Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

1996. szeptember 11., szerda Világkrónika Nato terjeszkedés Olaszország egyetért a NATO keletre történő kiterjesztésé­vel, s úgy véli, hogy Szlovénia mind politikai, mind védelmi szempontból fontos kapcsot jelent a térségben — hangsú­lyozta hétfőn este az olasz védelmi miniszter. Beniamino Andreatta Bolognában tárgyalt szlovén kollégájával, Jelko Kacinnal. Az olasz fél megerősítette, hogy Róma támogatni fogja a Nyugat-európai Unióhoz és a NATO-hoz való szlo­vén csatlakozás folyamatának felgyorsítását. A két védelmi miniszter katonai együttműködési megállapodást írt alá. Aláírták az alapszerződést Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök román lap- szerkesztőkkel folytatott hétfő esti beszélgetésén közölte: a román—magyar alapszerződést Horn Gyula miniszterel­nökkel együtt hétfőn délelőtt 11 órakor (magyar idő sze­rint 10 órakor) írja alá. Az aktusnál, mint előzőleg bejelen­tették, jelen lesz Ion Iliescu román államfő is. A bukaresti rádió kedd reggeli jelentése szerint Vacaroiu kijelentette: a több évig tartó tárgyalás révén kidolgozott alapszerződést igen jó dokumentumnak tartja, amelyet Iliescu elnök felha­talmazása alapján, minden fenntartás nélkül fog ellátni kéz­jegyével. Internet—cenzúra Kínában A „szellemi környezetszennyezés” elleni harc jegyében a kínai hatóságok az Internet-hálózat helyi rendszereinek cenzúra alá vonására készülnek — jelentette kedden, hi­vatalos pekingi forrásból az AFP. „Már komolyan foglal­kozunk az Internet útján történő szellemi környezet- szennyezés problémájával, s hamarosan meghozzuk a megfelelő döntéseket” — jelentette ki a kormány mellett működő Informatikai Irányító Csoport egyik, neve elhall­gatását kérő munkatársa. Frunda György az alapszerződésről A fejünk fölött MTI ___________________ Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje az MTI tudósítójának nyilatkozva bölcs határozatként jellemez­te az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának és Egyeztető Tanácsának pén­teki ülésén a román—magyar alapszerződéssel kapcsolat­ban elfogadott nyilatkozatot, és hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal, akik „abszo­lút temetői hangnemet” üt­nek meg a két kormány meg­állapodásával kapcsolatban. A szöveg elutasítása az RMDSZ részéről „öngyilkos­ság lett volna” — fejtette ki. Frunda kiemelte: az RMDSZ határozata négy elemre alapozódik: ezek az alapszerződés szükségessé­gét, hiányosságait, pozitívu­mait és végül az RMDSZ ma­gatartását fejtik ki. A szenátor ezeket az eleme­ket részletezve kifejtette: „A fejünk fölött döntöttek, poli­tikailag abszolút alkalmatlan időpontban. Az RMDSZ úgy értékeli: az alapszerződés két fő hiányossága az, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. Pozití­vuma viszont a három nem­zetközi kisebbségvédelmi dokumentum, a koppenhágai nyilatkozat, az 1201-es aján­lás és az ENSZ kisebbségi dokumentumának jogszintre való emelése. Az 1201-es ajánlás elfogadása az RMDSZ politikai sikere, és jogi következményekkel jár. Emlékezhetünk arra, hogy Iliescu elnök még néhány nappal a dokumentum kidol­gozás előtt is azt mondta, az ajánlásnak nincs helye az alapszerződésben”. Az alapszerződésben az 1201-es ajánláshoz fűzött, sokat vitatott lábjegyzettel kapcsolatban Frunda György leszögezte: „Az RMDSZ soha nem kö­vetelt etnikai alapú területi autonómiát, véleményem szerint vagy etnikai — kul­turális vagy személyi — au­tonómiáról beszélünk, vagy területi autonómiáról. Ami a kollektív jogokat