiánnyal küszkö­dő szolgáltatókhoz, hanem közvetlenül. Juthattak volna. Ugyanis a testület egy másik változatot támogatott, amely egy társa­ságba vonta a szolgáltatók kö­zül a Köztisztasági Kft.-t, a Für­dő Kft.-t és a Parkoló Kft.-t, a Házkézelő, a Transtech, a Mar­ket-Press a Nyírkábel és, a Pi­aciroda pedig egy másikat al­kot. A döntés eredménye, hogy kevesebb adminisztrációval, így kisebb költséggel keve­sebb gyeplőt tart kezében a város vezetése. Ésszerűnek tű­nik, hogy a Piaciroda a va­gyonnal foglalkozó cégbe ke­rült, de felhasználható bevéte­le ezután is a nagy kalapba megy, s abból a vékonypénzű szolgáltatók csak nagy nehe­zen részesedhetnek. Az összevonások másik nagy kérdése, hogy nem veszítik-e el gazdálkodókedvüket a ko­rábban önálló szolgáltatók. Érdekes, hogy az előző négy­éves ciklusban a szétosztott vagyonra „jó gazdákat” keres­tünk, most ésszerűsítés címén újra egy kézbe vonjuk őket. Természetesen van olyan szolgáltató, illetve vagyonke­zelő, amely nem került és nem kerülhetett be sem az egy nagy, sem a két kisebb cégbe. Ennek oka, hogy ezeknél nem teljes tulajdonnal rendelkezik a vá­ros, illetve, mondjuk a Metro­pol Rt. költségeivel nem akar­ták terhelni a többi vállalko­zást. Legyen igaza a testületnek, de a folyosón füstölgő igazga­tók nem örültek a megoldás­nak. A három, hiánnyal küsz­ködő szolgáltató kft. természe­tesen szomorúan vette tudomá­sul, hogy a Piacirodát nem hoz­zájuk „csapták”. így csak gondjaikat tehetik össze, pénzt is együtt kérhetnek a várostól. Soltész József, a Köztisztasági Kft. igazgatója pedig külön fáj­lalhatja, hiszen nagy, közös rt.- vezetői posztján sokan őt lát­ták volna szívesen. Most „csak” a Városüzemeltetési Közhasznú Társaságot vezet­heti. Ha a testület így dönt. A „kétcégesdivel ” Hámoriné Rudolf Irén, a Piaciroda veze­tője járt jól, hiszen a vagyon­kezelő társulás élére, több mint valószínű, ő kerül. A neveket csak azért említet­tem, mert ennek a döntésnek talán ez is mozgatórugója. Felbermann Endre alpolgár­mester vitát lezáró beszédében kérte, hogy a feladatra kon­centráljanak a képviselők, és ne a pletykaszinten felmerült nevekkel sakkozva döntsenek. A két vezető azért kerülhetett reflektorfénybe, mert a politi­kusok mellett ők azok, akik a területért felelős bizottságok­ban a legtöbb feladatot, szere­pet kapták az elmúlt években. A döntés abból a szempont­ból jó, hogy takarékosabbnak mondható, de abból a szem­pontból rossz, hogy nem oldot­ta meg az alapproblémát. A döntés abból a szempontból pedig tökéletes, hogy végre- valahára megszületett. Munkatársunktól Sajnos már szinte tör­vényszerű, ha Nyíregyhá­zán fél napig esik az eső, utána még jó ideig járunk bokáig a vízben. A város utcáin sok olyan lefolyót, csatornát láthat az ember, ami nemhogy elnyelné, de még ontja is magá­ból a vizet. Mint azt Kedves Józsefnétól, a polgármesteri hi­vatal városüzemel­tetési főelőadójától meg­tudtuk, a tisztításra váró csatornák egy részét a Nyit- vicsav vállalta fel, míg a többi karbantartásáról — szerződés szerint — egy vállalkozó gondoskodik. Lefolyó rengeteg van a vá­rosban, pénz azonban elég kevés a munkálatok elvég­zésére, így aztán nem egy olyan csatorna van Nyír­egyházán, ami jó, ha tíz évvel ezelőtt ki volt tisz­títva. A Nyitvicsav elsősorban gépekkel dolgozik, míg a ma­gánvállalkozó olyan rendsze­reket tisztít meg munkatársa­ival, ahová nehéz lenne a gépi erőt bejuttatni. A lehullott csapadék gyak­ran ad munkát a tűzoltóknak is. Dombrádi Lajos tűzoltó őrnagy, városi parancsnok szerint, ha esik, akkor már minden előzetes bejelentés nélkül megteszik a szükséges előkészületeket a kiszállások­hoz, hiszen menetrendszerű­en