Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-10 / 211. szám
4 1996. szeptember 10., kedd Hazai krónika UJ KELET Honvédségi tervek Kormánygarancia MTI A tervek szerint kismértékben növekedhet jövőre a hivatásos katonák reálbére, és augusztustól 12-ről 9 hónapra csökkentik a sorkatonai szolgálat idejét. Egyebek között erről beszélt a honvédelmi miniszter Budapesten tartott tájékoztatóján, hétfőn. Keleti György elmondta: a kormány az idén pótlólagosan 2,3 milliárd forintot utal át a honvédség számára. Ebből a pénzből 700 millió forint jut a repülőgépek üzemanyagának beszerzésére, a fennmaradó részből pedig a légierőnél szükséges felújításokat finanszírozzák. A parlamentben hamarosan tárgyalandó ez évi pótköltségvetés lehetővé teszi, hogy a kormány garanciát vállaljon az Országgyűlés által már korábban jóváhagyott csapatlégvédelmi rakéták és lokátorok beszerzésénél — tette hozzá a honvédelmi tárca vezetője. Közlése szerint a szeptember 20-i kormányülésen dől el, hogy végül is mennyi pénzzel gazdálkodhat jövőre a honvédség. Egyelőre annyi bizonyos, hogy jóval többel, mint a korábbi tervekben szereplő 65 milliárdos összeg. Remény van arra, hogy jövőre az adótábla módosításának hatásával együtt átlagosan mintegy 20 százalékkal növekedjen a katonák fizetése. A közalkalmazottaknál ennél alacsonyabb bérnövelés valószínűsíthető. Keleti György véleménye szerint a NATO az első körben valószínűleg Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és esetleg Szlovéniát veszi fel tagjai közé. Az erről szóló döntés jövő májusra várható, amikor is csúcsértekezletet tart a szervezet. A tagságból kimaradók számára pedig elképzelhető, hogy a békepartnerségnél szorosabb köteléket dolgoznak ki Brüsszelben. A miniszter szerint, ha döntés születik az IFOR-erők mandátumának valamilyen formában történő meghosszabbításáról, akkor a jövőben 200— 250 magyar katona maradna a délszláv térségben a jelenlegi 400 helyett. Tájékoztatott arról is, hogy szeptember második felében Fehér-oroszországból megérkeznek az első T—72-es harckocsik, Oroszországból pedig a BTR— 80-as páncélozott szállítóharcjárművek. Előbbiekből összesen száz, az utóbbiakból pedig háromszáz darabot kap a honvédség. A tárca tervei közé tartozik a 9 hónapos szolgálati idő bevezetése, amelyhez módosítani kell a honvédelmi törvényt. Ez valószínűleg fokozatosan történik majd, és elsőként az 1997 augusztusában bevonulókat érintheti. Keleti György utalt arra'is, hogy a közeljövőben átszervezés folytán megszűnhet a minisztériumban az egyik helyettes államtitkári poszt. Kevesek jussa lett a tanulás Új Kelet információ ____ A Fidesz Magyar Polgári Párt a napokban sajtótájékoztatót tartott Pokormi Zoltán a párt alelnöke, a humánpolitikai kabinet első emberének vezetésével. A Fidesz országgyűlési képviselője leszögezte, hogy a most elfogadott kormányrendelet rendkívül súlyos társadalmi következményekkel jár. Gyakorlatilag elzárja a továbbtanulás, a felemelkedés lehetőségét, a nehéz anyagi helyzetben élő családok gyermekei elől — jelentette ki a Fidesz humánpolitikai kabinetjének vezetője. — A most elfogadott rendelet az eddigi maximális éves 20 ezer forintos tandíj összegét éves 130 ezer forintra emeli, ami 550 százalékos növekedést jelent — A most elfogadott rendelet nem gondoskodik kompenzációról, mindössze adókedvezményt ígér. Azonban a tandíjkedvezmény és a mentesség nem jár, csak adható. A rendeletben emlegetett diákmunka nem lehet kompenzációs megoldás, a diákok eddig is dolgozni kényszerültek. Azonban a hat és félszeresére növelt tandíjat alig tudják így megtermelni. — A Hom-kormány úgy vezette be a tandíjat, hogy semmilyen egyéb olyan lépést nem tett, ami értelmet adott volna intézkedésének. Elmaradt a felsőoktatás fejlesztése, nem vezették be a keditrendszert, nincs hallgatói hitel, így a tandíjtól várt pozitív hatások elmaradtak, míg az összes káros hatás felerősödve jelentkezett. A továbbtanulás sokak számára vált lehetetlenné. — 1996-ban az évtizedes folyamatos emelkedés után a megelőző évhez képest 9 százalékkal kevesebben jelentkeztek az egyetemekre. Ennek demográfiai okai nincsenek, éppen ellenkezőleg. A felsőoktatás iránt megcsappant igény kizárólagos oka a kormány elhibázott politikája1. A többszörösére emelt felvételi díj. 2. A tandíj bevezetése. 3. A többszörösére emelt kollégiumi díjak. 4. A többszörösére nőtt tankönyvárak. 5. Az elmaradt felsőoktatás fejlesztése és nyitása. — A felsőoktatásban való részvétel újra kiváltsággá válik, így a hetvenes években született nagy létszámú korosztály nem kap lehetőséget a felemelkedésre. Ezért nem eltartókká, hanem eltartottakká fognak válni. Már csak az a kérdés, hogy ki fogja őket eltartani. Jelentette ki Pokormi Zoltán. Majd befejezésül hangoztatta, hogy a Hóm kabinet eddig is rá tudta kényszeríteni akaratát az intézményekre. Ugyanez megtörténhet a tandíj esetében is. Nemcsak a hallgatói, de az oktatói akarat sem számít a kormányzati nyomással szemben. (A nyilatkozat tartalmát a Kormány szóvivőjén keresztül azonnal cáfolta, és kijelentette, hogy Magyarországon a továbbtanulás nem lesz soha kiváltság.) Telefoninterjú dr. Torgyán Józseffel „Már megint ferdítés!” Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hétvégi körútjáról, annak sikeréről kérdeztük dr. Torgyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt országos elnökét. Palotai István (Új Kelet) — Elsősorban szeretném kijelenteni, hogy a magyar sajtóban a látogatásomról megjelent közlemények súlyos torzítás eredményei. Találkozóimat elhallgatták, és a beszédeimből is csak egy részt ragadtak ki, hogy azt is súlyosan elferdítve adják közre — mondja Torgyán József, majd így folytatja. — Látogatásom első állomása a megyei önkormányzat elnöki hivatala volt, ahol eszmecserét folytattam a választások során — többek között —- a kisgazdák segítő támogatásával bekerült dr. Zilahi /ózse/elnökúrral. A térség égető dolgait jártuk körül, közös gondolkodással keresvén a kiutat. A megyei ön- kormányzat elnöke érdeklődéssel hallgatta meg a kisgazda javaslatokat. —Nagyecseden telt ház mellett nagygyűlést tartottam, ahol kifejtettem a Független Kisgazdapárt nemzetmentő gazdasági és politikai programját. — Máriapócson részt vettem a szentmisén, majd a polgármesternő meghívására felkerestem az önkormányzat hivatalát, ahol széles körű beszélgetést folytattunk a kitörés lehetőségeiről. Ezt megelőzően a mise után egy teljes órán át dedikáltam és autogramot adtam, mert úgy megrohantak a szimpatizánsok, az érdeklődők, a segítségért kiáltó emberek. — A kállósemjéni iskola tornaterme zsúfolásig megtelt, a meghirdetett kisgazda nagygyűlésre. Kállósemjénben vettem részt azon a munkaebéden, ahol mély és elemző beszélgetést folytattunk a terület polgár- mestereivel, a lehetséges megoldásokról és a kisgazda elképzelésekről. Ugyanitt meglátogattam a római és a görög katolikus templomot és elbeszélgettem az egyházak képviselőivel is. Egészében véve roppant sikeresnek ítélem meg a látogatást — summázta a hétvége eseményeit a Független Kisgazdapárt elnöke. — Milyen ferdítések jelentek meg konkrétan a sajtó hasábjain? — Azt írják; én úgy képzelem el a rendcsinálást, hogy minden életellenes bűncselekményt akasztófával, és a többi bűnöst pedig kényszermunkatáborral büntetnék. Kérem, én egy kétórás beszédet tartottam, amelyben kerestem a hogyanokat és a miérteket, és vázoltam a Független Kisgazdapárt megoldásait a politika és a gazdaság összes problémájára. Ebből a kétórás beszédemből ragadtak ki egyetlenegy mondatot, amit még el is torzítottak. Mint jogász, tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy millióféle bűn és bűnöző van. Nem vagyok őrült, hogy mindegyiket fel akarjam akasztatni. Az azonban sajnos tény, hogy ma túl olcsó árucikk az élet, és hogy ez így nem mehet tovább. A nyolcvanas években egy-két ítéletvégrehajtással igenis vissza lehetett szorítani az életellenes bűncselekményeket. Ezt mondtam. És azt, hogy a legsúlyosabb bűnök elkövetőinek (például a gyermekprostitúció gengsztereinek, a gyermekrablóknak) igenis szigorúan börtönben a helyük. Ott aztán valóban megtanulhatják a tisztességes munkát. Ezt mondtam, és tartom is. Úgy tűnik, a sajtó most arra játszik, hogy a nevemben félelmet keltsen. Ami nem sikerült a március 14- ei beszédem kapcsán, azt most az ilyen hajánál előrángatott módon akarják megoldani. Azonban hiába minden kísérlet, Magyarországon nevem soha nem fog rettegést ébreszteni — mondotta dr. Torgyán József, a Független Kisgazda- párt elnöke. A Kisgazdapárt elnökének levele Horn Gyulához Egy kis előzetes! Munkatársunktól ______ Mi vel a mellékelt levélre még nem érkezett hivatalos reakció, így felhívtuk az MSZP sajtóirodáját, ahol a következő magánjellegű tájékoztatást kaptuk: Horn Gyula miniszterelnök feltehetően még nem döntött a kérdésben, és ezt meg sem tehette, mivel a levél kézhezvétele előtt elutazott a Szocialista Internacionálé soros New York-i kongresszusára. *** A mai napon délután a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában dr. Torgyán József a következő két kérdést intézi Horn Gyula miniszterelnökhöz: 1. Elfogadja-e a kihívást a nyílt tévévitára? 