Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-11 / 212. szám
4 1996. szeptember 11., szerda Hazai krónika UJ KELET Az országházból |i A Magyar Távirati Iroda alapján 'mi .............. im in mi mii.................... Na pirend előtt MTI ______ Az Országgyűlés kedden reggel tíz órakor megkezdte az őszi üléssszak első munkanapját. Gál Zoltán házelnök ismertette Göncz Árpád átiratát, amely szerint a köz- társasági elnök saját kérésére. szeptember 5-i hatállyal felmentette tisztéből Dunai Imre ipari és kereskedelmi minisztert, szeptember 6-val Suchman Tamást tárca nélküli miniszteri tisztéből. Ezzel egyidejűleg az államfő Suchman Tamást bízta meg az ipari és kereskedelmi tárca vezetésével. A házelnök azt is bejelentette: Schamschula György szeptember 10-től a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjában folytatja rr 'nkáját, frakcióvezető-he- 1\ értésként. Ugyancsak frakcióvezető-helyettes Lezsák Sándor (MDF), Balsai István (MDF) és Csáti György iMDF). A napirend előtti felszólalások sorát Szájer József (Fidesz) nyitotta meg, aki az emelkedő inflációról, a várható áremelések társadalomra gyakorolt hatásáról szólt. A képviselő mindezért a kormányt tette felelőssé, illetőleg azt a gazdaságpolitikát, amely a fogyasztás csökkentését tekinti elsődleges fontosságúnak. Felszólalásához több ellenzéki honatya tá- mogatólag csatlakozott. Torgyán József (FKGP) leszögezte: a kormány egyszerre fosztja ki a termelőket és a fogyasztókat. A koalíció képviselői arra világítottak rá: vége a tervutasításos rendszernek, az árakat nem a kormány, hanem a piac alakítja. Akar László pénzügyi államtitkár elmondta: a KSH legutóbbi adatai szerint hónapról hónapra csökken az infláció havi mértéke. Nézete szerint reális esély van arra, hogy az év végére 20 százalék körüli lesz az éves infláció. Lezsák Sándor (MDF) a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelének legfontosabb megállapításait ismertette, amelyekkel frakciója egyetért. Elmondta: az MDF messzemenően támogatja azt a célt, hogy közösen dolgozzanak a nemzeti értéktudat, erkölcsi értékrend kialakításáért, éppen ezért a jövőben az eddiginél határozottabban lépnek fel a „nemzeti minimum” megvalósításáért. Az ezt követő napirend előtti felszólalások mindegyike az Országgyűlés munkájával foglalkozott, illetve azzal, mit kellene tenni, hogy változzék a törvény- hozás kedvezőtlen társadalmi megítélése. A vita során számos kritika érte a kormánypártokat, de többen ostorozták a leggyakrabban felszólaló ellenzéki frakció- vezetőt is. Azonnali kérdések A déli szünetet követően a törvényhozás az azonnali kérdésekkel folytatta munkáját Torgyán József (FKGP) a külügyi vezetést kérdezte arról: kinek az érdekeit képviseli a magyar konzul Kárpátalján. A képviselő felháborodásának adott hangot, amiért a szoly- vai emlékparkban tartott augusztusi megemlékezésen a főkonzul magyarul elmondott beszédét azonnal oroszra is lefordította, noha az ünneplők a magyar kisebbséghez tartoztak. Szent- Iványi István külügyi államtitkár közölte: a főkonzul a Magyar Köztársaság érdekeit képviseli Ukrajnában, immár hat éve. Hozzátette, hogy mivel a rendezvényen ukránok is részt vettek, indokolt volt a beszéd lefordítása. A főkonzul azonban ukránul nem tud, így — a minden ukrán által beszélt — orosz nyelven foglalta össze mondandóját. Viszontválaszában Torgyán József a magyarság sárba tiprásaként értékelte a főkonzul cselekedetét. Kása