minden égi áldás után kap­nak tizenöt-húsz hívást víz­szivattyúzáshoz. Felszerelé­seik között megtalálható az ilyen esetekben igencsak jó szolgálatot tevő letelepíthe­tő szivattyú, de ha minden kötél szakad, a fecskendőiket is bevonják a munkába. A sza­bályzat értelmében, a tűz­oltóság olyan helyekre kö­teles kivonulni vizet szi­vattyúzni, ahol emberéle­tek vagy kiemelkedő anya­gi javak vannak veszély­ben. Előfordul azonban olyan eset is, amikor kábel­lefektetés előtt árokból kell kiszívni a vizet a kézi erő­nek és a gépek­nek. Természe­tesen gyakran hívják ki a tűz­oltókat egyéb helyekre is, de ilyenkor a kiszállás után mindig tisz­tázzák az ügyféllel, vállal- ja-e a felmerülő költsége­ket. Nem nagy összegekről van szó, de az üzemanyag­díjat és valamennyi gépko­pási díjat mindenképpen meg kell valakinek fizet­nie. A kiszivattyúzott vizet a tűzoltóautók nem tudják elszállítani, a kimert vizet a szabad területen locsol­ják szét. Eső után özönvíz ÚJ KELET Kérik az épületet K. Z. (Új Kelet) A kormányfő és a történel­mi egyházak vezetőinek ta­valy nyári tárgyalásai után je­lentették be a nyíregyházi evangélikus egyházközös­ség vezetői, hogy korábbi tu­lajdonukat visszakérik. Je­lezték a nyíregyházi önkor­mányzat vezetőinek, hogy igényt tartanak a Kodály Zol­tán Általános Iskola épületé­re, és az intézmény pedagó­gusait, az ott tanuló gyerme­keket is átveszik. A nevelők, a gyermekek és azok szülei tiltakoztak a változás ellen. A megyeszékhely közgyűlé­se 1996 elején úgy döntött, marad az iskola önkormány­zati tulajdonban. Hosszas tár­gyalások után az evangéliku­sok szeptembertől iskolát tar­tanak fenn. Az egyházközösség presbi­tériuma és képviselő-testüle- te a napokban döntött a Ko­dály Zoltán Iskola sorsáról. Laborczi Géza igaZgató- lekésztől megtudtuk, hogy a kormány 2001-ig kívánja rendezni az egyházak termé­szetbeni — épületek —, 2011-ig pedig pénzügyi kár­talanítását. A nyíregyházi evangélikus közösség leg­magasabb fóruma úgy dön­tött, hogy visszaigénylik a Kodály Zoltán Általános Is­kola épületét. Az igazgató­lelkész szerint, ha korábbi, más intézményeik a nekik járó pénzt az ezredfordulóig megkapják, és abból a már működő iskolájuknak új ok­tatási intzéményt építenek, egyházuk lemond a Kodály iskola épületéről. Segítség a Házkelőnek Száraz Attila (Új Kelet) Hétfőn ismét a közgyűlés napirendjén szerepeit a Házkezelő Kft kérdése. Vé­gül is a képviselők abban ma­radtak, hogy az év végéig szükséges 66 miihó forint he­lyett 55 millió forintot adnak. Ézzel a cég be tudja fejezni az idei évet, azaz ki tudja egyenlíteni a társasházak és a vállalkozók több havi számláját. A Házkezelő azon­ban továbbra sem tudja fizet­ni a vizet, a távhőt és a sze­métszállítást. Megpróbálják a következő évre átütemezni ezeket a tartozásokat. Kérdés persze az, hogy az átalakuló­félben lévő NYITVICSAV, NYÍRTÁVHŐ és a Köztisz­tasági Kft. tud-e addig hite­lezni, hiszen alapjában véve nekik sincs miből. Tormássi Géza, a Város­üzemeltetési Bizottság elnö­ke a megszavazott 55 millió forint ellenére sem volt ma­radéktalanul elégedett: — Akármennyire is furcsa, de a mostani döntéssel egyelőre csak a dolgok elodázása tör­tént. A közgyűlés a támoga­tással egy nagyon komoly kötelezettséget vállalt fel a Házkezelő jövőjével kapcso­latosan. Hisz a jövő évi költ­ségvetést egy 40 millió fo­rintos tétel már eleve terheli, a közüzemi díjak kifizetése szintúgy, és akkor még nem beszéltünk az előre nem lát­ható hibákról, vagy arról, hogy jön a tél. Az sem kis te­her, hogy miközben a köz­gyűlés megszavazza a támo­gatást, az rendkívül lassan ér el a Házkezelőhöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom