Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-05 / 182. szám

/ Világkrónika Rabin gyilkosát elítélték Az izraeli legfelsőbb bíróság megerősítette a. Jigái Amirra, Jichak Rabin miniszterelnök gyilkosára kiszabott életfogy­tiglani ítéletet, elutasítva a vádlott fellebbezését. Amir, aki fogva tartásának körülményei ellen tiltakozva éhségsztráj­kot folytat, nem jelent meg a döntés kihirdetésekor. A szélsőjobboldali nézeteket valló volt joghallgatót november 4-én tartóztatták le tettének elkövetésekor, kezében a pisz­tollyal, amellyel kioltotta a békepárti gyűlésen felszólaló Rabin életét. Kommandó Karadzic ellen Az Egyesült Államok tervet dolgozott ki a bosznai szer- bek vezérének elfogása és bíróság elé állítása érdekében, ám Nagy-Britannia hevesen ellenzi az elgondolt kommandós akciót. Mint a The Sunday Times értesült róla, az amerikai­ak titkos ügynökök, elitalakulatok és helikopterek bevetésé­vel akarnak rajtaütni Radovan Karadzic palei főhadiszál­lásán. A titkosszolgálati eszközöknek a térségbe irányítása már meg is kezdődött—állítja a londoni újság. London máris közölte, hogy az amerikaiak nem számíthatnak a brit elitkommandó, a SAS segítségére, a brit kormány attól tart ugyanis, hogy egy ilyen lépés a Boszniában állomásozó NÁTO-erőkkel szembeni megtorláshoz és a balkáni háború kiújulásához vezetne. Riadókészültség Az amerikai és brit csapatokhoz hasonlóan a legmagasabb fokozatú riadókészültségbe helyezték a Szaúd-Arábiában ál­lomásozó francia csapatokat is a terrorizmus veszélye miatt. „A francia és brit alakulatok ugyanazokat a biztonsági rend­szabályokat érvényesítik, mint az amerikai csapatok” — tu­datta közleményében a párizsi Védelmi Minisztérium. Fran­ciaország 130 katonát és 40 Mirage harci gépet állomásoz- tat Dahranban. Kiengedték a Hamász-tagokat A Palesztin Hatóság vasárnap a ciszjordániai Tulkaremben szabadon engedett huszonhárom politikai foglyot. Az intéz­kedés célja az AFP jelentése szerint ^ feldühödött palesztin lakosság lecsillapítása volt. Jasszer Arafat mártírnak minősítette a pénteki tulkaremi tüntetés során életét vesztett Hamász-aktivistát, csakúgy mint szombaton azt a fiatalem­bert, aki a nábluszi börtönben halt bele a kínzásba. Ezzedin Sarif tábornok, Tulkarem kormányzója az AFP-nek elmond­ta, hogy valamennyi szabadlábra helyezett személy á Hamász tagja. Balkáni körút Az amerikai külügyminiszter augusztus 12. és 15. között balkáni körutat tesz az egy hónappal később esedékes bosz­niai választások előkészítése végett — közölte a State Department egyik tisztségviselője szombaton. Az AFP sze­rint Warren Christopher a genfi megálló után Szarajevót és Belgíádot keresi föl, majd a Brioni-szigeténFranjo Tudjman horvát elnökkel találkozik. Kudarc a tárgyalásokon Kudarccal zárultak a szombat éjszakába nyúló mostári horvát—muzulmán tárgyalások, amelyeken a megosztott vá­ros újraegyesítéséről, a közös városi tanács megalakításáról kellett volna dönteni. Drágán Gacic, a mostari EU-misszió szóvivője közölte: nincs alap a képviselet további működé­sére, nem léphet életbe a város jövőjének szabályozására hi­vatott európai akcióterv, s nagyon aggasztó helyzet alakult ki a boszniai városban. Drágán Gacic minderről tájékoztatni fogja az Európai Unió elnökségét, amely korábban kilátás­ba helyezte, hogy kivonja a missziót Mostárból, ha szombat éjfélig nem születik megállapodás. Harcok Afganisztánban A tálib fegyveresek vasárnap bejelentették, hogy Kelet- Afganisztánban elfoglalták a kormányzó Hizb-i-Iszíámi (Is­ten Pártja) szervezet egyik fontos állását. A Reuter jelentése szerint a tálibok (Korán-tanulók) szóvivője közölte: az isz­lám harcosok 25 Hizb-i-Iszlámi-fegyverest megöltek, 55-öt pedig foglyul ejtettek, amikor a Paktia tartománybeli Urguntól 45 kilométerre nyugatra fekvő tabuti bázist elfog­lalták. Gul Mohamed Gulraiz, a Hizb-i-Iszlámi szóvivője cá­folta a Tabut elestéről szóló híreket, és közölte, hogy a har­cok Urgun közelében folynak. Gulbuddin Hekmatiar afgán miniszterelnök szombaton megbékélési tárgyalásokra szó­lított a fel a tálibokat. Bezárják a palesztin irodát Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap elren­delte a jeruzsálemi palesztin iroda bezárását. Az irodátHatem Abdel Kader nevű palesztin képviselő, az autonómiatanács tagja nyitotta meg csütörtökön, s ezt a lépést az izraeli vezetés a békemegállapodások megsértésének minősítette. A palesz­tin képviselő törvénytelennek nevezte az izraeli döntést, mert — mint mondotta — ő nem tagja a Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóságnak. Megszólalt az özvegy Interjú Álla Dudajevával Alla Dudajeva a Trud című moszkvai lap pénteki szá­mában megjelent interjújában megerősítette: férje, Dzsohar Dudajev halott. A néhai csecsen elnök özve­gyével még június 14-én, Ukrajnában készült az exklu­zív interjú — vagyis két nappal azután, hogy az özvegy eltűnt, apja Moszkva környéki házából. (A Golosz Ukraini című ukrán lap munkatársnője a Trud számára készült interjút Álla Dudajeva biztonsága érdekében tartotta vissza, s hozta nyilvánosságra csak több mint hat héttel annak elkészülte után.) Dudajeva, aki a Moszkva környéki Kolomnában szüle­tett, s később férje oldalán be­járta az egykori Szovjetunió több garnizonját, elmondta: Dzsohar Dudajev sírját azért tartják titokban, mert „még holtában sem lehetne nyugta”. Szerinte azért kellett elmene­külnie apja házából, mert az orosz titkosszolgálat látószögé­be került, s kijelentései az orosz­barát csencsen elnökről, Doku Zavgajevről, leleplezései, ma­gas tisztségeket betöltő politiku­sokról nem maradtak észrevét­lenek. Olyannyira nem, hogy már az életét kellett féltenie, így menekült csecsen hívei és két ukrán parlamenti képviselő se­gítségével Ukrajnába, ahol több hétig ismeretlen helyen rejtőzkö­dött. Álla Dudajeva azt állítja, hogy férje a csecsen felderítés segítéségével olyan dokumen­tumok birtokába jutott, melyek szerint merénylet készült Borisz Jelcin orosz elnök ellen. A me­rényletet nem a csecsének szer­vezték, hanem éppen ők voltak azok, akik figyelmeztették az elnököt csecsenföldi útja előtt a veszélyre. Ezek a dokumen­tumok Dudajev halálakor meg­semmisültek. Az özvegy sze­rint az orosz politika legfelsőbb köreiben többen vannak, akik­nek személyes érdekük fűződik a csecsen háború folytatódásá­hoz, mert vagyonokat kerestek a fegyvereladáson, illetve a helyreállításra szánt pénzeken. Amíg ők el nem tűnnek a szín­ről, nem lehet számítani a há­ború befejezésére. Dudajev kész volt a meg­egyezésre, noha természetesen Csecsenföld függetlenségét nem volt hajlandó feladni — mondta az özvegy. Szerinte a tárgyalások folytatódása legel­sősorban a szakadárok érdeke. Közvetítés Szíria és Izrael között Husszein damaszkuszi tárgyalásai MTI Husszein jordániai uralko­dó és Háfez Asszad szíriai el­nök szombaton a közel-kele­ti békefolyamat újraindításá­nak lehetőségeiről, valamint a két ország közötti vitás kérdésekről tárgyalt. A több mint háromórás négyszem­közti tárgyalás tartalmáról az esti órákig semmi nem szivár­gott ki — jelentette az AFP francia hírügynökség. A talál­kozó végeztével a jordániai uralkodó elhagyta a szíriai fővárost. A négyszemközti megbe­szélést megelőzően a két ál lám főHusszein Abdel Halim Haddam és Zuheir Masarika szíriai alelnökök, Mahmud az- Zubi szíria miniszterelnök és Jor­dániái kollégája, Abdel-Karim Kabariti, valamint Hikbat Seba- bi szíriai és Abdel-Hafez Kaabina vezérkari főnökök társaságában folytatott tárgyalást. A jordániai uralkodó 1994 májusa óta első szíriai látogatá­sának célja az volt, hogy meg­valósítsák a Benjamin Netan­jahu vezette jobboldali izraeli kormány hatalomra kerülése után Kairóban tartott arab csúcs- találkozó döntéseit - közölte az AFP-vel egy damaszkuszi dip­lomáciai forrás. A kairói csúcs- értekezlet felszólította Izraelt, hogy a „területet a békéért” elv alapján folytassa a közel-keleti békefolyamatot. Egy magas rangú jordániai vezető szerint Husszein ki­rály, aki hétfőn Jordániában fogadja Benjamin Netanjahut, közvefítőszerepet vállalt Szí­ria és Izrael között. Az ural­kodó, aki az elmúlt hét végén titokban Párizsban találkozott Netanjahuv^l, most felte­hetően a dél-libanoni izraeli kivonulás feltéteTeinek meg­vitatására próbálta Asszad el­nököt rábírni. Izrael ugyanis az 1967 óta általa megszállva tartott Golán-fennsík kiüríté­se előtt a dél-libanoni kivonu­lásról kíván tárgyalni. Da­maszkusz, amely jelentős be­folyást gyakorol Libanonra, mindeddig elutasította ezt az izraeli javaslatot. TWA-vizsgála! Nincs áttörés A haditengerészet különleges mentőhajóinak segít­ségével a hét végén sikerült kiemelni az óceánból a New York közelében több mint három hete lezuhant TWA-óriásgép elülső törzsének egy hatalmas darab­ját: az első osztályú utastér jelentős részét és az eme­leti szalont. A kutatócsoportok nagy reményeket fűz­nek a tizenkétszer tizennyolc méteres lelethez: bíz­nak benne, hogy a roncs tüzetes átvizsgálása végre biztos nyomra vezetheti őket. Bár a kutatásokat végző szakértők a pokolgépes rob­banást tartják a kétszázhar­minc ember halálát követelő katasztrófa legvalószínűbb okának, kézzelfogható vagy perdöntő tárgyi bizonyíték­kal mindmáig nem rendel­keznek. Éppen a most partra szállított törzsrésztől — amely a legközelebb volt a feltételezett robbanáshoz — remélik, hogy konkrét bizo­nyítékkal szolgálhat majd. Eddig sem a már kiemelt roncsokon végrehajtott elemzések, sem a holtteste­ken elvégzett halottkémi vizsgálatok nem mutattak ki robbanóanyag jelenlétére utaló vegyi nyomelemeket. A víz alatti hanglokátorok és videokamerák segítségével egyébként megtalálták a piló­tafülke egy részét is, és fel­tehetően