Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-07 / 184. szám
Magyar Távirati Iroda Új finanszírozás Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jövő évi szerződéseit a fekvőbeteg-intézményekkel előreláthatólag már az új finanszírozási rendszer szerint köti meg. A biztosító neifl kívánja módosítani a jelenlegi gyógyszertámogatási rendszert, a gyógyszerárak jelentősebb változása nem várható. A nullszaldós költségvetés érdekében a biztosító — az egészség- biztosítási járulék 2 százalékpontos csökkentése mellett — a biztosítotti kör bővítését javasolja, valamint azt, hogy a vállalkozók legalacsonyabb járulékfizetési kötelezettsége a jövőben ne a mindenkori minimálbérhez, hanem ennek más- félszereséhez igazodjon — hangzott el az OEP vezetőinek sajtótájékoztatóján. Zavarok az egészségügyben? Magyarországon nincs egészségpolitika, kormányzati szándék sincs az egészségügy menedzselésére, pedig az országban nő a betegek száma, elsősorban a szegények, a munka- nélküliek és az idősek körében — vélekedett Mikola István, a Kereszténydemokrata Néppárt fővárosi választmányának sajtótájékoztatóján. Hangoztatta: a kórházi ágyak megszüntetése miatt súlyos zavarok támadnak majd a közegészség- ügyben, miközben a felszámolás semmiféle megtakarítást nem eredményez. Az Országos Rehabilitációs Intézet, a Sportkórház és az ORFI összevonására irányuló, minden szakmai alapot nélkülöző terv szintén a betegellátást veszélyezteti. Körömfájás-vizsgálatok A magyar állategészségügyi hatóságok vizsgálják annak okát, hogy a magyar bárányszállítmányokban száj- és körömfájás elleni oltásra utaló pozitív vérpróbák fordultak elő Olaszországban. Az olasz állat-egészségügyi hatóságok erre hivatkozva megszigorították a magyar bárányszállítmányok ellenőrzését és kérték, hogy a brüsszeli állat-egészségügyi hatóság sorolja hazánkat a balkáni országok közé. Erről az FM Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrzési Főosztályának osztályvezetője, dr. Németh Antal tájékoztatta az MTI-t. A megfelelő ember? A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány a tulajdonában lévő másfél milliárd forint értékű vagyonra három évre szóló vagyonkezelői pályázatot írt ki augusztus végi határidővel. A közbeszerzési törvény előírása szerint meghívásos alapon 12 jelölt vesz részt a pályázaton. A közalapítvány kuratóriuma szeptember 20-ig választja ki a legmegfelelőbbjelentkezőt — közölte Varjú László, az NGYIK kuratóriumának elnöke sajtótájékoztatóján. Elmondta: az előírások között szerepel, hogy a vagyonkezelőnek vissza kell fizetnie a közalapítvány 340 millió forintos adósságát és évente — az infláció mértékével növelve — 50 millió forintot kell befizetnie az NGYIK számlájára. Az andaui híd Az 1956-os forradalom 40. évfordulójára helyreállítják és ideiglenesen megnyitják az andaui hidat az osztrák—magyar határon — tájékoztatta az MTI-t Rádi Gyula, a Belügyminisztérium főosztályvezetője az osztrák és a magyar Belügyminisztérium szakértői tárgyalása után Kapuváron. A Hanság- főcsatoma fölött álló fatákolmány a levert forradalom után a menekülők útvonalának fontos állomása volt: ezen keresztül jutottak az ausztriai Andauba, s onnan tovább. A hét méter hosszú, két méter széles hidat az osztrák és a magyar fél közösen állítja helyre. Régi cigány hagyományt elevenítettek fel Szolnokon. A gyászév leteltével a család cigányzenekarral, sörrel, borral, pálinkával vonul fel a díszes kripta elé, és az elhalt kedvenc nótáit húzatva töri meg a gyászt. Képünk a Völgyi család egy éve elhunyt legidősebb tagjának, Jánosnak kriptájánál készült Fotó: MTI , Hazai krónika Nélkülözhetetlen és biztonságos | Az áram MTI A magyar lakosság úgy véli, hogy a villamos energia áremelésének oka elsősorban a kormányzat adópolitikája — állapította meg a Medián Közvéleménykutató Kft. felmérése. A lakosság több mint fele összefüggésbe hozza az áremeléseket a privatizációval és meggyőződése, hogy a drágulás a külföldi tulajdonosok profitszerzési szándékait szolgálja. Az állampolgárok jövő nyárig átlagosan 40 százalékos áremelésre számítanak. A Medián a Magyar Villamos Művek Rt. megbízásából végzett országos közvéleménykutatást július elején, 1200 fős mintán. Felnőtteket kérdeztek