illeti, a ro­mán fél által kierőltetett for­mula az alapszerződésben ellent mond a román alkot­mánynak és joggyakorlat­nak. Az alkotmány szerint a nemzeti kisebbségnek akkor is parlamenti helyet biztosí­tanak, ha nem éri el a szüksé­ges szavazatszámot, márpe­dig ez két jogi fogalom, a kollektív jogok és a pozitív diszkrimináció elfogadásá­nak felel meg”. Frunda György azonban leszögezte: „Én elutasítom az alapszerződéssel kapcso­latban használt abszolút te­metési hangnemet. Igaz, jo­gosan vártunk sokkal többet tőle és a magyar kormánytól, ám ennek ellenére, miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, mint hogy azt tudomásul vegyük, és konstruktív megközelítés­sel próbáljuk a pozitív elő­írásait alkalmazni, illetve parlamenti úton, törvényal kotással orvosolni a hiányos­ságait”. A spanyol királyi pár Magyarországon Szoros együttműködés I. János Károly király és Zsófia királyné magyarországi útját kommentálta keddi számában a szocialista El País és a konzervatív-katolikus-monarchista ABC. Az El País fontosnak tartja, hogy a király beszédet mond az Or­szággyűlésben. „Ezt a spanyol diplomácia nagyon jelentősnek tartja, mivel különleges ülésről van szó egy olyan parlamentben, ahol nem szokásos külföldi államfők felszólalása. MTI ___________ A spanyol királyi pár „buda­pesti jelenlétével támogatni kí­vánja Magyarország már meg­szilárdult demokratikus folya­matát és azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket az ország a piacgazdasághoz való alkalmazkodás érdekében tesz. Az ország—a Varsói Szerződés volt tagja — felvételét kérte az észak-atlanti szövetségbe és az Európai Unióba, és mindebben számíthat Spanyolország hatá­rozott támogatására”. Az ABC szerint a királyi pár 1987-es útjához képest óriási változásokat fog tapasztalni Magyarországon. „Magyaror­szág Közép-Európa egyik leg­fontosabb országa. Jelenleg arra irányulnak erőfeszítései, hogy az EU és az észak-atlanti szövetség teljes értékű tagja legyen. I. János Károly már ta­valy Prágában is kifejtette, hogy Spanyolország elkötele­zi magát a fiatal, kelet-európai demokráciákkal való kapcso­lat szorosabbá tétele iránt, és támogatja fokozatos, de elke­rülhetetlen EU-beilleszkedésü- ket”. Az újság beszámol a látoga­tás gazdasági-kereskedelmi összefüggéseiről is, és kifejti: Spanyolországnak arra kellene törekednie, hogy fokozza ezt az együttműködést. Tavaly Spanyolország 33 milliárd pe­seta értékben importált magyar árucikkeket, elsősorban szer­számgépeket és elektromos be­rendezéseket, és csak 14 milli­árd értékben exportált, első­sorban gépjárműveket. Az újság megemlíti a kultu­rális kapcsolatok egyik fő te­rületét: a Prado és a Szépmű­vészeti Múzeum együttműkö­dését, amelynek során spanyol szakemberek katalogizáltak és restauráltak spanyol remek­műveket a budapesti múze­umban A Szocialista Internacionálé XX. kongresszusa Segíteni a felzárkózást A Szocialista Internacionálé (SI) XX. kongresszusának a világgazdaság fejlődésével foglalkozó első napján a felszólalók többsége azt a véleményt hangoztatta, hogy a piaci mechanizmusnál egyelőre nem találtak ki job­bat, ám azt nem szabad megengedni, hogy a szabad­piac felőrölje a gazdasági-szociális rendszereket: az áruk, a pénz és a munkaerő mozgását fékező társadal­mi összefüggésekbe kell ágyazni, megakadályozva egyes rétegek és térségek lemaradását, az emberi és szociális erőforrások szétforgácsolását. MTI A New York-i tanácskozáson elhangzott beszédek alapján általános volt az az álláspont, hogy a piacnak az embert kell szolgálnia, máskülönben