Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-11 / 212. szám
1996. szeptember 11., szerda Világkrónika Nato terjeszkedés Olaszország egyetért a NATO keletre történő kiterjesztésével, s úgy véli, hogy Szlovénia mind politikai, mind védelmi szempontból fontos kapcsot jelent a térségben — hangsúlyozta hétfőn este az olasz védelmi miniszter. Beniamino Andreatta Bolognában tárgyalt szlovén kollégájával, Jelko Kacinnal. Az olasz fél megerősítette, hogy Róma támogatni fogja a Nyugat-európai Unióhoz és a NATO-hoz való szlovén csatlakozás folyamatának felgyorsítását. A két védelmi miniszter katonai együttműködési megállapodást írt alá. Aláírták az alapszerződést Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök román lap- szerkesztőkkel folytatott hétfő esti beszélgetésén közölte: a román—magyar alapszerződést Horn Gyula miniszterelnökkel együtt hétfőn délelőtt 11 órakor (magyar idő szerint 10 órakor) írja alá. Az aktusnál, mint előzőleg bejelentették, jelen lesz Ion Iliescu román államfő is. A bukaresti rádió kedd reggeli jelentése szerint Vacaroiu kijelentette: a több évig tartó tárgyalás révén kidolgozott alapszerződést igen jó dokumentumnak tartja, amelyet Iliescu elnök felhatalmazása alapján, minden fenntartás nélkül fog ellátni kézjegyével. Internet—cenzúra Kínában A „szellemi környezetszennyezés” elleni harc jegyében a kínai hatóságok az Internet-hálózat helyi rendszereinek cenzúra alá vonására készülnek — jelentette kedden, hivatalos pekingi forrásból az AFP. „Már komolyan foglalkozunk az Internet útján történő szellemi környezet- szennyezés problémájával, s hamarosan meghozzuk a megfelelő döntéseket” — jelentette ki a kormány mellett működő Informatikai Irányító Csoport egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa. Frunda György az alapszerződésről A fejünk fölött MTI ___________________ Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje az MTI tudósítójának nyilatkozva bölcs határozatként jellemezte az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának és Egyeztető Tanácsának pénteki ülésén a román—magyar alapszerződéssel kapcsolatban elfogadott nyilatkozatot, és hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal, akik „abszolút temetői hangnemet” ütnek meg a két kormány megállapodásával kapcsolatban. A szöveg elutasítása az RMDSZ részéről „öngyilkosság lett volna” — fejtette ki. Frunda kiemelte: az RMDSZ határozata négy elemre alapozódik: ezek az alapszerződés szükségességét, hiányosságait, pozitívumait és végül az RMDSZ magatartását fejtik ki. A szenátor ezeket az elemeket részletezve kifejtette: „A fejünk fölött döntöttek, politikailag abszolút alkalmatlan időpontban. Az RMDSZ úgy értékeli: az alapszerződés két fő hiányossága az, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. Pozitívuma viszont a három nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum, a koppenhágai nyilatkozat, az 1201-es ajánlás és az ENSZ kisebbségi dokumentumának jogszintre való emelése. Az 1201-es ajánlás elfogadása az RMDSZ politikai sikere, és jogi következményekkel jár. Emlékezhetünk arra, hogy Iliescu elnök még néhány nappal a dokumentum kidolgozás előtt is azt mondta, az ajánlásnak nincs helye az alapszerződésben”. Az alapszerződésben az 1201-es ajánláshoz fűzött, sokat vitatott lábjegyzettel kapcsolatban Frunda György leszögezte: „Az RMDSZ soha nem követelt etnikai alapú területi autonómiát, véleményem szerint vagy etnikai — kulturális vagy személyi — autonómiáról beszélünk, vagy