az iparág költségeiről, több mint 100 településen. A kutatás eredményeit kedden bocsátotta az MTI rendelkezésére az MVM Rt. A megkérdezettek válaszai MTI Várhatóan e hónap második felében megérkezik az első harckocsiszállítmány Fehéroroszországból és az év végére befejeződik a szerződésben szereplő 100 darab T—72-es tank szállítása a Magyar Honvédség számára. Csala József ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatalának vezérigazgató-helyettese az MTI kérdéséMTI A KSH legfrissebb jelentése szerint az év első felében a versenyszférában 24,2 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset. A nettó átlagkereset — a megfigyelt 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál — 29 784 forint volt, ami 19,8 százalékos emelkedés az előző év hasonló időszakához képest. A fogyasztói árindex ugyanezen időszak alatti 25,8 százalékos növekedése miatt a reálkereset a versenyszférában átlagosan 4,8 százalékkal csökkent az elmúlt év első feléhez képest. Június hónapban a vállalkoalapján kiderül, hogy a lakosság a villamos áramot nélkülözhetetlennek, biztonságosnak és gazdaságosnak ítéli. Ugyanakkor mindössze 40 százaléka véli úgy, hogy az energia ára arányban van az érte kapott szolgáltatással. Megállapítható, hogy a költségekről a lakosság ismeretei bővülnek. Továbbra is úgy tartják, hogy az ár jellemző költségtartalma az adó. A megkérdezettek 75 százaléka hiszi azt, hogy a költségek között a nyereség is szerepel. A lakosság egyharmada gondolja úgy, hogy a korábbi években az árak nem tartalmazták a tényleges költségeket és ezért kell árat emelni. A megkérdezettek 27,9 százaléka szerint az árak alakításában a legnagyobb szerepe az MVM-nek és a kormánynak van. Mindössze 16 százalékuk tud arról, hogy ebbe a Magyar Energia Hivatal is beleszól. re elmondta, hogy a harckocsik vasúton, Ukrajna felől érkeznek. Magyar remények szerint az ősszel megkezdődik az orosz hadieszközök szállítása is az orosz adósság fejében. A honvédség 240 millió dollár értékben kap többek között BTR—80 típusú páncélozott harcjárműveket és tartalékalkatrészeket a MÍG—29-es vadászgépekhez. Az MTI azt is megtudta, hogy várhatóan még ebben a hónapzásoknál (mezőgazdaság nélkül) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 49 428 forint volt, ami 19,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbi átlagkeresethez képest. A keresetnövekedési ütem az év első felében júniusban volt a legalacsonyabb. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1996 eddig eltelt időszakában a bruttó átlag- kereset 45 940 forint volt. A szellemi foglalkozásúak átlagosan 69 321, míg a fizikaiak 34 813 forintot kerestek, ami 25, illetve 22,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb mértékű bruttó keresetnövekeára Ebből arra lehet következtetni, hogy a lakosság nincs tisztában az árképzés rendszerével. A megkérdezettek 30 százaléka szerint az árak nyereségtartalma nagy, kétharmaduk szerint a mai árak semmiképpen sem ráfizetésesek. A villanyszámlát a lakosság pénzügyi nehézségei ellenére is az összes szolgáltatás közül elsőként fizeti ki. Évről évre egyre többen ítélik el a nemfizetőket. A tavalyi év közepe óta végrehajtott tényleges áremelkedéshez képest a lakosság lényegesen nagyobb árnövekedést érzékelt. Sokan úgy vélik, jelenlegi számlájuk 50 százalékkal több, mint tavaly volt. A felmérés szerint a lakosság több mint fele a szolgáltatóktól várja a segítséget a takarékos áramfelhasználáshoz. Kormányzati, központi segítségre a lakosság egynegyede vár. ban döntés születik a honvédségi tenderekhez szükséges garancia kérdéséről. A légvédelmi csapatok új rakétáit ugyanis — a korábbi parlamenti döntésnek megfelelően — 2—3 év türelmi idő után 8—12 év alatt fizetné ki a minisztérium, miként a beszerzendő lokátorokat is. Ehhez azonban garantálni kell, hogy a törlesztéshez szükséges összeg minden évben megjelenik a honvédség költségvetésében. dés — 27,3 százalékos — az első felében a postai és a távközlési dolgozók esetében volt, a villamosenergia, a gáz-, hő- és vízszolgáltatási ágazatban ugyanakkor 26,3, a pénzügyi tevékenység és szolgáltatások területén pedig 25,9 százalékkal kaptak több fizetést az ott dolgozók. A legkisebb mértékben a