Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

Megyei krónika UJ KELET A pech kétszer csenget Bürget Lajos jegyzete ______________________ Eg y aulófeltörés után fogalmazódott meg bennem a gondo­lat: a bajt szenvedett legalább kétszer, de esetenként többször is pórul jár. A történet a következő. Egy gépkocsi ablakát egy szép hajnali órán betörték, a rádiót kilopták. Ezt követően: rendőrre várás, helyszínelés: két óra. Utána: feljelentés a kapitányságon. Szerencsés esetben egy óra. Biztosító, kárszem­le, jegyzőkönyv. Három óra. Szerelőfelderítése: egy óra. Üveg nincs. Megrendelik, két hét. Azután várakozás, üveg jön, fize­tés. Miután nem baleset, hanem csak betörés, így önrész befi­zetése. Az ügyintézésekre három és fél óra. Aztán a várakozás a nyomozás lezárására: két hónap. Addig rádió nincs, bizto­sító csak ezután fizet. Ha összeadja az ember az egész proce­dúrára fordított időt, már több mint egy nap jön ki, ehhez jönnek a várakozások hetei. A bosszúságról, a vitákról már nincs is szó. A tolvaj röhög a markába. A kis lopással annyi gondot oko­zott, hogy az akár bosszúnak is beillik. Mert a károsultat sen­ki nem védi meg. Pedig ez, sok mással összevetve csak piszli- csáré ügy. Minél nagyobb az ügy, annál több időt fordít a polgár arra, hogy a más okozta gond és baj miatt futkosson, így van ez a bírósági ügyekkel, más lopásokkal, betörésekkel, kellemetlenségekkel is. Közben ingerlő, hogy amennyiben van tettes, azt agyonvédegetik, hiszen jó néhány emberjogi szer­vezetnek nincs is más dolga, csak az, hogy védegessen, hábo- rogjon az őrizetes cella miatt, a zaklatásokért és így tovább. A károsult pedig? Nos, a károsult, az járja csak a törvényes­ség és a rendeletiség kusza útjait, peche miatt szenved. Iga­zán ideje, hogy az ombudsmanok egyszer azt is megnéznék, a különböző ügyek sértettjei, károsultjai mit viselnek el addig, amíg törvényes jogaik érvényesülnek. Groteszk dolog ez, hi­szen a logikus az lenne, hogy a sértett, a károsult részesüljön előnyben, ne azt pátyolgassák, aki kárt okoz, aki mást lehetet­len helyzetbe hoz. Az autóbetörés nem nagy ügy. Nem is ez a legfontosabb. Csupán állatorvosi ló, melyen az ügyintézés minden kehe tet­ten érhető. Ha végigkérdeznénk a polgárokat, akik ilyen vagy olyan ügyeikben eljárva végigszenvedik a bürokrácia mindig növekvő nyomását, elmondhatnának egyet és mást. Az a bizo­nyos jogállamiság aligha jelent egyet a jogi dzsungellel. Nem lehet olyan rendszer, melyben az elkövetőnek, a kárt okozó­nak, a hibásnak több joga van, mint annak, aki szenvedője az eseményeknek. Márpedig ha ilyen érzés alakul ki, akkor a szi­tuációt nem magyarázni, hanem rendezni kell. A pech ne csen­gessen kétszer és háromszor és tízszer. Az ilyen eset következ­ménye, hogy a károsult, a sértett több büntetést visel el, mint a tettes. Csoda, ha valaki inkább tettes akar lenni, mint káro­sult? Ha szerencséje van, tettesként ismeretlen is maradhat. Mindenki elsős K. Z. (Új Kelet) _______ Új színfolttal gazdagodik Nyíregyháza alapfokú oktatá­sa. Hosszas viták árán általá­nos iskolát tarthat fenn és mű­ködtethet a nyíregyházi evan­gélikus közösség. A tanárok és a diákok nagy része a meg­szüntetett 5. Számú Általános Iskolából verbuválódott. Az alsósok, a volt Krúdy Gyula Gimnázium épületében, a fel­ső tagozatosok — összesen 250-en — pedig az egykori MHSZ épületében kezdhetik meg mától a tanulást. A tan­évnyitó ünnepséget tegnap tartották a megyeszékhely evangélikus templomában. Az ünnepség kezdete előtt az Evangélikus Általános Iskola minden diákja egy szál virá­got helyezett el a templom oltárán. Dr. Endreffy Ildikó egyházkerületi felügyelő megköszönte a szülők, diákok és pedagógosuk kitartását. Laborczi Géza igazgató-lel­kész ünnepi beszédében ki­emelte, hogy a gyermekek, azok szülei és a pedagógusok mellett a nyíregyházi evangé­likusoknak is oka van az örömre, hiszen több mint 40 év után újra általános iskolát tart fenn az egyházközösség. A lekész véleménye szerint az évnyitó valamennyi résztve­vője első osztályos, hiszen nincsenek még tapasztala­tok. 1996. szeptember 2., hétfő Megkezdődött az Iskolaszövetség 2. konferenciája / Göncz Árpád Sóstón Berki Antal (Uj Kelet) Vasárnap délután kezdődött Sóstón, az Oktatási Központ­ban az Iskolaszövetség SOP­RON 2 elnevezésű szakmai konferenciája. A megjelenteket Lukácskó Zsolt köszöntötte, majd Göncz Árpád köztársasá­gi elnök és Bánfalvi Ist\’án foly­tatott nyilvános, kötetlen be­szélgetést. Az elnök kérdések­re válaszolva kitért a szociális munka egyre nehezebb, de nél­külözhetetlen voltára, beszélt arról az egész világon tapasz­talható tendenciáról, hogy az államok egyre kisebb mérték­ben tudják vállalni az egyre na­gyobb szociális kiadásokat, majd így folytatta: — Svédor­szágban, Angliában vagy Né­metországban ugyanazok a gondok, mint nálunk. Khol kancellár beszédeiben nem tud mást mondani, mint Horn Gyu­la. A hozzánk képest csillagá­szati magasságokban járó Né­metország sem tud maradékta­lanul eleget tenni az ilyen jel­legű kiadásoknak. Az állam mindenhatósága megszűnt. Ezt Letter György (Új Kelet) Szabolcsi útja során kellemes fogadtatásban részesült köztár­sasági elnökünk Tiszavasvá- riban is, a Vasvári Pál 115. Sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben. Vasámap délelőtt Göncz Árpád és kísérete meglátogatta a szemnek is szép oktatási intéz­ményt. A magas rangú vendég­nek Oleár László igazgató mu­tatta be az iskolát, elmondva, hogy több hiányszakma is sze­repel képzési palettájukon. Göncz Árpád ezt követően az nálunk nagyon nehéz megértet­ni az emberekkel. Legalább kétszáz éves lemaradást kell be­hoznunk. Kellenek a civil szer­veződések, az olyanok, mint az Iskolaszövetség. Különösen most, amikor kiderülhet, hogy a család szociális helyzete miatt sok gyereknek nincs jövője. Ezt a társadalom nem nézheti tétle­nül és ha az állam egyre kisebb támogatást is tud adni, meg kell találnunk a segítség módozata­it — Talán ez nem idetartozik, de el kell mondanom, hogy mostani háromnapos utazásom során sok szívet melengető dol­got láttam. Egy kisfaluban, ahol az önkormányzatnak szinte semmi pénze nincs, az ott lakók maguk kövezték fel a járdát és ki-ki tehetsége szerint járult a költségekhez. Láttam gyárat, amit maguk a munkások alapí­tottak és termékeiket kizárólag külföldön adják el, menet köz­ben tanultak meg jó minőségű árut gyártani és kereskedni is. Láttam ennek az ellenkezőjét is. Tudomásul kell venni: váltás után mindig alacsonyabb fokon iskola aulájában találkozott a Vasváriban tanuló — több mint 160 — kárpátaljai és székely ^ földi gyerekekkel, akiknek magyarországi képzését az Összefogás Alapítvány segíti. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Lantos István tájékoz­tatta tevékenységükről a vendé­geket, akiknek ezután rövid kulturális műsorral kedvesked­tek a diákok. Göncz Árpád kö­zéjük telepedve elbeszélgetett a fiatalokkal. Alighanem a tan­évkezdéshez kellett egy kis köztársasági elnöki bátorítás. Majd elfogadva az ebédmeghí­kezd az új, mert még nem épí­tette ki hálózatát. Most ily„n idő­ket élünk, de ha szerény ered­ményeinkből tanulunk, akkor teljes sikerrel vesszük majd az akadályokat. — Mindannyian tudjuk mi­lyen nehéz az állami gondozott gyerekek sorsa. Tiszadobon ki­nyitották az intézetet, gyereke­ik az ottani „rendes iskolába” járnak. Nagyon jó dolog ez. Szű­nik a velük szembeni idegenke­dés, a gyerekek is szokják a tár­sadalmi normákat. Nem azt mondom, hogy ezzel megszűnik hátrányos helyzetük, de valamit enyhül. Sok olyan kezdeménye­zésről tudok, amelyek remé­nyekre jogosítanak. — Jó volna jó híreket olvasni az újságokban, de hát nálunk ha olcsóbb lett a dinnye, akkor azt írják, hogy összeomlott a dinnyepiac. Persze, nincs ez másképp máshol se. A múltko­riban fogadtam Hilary Clintont, aki elmesélte, ha történetesen a félje kimenne a tengerre csóna­kázni és kiszállna a csónakból és elkezdene lépkedni a vízen, másnap az amerikai újságok azt imák: Clinton nem tud úszni. vást, a menzán sorban állva, tálcával a kézben araszolva, el­nök úr is megkapta a tanévnyi­tó ebédet. Az eseményen részt vett Együd János, a megyei köz­gyűlés elnöke, Zsombori Vil­mos és Minter Gábor Hargita megyei alelnökök, Pál Gábor, a Csikszentsimoni Szeszgyár kereskedelmi igazgatója, a há­zigazda, Tiszavasvári város képviseletében dr. Kovács Já­nos jegyző és dr. Lipták József alpolgármester, valamint az Összefogás Alapítvány kurató­riumának tagjai. Közvélemény­kutatás Új Kelet-információ A piacgazdaságra áttérő or­szágokban megjelenik a köz- szolgáltató cégek társadalmi ellenőrzésének szükségessé­ge. A Magyar Energia Hiva­tal (MÉH) élve törvény adta jogával, arról határozott, hogy a fogyasztói érdekek védelmében rendszeresen fel­mérést készíttet a villa- mosenergia-felhasználóknak a szolgáltatást igénybe vevők elégedettségéről. Az ilyen jel­legű közvélemény-kutatás nemcsak hazánkban, de a kö­zép- és kelet-európai régió­ban is egyedülálló. Az első felmérés szeptember 2. és 27. között lesz. A kérdezőbiz­tosok öt fő területen 26 kér­dést tesznek fel. Szó lesz a szolgáltatás minőségéről (áramszünetek, hibaelhárí­tás), a fogyasztókkal való kapcsolattartásról (mérés, számlázás, panaszok intézé­se) és a tájékoztató munká­ról. A kérdések kiterjednek a díjzónákra is. A MÉH veze­tői arra is kíváncsiak; milyen az áramszolgáltatás megítélé­se más közszolgáltatásokhoz képest. A felmérést — a pár­tatlanság miatt — a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem marketing tanszék­ének szakemberei végzik. Az adatokat összegzik és nyilvá­nosságra hozzák. Az ered­ményről beszámolnak a par­lamentben, és felhasználják a szolgáltatók minősítésében. Új parancsnok Petró Viktória Új parancsnoka van év elejétől Kemecse rendőrőr­ségnek Zentai Károly törzs- zászlós személyében. Vele beszélgettünk a rendőrség aktuális helyi feladatairól. —Számított arra, hogy ön lesz — igaz még csak meg­bízottként—az őrsparancs­nok? — Az igazat megvallva, igen. A nyugdíjba vonult fő­nököm, Kondor József őr­nagy elmenetele előtt tuda­tosította bennem, hogy fel­tehetően én leszek az utód­ja. Mégis kettős érzelmeket váltott ki belőlem a felkérés. Egyrészt szerettem nyomo­zó lenni, másrészt minden emberben megvan a vágy, hogy feljebb lépjen. Min­denképp elismerése az eddig végzett munkámnak. Sajnos még nincs meg a képesíté­sem a poszt betöltéséhez. Azért tanulok jelenleg is, hogy ez meglegyen. A meg­bízatásom ez év december 31-éig szól. — Amennyiben a kineve­zés végleges lesz, mit szeret­ne elérni, mi a célja? — Célom, hogy nem a sta­tisztikai mutatókat kell javí­tani, hanem a fajsúlyosabb, a lakosságot felháborító bűncselekményeket meg­előzni. Nem mindegy, hogy milyen a lakosság relatív biztonságérzete. Ezen felül szeretném bővíteni a kap­csolatot a civil szervezetek­kel, jobban együttműködni a polgárőrséggel. Nagyon se­gítené a munkámat, ha lehe­tőség lenne a polgárőrökkel a közös szolgálatra. A köztársasági elnök Tiszavasváriban

Next

/
Oldalképek
Tartalom