területi autonómiáról. Ami a kollektív jogokat illeti, a román fél által kierőltetett formula az alapszerződésben ellent mond a román alkotmánynak és joggyakorlatnak. Az alkotmány szerint a nemzeti kisebbségnek akkor is parlamenti helyet biztosítanak, ha nem éri el a szükséges szavazatszámot, márpedig ez két jogi fogalom, a kollektív jogok és a pozitív diszkrimináció elfogadásának felel meg”. Frunda György azonban leszögezte: „Én elutasítom az alapszerződéssel kapcsolatban használt abszolút temetési hangnemet. Igaz, jogosan vártunk sokkal többet tőle és a magyar kormánytól, ám ennek ellenére, miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, mint hogy azt tudomásul vegyük, és konstruktív megközelítéssel próbáljuk a pozitív előírásait alkalmazni, illetve parlamenti úton, törvényal kotással orvosolni a hiányosságait”. A spanyol királyi pár Magyarországon Szoros együttműködés I. János Károly király és Zsófia királyné magyarországi útját kommentálta keddi számában a szocialista El País és a konzervatív-katolikus-monarchista ABC. Az El País fontosnak tartja, hogy a király beszédet mond az Országgyűlésben. „Ezt a spanyol diplomácia nagyon jelentősnek tartja, mivel különleges ülésről van szó egy olyan parlamentben, ahol nem szokásos külföldi államfők felszólalása. MTI ___________ A spanyol királyi pár „budapesti jelenlétével támogatni kívánja Magyarország már megszilárdult demokratikus folyamatát és azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket az ország a piacgazdasághoz való alkalmazkodás érdekében tesz. Az ország—a Varsói Szerződés volt tagja — felvételét kérte az észak-atlanti szövetségbe és az Európai Unióba, és mindebben számíthat Spanyolország határozott támogatására”. Az ABC szerint a királyi pár 1987-es útjához képest óriási változásokat fog tapasztalni Magyarországon. „Magyarország Közép-Európa egyik legfontosabb országa. Jelenleg arra irányulnak erőfeszítései, hogy az EU és az észak-atlanti szövetség teljes értékű tagja legyen. I. János Károly már tavaly Prágában is kifejtette, hogy Spanyolország elkötelezi magát a fiatal, kelet-európai demokráciákkal való kapcsolat szorosabbá tétele iránt, és támogatja fokozatos, de elkerülhetetlen EU-beilleszkedésü- ket”. Az újság beszámol a látogatás gazdasági-kereskedelmi összefüggéseiről is, és kifejti: Spanyolországnak arra kellene törekednie, hogy fokozza ezt az együttműködést. Tavaly Spanyolország 33 milliárd peseta értékben importált magyar árucikkeket, elsősorban szerszámgépeket és elektromos berendezéseket, és csak 14 milliárd értékben exportált, elsősorban gépjárműveket. Az újság megemlíti a kulturális kapcsolatok egyik fő területét: a Prado és a Szépművészeti Múzeum együttműködését, amelynek során spanyol szakemberek katalogizáltak és restauráltak spanyol remekműveket a budapesti múzeumban A Szocialista Internacionálé XX. kongresszusa Segíteni a felzárkózást A Szocialista Internacionálé (SI) XX. kongresszusának a világgazdaság fejlődésével foglalkozó első napján a felszólalók többsége azt a véleményt hangoztatta, hogy a piaci mechanizmusnál egyelőre nem találtak ki jobbat, ám azt nem szabad megengedni, hogy a szabadpiac felőrölje a gazdasági-szociális rendszereket: az áruk, a pénz és a munkaerő mozgását fékező társadalmi összefüggésekbe kell ágyazni, megakadályozva egyes rétegek és térségek lemaradását, az emberi és szociális erőforrások szétforgácsolását. MTI A New York-i tanácskozáson elhangzott beszédek alapján általános volt az az álláspont, hogy