Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-16 / 216. szám

/ 4 . szeptember 16., hétfő Hazai krónika UJ KELET A Keresztény Egység Napja Pannonhalmán MTI ____________ A Keresztény Egység Nap­ját rendezték meg szombaton a pannonhalmi főapátságban. Az eseményen részt vett III. Shenouda kopt pápa, Ale­xandria pátriárkája, és jelen voltak a grúz, a bolgár, a ro­mán, valamint a szerb orto­dox egyházak vezető kép­viselői, valamint a magyaror­szági református és evangéli­kus egyház vezetői. A vendé­gek kora délelőtt megtekintet­ték Szent Márton monostorá­nak egy évezredes történetét bemutató kiállítást. Az eseményre a bécsi kopt közösségből számos zarándok érkezett. A kopt pápa köszön­tötte híveit, akik énekléssel üd­vözölték. A gyerekeket kopt keresztekkel ajándékozta meg. Az ezeréves monostor a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén adott otthont a latin és az ortodox egyházak vezető reprezentánsainak találkozójá­nak, a testvéri párbeszéd meg­indítására. Az esemény színhelyének megválasztása jelképes értel­mű, hiszen a monostort még a nagy egyházszakadások előtt alapították. A találkozó részt­vevői 11 órától ökumenikus istentiszteleten vettek részt. Emelik a Petőfi-hidat MTI Teljes forgalomkorlátozás mellett kezdték meg a Petőfi- híö budai pillérének sarucse­réit szombat reggel. Első lé­pésként olajhidraulikus gépek­kel 25 milliméterrel megeme­lik a 12 ezer tonna súlyú hi­dat. így lehet majd hozzáférni az évekkel ezelőtt a négy fő tartóoszlop alá beszorult régi sarukhoz. Az új saruk behelyezése biz­tosítja majd a híd mozgását a hőingadozás, illetve a híd ter- 1 elésekor fellépő alakváltozás során. A számítógép által ve­zérelt hídemelési munkálato­kat Demszky Gábor főpol­gármester is megtekintette. A sajtó jelenlévő képviselői előtt a főpolgármester türelmet kért a lakosságtól a híd október végére tervezett átadásáig. Az erre közlekedő autósoknak is inkább a tömegközlekedés igénybevételét javasolta. Közölte azt is, hogy a zsú­foltság elkerülése érdekében sűrítik a BKV járatait. Hét­főtől hétköznapokon a men­tők, tűzoltók, a rendőrség, va­lamint a tömegközlekedési eszközök áthaladhatnak a hí­don, de csak maximum húsz km/órás sebességgel, száz méteres követési távolság mel­lett, a hétvégeken pedig idő­szakonként ismét teljes útlezá­rás várható a munkálatok ide­je alatt. Diplomataszüret Kisharsányban MTI Diplomataszüretet rende- zett Kovács László külügymi­niszter a Budapesten akkre­ditált külföldi képviseletek vezetői és munkatársai szá­mára a Baranya megyei Kis­harsányban vasárnap. Bár a külügyminiszter személye­sen nem tudott megjelenni az immár harmadízben meg­tartott őszi nem hivatalos diplomáciai programon, az ismét népes vendégsereget vonzott. Jelen volt 28 ország 12 nagykövete, illetve vezető követségi munkatársa, a pé­csi német, francia és osztrák tiszteletbeli konzul, valamint Medgyessy Péter pénzügymi­niszter, Papp Sándor kül­ügyi, Szili Katalin környezet- védelmi és területfejlesztési államtitkár, országgyűlési képviselők és önkormányza­ti vezetők. A diplomatákat Csó'szi Sándor kisharsányi polgár- mester köszöntötte, a legdélebbi hazai történelmi borvidék legnagyobb magán szőlész- és pincegazdasága, a Vylyan Rt. vendégházá­ban. A vendégek egy magyaros reggeli után Kisharsány is­kolásaival és kézműveseivel találkoztak. Ezután a szom­szédos Nagyharsány mellett, a Szársomlyó hegyen működő nemzetközi szob­rász alkotótelepre látogat­tak el. Kora délután a kis­harsányi Fekete-hegy olda­lába telepített ültetvényen szőlőt szüreteltek, majd egy hangulatos pincében ismer­kedtek a villány-siklósi bor­vidék legnevezetesebb itala­ival. A diplomataszüret né­hány résztvevőjét „vino- tor”-rá, azaz a bor követévé avatták Otto-Raban Heim­chen német nagykövetet és Medgyessy Péter pénzügy- minisztert. A német követ az első hivatásos diplomata tagjai a Vylyan Rt. által nemrégiben alapított baráti társaságnak, amely a borvi­dék népszerűsítését tűzte ki céljául. A diplomataszüret a késő délutáni órákba nyúló magyaros ebédet követően a szőlőfeldolgozás gyakorlati bemutatásával zárult. Ki volt a titokzatos bekiabáló? Nem Torgyánt fütyülték ki! Múlt hét csütörtöki szá­munkban interjú jelent meg egy tűzoltóval, aki je­len volt a budapesti tűzol­tó-demonstráción. Czirják úr (az interjúalany) azt ál­lította, hogy a tüntetőkhöz a Parlamentből kiérkező dr. Torgyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt elnökét kifütyülték, minek következtében visszakul­logott az épületbe. A „hír” azért tűnt érdekesnek, mert ilyen még nem fordult elő, és sokkal inkább má­sok azok, akiket füttyel szoktak fogadni és bú­csúztatni... Az egész eset akkor kezdett gyanússá válni, amikor az állítólagos kifütyülésről és elkullo- gásról az országos sajtó egyetlen sort sem írt! Fel­merült bennünk a gyanú, hogy Czirják úr tévedett, hiszen amint nyilatkozta, messze állt minden ese­ménytől és csak a füttyöt hallotta... A fair play szabályai sze­rint magánál a kisgazda- párt elnökénél érdeklőd­tünk a történtekről. Palotai István telefoninterjúja — Elnök úr! Igaz az az állí­tás, hogy kifütyülték a tűzoltók, amikor kiment a tüntetőkhöz, mire ön visszakullogott a Par­lamentbe? —Kifütyültek? Dehogyis fü­tyültek ki! Éppen ellenkezőleg, a szokásos ovációval fogad­tak... És hogy elkullogtam vol­na? Ekkora marhaságot! Nem volt mikrofon, így hát nem tud­tam beszélni az emberekhez. Nemhogy visszakullogtam, de úgy búcsúztattak: legközelebb már úgy jöjjön ki Józsi bátyánk, hogy maga a miniszterelnök! Volt fütty, de az nem nekem szólt. — Kérem, elnök úr, mondja el a történteket. — Kimentem a tűzoltókhoz, mint ahogy minden olyan cso­porthoz kimegyek, akikkel egyetértek és átérzem követe­lésük jogos mivoltát. Mivel — mondom—nem volt mikrofon, csak elbeszélgettem a körülöt­tem állókkal. Egyszer csak va­lahonnan egy — mondom, egyetlenegy — ember elkezdett kiabálni. Azt ordította, hogy már egy évvel ezelőtt is ígér­tem nekik, hogy segítek, és nem csináltam semmit. Itt jött a fütty! Magyarán őt, és nem en­gem fütyültek ki! Különben sem lehet valami magas intelli­genciahányadosa annak, aki tőlem kormányzati intézkedése­ket vár, hiszen mint tudvalevő, jelenleg még ellenzékben va­gyok. Mindenesetre megpró­báltam megválaszolni neki, és elmondtam, hogy én is, és fele­ségem is beadtuk az indítvá­nyunkat a parlament ülésén. Mit vár ettől többet? Mi mást tehet­nénk? Mondom, teljesen nyil­vánvaló volt abban a helyzet­ben, hogy a fütty neki szól. Aztán még beszélgettem né­hány szót az emberekkel, és mivel — mikrofon híján — nem tudtam beszédet mondani, visszamentem a munkahelyem­re. Ekkor hangzott el, hogy jövőre miniszterelnökként jöj­jek, és hogy legyek kemény és tartsak ki. A tűzoltóktól remek hangulatban váltam el. Ennyi történt és így. Minden egyéb variáció súlyos hazugság. Ha valóban kellemetlen helyzetbe kerültem volna, azon egészen biztosan csámcsogott volna a tévé és az újságok, de hát nem volt nekik min! Mellesleg a tűz­oltók