szét­vetné a gazdaság és a társada­lom kereteit. Megfogalmazó­dott az is: a szociáldemokrácia egyik fő küldetése, hogy a li­berális jegyeket öltő monetá­ris gazdaságpolitikát szociáli­san érzékennyé tegye, és kiegé­szítse jóléti elemekkel, társa­dalmi igazságossággal és a szo­lidaritás alapelveivel. A hétfői nap felszólalói kö­zött szerepelt másokkal együtt Gro Harlem Brundtiand, a Szo­cialista Internacionálé első al­elnöke, (norvég kormányfő) Franz Vranitzky, az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnöke (kancellár), António Guterres, a Portugál Szocialista Párt vezetője (miniszterelnök), Paavo Lipponen, a Finn Szo­ciáldemokrata Párt elnöke (kor­mányfő), Felipe Gonzalez, a spanyol, és Lionel Jospin, a francia szocialisták vezetője. A kelet-közép-európai térség ve­zérszónoka Horn Gyula, az MSZP elnöke (kormányfő) volt. A kongresszushoz közel álló források szerint a térségbeli szociáldemokrata pártok kon­zultációin felvetődött, hogy szükség volna olyan gazdaság- politikai diplomáciára, amely segítene a kelet-közép-európai gazdasági integráció újjáélesz­tésében, mert ellenkező eset­ben az egyes országok külön- külön képtelenek lesznek a fel­zárkózásra. A kongresszus munkájában részt vevő Kovács László, az MSZP elnökségi tagja magyar újságíróknak adott nyilatko­zatában aláhúzta, hogy a párt teljes jogú taggá válása a szer­vezetben nemcsak az MSZP szociáldemokrata elkötele­zettségének a nemzetközi iga­zolása, hanem egyszersmind előmozdíthatja Magyarország nyugati beilleszkedését és a szomszédos államokkal fenn­tartott viszonyát is. Rámuta­tott, hogy az Európai Unió or­szágai közül tizenegyben a Szocialista Intemacionáléhoz tartozó pártok vannak hatal­mon, és az Európai Parlament­ben is a szociáldemokrata frak­ció a legnagyobb, vagyis az európai intézményrendszer kiszélesítésére vonatkozó döntésekben fontos szerep jut­hat az Sí keretében létrejött kapcsolatrendszernek. Az elnök rendelkezett Borisz Jelcin elnök Viktor Csernomirgyin kormáyfőre bízta a fegyveres erők és rendfenntartó testületek irá­nyítását. A szívműtét előtt álló államfő viszont magánál tartja majd az „atomgom­bot”. Ezt Szergej Jasztr- zsembszkij elnöki szóvivő jelentette be kedden. Jasztrzsembszkij újság­íróknak elmondta: az elnök a napokban utasította a fegy­veres testületeket felügyelő minisztériumok és hatósá­gok vezetőit, hogy szabad­sága alatt az elnöki döntést igénylő kérdéseket Viktor Csernomirgyin kormányfő­vel egyeztessék, illetve a miniszterelnököt tájékoztas­sák állandó jelentéseikben az ügyek állásáról. Jasztr­zsembszkij közölte viszont, hogy az elnöki megbízatás nem vonatkozik a hadászati atomfegyverek ellenőrzésé­re, azaz az „atomgombot” Jelcin magánál tartja. Jelcin azzal is megbízta Csemomirgyint, hogy szükség esetén hívja össze a védelmi tanácsot, továbbá utasította a miniszterelnököt a fegyveres testületek kiadásainak „átvilá­gítására”, és részletes elemzést kért az összes olyan szervről, amelyek alárendeltségébe ka­tonai egységek tartoznak. En­nek alapján Jelcin javaslatokat vár a kiadások ésszerűsítésére, illetve a fegyveres testületek irányításának korszerűsítésére. Jasztrzsembszkij cáfolta azo­kat a jelentéseket, amelyek szerint a Jelcin aláírását formá­zó pecsét az elnöki adminiszt­rációt vezető Anatolij Csu- bajsznál lenne, aki elnöki ren­deleteket adhatna ki ezáltal Jelcin nevében. Jasztrzsemb­szkij elmondta, hogy a pecsé­tet az elnöki kancellária veze­tője őrzi, de azt csak protokol­láris iratokra ütik. A törvénye­ket, rendeieteket és más