a piacnak az embert kell szolgálnia, máskülönben szétvetné a gazdaság és a társadalom kereteit. Megfogalmazódott az is: a szociáldemokrácia egyik fő küldetése, hogy a liberális jegyeket öltő monetáris gazdaságpolitikát szociálisan érzékennyé tegye, és kiegészítse jóléti elemekkel, társadalmi igazságossággal és a szolidaritás alapelveivel. A hétfői nap felszólalói között szerepelt másokkal együtt Gro Harlem Brundtiand, a Szocialista Internacionálé első alelnöke, (norvég kormányfő) Franz Vranitzky, az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnöke (kancellár), António Guterres, a Portugál Szocialista Párt vezetője (miniszterelnök), Paavo Lipponen, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke (kormányfő), Felipe Gonzalez, a spanyol, és Lionel Jospin, a francia szocialisták vezetője. A kelet-közép-európai térség vezérszónoka Horn Gyula, az MSZP elnöke (kormányfő) volt. A kongresszushoz közel álló források szerint a térségbeli szociáldemokrata pártok konzultációin felvetődött, hogy szükség volna olyan gazdaság- politikai diplomáciára, amely segítene a kelet-közép-európai gazdasági integráció újjáélesztésében, mert ellenkező esetben az egyes országok külön- külön képtelenek lesznek a felzárkózásra. A kongresszus munkájában részt vevő Kovács László, az MSZP elnökségi tagja magyar újságíróknak adott nyilatkozatában aláhúzta, hogy a párt teljes jogú taggá válása a szervezetben nemcsak az MSZP szociáldemokrata elkötelezettségének a nemzetközi igazolása, hanem egyszersmind előmozdíthatja Magyarország nyugati beilleszkedését és a szomszédos államokkal fenntartott viszonyát is. Rámutatott, hogy az Európai Unió országai közül tizenegyben a Szocialista Intemacionáléhoz tartozó pártok vannak hatalmon, és az Európai Parlamentben is a szociáldemokrata frakció a legnagyobb, vagyis az európai intézményrendszer kiszélesítésére vonatkozó döntésekben fontos szerep juthat az Sí keretében létrejött kapcsolatrendszernek. Az elnök rendelkezett Borisz Jelcin elnök Viktor Csernomirgyin kormáyfőre bízta a fegyveres erők és rendfenntartó testületek irányítását. A szívműtét előtt álló államfő viszont magánál tartja majd az „atomgombot”. Ezt Szergej Jasztr- zsembszkij elnöki szóvivő jelentette be kedden. Jasztrzsembszkij újságíróknak elmondta: az elnök a napokban utasította a fegyveres testületeket felügyelő minisztériumok és hatóságok vezetőit, hogy szabadsága alatt az elnöki döntést igénylő kérdéseket Viktor Csernomirgyin kormányfővel egyeztessék, illetve a miniszterelnököt tájékoztassák állandó jelentéseikben az ügyek állásáról. Jasztrzsembszkij közölte viszont, hogy az elnöki megbízatás nem vonatkozik a hadászati atomfegyverek ellenőrzésére, azaz az „atomgombot” Jelcin magánál tartja. Jelcin azzal is megbízta Csemomirgyint, hogy szükség esetén hívja össze a védelmi tanácsot, továbbá utasította a miniszterelnököt a fegyveres testületek kiadásainak „átvilágítására”, és részletes elemzést kért az összes olyan szervről, amelyek alárendeltségébe katonai egységek tartoznak. Ennek alapján Jelcin javaslatokat vár a kiadások ésszerűsítésére, illetve a fegyveres testületek irányításának korszerűsítésére. Jasztrzsembszkij cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint a Jelcin aláírását formázó pecsét az elnöki adminisztrációt vezető Anatolij Csu- bajsznál lenne, aki elnöki rendeleteket adhatna ki ezáltal Jelcin nevében. Jasztrzsembszkij elmondta, hogy a pecsétet az elnöki kancellária vezetője őrzi, de azt csak protokolláris iratokra ütik. A törvényeket, rendeieteket és más elnöki utasításokat saját kezűleg írja alá az államfő. Jelcin elnök a múlt hét végén jelentette be, hogy szívműtétnek veti alá magát a hónap végén. Az alkotmány értelmében, ha az államfő nem képes ellátni a feladatait, ideiglenesen a miniszter- elnök hivatott erre. Az alaptörvény azonban nem rendelkezik pontosan az elnöki jogkörök átadásának mikéntjéről, ami miatt számos találgatás látott napvilágot az elmúlt napokban. Jelcin kommunista parlamenti ellenzéke az elnöki jogkörök átadását sürgetve azzal fenyegetőzött, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, ha Jelcin nem adja át a hatalmat Csernomirgyinnek a szívműtét és a lábadozás idejére. A szívizom vérellátási zavarát okozó isémiás szíbeteg- ség miatt esedékessé vált műtétről, illetve a beavatkozást végző orvos személyéről a hónap végén orvosi konzílium dönt. / UJ KELET ....................«.ni......................... ■ ii.ii .in i—q Pa lotaj István (Új Kelet) Mit érezhették vajon vasárnap délután az orosz héják? A Groznijban rendezett orosz és csecsen csapatok közötti focimeccs (3-1) végeztével a játékosok boldogan ölelgették egymást, és ismerve az orosz néplelket bizonyára egy-két örömkönnycsepp is lepergett a cserzett arcokon. A huszonkét fiú önfeledt boldogsága a játszó ember tiszta öröme. Mert a játék a miénk, nem a háború. A népek nem háborúznának egymással ma már, ha nem lennének hatalomvágyó politikusok és hivatalos militaristák. Már nem élünk az őskorban, hogy egy barlangon, vagy vadászterületen összeverekedjünk. A világ réges-rég felosztatott. Ma már minden ellenségeskedés a népek között „műbalhé”, aminek semmi köze sincs az emberek valódi énjéhez. Elég, ha csak az egymásra évtizedekig vicsorgó „két Németországra” gondolunk, amikor kinyíltak a kapuk és leomlottak a falak, nem öldöklés, hanem ölelkezés következett. Minden előítélet és minden harag amit egymás iránt érzünk, a „hivatásosok” műve és bűne, akik ezáltal teremtik meg önnön fontosságuk nimbuszát. Persze ők sem szabadgyakorlatokat végeznek, őket meg a pénz és a tőke manipulálja, méghozzá úgy, hogy szinte észre sem veszik. . Minden megkezdett háború az emberiség elleni bűntett. Sőt! Mivel az egész annyira természetellenes és beteges,—nem „csak” bűntett, aberráció is. Egyéni emberi szinten minden etnikai ellenségeskedés nevetség tárgya. Tudjuk jól, hogy a világban bárhol remekül megfér egymás mellett és egymással az arab és a zsidó, csak Izraelben és az arab országokban nem. Egymás mellett sorjáznak Európában és Amerikában a görög és a török üzletek, vendéglők. És halljunk csodát, szerb és horvát is megérti egymást. A feszültség ugyan nő, ahogy az etnikai csoport létszáma emelkedik, de gyűlölködésbe csak akkor csap át, ha előkerül valahonnan a semmiből egy hordószónok, és fölizzítja az alpári ösztönöket. Lebegy-kupa. így becézik és nagyon reménykednek a folytatásban. A magam részéről szintén roppantul szurkolok, hogy tartós és emlékezetes legyen ez a „trófea”, ugyanúgy mint a hajdani pingpong diplomácia volt, amely megalapozta az USA és a Kínai Nép- köztársaság konszolidált kapcsolatrendszerét. Hogy aztán Lebegynek sikerül-e véghezvinnie béketervét, az nem csak tőle függ, ebbe sajnos még beleszólhatnak a militaristák is. Egy azonban bizonyos: az orosz (és hajlok rá, hogy azt mondjam a csecsen) nép is mögötte áll, mögötte, aki két hét alatt a teljes kilátástalanság- ból kivezette mind a két népet, s ezzel beírta nevét a történelembe.