2. Erkölcsösnek tartja-e — a proletárdiktatúra kommunistájaként — a szociáldemokraták kiszorítását a Szocialista Interna- cionáléból? (Ezen második kérdésen változtathat az, hogy tegnap délutáni információink szerint dr. Kapolyi László, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke szintén New Yorkba érkezett, a Szocintern Kongresszusára — a szerk.) Horn Gyula miniszterelnök úrnak Helyben Budapest, 1996. szeptember 5. Tiszteit Miniszterelnök Úr! Az MSZP—SZDSZ kormánykoalíció 1994. évi országgyűlési képviselő-választásokon történt 72 százalékos győzelme és hatalomra kerülése óta több mint két év telt el. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint az Önök több mint kétéves kormányzása alatt Magyarország gazdasági és minden tekintetbeni közállapota jelentősen romlott, az ország lakossága — elsősorban az Ön által vezetett kormány átgondolatlan, kapkodó intézkedései következtében — kétségbeejtő helyzetbe került. Álláspontunk szerint az elmúlt napok bel- és külpolitikai eseményei, ezek között is kiemelkedően az Önök által makacsul megkötni szándékozott román—magyar alapszerződés és annak várható tragikus következményei is indokolják, hogy ezennel kihívjam Önt nyilvános televíziós vitára. Kérem Miniszterelnök Urat, szíveskedjen nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy hajlandó-e kiállni a Magyar Televízió által közvetítendő élő adásbani politikai vitára, milyen időkeretben és milyen időpontban? Tisztelettel várom mielőbbi válaszát! A fenti levelet Dr. Torgyán József juttatta el a szerkesztőségünkbe és feljogosította lapunkat annak közlésére Történészkonferencia MTI A Magyar Tudományos Akadémia javasolni fogja a Román Tudományos Akadémiának, hogy országaikban egyaránt kezdeményezzék a történelem-tankönyvek felülvizsgálatát és a román—magyar kapcsolatok kutatására vonatkozó akadémiai ösztön- díjrendszer, továbbá a tudományos díjak rendszerének kiépítését, valamint közös történettudományi periodikák kiadását. Ezt Glatz Ferenc, az MTA elnöke jelentette be hétfőn a Magyar—Román Történész Vegyes Bizottság négynapos, budapesti konferenciájának megnyitóján. Az elnök idézte a negyedszázados múltra visszatekintő vegyes bizottság 1991-es találkozóján megfogalmazottakat, miszerint: „a tudományt, a gondolkodást megöli az állami, nemzeti képviselet kötelezettsége”. A kétévente összeülő testület elmúlt évekbeni folyamatos munkája kapcsán megjegyezte „...az állami megegyezések csak eszközei a nemzeti megbékélés egyengetésének, és nemzeti megbékélés nélkül mit sem ér az államok békéje.” Glatz Ferenc szerint a bizottság tudományos munkájának eredményessége sokban függ majd attól, hogy az államközi szerződések kezdő vagy végpontot jelentenek-e. Hangoztatta: a nemzeti megbékélést rendkívüli módon elősegítené, ha rendezni lehetne a termelési és az infrastrukturális szféra kérdéseit, a munkavállalás és a vegyes vállalatok jogi feltételeit, azaz akét ország polgárai napi érintkezésének kereteit. Camil Mure- sanu akadémikus, a román tagozat elnöke bevezetőjében olyan tudományos erőfeszítések kifejtésére ösztönözte a magyar és a román történészeket, amelyek segítik a „másság” minél szélesebb megismerését. Megjegyezte: ha a közeljövőben létrejön a magyar—román történelmi megbékélés, akkor — mint vélte — abban a két ország történészei nek is komoly érdemei lesznek. A konferencián az elkövetkező napokban „A feudális natiotól a modem nemzetig Közép- és Délkelet-Eu- rópában”, illetve az “Elitek és eszmék a magyar és román múltban az 1848 utáni korszakban” című témakörökben hangzanak el előadások. MSZDPhírek Új Kelet információ — A Magyarországi Szociáldemokrata Párt — Országos Választmányának határozata értelmében — XLI. Kongresszusát 1996. október 12-én tartja. — Az Országos Választmány több meghívott parlamenten kívüli párttal együtt megemlékezett az 1930. szeptember 1-jei tüntetésről, és kinyilvánította szándékát, hogy eme jeles évforduló legyen a „Magyar Munkavállalók Szolidaritás” napja.