elnöki utasításokat saját kezűleg írja alá az államfő. Jelcin elnök a múlt hét vé­gén jelentette be, hogy szív­műtétnek veti alá magát a hónap végén. Az alkotmány értelmében, ha az államfő nem képes ellátni a feladata­it, ideiglenesen a miniszter- elnök hivatott erre. Az alap­törvény azonban nem ren­delkezik pontosan az elnöki jogkörök átadásának mi­kéntjéről, ami miatt számos találgatás látott napvilágot az elmúlt napokban. Jelcin kommunista parlamenti el­lenzéke az elnöki jogkörök átadását sürgetve azzal fe­nyegetőzött, hogy az alkot­mánybírósághoz fordul, ha Jelcin nem adja át a hatalmat Csernomirgyinnek a szív­műtét és a lábadozás idejére. A szívizom vérellátási zava­rát okozó isémiás szíbeteg- ség miatt esedékessé vált műtétről, illetve a beavatko­zást végző orvos személyéről a hónap végén orvosi konzí­lium dönt. / UJ KELET ....................«.ni......................... ■ ii.ii .in i—q Pa lotaj István (Új Kelet) Mit érezhették vajon va­sárnap délután az orosz hé­ják? A Groznijban rendezett orosz és csecsen csapatok közötti focimeccs (3-1) vé­geztével a játékosok boldo­gan ölelgették egymást, és ismerve az orosz néplelket bizonyára egy-két öröm­könnycsepp is lepergett a cserzett arcokon. A huszonkét fiú önfeledt boldogsága a játszó ember tiszta öröme. Mert a játék a miénk, nem a háború. A né­pek nem háborúznának egymással ma már, ha nem lennének hatalomvágyó po­litikusok és hivatalos mili­taristák. Már nem élünk az őskorban, hogy egy barlan­gon, vagy vadászterületen összeverekedjünk. A világ réges-rég felosztatott. Ma már minden ellenségeske­dés a népek között „műbal­hé”, aminek semmi köze sincs az emberek valódi én­jéhez. Elég, ha csak az egy­másra évtizedekig vicsorgó „két Németországra” gon­dolunk, amikor kinyíltak a kapuk és leomlottak a falak, nem öldöklés, hanem ölel­kezés következett. Minden előítélet és min­den harag amit egymás iránt érzünk, a „hivatásosok” műve és bűne, akik ezáltal teremtik meg önnön fontos­ságuk nimbuszát. Persze ők sem szabadgyakorlatokat végeznek, őket meg a pénz és a tőke manipulálja, még­hozzá úgy, hogy szinte ész­re sem veszik. . Minden megkezdett hábo­rú az emberiség elleni bűn­tett. Sőt! Mivel az egész annyira természetellenes és beteges,—nem „csak” bűn­tett, aberráció is. Egyéni emberi szinten minden etni­kai ellenségeskedés nevet­ség tárgya. Tudjuk jól, hogy a világban bárhol remekül megfér egymás mellett és egymással az arab és a zsi­dó, csak Izraelben és az arab országokban nem. Egymás mellett sorjáznak Európá­ban és Amerikában a görög és a török üzletek, ven­déglők. És halljunk csodát, szerb és horvát is megérti egymást. A feszültség ugyan nő, ahogy az etnikai csoport létszáma emelkedik, de gyűlölködésbe csak akkor csap át, ha előkerül valahon­nan a semmiből egy hordó­szónok, és fölizzítja az al­pári ösztönöket. Lebegy-kupa. így becézik és nagyon reménykednek a folytatásban. A magam ré­széről szintén roppantul szurkolok, hogy tartós és emlékezetes legyen ez a „trófea”, ugyanúgy mint a hajdani pingpong diplomá­cia volt, amely megalapoz­ta az USA és a Kínai Nép- köztársaság konszolidált kapcsolatrendszerét. Hogy aztán Lebegynek si­kerül-e véghezvinnie béke­tervét, az nem csak tőle függ, ebbe sajnos még beleszól­hatnak a militaristák is. Egy azonban bizonyos: az orosz (és hajlok rá, hogy azt mond­jam a csecsen) nép is mögöt­te áll, mögötte, aki két hét alatt a teljes kilátástalanság- ból kivezette mind a két né­pet, s ezzel beírta nevét a történelembe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom