Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-04 / 206. szám
Magyar Távirati Iroda A németek „könyökölnek” A NATO új katonai parancsnoki szerkezetében lényegesen nagyobb befolyást követel Németországnak a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német lap keddi kommentárjában a NATO átalakulását elemzi és megállapítja, hogy a hidegháború idején a NATO egyrészt a Szovjetunió elleni védelmi szövetség, másrészt az Egyesült Államok vezető szerepének megtestesítője volt. A kontinensen jelenleg mindenki szabadságot és biztonságot akar, veszélyforrásnak pedig a boszniaihoz vagy a a csecsenföldihez hasonló nemzetiségi viszályok, valamint — legalábbis szomszédai szerint —, Oroszország számít. A keleti bővítéssel és a NATO-orosz stratégiai partnerséggel új európai biztonsági szerkezetet kívánnak kialakítani. Ám mielőtt még döntenek az új tagok meghívásáról, a NATO-nak át kell alakítania katonai szerkezetét és azt hozzá kell igazítania a megváltozott követelményekhez. Ebben a kérdésben nemcsak a katonai hatékonyságról van szó, hanem a befolyás és a hatalom új felosztásáról — mutat rá a lap. Clinton feltétele Benjamin Netanjahut, aki a jővő héten tesz látogatást az Egyesült Államokban, csak akkor fogadja Clinton elnök, ha az izraeli kormányfő előzőleg találkozott Jasszer Arafat palesztin elnökkel — értesült a Háárec című izraeli lap. A lapnak az AFP által idézett keddi száma az amerikai elnökhöz közel álló New York-i zsidó forrásokra hivatkozik, amelyek szerint a Fehér Ház üzenetet küldött az izraeli kormányfői hivatalnak, és ebben világosan értésére adta Netanjahunak, hogy az amerikai elnökkel való találkozóra bejelentett igényét elutasítják, ha előzőleg nem találkozik Arafattal. A washingtoni izraeli nagykövetség egy tisztségviselője, bár elismerte, hogy az értesülésnek van alapja, de hivatalosan nem volt hajlandó azt megerősíteni. Brit hadgyakorlat Lengyelországban Először kezdett hadgyakorlatot kedden Lengyelországban a brit hadsereg 7. páncélozott dandárja, a „Sivatagi patkányok”. Ez alkalomból Drawskóban találkozott egymással Stanislaw Dobrzanski lengyel, Olekszandr Kuzmuk ukrán védelmi miniszter, és Nicholas Soames, a fegyveres erőket felügyelő brit államtitkár. David Montgomery tábornok, a 3500 fős dandár parancsnoka örömét fejezte ki, hogy ilyen nagyszabású, 400 négyzetkilométer területen zajló hadgyakorlatot irányíthat. A brit katonák, mintegy 500 páncélozott járművükkel—köztük a Challenger harckocsikkal és Warrior szállító járművekkel — szeptember 20-ig maradnak Drawskóban. Kolumbiai lázadók támadása A kolumbiai lázadók kedden közölték, hogy 60 kormánykatonát még fogva tartanak —jelentette az AFP Bogotából. Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szervezetük mintegy 400 fegyveressel pénteken éjjel megtámadta a kormányhadseregnek a fővárostól 600 kilométerre délre fekvő Las Delicias-i támaszpontját, és megölt 27 katonát, 19- et pedig megsebesített. Nemzetközi emberbaráti szervezet közvetítésével hajlandók szabadon engedni őket — mondták. Ernesto Samper kolumbiai elnök szerint a lázadók bosszúból támadták meg a katonai támaszpontot, mert a hadsereg rajtaütött olyan illegális ültetvényeken, ahol kábítószerek alapanyagául szolgáló növényeket termesztenek. Rogyionov a Tizenhatok között Igor Rogyionov tábornok, orosz védelmi miniszter is jelen lesz szeptember végén a norvégiai Bergenben, és találkozik majd a NATO-tagországok védelmi minisztereivel — erősítették meg a szövetség brüsszeli központjában az orosz forrásokból jelzett értesülést. A Tizenhatok miniszterei szeptember 25-26-án ülnek majd asztalhoz a norvég kisvárosban, hogy hagyományos őszi, nem hivatalos tanácskozásukon alkossanak — egyelőre még nem hivatalos — véleményt a NATO előtt álló legfontosabb feladatokról, külön és kiemelten is az IFOR december közepén lejáró mandátumát követő teendőkről. A utóbuszkatasztrófa Harmincegy ember életét vesztette, és negyvenketten megsérültek kedden, amikor egy autóbusz egy több mint száz méter mély szakadékba zuhant a Kína középső részén lévő Kujcsou tartományban. Az EFE spanyol hírügynökség jelentése szerint a tragédia hajnalban következett be Picsie város közelében. Az autóbusz vezetője a sebesség csökkentése nélkül akart bevenni egy kanyart, s ez okozta a balesetet. Az utasok többsége Szecsuan tartománybeli volt, előzőleg Kanton város különböző gyáraiban dolgoztak, s hazafelé utaztak. Amerikai légicsapás Irakra A kurdok lakta területeken végrehajtott iraki támadás megtorlásaképpen az amerikai erők közép-európai idő szerint kedd hajnalban manőverező robotrepülőgépekkel kiterjedt csapást mértek dél-iraki katonai célpontokra. A műveletet Bili Clinton elnök rendelte el. A Tomahawk és az AGM-86 típusú robotrepülőgépek légvédelmi állásokat, katonai távközlési berendezéseket és parancsnoki pontokat támadtak a 32. és a 33. szélességi fok között. \ Hírről MTI Washingtoni védelmi forrásokból közölték, hogy az előzetes értékelések alapján a kedd reggeli csapás hatékony volt, bár teljes kép a pusztítás mértékéről még nem áll a rendelkezésükre. Hangoztatták, hogy a bagdadi állításokkal ellentétben tudomásuk szerint az iraki légvédelem egyetlen manőverező robotrepülőgépet sem lőtt le, és a rakéták indításánál problémák nem voltak. Az 1991-es Öböl-háború óta a mostani volt a legnagyobb tűzerejű amerikai csapásmérés iraki katonai létesítmények ellen. A manőverező robotrepülőgépeket hadi hajókról és nehézbombázókról indították: az Öbölben hajózó Laboon romboló és a Shiloh cirkáló fedélzetéről, illetve a guami támaszMTI Borisz Jelcin orosz elnök teljes egészében jóváhagyta Alekszandr Lebegy csecsen- földi kezdeményezéseit, így a tábornok és a szakadárok által szombaton Haszav-jurtban aláírt megállapodásokat is. Ezt Viktor Csernomirgyin kormányfő jelentette ki kedden Nalcsikban, ahol Kabard- és Balkarföld jubileumi ünnepségein vesz részt, s találkozik a kaukázusi népek vezetőivel. Az orosz kormányfő bejelentését megelőzően elég nagy bizonytalanság uralkodott Moszkvában, mert a szapontról felszállt, nyolc hajtóműves B-52-esekről. Összesen huszonhét robotrepülőgépet indítottak, katonai szakértők szerint a korábban használtaknál jóval hatékonyabbakat. A csaknem másfél tonnás, 1,2 millió dollárba kerülő Toma- hawkok ezer kilométeres hatótávolságúak, és rendkívüli pontossággal csapódnak a kijelölt célpontokba. Az AGM-86- osok óránkénti 800 kilométeres sebességgel száguldanak a célkörzet felé. William Perry amerikai védelmi miniszter a támadás után tartott sajtóértekezletén az akció indoklásaként hangsúlyozta, hogy Irak agresszív katonai lépései egyértelműen és világosan veszélybe sodorták az egész térség biztonságát és az olajutak stabilitását, egyszersmind fenyegetést jelentve az badságát töltő Jelcin nem fogadta Lebegyet, és nem is foglalt állást eddig a Nemzetbiztonsági Tanács titkárának tevékenységéről. Ellentmondó jelentések láttak napvilágot arról is, hogy Csernomir- gyin hogyan reagál az orosz— csecsen megállapodásokra. Az orosz kormányfő hétfőn este végül több órás eszmecserét folytatott az elnökkel abban a Moszkva melletti szanatóriumban, ahol Jelcin pihen. Csernomirgyin most Nalcsikban úgy fogalmazott, hogy Lebegy „lényegében tartja magát” a szövetségi vezetés által kidolgozott rendezési tervhez. Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeire is. Aláhúzta, hogy a katonai válaszadás elkerülhetetlen volt, mert elmaradása esetén Siaddám Húszéin bizonyosan egy stratégiailag fontosabb célt szemelt volna ki. Közlése szerint a dél-iraki tilalmi övezet kiterjesztésé szerda délben lép életbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 32. és 33. szélességi fok közötti sávban — a tilalmi zóna kiterjesztett részében — két iraki légibázis és egy jelentős kiképző támaszpont is található. Az elnökhöz hasonlóan ő is világossá tette, hogy a további amerikai lépések a bagdadi kormány magatartásától függnek. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nyitva hagyja a további csapásmérés lehetőségét. Kiemelte azt is, hogy a keddi művelet végrehajtásához Washingtonnak nem volt szüksége a szövetségesek tényleges támogatására, de a jövőt illetően — a tilalmi övezetek ellenőrzéséhez — igényli az együttműködésüket. Hozzáfűzte, hogy mind Nagy-Britannia, mind Franciaország megígérte közreműködését a zónák kikényszerítésében. Ennek főbb szakaszait az orosz kormányfő a következőképpen jellemezte: bármely politikai döntést meg kell előznie a helyzet normalizálódásának Cse-- csenföldön és az egész Eszak- Kaukázusban; határozottan gátat kell vetni a harci cselekmények kiújulásának; azonnal meg kell oldani a hadifogolycsere és a túszok elengedésének problémáit; nem szabad teret engedni annak, hogy az egyik vagy másik tárgyaló fél vezetése vádaskodások célpontja legyen; elő kell készítem az általános választásokat, megfelelő törvényeket kell hozni, és ezt követően meghatározni a Csecsen Köztársaság státusát. ^ Hírről % hírre Palotai István jegyzete Olyan rég volt, hogy talán már nem is emlékeznek rá az európai emberek, amikor egy közép-afrikai országban szinte évekig „rengett a föld”. Nem helyi — törzsi — torzsalkodás volt ez, nem is egy őrült diktátor, például mint Idi Amin egyedi rémtettei, vagy Bokassa császár trónjának elkészítése, amely elvitte az állam egész évi bevételét, hanem komoly összetűzés, amelyik magában hordta akár egy világháború kitörésének lehetőségeit is. Talán azért az idő távlatából még ismerősen csengenek e nevek: Patrice Lumumba, illetve ellenlábasai, akik szintén gyűlölték egymást, Kasawubu, Mobutu és Csőmbe. Az események kissé emlékeztettek a chilei Allende- kormány bukására, de azzal a különbséggel, hogy Lumumba kivégzése után a triumvirátus életben maradt tagjai még sokáig szorongatták egymás torkát. Aztán az ország (Belga Kongó) két részre szakadt: a Kongói, (akkor még Népi-) Köztársaságra, és a mai Zaire-re. A fejlődés azóta töretlen. A két főváros, Brazzaville és Leopoldville (azaz Kinshasa) ugyan kicsit még ma is „fújnak egymásra”, de hát ez csak a politikai koreográfia része. Zaire hatalmas ország lett. A fejlődés nyugati útját választva bődületes bánya- és elsődleges feldolgozóipart fejlesztett ki, de egyéb iparágaiban is roppant jelentős eredményei vannak. Az ország adópolitikája révén a tőkebeáramlás erős. Minden jel arra mutat, hogy Zaire Afrika derekának vezető erejévé válik. A helyzet konszolidálódott, amit az is jelez, hogy az amúgy roppant puritán életet élő hatvannégy éves elnök, Mobutu végre házasságra szánta el magát, és óriási ceremónia közepette el is vette egyik 21 éves honfitársnőjét, aki különben gépírónő volt a zaire-i titkosszolgálatnál! A nászról elvileg csak a meghívott vendégek (államelnökök, királyok és császárok) tudhattak, így aztán az örömünnepet kiszimatoló újságíró — aki előre megírta a várható eseményt — csücsült is két napot a dutyiban. Hiába! Nyugati típusú fejlődés ide, zaire-i gazdasági csoda oda, azért úgy tűnik, a demokrácia még hagy némi kívánnivalót maga után az országban. A harmatosán fiatal elnökasszony egyébként anyai örömöknek néz elébe. Menesztett miniszterek MTI Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (SZDRP) Állandó Küldöttségének döntése értelmében hétfő este kérte Ion Iliescu államfőtől Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuz- baian igazságügyi és Ovi- diu Muntean távközlési miniszterek felmentését. Mindhárom miniszter a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt tagja, amellyel hétfőn szakított és felmondta a koalíciós együttműködést az SZDRP. Az Evenimentul Zilei napilap keddi számában SZDRP-forrásokra hivatkozva közölte a három menesztett miniszter utódjainak nevét is: Gabriela Gáspár az igazságügyi, Virgil Popescu a távközlési és Alexandru Lapusan a mező- gazdasági tárca irányítását veszi át. A lap közlése szerint a mezőgazdasági miniszter kiállt pártja, az RNEP mellett, míg a távközlési és az igazságügyi miniszter nem volt hajlandó nyilatkozni. Az RNEP Állandó Bizottsága hétfőn este úgy foglalt állást, hogy a két párt közti megállapodást nem lehet egyoldalúan felmondani, és nem vonja vissza minisztereit a Vacaroiu-kabinetből. Az RNEP vezetősége ezzel az álláspontjával a SZDRP- re akarja hárítani a miniszterek elmozdításának minden felelősségét. Szaddám Húszéin beszéde MTI Irak többé nem ismeri el a (szövetségesek által 1991-ben a kurdok, és 1992-ben a síiták védelmében létrehozott) tiltott légi övezeteket—jelentette ki kedden Szaddám Húszéin, s az ország légterét megsértő repülőgépek lelövésére szólította fel a hadsereget. Az iraki elnök televíziós beszédében, amelyet az AFP részletesen ismertetett, emlékeztetett arra, hogy „az átkozott amerikaiak harmadszor indítottak agresszív és gonosz támadást” országa ellen, de ezt a napot „úgy írják majd be a történelemkönyvekbe, mint az iraki nép dicsőségének és az agresszor elátkozásának napját”. Szaddám Húszéin leszögezte, hogy mostantól nem érvényes a 36. szélességi körtől északra és a 32. szélességi körtől délre fekvő területekre kimondott légi tilalom. Felszólította a légvédelmet és a pilótákat, hogy lőjenek le minden repülőgépet, amely bárhol behatol az ország légterébe. Állítása szerint az iraki légvédelem számos amerikai manőverező robotrepülőgépet megsemmisített, az iraki veszteségek viszont minimálisak. Az orosz elnök jóváhagyta Lebegy lépéseit ÚJ KELET Világkrónika