problémáival kapcsolat­ban megint interpellálni fogok, melyben támogatni kívánom jogos követeléseiket. Hogy az­tán ennek mennyi foganatja lesz, azt már nem rajtam, hanem egész másokon kell számon- kémi! — nyilatkozta a Függet­len Kisgazdapárt elnöke. Kétszáz éves egyetem MTI A keszthelyi Pannon Agrár- tudományi Egyetem Georgikon mezőgazdaságtudományi karán a 200. tanévet nyitották meg szombaton. Európa első, Festetics György gróf által létrehozott felsőfokú mezőgaz­dasági intézménye, a Geor­gikon alapítása bicentenáriumi megemlékezésének résztvevőit — köztük a hazai és külföldi társegyetemek, a diplomáciai testületek képviselőit — Göncz Árpád köztársasági elnök kö­szöntötte. Göncz Árpád ünnepi köszöntőjében megállapította: fejlődése során a keszthelyi in­tézmény a hazai agrárágazat egyik legfontosabb műhelyévé és egyúttal a magyar falu „tu­dományos képviselőjévé” vált. Az agrár-felsőoktatás és mezőgazdálkodás szerepének és kapcsolatának jelentőségét taglalva kiemelte, hogy a mai MTI Annak ellenére, hogy a non­profit szervezetek száma nőtt és bevételeik is emelkedtek, a szektor gazdasági súlya nem erősödött. A KSH által végzett felmérés szerint, melyet eljut­tatott az MTI-hez, a nonprofit szervezetek száma 1994 végén meghaladta a 40 ezret, bevéte­leik 18,4 százalékkal bővültek. Ezt a növekedést azonban meg­haladta a 18,8 százalékos inflá­ció, így a szektor gazdasági ere­je nem nőtt. A nonprofit szer­vezetek összesen 144,1 milliárd forintos bevételre tettek szert, melynek több mint fele az alap- és vállalkozási tevékenysé­magyar mezőgazdaság valódi állapotát senki sem tárta még fel. így az egyetemek feladata kettős: a bárhol konvertálható szakmai, agrotechnikai tudás mellé szociológiai-szociálpoli­tikai ismereteket is adni. Göncz Árpád arra kérte az agrár­felsőoktatás vezetőit: indítsa­nak a valóságot és a jövő szak­mai, foglalkoztatási tényezőit feltárni képes kutatásokat. Ugyanis a mezőgazdasági mun­kanélküliek száma eléri a 300 ezret, miközben elindult a nagyüzemi termelési eszközök, eljárások cseréje, korszerűsíté­se, és szükség van a kisgazda­ságok szövetkezésére is. Néhány éven belül eldől, hogy mennyire életképesek az agrárvállalkozások, szövetke­zetek, és a vidék tud-e növekvő foglalkoztatást biztosítani. El­lenkező esetben a magyar falu elnéptelenedik. Horn Péter akadémikus, az gükből származott. A leg­jelentősebb finanszírozási for­rások a magántámogatások vol­tak, második helyen követke­zett a költségvetés, s csak ezek után a kamat- és hozam, illetve a vállalkozási bevételek. Ez a bevételszerkezet feltűnő módon különbözik a fejlett or­szágokban megfigyelttől. Míg itthon a vállalatoktól, magán- személyektől, más nonprofit szervezetektől és a külföldről származó adományok aránya 21,2 százalék volt, s az állami támogatások 20,6 százalékot képviseltek, a fejlett országok­ban az állami támogatások mér­téke 40 százalék fölötti, a ma­gántámogatásoké pedig alig 10 százalékot tesz ki. A nem nye­egyetem rektora — alátámaszt­va a köztársasági elnök megál­lapításait — tanévnyitó beszé­dében hangsúlyozta: a Földön egymilliárd ember nem jut megfelelő táplálékhoz, így a mezőgazdasági-élelmiszeripari termelés, valamint az agrár­szakember-képzés minősége és mennyisége a jövő egyik kulcs­kérdése. A tudós rámutatott, hogy nagyságához mérten Magyaror­szág a világátlagnál 7-8-szor több termőterülettel rendelke­zik, ennek leterheltsége pedig a nyugat-európai átlagnak csak egyhatoda-egytizede. igy job­ban és nyugodtabban meg­tervezhető a hazai agrárterme­lés minősége és mennyisége. A PATE új rektora az ünnepi tan­évnyitón rubin-, vas-, gyémánt- és aranyokleveleket, tiszteletbe­li doktor címeket és Georgikon- emlékérmeket adott át. reség orientált szervezetek leg­nagyobb szerepet a szolgáltatá­sok területén játszottak. Az oktatási ágazat bruttó hoz­záadott értékének 2,3 százalé­ka, az egészségügyi és szociá­lis ellátásnak 3,4 százaléka, a szórakoztató és kulturális tevékenyység hozzáadott érté­kének pedig 19 százaléka a ház­tartásokat segítő non-profit szektorban jött létre. A non­profit szférát több szempontból is erőteljes koncentráció jelle­mezte. Égyrészt 30 százalékuk a fővárosban található. Buda­pestre áramlott bevételeik több, mint kétharmada és ott döntöt­tek az általuk nyújtott támoga­tások több, mint 90 százaléká­nak elosztásáról. A nonprofit szektorról Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) A mai napon aláírják a magyar—román alap­szerződést. Legyen immár bárkinek bármi is a vélemé­nye, vagy meglátása a doku­mentumról, mától kezdve akkor teszi a legjobbat, ha minden erejével azon van, hogy élettel töltse meg a megállapodást. Mert min­den megállapodás annyit ér, amennyit betartanak belőle! Ez nem azt jelenti, hogy na­ponta kérjük számon min­den szavát — hiszen ezzel pontosan az ellenkezőjét ér­jük el. A legértelmesebb immár az lenne, ha végre mindenki a maga háza előtt sepregetne! Mert amilyen az adjonisten, olyan lesz a fo- gadjisten. És joggal! Az alapszerződés módot ad Erdély népének, hogy így vagy úgy, de rendet teremt­sen a káoszban és érvénye­sítse EGYÉNI jogait. Már­pedig a kollektívák—hajói tudom — egyénekből áll­nak! Vagy talán nem jó — például — a svéd nemzeti­ségi dektérum, mert „csak” az egyéni jogok alapján biz­tosítja a saméroknak (a lap­pok svéd neve — a szerk.) a samér nyelvű iskolákat? Nem a kiindulási pont a lé­nyeges, hanem az elért és az elérhető cél. Mindenki tanulta az isko­lában a legkisebb közös többszörös fogalmát. Ez egy olyan szám, aminek nincs ésszerű alternatívája. Ugyanígy van ez az alapszerződéssel is. Vagy ilyen, amilyen, vagy semmi­lyen. Nos, most már, hogy ilyen, tartsuk be minden sza­vát, hogy mások is betart­sák! Tudom én — hiszen bennem is „érző magyar szív” dobog —, hogy van­nak olyan 'olgok, amelye­ket csak sóhajtozva lehet el­fogadni. De azért abba is bele kell gondolni, hogy a másik oldalon is bőségesen sóhajtoztak a szerződés fo­galmazásakor. Nekik sem könnyebb, mint nekünk. Immár az a legjobb, ha tiszteletben tartjuk — törvé­nyenként — a megállapo­dást és nem hőbörgünk el­lene. Hagyjuk ezt a nacio­nalistáknak, hagyjuk ezt Funáréknakl A szerződést mindenki üdvözli Európában és Ame­rikában egyaránt. Kell ennél több? Lássuk be végre, hogy tőlük függünk mi is és Ro­mánia is. Igenis fogjuk meg egymás kezét! Teremtsünk olyan ál­lapotokat, a két ország kö­zött, hogy az példás legyen. Tegyük annyira átjárhatóvá a határokat, amennyire csak lehet, és rúgjuk ki (mi is és ők is) azokat a határőröket és vámosokat, akik csak azért akadékoskodnak, mert a másik magyar, vagy éppen román! Példamutatással tegyük nevetségessé Funárt és társait! Mert ha „össze­járunk” és ismerjük egy­mást, akkor semmi baj nem lehet! A barátomra senki sem fog tudni ráuszítani, bármit is beszél ellene. Ma kinyílik egy kapu. Fe­lejtsük el a múltat és néz­zünk előre. Mert jövőkép nélkül a múlt dicsőítése csak üres fecsegés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom