Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-05 / 182. szám
Olimpia 1996. augusztus 5., í / —UJ KELET Kézilabda WKMKMKKÍ Magyar bronz Húsz évvel a montreali bronzérem után ismét dobogóra állhatott a magyar női kézilabda válogatott. A szombati, harmadik helyért játszott mérkőzésen aratott diadal (Norvégia volt az ellenfél) azért igen értékes, mert az utóbbi olimpiákon rendre érem nélkül maradtak a labdajátékok magyar képviselői. A 3. helyért: Magyarország—Norvégia 20-18 (7-9) Georgia World Congress Center, 8000 néző v: Brussel, Van Dongen (holland) Magyarország: Meksz Anikó—Szilágyi Katalin 1, Németh Helga 2, Kökény Beatrix 3, Kocsis Erzsébet 3, Siti Beáta 3, Szántó Anna 2, csere: Farkas Andrea (kapus), Máté fi Eszter 3/3, Erdős Éva, Kántor Anikó 2, Nagy Anikó 1. Norvégia: Heidi Tjugum—Kristine Duvholt 1, Trine Haltvik, Susann Goksör 4, Hege Kvit- sand, Kjersti Grini 8/5, Mona Dahle 2, csere: Annette Skot- voll (kapus), Tonje Larsen 2, Kari Solem 1, Kristine Moldestad, Mette Davidsen. Kiállítások: 12 perc illetve 14 perc, hétméteresek: 3/3 illetve 7/5 A kezdés eléggé hasonlatos volt a két nappal korábbihoz, amikor az elődöntőben a dél-koreaiak 11-0-ra elhúztak a magyarok ellen. Most 3-0-ás norvég vezetés után időt kért Laurencz László szövetségi kapitány, majd Meksz fogta meg a gólkirálynői címre pályázó Grini büntetőjét. A 8. percben végre magyar találat született, Szántó a szélről volt eredményes, de ezzel is csak 3-1-re módosult az állás. A félidő közepén 5-3-ra vezettek a legutóbbi két olimpián egyformán ezüstérmes északiak, majd jött egy jó időszak, s Kökény ék fordítottak: sorrendben Mátéfi, Szántó, valamint Nagy iratkozott fel a gólszerzők közé. A hajrában úgy tűnt, hogy sikerül döntetlennel fordulni, de a fölösleges kapkodás labdaeladáshoz vezetett, Dahle pedig nem kegyelmezett, így lett 8- 8 helyett 9-7—oda. A második játékrész elején megint a norvégok voltak a frissebbek, a vb-ezüst- érmes magyaroknak rendre azért kellett küzdeniük, hogy lefaragjanak hátrányukból. Laurencz László, a mester, szinte mindent megpróbált, de igazán egyik elképzelése sem jött be. Aztán húzott egy merészet, s a nem túl magas irányító Sitit küldte be balátlövőnek. Ez igencsak megkavarta a skandinávok védelmét, a dunaújvárosiak 23 éves fiatalja 10 perc alatt háromszor is bevette Tjugum kapuját, vagyis döntő érdemeket szerzett az eredmény kedvező alakításában. Az 51. percben még a norvégoknál volt az előny, 15- 14 volt a javukra, ám innen fordult a kocka, Siti mellett Németh, majd Kökény hívta fel magára a figyelmet két-két rendkívül fontos góllal. Már csak két perc maradt hátra a kétszer félórás játékidőből, amikor a norvégok még megpróbálkoztak az egészpályás letámadással. Larsen és Goksör révén felzárkóztak két találatra (19- 17), ám 59 másodperccel a vége előtt Grini büntetőjét Meksz újból hárította, s innentől nem volt kétséges, melyik csapat nyer. A legutolsó pillanatokban előbb Kocsis, majd Goksör lőtt egy-egy gólt, így alakult ki a 20-18-as végeredmény. Atlétika Kanada az első Meglepetésekkel telinek bizonyultak az atlétikai 4x100-as váltók döntői. A nőknél az Egyesült Államok győzött, de meglepetésre a Bahamák együttese futott be másodiknak, s Jamaica lett a harmadik. A bronzérmes csapat befutóembere, Merlene Ottey ugyan arany nélkül lesz kénytelen távozni Atlantából, egy rekordot azonban beállított: az ausztrál Shirley Strickland és a lengyel Irina Szewinska mellett ő is immár hét olimpiai éremmel büszkélkedhet. A férfiak viadala még ennél is több meglepetést hozott. A verseny még el sem kezdődött, máris bejelentették, hogy Carl Lewis nem indul az amerikai váltóban, a startnál pedig váratlanul kizárták Ghána négyesét. Mint utóbb kiderült, erre azért került sor, mivel az afrikai csapat a döntőben jogosulatlanul Christian Nsiah-ot is indítani akarta. A ghánai együttes először vitatkozni próbált, s nem volt hajlandó elhagyni a pályát, úgyhogy a biztonsági embereknek kellett őket meggyőzniük. A verseny során a kanadaiak felborították a papírformát, amikor az ország történelmében először megnyerték a férfi 4x100-as váltót.-— Ez az arany többet jelent számomra, mint a 100 méteren nyert érem. Ennél jobb már csak az új világcsúcs lett volna—nyilatkoztaűonovön Bailey, a csapat befutóembere. A kanadaiak ideje egyébként minden idők hatodik legjobb teljesítménye. Az ökölvívó-olimpia szombati hat döntője sorában helyi idő szerint kora délután másodikként szólították az Alexander Memorial Coliseum ringjébe Kovács Istvánt. A mindvégig szuperformában versengő Vasas-sportember „egyirányú” mérkőzésen, óriási fölényben játszadozva simán győzte le kubai ellenfelét, Arnaldo Mesát. Ez volt ötödik atlantai nyert mérkőzése, az angyalföldi sportoló két Európa-bajnoki cím és egy világbajnoki aranyérem után föltette a koronát pályafutására! Az 1992-es barcelonai ötkarikás bronzmedált követően szombaton aranyérmes, 14-7-re vervén Mesát. Kovács István ezzel minden idők ötkarikás történetének 10. magyar boksz-aranyérmét érdemelte ki, az Atlantában versengő magyar olimpiai csapatot pedig az ötödik büszke címmel ajándékozta meg. A finálé úgy indult, hogy a nézők egyszerűen álmélkodtak. Kovács távolról betalált, a kubai pedig várt és várt, mintha csak egy buszmegállóban lenne. Ezzel meglepte a magyart is, akin látszott, óvatosabb bokszra vált, mert megütközött azon, hogy Mesa nem hajlandó előrejönni. Úgy csorogtak le az első menet percei, hogy Mesa csak a szemét villogtatta, méregette az ütőtávot, Kovács — a menet végén, igen ügyesen — ballal beköszönt neki. Három perc után 2-0 volt az előnye! Az utolsó másodpercekben a szépszámú magyar drukkersereg — amúgy a csarnokban rengeteg hely üresen maradt — „Táncolj, Kokó!” kiáltással éreztette a magyar öklözővei, hogy már nincs mitől tartania. Kovács az eredményhirdetéshez egy magyar zászlót terített magára, majd udvariasan kisegítette a ringből Mesát. Az interjúszobában Kovács István a következő kérdéseket kapta, válaszokat adta: — Mi forgott a fejében a mérkőzés előtt? — Az, hogy úgy kell verekednem, amint azt egy vérbeli kőbányai sráctól elvárják. — Kívülről úgy festett, könnyebben verte meg Mesát, amint arra számítottak! — Nem tudom, ki mit szá- mítgatott, én végrehajtottam az előre meghatározott taktikát. Ez egy komoly akadály volt, mert egy mérkőzés mindig kilenc percig tart. Valamennyi riválist le kell győzni, ha nagy akadály, ha kicsi. Mesa talán egy kicsit fáradt volt. — Az egész olimpián feltűnően könnyedén haladt előre! — Kívülről simának tűnhetett az utam, de az öt mérkőzés közötti szünnapokon roppant feszült voltam. —Erre—így utólag megállapítva—semmi oka nem volt. — Utólag valóban így van, de az edzéseken hallatlanul idegesen gyakoroltam. Először azt mondtam magamnak, gyerünk előre legalább a bronzéremig. Azután következett a thaiföldi bokszoló, aki elvehette volna a döntős helyet. Amikor már a fináléban voltam, csak az járt a fejemben, hogy végrehajtsam azt, amiben hónapokkal ezelőtt is szilárdan hittem, amiért Atlantába kiutaztam. —Atlanta előtt valóban roppant magabiztosan nyilatkozott! — Szívemből mondtam, amit mondtam, vissza is hallottam, azzal vádoltak, hogy nagyképű vagyok. Pedig egy régen és előre elhatározott menetrendet teljesítettünk. Végrehajtottunk egy súlycsoportváltást, majd a fizikai megerősítés időszaka következett. Növelni kellett ütőerőmet, egyáltalán: lényegesen mívesebbé tenni ökölvívóstílusomat. Igen, olimpiai bajnok akartam lenni, mert úgy éreztem, mindegyik riválisomat képes vagyok legyőzni. Ez nem önhittség, csak erős akarat. — A következő lépcsőfok sportbéli karrierje során? — Erre korai válaszolni. Először hadd örüljek, hadd találkozzam a nekem szurkolt barátokkal, és amint lehet, az este megiszom egy pár sört. — Kinek köszönhető ez a diadal? — Először is Szántó „Öcsi” bácsinak, a szövetségi kapitánynak, egyben klubedzőnek. Ő a világ legjobb edzője. Azután hadd ismerjem el az engem körülvevő, segítő stáb nagyszerű munkáját. Nem elég a ring- ben jól tenni a dolgomat. Az ökölvívás egyfajta „lelki hadviselés” is. Pszichikailag is fel kell készülni a feladatok megoldására. Ilyen szempontból is remek brigád vett körül, köszönöm a fáradozásukat! Szántó Imre véleménye: — Le a kalappal Pista előtt! Amit közösen elhatároztunk, azt ő egyedül végrehajtotta. Pompás sportember, elégedett ember vagyok, hogy vele dolgozhatom. Felértünk a csúcsra, majd egy idő után elbeszélgetünk arról, van-e még újabb magaslat, amit esetleg bevehetünk. Tenisz Agassi boldog Az amerikaiak újdonsült olimpiai bajnok teniszezője, Andre Agassi nem sokkal Atlantában elért sikere után elmondta, hogy amennyiben hazája válogatottjának szakvezetése számít játékára, pályára lép a 2000-ben esedékes sydneyi ötkarikás játékokon is.—Sokak véleményével ellentétben nekem óriási kihívást jelent egy olimpiai torna — szögezte le a világszerte hatalmas népszerűségnek örvendő játékos, aki így folytatta: — Első olimpiai aranyérmem megszerzése egész életemben kellemes emlékként fog élni bennem. Csodálatos lenne, ha Sydneyben is ott lennék az indulók között. Teljes erőbedobással küzdenék címem megvédése érdekében. Kosárlabda Nincs meglepetés! A várakozásnak megfelelően a Dream Team III. megszerezte a tizenegyedik ohm- piai kosárlabda-aranyérmet is az Egyesült Államoknak. Bár az NBA-sztárokból összeállított együttes az első félidőben igencsak szenvedett az Európa-bajnok jugoszlá- vok ellen, a folytatás már a házigazdák fölényének jegyében telt el. A Georgia Dome-ban 34 600 néző előtt lejátszott találkozón azonban az is hozzájárult a Dream Team végül 26 pontos (95:69) sikeréhez, hogy a ju- goszlávok nélkülözni kényszerültek a sérült Savicot, Divac pedig hamar kipontozódott. A döntőben: Egyesült Államok—Jugoszlávia 95:69 (43:38) ld: Robinson 28, Miller 20, Hardaway 17, illetve Paspalj 19, Bodiroga 13, Djordjevic 13, férfi kosárlabda, olimpiai bajnok: Kosztadinova nyert A világcsúcstartó bolgár magasugrónő, Sztefka Kosztadinova két világbajnoki cím megszerzése után elérte élete nagy célját, hiszen mostantól ohmpiai aranyéremmel is büszkélkedhet. Á 31 éves atlétanő az 1988-as szöuli nyári olimpián második lett, a négy évvel későbbi barcelonaijátékokon csak a negyedik helyen végzett. Mostani 2,05 m-es ugrása bajnoki címet és olimpiai csúcsot ért. Kosztadinova az aranyérmet bebiztosító ugrás után megkísérelte megdönteni saját világcsúcsát (2,09 m), de a 2,10 m-es magasság már kifogott rajta. A görög Niki Bako- gianni 2,03 m-el ezüstérmes lett, az ukrán Ina Babakova 2,01 m-es ugrása pedig a harmadik helyhez volt elegendő. Az olaszok közvetlenül az olimpia előtt doppingvétségen ért versenyzője, Anto- nella Bevilacqua a negyedik helyen végzett. Az itáliai sportolónőt továbbra is eltiltás fenyegeti. Az oldalt az MTI-ből állítottuk össze Labdarúgás Afrikai bajnok Férfi olimpiai döntő: Argentína—Nigéria 2-3 (1-1) Athens, Sanford stadion, 86 117 néző vezette: Pairetto (olasz) gólszerzők: C. Lopez (2.), Crespo (50., 1 l-esből), illetve Babayaro (27.), Amo- kachi (74.), Amunike (89.) sárga lapok: Sensini (12.), illetve Oliseh (21.), Oruma (71.) jók: Cavallero, Sensini, Ortega, illetve Amokachi, West Az érettebb jobb Argentína eljátszotta kétszeri esélyét is, a nigériaiak mindkét féhdő hajrájában sokkal többet támadtak, de azt túlzás lenne állítani, hogy rászolgáltak a bajnoki címre. Föltehetően Pierluigi Pairetto „persona non grata” lesz Argentínában, hiszen egy olimpiai bajnoki döntőben ekkora lest nem megítélni, alapvető szarvashibának számít.