Lajos (Fidesz) kérdésében az ipari miniszter lemondásának valódi okait firtatta. Úgy vélekedett ugyanis, hogy a közvéleményt nem nyugtatta meg Dunai Imre indoklása, miszerint egészség- ügyi okok miatt vált meg posztjától. Ezt kérdőjelezte meg az is, hogy később mind a miniszter, mind a kormányfő közölte: hat hónapig nem nyilatkoznak az ügyről. Kuncze Gábor belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Dunai írásbeli lemondásában egészségügyi okokra hivatkozott. — Ezt nincs okom kétségbe vonni, tehát csak jobbulást kívánhatok Dunai Imrének — tette hozzá Kuncze. Kosa Lajos szerint a titkolózással sem Dunai, sem a kormány nem jár jól. Felvetődhet ugyanis, hogy a miniszter valójában az olaj- gate-bizottságban ellene folyó vizsgálat miatt hagyta ott a bársonyszéket. Kuncze Gábor szerint erről azért nem lehet szó, mert az említett vizsgálóbizottság — az ellenzék érdektelensége és rendszeres távolmaradása miatt — igen hiányosan végzi munkáját. Éppen emiatt mondott le nemrégiben a bizottság alel- nöke. Magyar—román baráti találkozó A keresztény egység jegyében MTI Harmadik alkalommal rendeznek „Kézfogások” elnevezéssel határmenti magyar-román baráti találkozót. Szeptember 14-én, szombaton Gyulán kezdődik s másnap Aradon fejeződik be a szakmai tanácskozásokból, művészeti műsorokból és egyéb rendezvényekből álló program. A magyar és román szakemberek 11 munkacsoportban folytatnak két napon át eszmecserét egyebek közt az egyházak együttműködéséről, az ipari, kereskedelmi s mező- gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, a vízgazdálkodás, a művelődés és az iskolaügy közös dolgairól. Szombaton Gyulán az Erkel Művelődési Házban kezdődnek a szakmai tanácskozások, délután a Vár előtt mutatkoznak be a találkozón résztvevő művészegyüttesek: az aradi Doina Muresului népművészeti együttes, a pécskai Búzavirág táncegyüttes s két gyulai énekkar, az Erkel vegyes kar és a román kórus. Az aradi képzőművészek közös tárlata is szombaton nyílik a Dürer Teremben. Szeptember 15-én, vasárnap Aradon folytatódik a találkozó, ammelyen várhatóan mintegy félezren vesznek majd részt. Az aradi Városházán zárják eszmecseréjüket a szakmai fórumok, majd az aradi főtéren közös magyar—román művészeti műsor szórakoztatja a Maros-parti találkozó közönségét. A városhoz tartozó Gáj görögkeleti kolostorában vasárnap délután a keresztény egység jegyében lesz istentisztelet, Máriaradnán pedig a gyulai német kisebbségi önkormányzat és a Körös-parti város római katolikus egyháza újraszenteli a Mária-kegyhe- lyen a majd száz éve állított gyulai emlékművet. A gyulaiak és az aradiak által közösen szervezett találkozót az Európa Tanács főtitkárságának égisze, valamint a két ország külügyminisztereinek védnöksége alatt rendezik. Pénzügyi szakemberképzés Munkatársunktól Szokatlan, hogy egy felnőttképzéssel foglalkozó vállalat ünnepi tanévnyitót tartson. A Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság kedden délelőtt a Gellért Szállóban megtartott tanévnyitóján Med- gyessy Péter pénzügyminiszter mondott köszöntőt. A hazai pénzügyek irányítója szerint a mai világ legnagyobb kihívása az alkalmazkodás. Ezt az elmúlt években sok millió magyar gyakorolhatta, de most már remélhetően itt az ideje a szakmai továbbképzésnek, és ezzel együtt a stabilizálódásnak. A Perfekt Rt. — ami korábban a minisztérium vállalata volt — napjainkban magántársaságként működik, és az iskolarendszeren kívül a pénzügyi számviteli szakképzésben a legnagyobb hagyományokkal rendelkezik. A tanévnyitón a Perfekt Rt. és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hosszú távú szakmai együttműködésének dokumentumát is aláírták. Ez közös oktatási progamot, közös tanári kart jelent, de a jövőben együtt adják ki a szakkönyveket és a hallgatókkal való egyéb foglalkozásban is együttműködnek. Mint azt Gyurcsány Ferenc vezérigazgató elmondta, a két intézmény aláírásával szentesített dokumentum hosszú távon meghatározza a szakemberképzés továbbfejlődését, a képzésben és a vizsgáztatásban kialakított egységes normák, valamint a főiskolai képzés levelező tagozatának közös megindítása az ország különböző városaiban azt eredményezi, hogy javulni fog a szakemberképzés színvonala. Tűzoltók demonstrációja „Szolgálunk és sorvadunk” MTI Több száz egyenruhás tűzoltó tüntetett kedden a Parlament épülete előtt, „Szolgálunk és sorvadunk!” „Ha már koldussá tettek minket, tarisznyát is kérünk hozzá!” és más hasonló feliratú transzparensek alatt. A demonstrálok Gál Zoltán házelnöknek címzett petícióját KóróF; Mária, az Országgyűlés alelnöke vette át. A dokumentumban a tűzoltók helyzetük javítását kérik a kormánytól és a törvényhozástól. A petíciót az Országgyűlés önkormányzati bizottsága szerdai ülésén vitatja meg — tájékoztatta a tüntetőket Kóródi Mária. Gálos Imre, a demonstrációt szervező Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetője beszédében elmondta: a téren összegyűltek előtt kijelentette: a Belügyminisztérium álláspontjával szemben úgy ítélik meg, hogy a kormányzat egy évvel ezelőtti ígéretei — ha történt is néhány pozitív változás —javarészt nem teljesültek, s ezért tüntetnek ismét. Sérelmezik, hogy a szolgálati törvény havi 240 órás munkaidőt ír elő, az általuk kért 216 órával szemben. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a veszélyességi pótlék rendszere csak 1999-től lép életbe. Meglátásuk szerint szociális jogaik is csökkennek: egyre inkább kiszorulnak például a rendőri orvosi ellátásból. A tűzvédelmi szervek technikai ellátását is rosz- szabbnak tartják a kívánatosnál. A szakszervezet a béremelésre vonatkozóan nem jelölt meg konkrét összeget, hanem annyit kérnek, hogy a kormányzat ígéreteinek megfelelően a reálbérük legfeljebb 2 százalékkal csökkenjen. Gálos Imre végezetül arra hívta fel a tűzoltókat, hogy ne engedjenek a megosztásukra irányuló kísérleteknek. A tüntetés alatt üdvrivalgás fogadta Torgyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt elnökét, aki hosszan elbeszélgetett a tüntető tűzoltókkal. H írről h nrre Palotai István (Új Kelet) Roppant kíváncsian várom a Szocialista Intema- cionalé New Yorkban most ülésező kongresszusának döntését. Ami ott történni fog (?), az a magyar belpolitika egyik legfontosabb és legkézzelfoghatóbb érték- és tisztességmérője lesz. * Tartalmi idézet Kovács László külügyminiszter (MSZP) korábbi tokiói nyilatkozatából: A magyar szociáldemokráciát súlyos veszteség érte azáltal, hogy az 1994-es választásokon a szociáldemokrata párt (MSZDP) megsemmisítő vereséget szenvedett. Az MSZP kötelességének érzi a teljes szolidaritást az MSZDP-vel, amelynek „tevőleges vetületei” is lesznek. Az MSZP segíteni kíván nehéz helyzetbe került testvérpártjának, hogy a Szocialista Intemacionalé tagjává választassák. * Részlet a magyar miniszterelnök 1996. júniusi soros sajtótájékoztatóján elhangzottakból: Új Kelet: — Miniszterelnök úr! Támogatni fogja az MSZP az MSZDP tagfelvételi kérelmét szeptemberben a Szocialista Intemacionálé New York-i kongresszusán? Horn Gyula miniszterelnök: — Igen. Miért ne? Ha lesz ilyen kérés, miért ne? * Az idő elérkezett, a kő feldobatott, most már csak az a kérdés, hogy hol esik le. Horn Gyula New Yorkban van. Dr. Kapolyi László az MSZDP országos elnöke szintén, és nem tartom valószínűnek, hogy azért utazott volna pont most oda, mert ilyenkor sütik a legjobb almáspitét. * Tudjuk, a politika nem lovagi becsületszó dolga. Az is vi'ágos, hogy a dolgokat dialektikájukban kell vizsgálni, és a világ változik... Mindezek ellenére azonban nagyon reméljük, hogy nem csalatkozunk az MSZP szolidaritásában, elvégre igazán figyelemreméltó dolog lenne, ha hazánkat két szociáldemokrata párt is képviselné a Szocialista Intemacio- náléban. Ilyet még úgyse pipált a világ. Kell-e nemzeti agrárprogram? Lefler György (Új Kelet) Agrárpolitikai fómmot tart az Agrárszövetség szeptember 13-án, pénteken délelőtt 10 órától a Fejér megyei Enyingen. Az országos rendezvényen agrár- szakemberek, mezőgazdasági vállalkozók, a polgármesteri hivatalok, az érdekképviseleti szervezetek, az ASZ megyei és országos szervezetek képviselői vesznek részt, s a meghívottak körében számos országgyűlési képviselő is található. A fórum, miként azt címében is viseli, nem kevesebbre vállalkozik, mint megfelelni arra a kérdésre, hogy „Kell-e Nemzeti Agrárprogram?” Az országos tanácskozás javaslattal él a Nemzeti Mezőgazdasági Alaptörvény készítéséhez, amelynek mielőbbi megalkotását jelenlegi gazdasági körülményeink erősen sürgetik. Egy virágzó agrárgazdaság nemcsak éléskamrája egy országnak, hanem záloga a vidék fejlődésének, a lakosság gyarapodásának, a szociális és urbanizációs feszültségek rendezésének. Történelmi példák és tudományos elemzések bizonyítják, hogy jelentős fejlődést elért országok kiemelt figyelmet fordítottak a mezőgazdaság ügyére, az eredményes gazdálkodáshoz mindenkor szükséges feltétel- rendszer kialakítására. Arra nincs példa, hogy a mezőgazdaság leépítése tartósan segítette volna a gazdasági talpraállást, a fizetési mérleg helyreállítását. Magyarországon ötven év távlatában harmadszor kell újjászervezni az agrárgazdaságot. Napjainkra az ágazat termékkibocsátása egyharmadára esett vissza, az állatállomány még a II. világháború utáni szintet sem éri el. Több mint 100 ezer munkahely szűnt meg, a falvakban fajlagosan háromszor akkora a munkanélküliség, mint a városokban. A kárpótlás következtében kalapács alá került mintegy 2 millió hektár termőföldnek közel 700 ezer tulajdonosa lett, a legjellemzőbb a három hektárral, vagy az alatt rendelkező gazdálkodó. A terület kétharmadát jelenleg olyanok tulajdonolják, akik legfeljebb va- gyonképzés eszközeként kívánják azt forgatni. A nagyobbrészt szociális okokból létrejött százezres nagyságrendű mező- gazdasági kényszervállalkozói réteg — tőke, szaktudás és integráló szervezetek nélkül — életképtelen. Meglehet, a néhány hektáros kényszervállalkozás az éhenhalástól képes megvédeni a családokat, de e tendencia növekedése a mezőgazdaság versenyképtelenségét fokozza. A válságból következetlen gazdaságpolitikával nem lehet kikecmeregni, ezért megért a helyzet a széles társadalmi konszenzus alapján létrejövő nemzeti mezőgazdasági alaptörvényre. Az enyingi agrárfórum ezt kívánja elősegíteni, amelyen megyénk agrárszakemberei is elmondják véleményüket.