feldolgozóiparban (14,6 százalék), a fa-, papír- és nyomdaiparban (16,3 százalék), az építőiparban (16,7 százalék) emelkedtek a bérek. Az adórendszer sajátosságai miatt a szellemi és a fizikai foglalkozásúak nettó átlagkeresete szinte azonos mértékben növekedett — írja a KSH. ÚJ KELET \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Lesz mit gatyába ráznia. ... a kormánynak, amikor újra beindul a nagyüzem! Szinte hihetetlen és már-már csodálatra méltó az a szemfü- lesség és gyorsaság, ami azokat jellemezte, akik kihasználni igyekezvén Homék távollétét, csavartak még egyet az árakon — és az idegeinken... A legújabb nagy varázslatot a TB igyekszik bemutatni azzal, hogy kompromisszumkészségét bizonyítván nagylelkűen beleegyezett: ám legyen, csökkentsék csak nyugodtan a hozzájárulások mértékét, legfeljebb majd szélesítik a befizetésre kötelezettek körét... Legyen járulékköteles — szerintük — a honorárium, a tiszteletdíj, akkor részükről minden rendben van. Világos mint a vakablak! Fizessen csak az is járulékot, aki ezért soha egy büdös buznyákot sem kap. Mert ugyebár nem emeli a bér színvonalát, nyugdíj még akkor sem jár érte, ha valaki csak úgy, mellékállásban „honoráriumoskodik”. A másik nagy menőver az ország vízkészlete körül sejthető. A német példa, nevezetesen, hogy arrafelé annak is kell csatornadíjat fizetnie, aki nincs rákapcsolva a központi vízfogyasztóra (magyarán saját kútja van), meglehetősen felkelthette az itteni főokosok figyelmét, annak ellenére, hogy hazánkban bizony sajnos nehézkes lenne csatornadíjat kérni minden atyánkfiától, lévén, hogy nincsen csatorna! Mindegy. Ha nincs csatorna, akkor majd olyan címen fejjük meg a népet, hogy az anyaföld vízkészletéért kell pengetnie. Elvégre azt is karban kell tartani (csak azt tudnám, hogyan)? A tapogatózás, a felmérés már meg is kezdődött. Mindenkinek be kell jelentenie, ha kutat fúrat, vagy ha olyan útja van, amely nem a talajvizet „vallatja”. Na, nem azért, á nem! Csak hogy rend legyen, és a kutak is jelölve legyenek az építési telkeken... A módszer ismeretes, a gyakorlat a régi. Csak éppen túlságosan csalafinta ahhoz, hogy ne legyen immár émelyítően gyomorforgató. Lám, lám. Egy olyan nagy hagyományokkal rendelkező demokrácia, mint az angol is megengedhet magának szinte már fasisztoidnak nevezhető rendelkezéseket, ha a cél valóban tisztességes. Éppen a napokban jelentette be London, hogy eztán egyetlen telefon elég: máris kimegy a rendőrség és a szociális hivatal, ha szociál-csa- lás gyanúja merül fel. Ugyan ki megy ki, és főleg kihez, ha ilyen kutas, és hasonlóan sunyi módszerekkel próbálják becsapni az embert széles e hazában? Ugyan kihez telefonálhatunk védelemért? Ki fog megbüntetni kicsodát, ha mondjuk újra óhajtja érvényesíttetni a hatalom a füstadót vagy az első éjszaka jogát? Mert bizony menyasz- szonyok vagyunk mi mind- ahányan, csak még talán nem tudjuk. Legfeljebb érezzük. Az IPOSZ a vállalkozók minimális adóiról Nem lehet előírni MTI Az Ipartestületek Országos Szövetsége szeretné tisztázni, hogy a Pénzügyminisztérium milyen adatokra alapozta azt a nyilvánosságra került megállapítását, miszerint a vállalkozók bevallásai tavalyi jövedelmükről komolytalanok, s ezért nem lehet azokat a jövő évi minimális adóhatár alapjaként elfogadni. Ezt a célt szolgálta kedden az a találkozó, amelyen Draskovics Tibor, a PM államtitkára és Szűcs György, az IPOSZ elnöke vett részt. Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke szerint nem ad pontos képet a jövedelmekről, ha például a statisztikai adatok tartalmazzák a csődbe ment válalkozásokat is, továbbá azokat, amelyek nem egész éven át működtek. Az alelnök hangsúlyozta: komoly következményei lehetnek, ha előírják a vállalkozóknak, hogy minimálisan mekkora jövedelmet kell elérniük. Különösen furcsa ez, miközben a kormányzat maga sem tudja betartani a célkitűzéseit a GDP-re, az infláció, vagy éppen a reálbérek mértékére vonatkozóan — hangoztatta Kassai Róbert. Az IPOSZ a pénzügyi tárcával folytatott konzultáció után kialakítja szakmai véleményét a PM által elfogadott minimális jövedelemhatárokról és szeretné, ha azt a kormány az új adótörvényekben akceptálná. Jönnek a fehérorosz tankok Csökkent a reálkereset