Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-06 / 183. szám
1996. augusztus 6., kedd Hazai krónika Finnugor világkongresszus Augusztus 17-én, a Parlamentben tartják a Finnugor Népek II. Világkongresszusának plenáris ülését, amelyen felszólal Göncz Árpád köztársasági elnök. Miként Botka László, a kongresz- szus Magyar Nemzeti Szervezetének elnöke sajtótájékoztatón elmondta, a tanácskozáson a finnugor népek együttműködési lehetőségeiről tárgyal a több mint félezer résztvevő. A hatnapos programra várják a finn, az észt, az oroszországi öt finnugor tagköztársaság és két autonóm körzet húsz-húsz tagú hivatalos delegációját és a résztvevő országok által meghívott vendégeket, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Az EU-kérdőívekről A Földművelésügyi Minisztériumban várhatóan ezen a héten sajtótájékoztatón ismertetik az EU-kérdőív mezőgazdaságra vonatkozó kérdéseire adott válaszokat. Miként Tamás Gábor, a tárca szóvivője közölte: a kérdőív két fő fejezete teljes egészében az agrárgazdaságot, a mezőgazdaságot, illetve a halászatot érinti. A tárcára vonatkozó részek kidolgozásában nemcsak az FM szakértői, de tudományos műhelyek és érdekképviseleti szervezetek megbízottai is részt vettek. Megtakarítások A lakosság bruttó megtakarítása az év első felében — az MNB előzetes adatai szerint — 231 milliárd forinttal, 11 százalékkal nőtt, s a megtakarított összeg a félév végén meghaladta a 2339 milliárd forintot. Az adatokból kitűnik, hogy a betétkönyvekben, értékpapírokban elhelyezett pénz az egy évvel ezelőttihez képest folyó áron 24,5 százalékkal, volumenében mintegy 1 százalékkal emelkedett. Közmunka-támogatás Az Országos Közmunka Tanács idén és jövőre összesen 6 milliárd forint támogatást adhat. Más—például területfejlesztési—forrásokkal kiegészítve, ebből a pénzből jövő év végéig 60-80 ezer, főként tartósan munkanélküli találhat munkát — mondta Halmos Csaba, a testület vezetője. Rámutatott: a mintegy 250 ezer tartósan munkanélkülinek a közmunka jelenti az egyedüli elhelyezkedési lehetőséget. Ez a réteg a gazdasági növekedés esetén sem jutna tömegesen munkahelyhez. Tanácskozó földrajzosok A közép-kelet-európai politikai változások társadalmi, gazdasági hatásairól, a földrajztanítás módszertanáról tanácskoznak a határon túli magyar földrajztanárok Pécsett. A Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából és a Vajdaságból érkezett negyven általános és középiskolai földrajztanár tanulmányi kiránduláson Baranya gazdaság- és természetföldrajzával ismerkedhet, németek, cigányok, horvátok lakta falvakat keresnek fel. Alelnökök már vannak MTI Hajdú István, a Magyar Rádió Részvénytársaság elnöke augusztus elsejei hatállyal kinevezte Juhász Ju- ditot és Závecz Ferencet al- elnöknek. Hajdú István hétfőn az MTI-nek elmondta: szakmailag két alkalmas személyt választott a posztra. Závecz Ferenc, aki eddig is az MR alelnökeként tevékenykedett, továbbra is a gazdasági terület feladatait látja el. Juhász Judit a műsorkészítéssel és a társadalmi kapcsolatokkal foglalkozik, aki ezt megelőzően a Westel Rádiótelefon Kft. pr-igazgatója volt. Az elnök elmondta azt is, hogy az intézmény adósságrendezésére kidolgozott konstrukciójáról a Pénzügyminisztérium a napokban dönt. Mint azt az MTI már korábban megírta: az MR Rt. az Antenna Hungária javára lemondana a Danubius Rádió koncessziós bevételének egy részéről, amely fedezné a tartozást. Szeressük a bombát! MTI Szeretnünk kell az atombombát, mert az nem a hidegháború eszköze, hanem — az emberiség jelenlegi fejlettségi szintjét is kifejező — zálog a világbéke megőrzéséhez —jelentette ki Mészáros Milán, a Reális Zöldek Klub képviseletében a szervezet sajtótájékoztatóján, hétfőn. Az ilyen hatalmas szellemi energiákat koncentráló termékeket és csúcstechnológiákat az emberiség nem dobhatja idő előtt a szemétdombra —hangzott el többek között még az atombombával kapcsolatban. A sajtótájékoztatón Juhos László elnök megismételte a klub régóta hangoztatott véleményét a bősi erőműről, miszerint a hágai pereskedés helyett ezt a létesítményt a mégis felépítendő nagymarosi vízi erőművel együtt kellene használni, eleget téve a hajózási igényeknek is. Egészségbiztosítási járulék csökkenés Maximum két százalék MTI Az egészségbiztosítási járulék jövőre maximum 2 százalékponttal csökkenthető. A járulékköteles jövedelmek köre a honoráriumokkal és a tiszteletdíjakkal bővülhet. A vállalkozók által fizetendő egészség- biztosítási járulék minimális havi összege 3 100—3 200 forint lesz, ezért azonban nem jár táppénz vagy egyéb pénzbeli juttatás. Minderről Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat alelnöke beszélt újságírók előtt hétfőn. Mint elmondta: az egészség- biztosító elnöksége elutasította annak a hat kórháznak a kérelmét, amelyek adósságuk rendezésére összesen 800 millió forint értékben kértek előleget a biztosítótól. Ennek oka az, hogy a benyújtott dokumentumokból hiányzott a hitel visszafizetését szavatoló garancia. Ezt a biztosító szerint a tulajdonos önkormányzatoknak kellene vállalniuk. Az elnökség jóváhagyta az 1975-ös társadalombiztosítási törvény módosítására és az 1997-es költségvetés ennek megfelelően javított normaszövegére tett javaslatot. Eszerint minden személyi jövedelemadó-köteles bevétel után járulékot kellene fizetni. A vállalkozók számára bevezetnék a minimálisjárulék fogalmát, amelynek összege havonta 3100— 3200 forint lenne. Aki ezt választaná, csak természetbeni egészségügyi ellátásra lenne jogosult, táppénzre viszont nem. A biztosító javaslata ezt az összeget tekintené a járulékot nem fizetők utáni központi hozzájárulás alapjának. így e címen jövőre 38 milliárd forintra számítanak a központi költségvetési javaslatban előirányzott 12 milliárd forint helyett. A biztosító a jelenlegi járulék összegét maximum 2 százalékponttal csökkentené, ami 36 milliárd forinttal kurtítaná meg bevételeit. Az ebből eredő veszteség egy részét a járulékalap bővítéséből befolyó összeg pótolná. Az autópálya díj emelkedése után nem csökkent a forgalom az Ml-es koncessziós szakaszán Fotó: MTI-Press Torgyán válasza Csurkának _________________ Ne m közösködünk! MTI Torgyán József visszautasította Csurka Istvánnak — a Magyar Fórum egy korábbi számában megjelent—javaslatát, hogy az FKGP, a KDNP és a MIÉP egyesüljön, és a három párt vezetői mondjanak le egy közös kormányfőjelölt javára. A kisgazda elnök válaszát hétfőn kapták kézhez a sajtó képviselői. Torgyán József válaszában felhívja a MIÉP elnökének figyelmét arra, hogy nem hajlandó — a nácikhoz és a kommunistákhoz hasonlóan — szétverni a Független Kisgazdapártot. Ez olyan lenne, mintha saját gyermekét ölné meg, hiszen a párt 70 ezer tagjának döntő többsége az ő munkájának az eredményeként lépett az FKGP-be. A kisgazda elnök mandátuma nem arra szól, hogy szétverje a pártot, hanem arra, h«gy az FKGP-t tegye az ország legnagyobb pártjává, amely a választásokon legyőzi a liber ál-kommunizmust. Amennyiben megvalósulhatna Csurka István elképzelése a három párt egyesüléséről, akkor az Országgyűlés megingathatatlan nemzeti szárnya önmagát rekesztené ki a következő parlamenti ciklusból. A közös miniszterelnök-jelölt kapcsán Torgyán József azt az aggályát fogalmazza meg, hogy „miért kellene az eredményt elérteknek lemondaniuk munkájuk gyümölcséről ahelyett, hogy a munkát eddig nem végző támogatná a jövőben az FKGP-t”? A kisgazda elnök nem ért egyet azzal sem, ha valaki „vetés nélkül akar aratni”. Torgyán József utal arra is, hogy számára elfogadhatatlan Csurka István gondolatmenete a polgári engedetlenségről, s arról, hogy a nemzeti erők vonuljanak ki az Országgyűlésből, és az utcán kényszerítsék térdre a hatalmat. Ez a magatartás ugyanis a vétségi vagy a büntetési kategóriák alá tartozna. Torgyán József aláhúzza azt is, hogy Csurka István tanulmányában a magyarság sorskérdéseit a demokrácia megkerülésével helyettesíti. Az „utcai harcra való áttérés” elfogadhatatlan a kisgazdák számára, ők ugyanis a kormányzati munkára készülnek már, és a hatalom- váltás alkotmányos útjának a hívei. A kisgazda elnöknek kedvezőtlen a véleménye Csurka István gazdasági elképzeléseiről is, ugyanis a MIÉP elnökének tanulmánya csak ellenvetéseket tartalmaz, a kivezető útra nem tesz javaslatot. — A tanulmány a rombolás programja, az FKGP azonban az építés híve — teszi hozzá válaszában Torgyán József. Tankönyvhír MTI A tankönyvkiadó történetében először határidőre elkészültek a tankönyvek — tudta meg az MTI hétfőn Ábrahám Istvántól. A Nemzeti Tan- könyvkiadó Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy a tankönyvlistán szereplő 1400 féle kiadvány rövidesen a nagykereskedők raktáraiban lesz. Ábrahám István leszögezte: a tankönyvek árának jövő évi emelése a tervezett infláción belül fog maradni, vagyis nem haladja majd meg a 15 százalékot. ÚJ KELET I'\ Hírről | hírre Kézy Béla (Új Kelet) Nem kecsegtetett... ...túlságosan derűs kilátásokkal az a neves angol közgazdász, aki a minap kijelentette: Magyarországnak több mint kilencven évre van szüksége ahhoz, hogy megközelítse a fejlett Nyugat életszínvonalát. Mi több, mivel a Nyugat továbbra is intenzíven fejlődik, két emberöltő legfeljebb csak arra lesz elég, hogy 70-75 százalékra megközelítsük őket. Amennyiben végre valóban meglendül a gazdaságunk. Akkor talán sikerül elkerülni azt, hogy a csehek meg a lengyelek nagyon megelőzzenek minket, és velük együtt haladva loholjunk a fejlett országok nyomában. Mert már sem a lengyelek, sem a csehek előtt nem vagyunk. Még akkor sem, ha mondjuk, még akkor sem, ha most még csorog ide hozzánk a működő tőke. Pedig — mondja a kormány — ők mindent megtesznek. A miniszterelnök is kül és belföldön egyaránt egyre-másra mondja a beszédeket és kijelenti, hogy az ország gazdasága nekilendült. Nem tudni, hogy ezt honnan veszi, vagy álmodta, vagy kint járt a háza építkezésénél, de kijelenti, hogy nekilendültünk. Ha lassan is, ha bizonytalanul is, de... Más kérdés, hogy ezt eddig alig látszik igazolni valami, hogy közgazdászok további visszaesésről beszélnek, s hogy a lakosság is azt érzi, nemhogy előre, hanem inkább hátra megyünk. Apropó, lakosság! A bevezetőben említett angol közgazdász azt is mondja, hogy Magyarországon a világon egyedülállóak az elvonások, akkorák az adóterhek, hogy ilyen körülmények között épeszű ember nem vallhatja be az összes jövedelmét, mert tönkremegy. Igaz ami igaz. Nagyon sokan kotorásznak az állampolgárok zsebében,dejószerivel csak egymás kezét fog- dossák, mert pénzt már aligha találnak benne. Az állam most megint bácsi lett, csakhogy míg az előző rendszerben legalább valamicskét adott, most mindent le akar nyúlni. Még ezt is megértem. Csak azt nem tudom felfogni, hogy milyen alapon gondolják a kormány gazdasági tudorai — élükön mindenhez kiválóan értő miniszterelnökünkkel — hogy még van mit elvenni. Pontosabban volna még. De hát ahol a nagy pénzek vannak, ott olyan mély a zseb, hogy Állam bácsi nem éri el. A kicsik pedig már mindent odaadtak. Persze nem önként és dalolva. Csak hát a gyengétől könnyű elvenni. Attól tartok, hogy mai vezetőinknek sem terjed tovább a kreativitása a gazdaság fellendítésére, mint sarcolni, sarcolni, sarcolni. Félek hát, hogy nem kilencven, de több száz év sem lesz elegendő. De hát ez már nemigen a ma élők problémája.
