Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-31 / 203. szám
6 1996. augusztus 31., szombat Kiskert UJ KELET Kistermelők a nagypiacon „...csak ára nem volt semminek” Fekete Tibor (Új Kelet) Augusztus végén, szeptember elején igazán bőséges a zöldséggyümölcs piacok kínálata. Az árudömpinget csak fokozza a kereslet csökkenése és a gyümölcsexport nagyarányú visszaesése. A felvásárlók néha nevetségesen alacsony áron hajlandóak csak átvenni a termést, így a kiskerttulajdonosok többségének nincs más választása, mint a szabadkereskedelemben eladni az árut. A nyíregyházi Búza téri piacon az őstermelők már hagyományosan a szabadtéri asztalokra pakolnak ki. Van, akinek állandó helye van, míg mások a maradékon osztozva rakják fel ládáikat. Hogy ki az, aki a saját portékáját kínálja, onnan lehet megismerni, nekik mindenből van egy kicsi. Két láda paprika, egy láda szőlő és néhány tucat tojás. A piacon nézelődve megszólítottunk közülük néhányat, és arra voltunk kíváncsiak, mennyire elégedettek az idei nyárral. Milyenre sikeredett a termés? A piac bejáratánál megálltunk az első asztalnál. Szedlák Istvánná rendszeresen itt értékesíti fölös árukészletét. Fölösleg van bőven, hisz a portán kívül még a Kisteleki-szőlőben és Ka- baláson is van kertjük. Hagyma, káposzta zöldbab, szőlő, mind-mind első osztályú termék. „Szép az idei termés, csak ára nincs semminek”—panaszkodott az asszony. Tavaly hetven forintot fizettek a barack kilójáért, az idén harminc forinttal kezdték, később már át sem vették. A káposzta iránt is megcsappant a kereslet. Eleinte száz forinért is el tudták adni, vitték, mint a cukrot, most pedig ötven forintért sem kell senkinek. Néha megkérdezik: hogy kilója? De még csak nem is alkudnak, ami azért a vételi szándék jele lenne. A sárgarépát és a petrezselymet is a szezon kezdetén százhúsz forintért adták csomóját, és jobban elvitték, mint amikor már kilóra adták. Már nem is szedik fel a földből eladásra, inkább betárolják télére. A hagymát és a paprikát viszonylag jól el lehet adni, most van a lecsószezon. A vastaghúsú paprikát negyven forintra tartja, amelyiknek kis hibája van, azt harmincért adja. A SZÁZFORINTOS ALMA Két láda közepes méretű körbepiros almát az asztal merevítővasának támasztva kínálja az asszony. Még nem láttam ezt a fajtát, hát megkérdeztem. Mint mondta, nem tudja a pontos nevét, de úgy hallotta, hogy Elsztálnak nevezik. Szépen teremhettek az ötéves kis fák, ha már ennyi érett gyümölcsöt le tudtak szedni róluk. Nagyon hálás fajta, és különleges bánásmódot nem igényel. Ők kipróbálták a csöpögtető öntözést, így a száraz nyár ellenére bőven termett az alma. A koruk miatt metszeni még nem nagyon kellett a csemetéket, de már most úgy alakították ki a hajtásokat, hogy később lugas formára alakíthassák a koronákat. A gyümölcs a tárolást és a szállítást jól bírja, és nem különesebben érzékeny a permetezésre sem. Ha ugyanazt a 14—16 vegyszeres kezelést megkapja a vegetációs időszakban, mint a többi fajta, akkor meghálálja. Ezt a nehezebb tevékenységet a család férfitagjai végzik, a férje és a sógora. Más esetekben nincs külön munkamegosztás a földművelésben, mindenki csinál mindent. Aki éppen ráér, az végzi el a soron következő műveletet. Kétfajta szőlőt hozott most a piacra, pannónia kincsét és szőlőskertek királynőjét. A legkorábbi, hosszúkás fürtű kecskecsecsű fajtájú már leérett. A kis szemű, kis fürtű szőlőt nem érdemes piacra hozni, mert nincs rá kereslet. A nagy szemű, kimondottan csemegeszőlőt egy hete még kétszáz forintért adták, de mostanra lement az ára száz forint alá, mégsem viszik. Egész nap mindössze másfél ládával adott el, tíz kiló fér egy rekeszbe. A piaci árak széles skálán ingadoznak. Mint mondta, amit ma százért ad, az lehet, hogy holnap százhúszért is elmegy. De az is lehet, hogy csak nyolcvanat kérhet érte. Az árusok kitartanak azoknak a zöldség- és gyümölcsféléknek az áraival, amelyeket másnap, vagy harmadnap is kivihetnek a piacra. Ami romló fajta, attól szeretne mindenki mielőbb megszabadulni. A sorok között sétálgattunk, amikor egy kedves arcú idős néni állított meg bennünket. Özvegy dr. Csáki Lajosné mindig ugyanahhoz a termelőhöz megy vásárolni. Mint mondta, mindig kiváló minőségű árut kap, és még azt is megtudhatja az eladótól, mikor és mivel volt utoljára permetezve a zöldség vagy a gyümölcs. AGRÁRMÉRNÖK A KOFÁK KÖZÖTT Roskadásig megrakott asztalok között leltünk rá az említett „kofára”. Arra kért bennünket, nevét ne írjuk le. Eleget teszünk kívánságának. Mint tőle megtudtuk, kényszerszülte vállalkozó, 45—50 évesen már egyre nehezebb munkahelyet találni. Nem akarta a munkanélküliek kenyerét enni, és időközben közeli rokonai révén egy kevéske földterülethez jutott, így gazdálkodni kezdett. Szakmája révén nem volt idegen tőle a mezőgazdaság, és most legalább kamatoztathatta több évtizedes tapasztalatát. Már több éve bérelt helye van a piacon, és igyekszik kialakítani a saját vevőkörét. Korábban az északi országrészbe is szállította az áruját, de a mai benzinárak mellett már egyre kevésbé éri meg nagyobb távolságra fuvarozni a terményt. Mindemellett az észak-magyarországi megyékben egyre csökken a fizetőképes kereslet, ezért az árak csak kis mértékben magasabbak az itteninél. Véleménye szerint, az idei nyár hűvös volt és száraz. Lakóhelyén rendszeresen és szakszerűen méri a lehullott csapadék mennyiségét. Ennek eredményeként július volt a legszárazabb hónap, amikor mindössze öt milliméter csapadék hullott. Augusztusban olyan is előfordult, hogy Nyíregyházán szivattyúzni kellett a pincékből a vizet, de az ő falujukban csak négy milliméter eső esett. Akik nem tudtak azon a környéken öntözni, azoknak minden felsült az idén. A múlt héten volt egy áztató eső, azelőtt május 13-án esett rendesen utoljára. A korábbi évek (közel huszonöt évre visszamenő) mérési eredményei is azt mutatják, hogy a megye közepe a legszárazabb vidék a környéken. A SZÁRAZ IDŐ A SZÍVÓ KÁRTEVŐKNEK KEDVEZETT A növényvédelem szempontjából ami előny az egyik oldalon, hátrány a másikon. Szárazabb években kevesebb a pero- noszpóra és más gombabetegségek, ugyanakkor elszaporodnak a szívó kártevők és a burgonyabogár. Ezekkel — mint fogalmazott — többet kellett küszködni. Most saját kárán is megtapasztalta, hogy huszonhat fok feletti hőmérsékletnél már rohamosan csökken a permetszerek hatásfoka. Például harminc fokban mindössze nyolcvan százalékán éri el szer a hatását, mint szobahőmérségkleten. Többek között ezért is részesíti előnyben az esti peremetezést, és ilyenkorra már a nappali levegőmozgás is elcsendesedik. A gomóba- betegségek közül a lisztharmat- fertőzés volt jelentősebb, de ők kis területen műveltek erre érzékeny növénykultúrát. Uborkát, paradicsomot csak néhány száz négyszögölön termesztettek. A gyümölcsösökben pedig időjárástól függetlenül 14—16- szor kell permetezni, ha biztos termést akar a gazda. Elég egykét fontos vegyszeres kezeléssel elkésni, és már oda a jó minőségű termés. Pedig így sem lehet tisztán csak a földművelésből megélni. A piacon pedig farkastörvények uralkodnak. Ha csak egyszer is előfordul, hogy nincs megelégedve a vevő az áruval, könnyen odébbáll. A vásárlót könnyebb megszerezni, mint megtartani. A Búza téri piac éli mindennapos életét a maga hullámzó és lüktető tempójában. Vevők jönnek, vevők mennek, de az kistermelők igyekeznek megtartani nehéz munkával kiharcolt pozíciójukat. Holnap is élni kell Valamiből. Tizenkét hónap a kiskertben: szeptember L. GY. (Új Kelet) A szamóca ostorindáit vezessük a földbe süllyesztett, tápanyagban gazdag, kerti földdel megtöltött műanyag konténerekbe, tisztántartott tejfölös stb. poharakba vagy cserepekbe. Amint a szamócapalánták gyökeret vertek, leválasztjuk az anyatőről és végleges helyükre ültetjük. A szamócatöveket — ezen konténeres módszer alkalmazása mellett — telepítéskor nem éri stresszhatás, ősszel tökéletesen megerősödnek és a következő év májusában— júniusában ízletes, bő terméssel örvendeztetnek. A szamóca atka ellen Oxo- tin F 600 vagy Oxotin P-25 atkaölő szerrel védekezhetünk. A levélbetegségek kialakulását Rézkén 600 FW gombaölő szerrel előzhetjük meg. A szamóca többi ostorindáját tőből vágjuk le, mert haszontalanul terhelik az anyatöveket. A szőlő fürtzónájából fokozatosan távolítsuk el a takaróleveleket, a napfürdőben több cukrot konzervál a bogyó. A hajtások beérését nagymértékben elősegítjük, ha a zárópermetezést Rézkén 600 FW gombaölő szenei végezzük. Ebben az időben az atkák a hajtások felső harmadában szivogatnak, és mielőtt a szőlőlevél- és gubacs- atka telelésre a rügypikkelyek közé húzódna, Oxotin F 600 és Oxotin P-25 permetezéssel kiváló hatékonysággal elpusztítható. Ez a permetezés védelmet nyújt a keresztes szőlőmoly, a nyerges szőlőmoly és a rendkívül falánk gyapotok bagolylepke ellen is. Most füvesítsünk! Letter György (Új Kelet) A gyep nedveszöld, egyenletes felülete kertünk megnyugtató alapsíkját, alapszínét adja. Zöld színe kiemeli a többi növény színhatásait, felület volta pedig előfeltétele a téralakulásnak. Pázsit és gyep között minőségi különbség van, de éles határvonalat a kettő közé nem húzhatunk. A gyep magasabb, kevésbé egyenletes, durvább felületű, a taposást kevésbé tűri. Nálunk — a párásabb levegő és a több csapadék hiányában — a nyugati országok megcsodált pázsitjait aligha tudjuk előállítani. A gyepvetés legjobb ideje augusztus vége—szeptember eleje, de még március—áprilisban is megfelelő. A gyepesítés költséges tevékenység, alapja pedig a jó talajelőkészítés. Építkezés után minden építési törmeléket szedjünk össze. A terepszintet úgy tervezzük, hogy a talaj szintje az épület szigetelése és a járda szintje alatt 2,5—3 cm-rel legyen. Rossz talajadottság esetén a felső 20—25 cm-t javítsuk. Telepítés előtt NITOSORG 360 gyomirtó szerrel tisztítsuk meg a területet. A gyomnövények pusztulása után kialakítjuk a terület végleges formáját, majd elvégezzük a talajerő-utánpótlást. A gyep tápanyagigényes, ezért istállótrágyát, komposztot, vagy zsákos szervestrágyát forgassunk a talajba. A felásott talajt aprómorzsás szerkezetűvé elmunkáljuk és tömörítjük. A fűmagkeveréket a rendeltetési cél határozza meg. Abban az esetben, ha „fűre lépni szabad”, sőt gyerekek játszanak a pázsiton, akkor a strapát jobban elviselő Sport keveréket használjuk, míg az esztétikai igények kielégítésére a finomabb, attraktívabb Pázsit, sőt a Golf fűmagkeverék telepítése indokolt. A szép, sűrű gyepszőnyeg elérése érdekében 30—40 gramm fűmagot vessünk négyzetméterenként. A fűmag csak akkor csírázik, ha sekélyen vetjük, 1-—2 mm talajréteg fedi. A magvak talajbadolgozását gereblyé- vel végezzük. Abban az esetben, ha sok fűmag marad a talaj felszínén, a verebek bizony „terülj, terülj asztalkámnak” tekintik. Vetés után ismét tömörítsük a talajt hengerezéssel, vagy lapáttal lapogatva. Talajtö- mörítéssel a nedves talaj- szemcsék a fűmaghoz tapadnak, ezzel elősegítjük a gyors csírázást és az egyenletes kelést. Két hétig köd- szerűen reggel és este öntözzük a telepítést. A gyep gondozása kaszálásból, műtrágyázásból és rendszeres öntözésből áll. A 10—15 cm-es füvet már nyírni kell. Régi szabály szerint a friss telepítésű, még nem bokrosodon gyepet csak kézzel (kasza, sarló) vághatjuk, a mai fűnyírógépek azonban ezt a szabályt már elsöpörték. Ügyelni kell a gyepben növő gyomokra, különösen az évelőket kell folyamatosan gyomlálni. Áramtalanítás ősszel A városokat, településeket övező telkekről hamarosan „elfogynak” az emberek, ősszel már ritkábban látogatják az addig nagy gonddal ápolt kertjüket a tulajdonosok. Ezért célszerű megszívlelni Deák Zoltánnak, a Titász nyíregyházi üzletigazgatósága vezetőjének tanácsát. — A telektulajdonosok jól teszik, ha az ősz folyamán a fogyasztásmérő órára pillantanak, s annak állását bejelentik a kirendeltségeken. Az árak változása miatt így jobban járnak, mintha a felhalmozódott fogyasztást majd egyszerre fizetnék ki, megemelkedett áron. A bejelentést személyesen és telefonon is megtehetik a fogyasztók. Ilyenkor már ajánlatos a lakóépület, víkendház áramtalanítása is.
