Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-17 / 217. szám
ÜJ KELET Panoráma 1996. szeptember 17., kedd 7 A Lenin-szobrok sorsa MTI Öt évvel a Szovjetunió és a kommunista ideológia jobblétre szenderülése után is vegyes az emberek viszonya Oroszországban a szovjet állam alapítójának emlékéhez. Ezt jelezte, hogy amíg a hét végén egy helyütt levegőbe röpült a Lenin-szobor, másutt viszont a népek vezéréhez való ritka hűségről esett különös tanúbizonyság. Nem tudni, hogy miért volt az útjában az ismeretlen merénylőnek az a Lenin-szobor, amely a Moszkvától délkeletre fekvő Ivanovo megye Kohma városának főterén robbant fel. A templommal szemközti szobrot „Koldus- Leninnek” nevezte csak a helyi köznyelv. Jeles egyházi ünnepekkor ugyanis a hívők rendre alamizsnát tettek Lenin kinyújtott jobbkezébe. A robbanás most leszakította az összefirkált Lenin-szobor bal lábát. A hatóságok ezért kénytelenek eltávolítani a térről a szobrot, mivel megjavítására nem futja a szűkös városi költségvetésből. A közép-oroszországi merénylettel ellentétben Lenin ritka tisztelemek örvend a jelek szerint a szibériai Ha- kaszföldön. Abakan városában négy napon át őrizte egy kutya a helyi Lenin-szob- rot, hangos morgással riasztva el a járókelőket. Az Interfax szerint a helyiek a ritka hűséget ízes csontokkal jutalmazták, mígnem a negyedik napon megérkezett a szemmel láthatóan jómódú gazdi. Füttyentett Lenin hűséges őrének, mire a németjuhász bepattant a fehér Mercedes hátsó ajtaján... A Kremltől az isten háta mögötti tanyaközpontokig széles választékban és a legkülönbözőbb pózokban látható ma is Lenin. Korábban még a hivatali íróasztalokat is szabvány szerint öntött Lenin- fejek díszítették, amelyek egyben papímyomatékként is szolgáltak. Felmerült ugyan néhány éve, hogy Magyarországhoz hasonlóan szoborparkban kellene elhelyezni a kommunista múlt művészi értéket képviselő emlékeit, de az ötlet végül hamvába holt. Egyes hivatalokban viszont a politikai bölcsességei határos konformizmusról tettek tanúbizonyságot. Emlékezve a régi lózungra, amely szerint „Lenin élt, él és élni fog”, nem szerelték le, csak körbedesz- kázták és letakarták a Lenin- szobrokat, hátha még szükség lesz rájuk... Az első női nagykövet az Arab Ligában MTI A líbiai Salma Rashid személyében immár női nagykövet is helyet foglalhat az Arab Liga eddig kizárólag férfiak uralta széksoraiban. Az 1945-ben alapított szervezet fennállásának több mint fél évszázada óta ez az első eset, hogy egy tagállam női nagykövettel képviselteti magát. Salma Rashid karrierdiplomata, a líbiai külügyminisztériumban már többféle funkciót betöltött és a parlament alel- nöknőjeként is dolgozott - írja az EFE. Az Arab Ligának jelenleg 22 tagállama van, székhelye az egyiptomi főváros, Kairó. Új fáraósír MTI Luxorban, az ősi fővárosban, a Királyok Völgye közelében újabb fáraósírra bukkantak —- jelentette az al-Ahram. Egyelőre még nem azonosították, hogy kit temettek a sírba, de feltételezik, hogy a fáraó a Krisztus előtt 1320 és 1200 közt uralkodott XIX. dinasztiához tartozom, amely a fáraók birodalmának “ezüst korában” állott Egyiptom élén. A tekintélyes lap szombati számában megjelent tudósítás szerint a sírból egy szarkofág és egy múmia került elő — valószínűleg magáé a fáraóé. A tudósítás nem tesz említést arról, hogy a sírt az elmúlt évezredek során kirabolták-e - mint a legtöbb királysírt -, de a sírban talált tárgyak felsorolása sejtetni engedi, hogy ez történhetett. Casanova szelleme MTI A jelek szerint a világ minden részén élő férfiak ma is előnyöket remélnek a legendás nőcsábász, Casanova szellemétől, s ezért nagy számban látogatják az északcsehországi Duchov (Dux) azonos nevű kastélyát — jelentette ki a kastély igazgatója, Rudolf Vycichla. A Pravo című lap szombati száma által idézett szavai szerint Casanovának eddig már mintegy 20 000 — mindkét nembeli — csodálója látogatott Duxba azóta, hogy tavaly a kastélyban megnyílt a velencei költő és kalandor, Giacomo Girolama Casanova (1725—1798) emlékének szentelt kiállítás. Vycichla szavai szerint az Új-Zélandból, Ausztráliából, az Egyesült Államokból és Brazíliából érkezett férfik meggyőződése, hogy szerelmi sikereiket növeli a találkozás Casanova szellemével. Ez a szellem pedig ma is érezhető a kastélyban — állította. Casanova életének utolsó 13 esztendejét töltötte Dux kastélyban és ott írta emlékiratait Histoire de ma vie (Életem története) címen, amelyben beszámol számtalan erotikus kalandjáról. Négyezer kilométer a szfinx földjén VI. Borravaló a beduinoknak Kangúr Tibor (Új Kelet) Bármerre utaztunk is a magasztos múlt emlékei között a Nílus völgyében, a jelen szorító gondjainak megnyilvánulásait mindenütt tapasztaltuk. Az alig csökkenő, magas természetes szaporodás miatt az iskoláskorú gyermekek több millióan vannak. Legtöbbjük napközben nem a betűvetés nehéz mesterségében halad előre, hanem az utcákon cselleng. Az idegeneknek csekély, önként felajánlott szolgálatokat tesznek — leállítják a forgalmat a mindig zsúfolt kairói utcákon való áthaladáskor, taxit fognak. Ezzel máris megszületett az alkalom egy rövid beszélgetésre, melynek kulcsszavait valószínűleg már az anyatejjel magába szívja minden turisták látogatta városban lakó gyerek. A szurtos kis segítő —aki talán még saját nevét sem tudja tisztességesen leírni —- az idegenekhez furakodva erősen tört angolsággal érdeklődik annak neve és hazája felől. A kérdésekre szorítkozó nyelvtudásban a csúcsot Luxorban érte el egy kislány, aki hat (!) nyelven tette fel — többé-kevésbé helyesen — bemutatkozó kérdéseit. Ezekre eleinte még pontosan feleltünk, de néhány nap múlva más gyerekeknél észrevettük, hogy válaszunk bármi lehet, azt általában úgysem érti alkalmi beszélgetőtársunk. Néhányszor megkíséreltük, hogy visszakérdezve Magyarország hollétéről érdeklődjünk. Ritka kivételtől eltekintve, az arab gyerekeknek még a kontinenst sem sikerült eltalálni. Friss ismerősünk — ettől-függetlenül — azt gondolta, hogy „tökéletes nyelvtudása” révén már a bizalmunkba férkőzött. Biztosított barátságáról, tovább folyt a barátkozás, de a beszélgetés többször hirtelen új irányt vett. Váratlanul elhangzott a bűvös — mint utóbb kiderült — az egész ismerkedés célját adó kulcsszó: ba’sís, esetleg mes. Magyarra e kifejezéseket leginkább borravalóként lehet fordítani, bár a mohamedán hit miatt a legtöbb arab a szeszes italok ízét soha nem ismeri meg. Újdonsült ismerősünk vélt és valós szolgálata után azonnal tartotta maszatos kis markát. Erről a furcsa szokásról a múlt században már Kovács János így emlékezett meg: „Az ajándékot —baksist — annyira szeretik és megvárják minden európaitól, hogy egy arab mellett sem mehet el az ember, aki baksist ne kéme; sőt, a gyermekek még a túlsó partról is átkiabálnak érte”. Ma sincs ez másképp. Alkalmi ismerősünk is várta, hogy pénzzel, ajándékkal, cukorkával, bármivel megajándékozzuk, amivel eljátszhat, megehet, nyakába akaszthat vagy akárcsak büszke lehet rá. Az első napokban közülünk is megmegszánt valaki egy-egy csoportunkat hosszan kísérő kisfiút, de legtöbbször ennek az lett a vége, hogy tömegestől jelentek meg a megajándékozott gyermek barátai is. Az „Adj ba’síst!” nevű játékba nemcsak a gyerekek, hanem a munka nélküli, vagy állami — múzeum úri fizetésüket keveslő felnőttek is előszeretettel kapcsolódnak be. A szabadtéri múzeumokban, a falak és a csarnokok labirintusában a belépő le- szurkolása után rövid ideig szabadon nézelődhet az idegen. Néhány perc múlva az egyik teremőr sokat sejtető arccal az egyik félreeső szegletbe csalja a gyanútlan turistát, és ott megmutat egy jobb-rosszabb állapotban lévő múmiafejet, emberi csontot. A szenzációsnak mondott — egyébként nem nagy értékű, de szándékosan eldugott — lelet megtekintése után minden alkalommal kinyílik a baksist váró tenyér. Az extra látványért, szolgáltatásért járó jutalmat, a ba’síst nemcsak az idegenektől, de az átlagnál jobban öltözött honfitársaiktól is elvárják az egyiptomiak. Állatok Távgyalogló cicus MTI Camila, a hétéves tarka cicus kereken kétszáz kilométert gyalogolt, hogy hazataláljon, miután elbitangolt a szabadságon levő gazdik sátrából —jelentette az AP portugál lapokra hivatkozva. Az eset még július végén történt, amikor Camila egy éjszaka eltűnt gazdáinak sátrából egy észak-portugáliai kempingben. A család egy héten át hiába kereste, majd a nyaralás lejártával hazatért otthonába, Coimbrába. Ezen a héten aztán feltűnt egy macska a családi ház körül, de a család mindenre gondolt, csak arra nem, hogy a szökevény tért haza. Három nap elteltével végül felismerték az alaposan lesoványodott Camilát, „akinek” tappancsai ugyancsak elkoptak a maratoni gyaloglástól. Műhere kutyáknak MTI Hatalmas sikere van az Egyesült Államokban és Kanadában az ivartalanított kutyák számára készült mesterséges heregolyóknak, s a gyártó Nagy-Britanniá- ban is hamarosan piacra akarja dobni fura cikkét. Már munkálkodnak továbbá a cicáknak szánt hasonló termék kifejlesztésén. A mesterséges heregolyók feltalálója, Gregg Miller — aki egyébként a CTI Corp édességgyár tulajdonosa — elmondta a Reuter tudósítójának: a Neuticles néven forgalmazott terméket márciusban dobták piacra, és azóta több száz kutyának ültették be néhány perc alatt, az ivar- talanítással egy időben. Miller szerint a találmány fő célja, hogy a kutya külleme ne változzon meg az ivartalanítással, s hogy így a gazdák kevésbé idegenkedjenek a műtéttől. Tartani kell ugyanis attól, hogy túlszaporodnak az ebek. Az ötletet az adta, hogy Miller kiheréltette. Buck nevű vérebét. A műtéttől rosszul érezte magát a gazda, s állítólag a kutya is. Az ötlettel Miller egy állatorvoshoz fordult, aki ugyan először őrültnek nézte, de aztán hosszas munkával kifejlesztette a beültetés technikáját. Az Egyesült Államok Humánus Egyesülete úgy véli, hogy a dolog butaságnak tűnik, de ha a kutyatartókat felbátorítja az állatok ivar- talanítására, akkor egyet kell vele érteni. Az Amerikai Állatsebészek Kollégiumának egyik tisztségviselője, dr. Alan Lipowitz a Reuter kérdésre kifejtette: nem tudni, hogy a kutyák lélektanilag megszenvedik-e az ivar- talanítást. De ha a Neuticles a gazdák számára jobb közérzetet biztosít, és a kutyáknak nem árt, akkor nincs mit felhozni ellene. A vízipipa hűvös füstje mindig jólesik