a héten már ki is tud­ják emelni a 30 méteres mély­ségben, a homokpadba be­ágyazódva fekvő roncsot. A The New York Times va­sárnapi számában megjegyez­te, hogy még ha sikerül is megközelítő biztonsággal megállapítani a pokolgépes merénylet tényét, magát a nyomozást azonban távolról sem tudják majd befejezettnek nyilvánítani. Ellenkezőleg, az igazán bonyolult és vesződsé­ges szakasz csak akkor kez­dődhet majd: kideríteni, hogy kik állnak a bűncselekmény mögött. Egyetlen szervezet sem jelentkezett azzal, hogy tagjai követték volna el a merényletet. Egyelőre egy helyben topog az atlantai robbantás ügyében kezdett nyomozás is. Az FBI emberei szomba­ton újabb házkutatást tartot­tak a gyanúsítottá előlépett biztonsági őr lakásán, de a 33 éves Richard Jewellt to­vábbra sem vették őrizetbe. A gyanúsított egy őrző­védő magáncég alkalma­zottjaként a robbanás idején a helyszínen tartózkodott, s ő volt az, aki riasztotta a rendőrséget, hogy gyanús csomagot fedezett fel az Olimpiai Centenáriumi Parkban. Rendőrségi forrásokból ugyanakkor kiszivárogtatták azt is, hogy a hangtechniku­sok nem tudták Richard Jewell hangját azonosítani azzal a telefonálóéval, aki a robbanás előtt nem sokkal, a helyszínről felhívta a főka- pitánység ügyeletét. (A biz­tonsági őr a hívástól függet­lenül, szolgálati úton riasztot­ta a rendőrséget). A dalai láma kitüntetése MTI ~ A dalai láma, a tibeti buddhisták száműzetésben élő szellemi vezetője kap­ta a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ idei kitüntetését—jelentette az AFP. A dalai láma — aki olyan ismert amerikai szí­nészek társaságában érke­zett a díjátadásra Los An­gelesbe, mint Richard Gere és Steven Seagal — a hírügynökség szerint szemmel látható örömmel vette át a kitüntetést az in­tézet vezetőjétől, Marvin Hier rabbitól. A rabbi a béke hívének nevezte a ti­beti vallási vezetőt, aki „hátat fordít az erőszaknak és a háborúnak”. — Külö­nösen örülök, hogy egy olyan közösségtől kapom e kitüntetést, mely maga is rendkívüli szenvedésen ment keresztül — válaszol­ta a dalai láma, a holoca­ustra utalva. ■ ­.............................................-.I ■ i ii é ... i ■ Fe rtőző agyhártya­gyulladás MTI ' * A lengyel járványügyi szolgálat szombati jelenté­se szerint az idén 1500 me- ningitiszes esetet regisztrál­tak az országban. A szak­emberek szerint a megbete­gedések száma nagyobb is lehetett volna, de a fertőzést fékezte, hogy tavasszal és a nyár elején meglehetősen hűvös volt Lengyelország­ban. Az utolsó nagy agyhár- tyagyulladásos járvány 1982-ben volt Lengyelor­szágban, akkor 24 ezer megbetegdés történt — em­lékeztetett szombati tudósí­tásában EFE. Kényszer­leszállás MTI A LOT lengyel légitársa­ság Tel-Avivba tartó járata vasárnap hajnalban bomba­riadó miatt kényszerleszál­lást hajtott végre a ciprusi Lámaka repülőterén — je­lentette az AFP. A repülőgép Varsóból indult, s a bomba­riadó miatt az útitervtől eltérően leszállt Lámakában. A gépet átvizsgálták, de semmilyen robbanószerke­zetet nem találtak. Az izrae­li rádió szerint az utasok nem voltak hajlandók foly­tatni az utazást, míg nem kaptak biztonsági garanciá­kat az izraeli nagykövet­ségtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom