Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-08 / 185. szám
UJ KELET Városlátogató 1996. augusztus 8., csütörtök 5 A városközpontban állítottunk meg embereket három kérdéssel. 1. — Szokott ön a KGST-piacra járni, és miért? 2. — Mit szól a küszöbön álló húsáremeléshez? 3. — Mi a véleménye arról, hogy a jövőben kevesebb fiatalembert soroznak be katonának? Fehér Györgyné: 1. — Nem szoktam járni, mert Urán lakom, és hozzánk messze esik a piac. 2. — Elég baj, így is nehezen, és egyre nehezebben élünk. Mi hizlaljuk saját részünkre a disznót, azonban a táp is drága, nem tudnánk nevelni, ha a kertben nem termelnénk takarmánynak kukoricát. 3. — Ehhez én nem értek, nem tudom, mi lenne jobb, ha több, vagy ha kevesebb katona volna?! Barcsai Éva: 1. — Nem járok ki nézelődni, legfeljebb határozott céllal megyek, ha valamit venni akarok. 2. — A szüleimmel egy háztartásban élek, ezért nem érint az áremelés közvetlenül, más részről pedig nem vagyok nagy húsfogyasztó, reformkonyhán élünk, az egészséges táplálkozás miatt inkább szóját eszünk! 3. — Nem értek vele egyet. Biztosan kisebb költség az államnak, ha kevesebb katona van, ezért döntöttek így, de szerintem több katonát kellene kiképezni, felkészülni arra, ha ne adj isten háborús konfliktusba keverednénk! Gereben Péter: 1. — Igen, szoktam ott vásárolni, pedig gyakran nem olcsóbb, mint a boltok. 2. — Azt mondják, 1000 forint lesz egy kiló hús. Azt nem fogom tudni megfizetni, mert egy napi munkám árából egy kiló sem telik ki! 3. — Nem kellene csökkenteni a sorkatonák számát, aki betölti a 20. évet, az mind menjen katonának! Elöregedő aprófalvak Országosan és megyei szinten egyaránt kiemelkedően sok munkanélküli él az ország legészakkeletibb csücskében, Csenger térségében. A Megyei Munkaügyi Központ Csengeri Kirendeltésége 11 település közel 15000 lakosát látja el, közülük 1340 regisztrált, és becslések szerint 700 fő nyilván nem tartott állástalan — tudtuk meg Apáti Katalin kirendeltségvezetőtől. — Aprófalvas településcsoport tartozik a városhoz, az ipar, az egészségügy és a közigazgatás egyaránt Csen- gerben koncentrálódik. Magas a munkaképes koron felüliek aránya, a falvakra jellemző az elöregedés. Az emberek elsősorban mezőgazdasági tevékenységből élnek, nagy hagyományai vannak az állattenyésztésnek, a növény- és ezen belül az almatermesztés. A munkaügyi kirendeltség 1989-ben kezdte meg munkáját, mint foglalkoztatási központ 30 négyzetméteren, két fővel, egy számítógéppel, fél évig még telefonjuk sem volt! Később megkapták annak az épületnek az egyik szárnyát, ahol ma is ván- nak, majd a feladatok növekedésével szükségessé vált a további terjeszkedés. Az egész épületet átalakították, és 1994 decemberében birtokba vették. Ma 150 négyzetméteren kilencen dolgoznak, tíz számítógép segíti munkájukat és két telefon- vonaluk van, de a munkafeltételek javulásával együtt nőtt a munka mennyisége is. Tevékenységük kezdetén korántsem volt annyi munkanélküli a térségben, mint ma. Az álláshelyek tömeges megszűnése a téeszek felszámolásával kezdődött. A regisztrált munkanélküliek száma ’92-ben 1442, ’93 júliusában már 1729 fő volt! Számuk tovább nőtt a távolsági ingázók elbocsátásával. A más megyék és a főváros gyáraiban, üzemeiben dolgozóknak a magas utaztatási költségek miatt felmondtak. Ma a munkanélküliségi ráta 26,5 százalék, amivel a megyében az első helyen szerepelnek. A nyilvántartott állástalanok hatvanhat százaléka férfi, több mint hatvan százaléka pedig 35 éven aluli, vagyis anyagilag erősen terehelt család- fenntartó korú. A munkanélküliek 48 százaléka 8 általánost, vagy ennél kevesebbet végzett, 35 százalékuk szakmunkás, 15 százalékuk pedig érettségizett. A diplomások száma elenyésző. A munkanélküli szakmunkások több mint háromnegyede férfi, elsősorban vasipari szakmával rendelkeznek, esztergályosok, géplakatosok, gépszerelők, akiknek a körzetben szinte semmi esélyük az elhelyezkedésre. Emelkedik a több mint két éve állástalanok száma, ami pillanatnyilag 863, és ez meghaladja az összes regisztrált munkanélküliek 64 százalékát! Jelenleg 216- an kapnak munkanélküli segélyt, számuk folyamatosan csökken. Átképző tanfolyamokat ebben az évben helyben nem indítottak, mert kevés a jelentkező. Az itt élők a megye más pontjain, elsősorban Nyíregyházán induló oktatásokon vehetnek részt. A munkaerőigény változó. Tavasztól őszig sokan találnak munkát a mezőgazda- sági feldolgozóiparban, ez évben mintegy 650—700 ember. Közülük 400 főnek foglalkoztatását a munkaügyi központ aktív eszközeivel, bértámogatással segíti. Közhasznú munkán a népességhez viszonyítva sokan, 354-en vettek részt 1996- ban. Ennek keretein belül tudtak munkát adni a nagyszámú alulképzett, illetve az említett vasipari szakmákkal rendelkező embereknek. Az ő foglalkoztatásuk rója a legnagyobb terheket a munkaügyi központra. A mezőgazdaság és a feldolgozó- ipar kedvező kamatozású hitelekkel való fellendítése jelenthetné a hosszú távú megoldást. Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor Egyházi öregotthont terveznek Reformátusok Csengerben Csengerben hamar gyökeret vertek a XVI. században az új eszmék, a teljes lakosság áttért a református hitre. Ezt követőn a település számos zsinat helyszíne volt. Köztük a legjelentősebb talán az 1576-os, amikor Méliusz Juhász Péter vezetésével a szentháromság tan védelmében elhatárolták magukat az erdélyi unitáriusoktól, és a Csengeri Hitvallásban kinyilvánították, hogy a magyar református egyház a kálvini tanokat fogadja el. Erre utalnak Méliusz Juhász Péter és Kálvin János a gyülekezeti ház bejáratánál álló mellszobrai. Elmúlt heti világ- találkozójukon ígéretes kapcsolat alakult ki a város és egy erdélyi település között, Bánfihu- nyad testvérgyülekezete lett Csengernek. Áz egyház mai csengeri életéről, tevékenységéről és terveiről kérdeztük Bartha Gyula lelkipásztort, aki feleségével, Bartháné Szántó Agnes lelkipásztorral kilencedik éve teljesít szolgálatot a városban. — Csenger ma is túlnyomóan reformátusok lakta település, 5600 lakosából több mint 4000- en vallják e hitet! Az egyházat 1380 család tartja fent, több mint 500 gyerek vesz rész hitoktatáson, és megközelítőleg 50—55 nyolcadikos korú gyerek konfirmál évente a gyülekezetben. Gyönyörű templomunk van, melynek párját ritkítóan szép kazettás mennyezetének felújítására félmillió forintot fordítottunk a közelmúltban. Ehhez a lendületesen fejlődő városhoz nagyon illik a kálvini hit, annak lendülete, élni akarása. Minden megmozdulásában, munkájában, a közösség összetartásában, hitvalló életében a reformáció igazi örökségét hordozza ez a nép. A rendszerváltás után újrafogalmazódott az egyház szerepe. Az emberek felszabadultak a kötöttségek alól, gyermekeiket vallásos szellemben nevelhetik, a családi életben a keresztény erkölcsöt nyíltan merik vállalni. Lelkipásztorként éreztem, hogy az önkormányzat, kétkezi munkás és értelmiségi egyaránt partnernek tekint, együtt indultunk el valamilyen módon várossá tenni a községet. Létrejött 25 fővel a Csengerért Baráti Kör, melyben szinte kulcskérdés volt, hogy a lelki- pásztor az alapítók között legyen! A mai időkben, amikor a vad és durva kapcsolatok kerülnek előtérbe a fiatalok, az emberek között, szükség van az egyház segítségére. Viszakaptunk egy épületet, amelynek hármas funkciót akarunk adni. Egyházi öregotthont, csengeri krónikus betegek otthonát és a mozgás- korlátozottak foglalkoztatási központját szeretnénk benne létrehozni. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk, szükség lenne 15 millió forintra az épület rendbehozatalához. Ha ez megvan, akkor a hollandok és a svájciak az egyházzal együtt készek segíteni az épület felszerelésében és a finanszírozásban. Bajunkat jeleztük az Egészségügyi és Népjóléti Minisztériumnak, a magyar államtól várjuk, hogy segít az épületet rendbehozni. Ha ezt megteszi, mi előteremtjük a felszerelést, és előreláthatólag 35- től 70—80 emberig terjedhetne azoknak a száma, akiken segíthetünk. Ez a szám még nagyobb, ha hozzászámoljuk azokat is, akik nem laknának bent, de kapcsolatban lennének a központtal úgy, hogy ott töltik napjaikat. Makovecz Imre elkészítette a terveket, azonnal indulni tudnánk, csak pénz kellene. Oktatás és nevelés tekintetében nagy feladatot vállalt a gyülekezet a határainkon túl élő magyarok érdekében. Most érettségizett le 32 kárpátaljai gyerek, akik egy óvónői és egy humán gimnáziumi osztályban négy éven át tanultak itt, Csengerben. Kárpátalján szükség volt lelkipásztorokra, keresztény óvónőkre, tanító hitoktatókra, tanárokra és egyéb értelmiségiekre, és fontos volt, hogy az érettségit, az alapokat az egyetemhez, a főiskolához itt, Magyarországon szerezzék meg, itteni színvonalon, magyar nyelven. Nagyon jó eredményeket értek el, a gimnáziumban osztályátlagot tekintve az egyik osztály első, a másik harmadik helyen végzett, érettségijük vonatkozásában pedig az elsők között szerepelnek a megyében! Egy részüket már felvették főiskolára, egyetemre, mások pedig óvónőként dolgoznak hazájukban. Csengeri hírek Az önkormányzat pénzügyi ’nehézségei miatt nem készülhetett el az a szobor, melyet a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából szerettek volna felállítani a város főterén. A millecentenáriumra augusztus 20-án ünnepi testületi ülésen emlékeznek, és átadják a Csenger szolgálatáért kitüntetést. A szoborállításról nem mondtak le véglegesen, 2000-ben, az államalapítás ezeréves évfordulóján akatják az elhalasztott tervet megvalósítani. Augusztus 16-án, pénteken a főtéren reggeltől tartják a hagyományos országos kirakodóvásárt, amíg van forgalom. A vásár fénypontja a déli tombolasorsolás lesz, ahol értékes nyeremények találnak gazdára. A Csengeri Kézilabda Club hét mérkőzésből álló felkészülési tornát tart a városi sportcsarnokban augusztus 11-étől egy héten át. Rögtön ezután kezdődnek a mil- lecentenáriumi sportnapok.. Román, szlovák, ukrán, osztrák és magyar csapatok részvételével idén is megrendezik a hagyományos augusztus 20-ai, Szent Istvánról elnevezett labdarúgókupát. Kedves Polgártársak! Új lakóhelyén és környezetében Ön bizonyára jól érzi magát, aminek szívből örülünk. Azonban abban is biztosak vagyunk, hogy gyakran jut eszébe szeretett kis városunk, Csenger. Nem tudjuk, mikor járt utoljára a csengeri utcákon, mikor találkozott még itt élő családtagjaival, ismerőseivel, mikor volt alkalma feleleveníteni a régen volt élményeket. Városunk Ónkormányzati Képviselö-testülete most egy napon kínál lehetőséget Önnek arra, hogy egyidöben találkozhasson az itt élőkkel és a többi Csengerből elszármazottal, tájékozódhasson településünk fejlődéséről, további törekvéseiről kifejthesse véleményét. A millecentenáriumi ünnepi események keretében augusztus 18-án, vasárnap rendezzük meg a Csengerből Elszármazottak Baráti Találkozóját, amelyre szeretettel meghívjuk és várjuk kedves csaj ládjával együtt. A találkozóra délelőtt 10 órakor gyülekezünk a Petőfi Sándor Általános Iskola aulájában, ahová Önökkel együtt szeretettel várjuk itt élő családtagjait, barátait is. A rendezvényen tájékoztatót hallgathatnak meg a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről, bejárhatjuk együtt mindazt, amit megnézni érdemes, este pedig bálon zárnánk egésznapos egyiittlétünket. Amennyiben a rendezvénynyel kapcsolatosan kérdése vagy kívánsága van (például szállásigény), keresse levélben, telefonon, vagy faxon Polgármesteri Hivatalunkban Medgyessy Rózát (4765 Csenger, Ady E.u. 14. Teil fax: 44/ 341-235). Egyúttal kérjük, hogy azokat is értesítse a tervezett találkozóról, akiket címük híján levélben nem tudtunk meghívni. V_______________________/ Edzőtábor táncosoknak A versenytánccal foglalkozó Ritmo nyíregyházi tánccsoport tart edzőtábort a csengeri városi sportcsarnokban augusztus 11- éig. A szeptemberben kezdődő táncidényre szóló általános felkészülésben harminchatan vesznek részt. Az edzőtáborral eddig a meghívók és vendégek egyaránt elégedettek voltak, ezért várhatóan jövőre is felkeresik Csenged a ritmósok.
