Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-22 / 195. szám

4 1996. augusztus 22., csütörtök Hazai krónika UJ KELET Fegyverzetkorszerűsítés Jönnek a T—72-esek! MTI __________ A H onvédelmi Minisztéri­um szakértői Fehérorosz­országban átvettek 31 darab T—72-es harckocsit, és azo­kat várhatóan szeptember első hetében szállítják Ma­gyarországra. Kopasz Jenő ezredes, a tár­ca beszerzési hivatalának ve­zérigazgatója szerdán az MTI- nek elmondta: a 31 harckocsi és 12 műhely autó átvétele a különféle javító anyagokkal együtt a hét végén fejeződött be a fehéroroszországi gyár­ban, jövő hétfőn pedig már a szállítmányozás ügyében utaznak a helyszínre a ma­gyar szakértők. Miután az ukrán tranzitengedély már megvan, csupán az maradt hátra, hogy vagonokba rak­ják a harckocsikat. A későb­biek során két ütemben, előbb 40, majd 29 darab T—72-es érkezik a magyar hadsereg számára. A szállítások a ter­vek szerint november végén fejeződnek be. A 100 darab harckocsit 2,7 milliárd forintért, a világpia­ci ár töredékéért vásárolta meg a honvédség. Eközben már megkezdődött ugyan­ennyi elhasznált és elavult T—55-ös megsemmisítése, hogy Magyarország ne lépje túl a nemzetközi szerződés­ben megengedett mennyisé­get. Konferencia az AIDS-rőI és a rákról MTI * 25 Konvergenciák az AIDS- és a rákkutatásban címmel nem­zetközi tudományos konfe­renciát rendeznek augusztus 25. és 28. között a budapesti Kempinski szállóban — je­lentette be szerdai sajtótájé­koztatóján Horváth Attila, a SOTE Bőr-Nemikórtani Klini­ka igazgatója. A tanácskozá­son — amelyen a világ élvo­nalába tartozó kutatók ösz- szegzik tapasztalataikat — 70 előadás hangzik el a két be­tegség kutatásának össze­függéseiről, és lehetőség lesz a magyar eredmények bemu­tatására is. A konferencia szervezésében részt vesz az amerikai Foundation for Ad­vanced Cancer Studies (FACS) is. A tudományos eszmecsere aktualitását azok a kutatások adják, amelyek az AIDS-hez kapcsolódó Kaposi-szarkóma kiváltásában bizonyították egy új, eddig nem ismert herpesz­vírus szerepét. A tanácskozás témájául szolgálnak az AIDS vírus szaporodásának fékezé­sét szolgáló új enzimgátlókkal kapcsolatos felfedezések is. A megnyitón adják át a Kaposi Mór Alapítvány emlékplakett­jét is, az elismerést elsőként George Klein professzor, a stockholmi Karolinska Rákku­tató Intézet magyar származá­sú igazgatója kapja. Társulati ülés a Nemzeti Színházban MTI ____ Költői szí nház létrehozásán fáradozunk, ezt a színre kerülő darabok és azok szerzői jel­zik — hangoztatta egyebek között Ablonczy László igaz­gató a Nemzeti Színház 159. évadnyitó társulati ülésén, szerdán. A direktor aggodal­mának adott hangot az Euró- pa-szerte tapasztalható a kul­turális leépülés miatt. A pénz­ügyi nehézségek közepette heroikus, alázatos helytállást és szellemi összefogást kért a társulattól a kultúra átadása és a közönség megtartása érde­kében. Megemlítette, hogy elkészítették a színház szerve­zeti és működési szabályza­tát, s remélte, az segítséget nyújthat az intézmény alapí­tó okiratának megszövegezé­sében. Ez a jogi és szellemi tekintetben egyaránt fontos dokumentum ugyanis mind­máig nem született meg. A társulat néma felállással adózott a színház közelmúlt­ban elhunyt művészének, Ivánka Csabának. A művé­szek a kollektíva új tagjai között üdvözölhették Feke­te Mária zenei vezetőt, Ba­latoni Mónika dramaturg- gyakornokot, valamint Gre­gor Bernadette, Széles Ta­más és Bede Fazekas Sza­bolcs színészeket. Az évad­nyitón felszólalt Fiala Ist­ván építészmérnök, az Erzsé­bet térre tervezett új Nemze­ti kormánybiztosa is, aki úgy fogalmazott: igyekszik jóvá­tenni azt a hibát, amelyet a régi épület lerombolásakor követtek el. Hozzátettem re­mények szerint az első elő­adást már 2000-ben megtart­hatják a belvárosi helyszínen. A Hevesi Sándor téri épü­letben tervezett bemutatók között van Bella—Rossa— Novák A Csodaszarvas című szertartásjátéka Novák Fe­renc rendezésében, Nestroy— Heltai Lumpáciusz Vaga- bundusza, Sütő András Bal­káni gerle című drámája, va­lamint Shakespeare-tői a Té­vedések vígjátéka. A Várszín­házban viszik színre Bodolay Géza rendezésében Kaiser: A főnyeremény című művét, Aiszkülosztól a Leláncolt Prométheuszt Rubold Ödön­nel a címszerepben, Euri­pidész Médeiájában Béres Ilona alakítja a főszerepet. Látható lesz továbbá Örkény István Voronyezs című drá­mája, Madách Imrétől Az ember tragédiája és Hunyadi Sándor Lovagias ügye. A Re- fektóriumban Sarkadi Imre Oszlopos Simeonját adják elő a Magyar Dráma Napja tisz­teletére szeptember 21-én, va­lamint az új bemutatók közül Krleza: Agónia és Németh László: Papucshős című da­rabjainak színrevitelével vár­ják a nézőket az új évadban. A Közalkalmazottak Szakszervezetének tanácskozása Tíz százalék kiegészítés MTI _________________ El égedetten nyugtázta a Köztisztviselők és Közalkal­mazottak Szakszervezetének szerdai tanácskozása a terüle­ti közigazgatás felsőfokú vég­zettségű dolgozóinak 10 szá­zalékos illetménykiegészí­téséről szóló kormánydöntést. A szakszervezet júliusban át­adott petíciójával a közel­múltban többször foglalkozott a kormány, és a 10 százalékos illetménykiegészítésről szóló követelést jogosnak ismerte el. így július 1-jétől visszame­nőleg kapja meg a 13 800 felsőfokú végzettségű a 10 százalékos illetménykiegészí­tést. Közel 13 ezer kiskatona vonult be augusztus 21. és 22. között a Honvéd­séghez és a Határőrség­hez. Képünk Budapes­ten, a Petőfi laktanyában készült ruhaosztáskor MTI-fotó Nyugdíjazás MTf Kilenc honvéd tábornok nyugállományba helyezé­sét ellenjegyezte a köztár­sasági elnök a honvédelmi miniszter előterjesztésére. Eszerint szeptember else­jétől nyugdíjba vonul töb­bek között Bíró Béla altá­bornagy, a honvédség pa­rancsnokhelyettese, Bakó István vezérőrnagy, a repü­lő- és légvédelmi csapatok főcsoportfőnöke és Scharrer János vezérőrnagy, kikép­zési és szárazföldi főcso­portfőnök. Mindhárman túl­lépték a hivatásos szolgálat felső korhatárát, az 55. élet­évet, miként az ugyancsak nyugállományba vonuló Árvái Zoltán vezérőrnagy, Priol Zoltán vezérőrnagy, Rába Imre vezérőrnagy és Varga József dandártábor­nok. Ugyancsak szeptember elsejétől, de saját kérésére vonul nyugállományba Bá­tor Ferenc dandártábornok, míg Keczer Imre vezérőr­nagy — a hivatásos szolgá­lat felső korhatárának eléré­sével — november 1-jén fe­jezi be aktív katonai pálya­futását. Mint Fehér József főtitkár hangsúlyozta: a kormányzat korábban ezt az illetményki­egészítést nem kívánta telje­síteni, hivatkozva a szakszer­vezetekkel kötött megállapo­dásra. Ez nem eléggé egyértel­műen mondja ki az emelést, a szöveget lehet úgy is értel­mezni, hogy a létszámle­építésekből kell megteremte­ni ennek fedezetét. Fehér Jó­zsef rámutatott: ezért is rend­kívül fontos az egyértelmű fogalmazás, különösen a most előkészítés alatt álló hosszabb távú, a köztisztviselőkre vo­natkozó megállapodás szöve­génél. A szakszervezet úgy véli: az érdekképviselet fellé­pése, néhány minisztérium tá­MTI Igazságosabb és testvérie- sebb világot! címmel körleve­let bocsátott ki a hívekhez és „minden jóakaratú emberhez” a magyar társadalomról au­gusztus 20-án a Magyar Kato­likus Püspöki Kar (MKPK). A 70 oldalas tanulmány — tár­sadalmi összefogást sürgetve — közös gondolkodásra és párbeszédre hívja mindazokat, akiknek fontos Magyarország jövője. A dokumentum sorra veszi és értékeli a hazai szoci­ális viszonyok és az egészség­ügy, a gazdasági élet, az állam és politika, valamint a kultú­ra, illetve az oktatás jelenlegi helyzetét, továbbá szemponto­kat és ajánlásokat fogalmaz meg a problémák megoldásá­ra. A Magyar Katolikus Püspö­ki Kar a dokumentumban nem kritizálja a pártokat, nem kí­vánja a kormányt megbuktat­ni, és nem keres bűnbakot a múltban okozott károk szám­bavétele kapcsán. Minderről Gyulay Endre püspök, az MKPK elnökhelyettese szá­molt be szerdán, a körlevélről mogatása hozzájárult a kor­mányzati álláspont változásá­hoz. Kevésbé elégedettek a köz- tiszviselők az éves átlagban ígért 19,5 százalékos kereset- növelés eddigi teljesítésével. Kimutatásaik szerint az állami közigazgatásban az átlagkere­set csak 13,5—13,7 százalék­kal emelkedett, az önkormány­zati közigazgatásban pedig 12—12,5 százalékkal. Bár az idei illetményalap-emelésnél a kormányzat rugalmas magatar­tást tanúsított, az igazi megol­dást az illetményalap 2—3- szoros emelése jelentené. Csak így lehetne versenyképes a köztisztviselők fizetése a ver­senyszférával. tartott budapesti sajtótájékoz­tatón. — Nem szabad engedni, hogy a társadalomban meg­jelenő pesszimizmus, rezigná- ció és rosszkedv uralkodóvá váljék — hangsúlyozta a kör­levél legfontosabb üzenete­ként a püspök. Tomka Miklós szociológus szakértő szerint a körlevél egyik alapgondolata az, hogy a társadalomnak alul­ról kell építkeznie, és az önma­gáért felelősséget vállaló és önmagát ellátni képes civil tár­sadalom megszületését az ál­lamszervezetnek is ösztönöz­nie és támogatnia kell. A tájékoztatón elhangzott, hogy a körlevéllel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat és véleményeket a közös tovább­gondolkodás érdekében a Püs­pöki Kar tömegkommunikáci­ós irodája összegyűjti, és az ér­demi hozzászólásokat lehe­tőség szerint a katolikus sajtó­ban közzéteszi. A dokumentum egyes fejezeteiről pedig — szakértők részvételével — nyilvános vitákat rendeznek az őszi és a téli hónapokban a Kossuth Klubban. \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Zavarbaejtő kettősség ér­zése keríthette hatalmába azt a több tízezer embert, akik augusztus 20-án Buda­pesten a Hősök terére men­tek ünnepelni. Nem arról beszélek, hogy a tájékozatlan hallgató — a helyszín és az időpont miatt — szentül meg lehe­tett győződve, hogy a „köz­ponti ünnepség” részese, ez már lerágott csont, hanem arról, ami ott elhangzott. Már több mint egy éve ta­pasztalható, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja felha­gyott az intézményesített gyűlölködéssel, és a keresz­tényi szeretet, a tiszta, sen­ki ellen sem irányuló naci­onalizmus húrjait pengeti. Most sem volt ez másképp. Csurka István beszédében sem uszító jellegű, sem gyűlölködő hangokat nem lehetett felfedezni, viszont annál többet a keresztényi hitvallásról, a szeretetről, az összefogásról és a tisztes­ségről. Természetesen mint parlamenten kívüli ellenzé­ki pártvezér, Csurka most is kemény szavakkal ostoroz­ta a kormányt és annak párt­jait, azonban nem lépte át az európai politizálás hang­vételének határait. Nem így a tömeg egy csoportja. Ahányszor a MIÉP vezérszónoka csak kiejtette a száján Göncz Ár­pád köztársasági elnök ne­vét, ez a csoport minden tisz­tességet sutba vetve skan­dálva ordítani kezdte véle­ményét: „Patkány! Pat­kány! Patkány!” Mivel a beszéd hangvé­tele és a tömeg bizonyos ré­szének alpári megnyilatko­zásai között kibékíthetet­len ellentét látszik húzód­ni, felvetődik a kérdés: ha a MIÉP politikájában tisztul­ni akar, miért nem tisztítja meg saját sorait? Mindenkinek joga van véleményt alkotni. Demok­rácia van. Az azonban igen megfontolandó, hogy pél­dául Kanadában (amely, ugye, „viszonylag” demok­ratikus állam?) lehet szidni a miniszterelnököt, bárkit, de ha valaki az államfőre nézve dehonesztáló véle­ményt nyilvánít mások előtt, az börtönnel sújtha­tó. Az államfő maga az or­szág, a nemzet jelképe. Az államfő maga Magyaror­szág! így tessék tehát átkozni... A Püspöki Kar körlevele A szakemberek elégedetlenek MTf Hazánkban a búza hektáron­kénti hozama hozzávetőle­gesen 1,5—2 tonnával marad el a lehetőségektől. Jelenleg az át­lagtermés csupán 3,2 tonna hektáronként, amivel a szakem­berek rendkívüli módon elége­detlenek — mondta Bállá Lász­ló egyetemi tanár az augusztus 29—30-án Gödöllőn megrende­zésre kerülő országos kalászos- gabona-termelési tanácskozás előzetes sajtótájékoztatóján szer­dán, Budapesten. Az eszmecse­rére az ország minden részéből több mint száz szakembert vár­nak. A program összeállítói az idén elsősorban a termelési és közgazdasági kérdésekkel fog­lalkoznak a fórumon. Szeretnék megtudni, hogy miként lehetne fellendíteni a magyar búza- és egyéb kalászosgabona-termesz- tés hozamait, valamint az ex­portlehetőségeket az eddiginél is jobban kihasználni. Makay György, a Gabonaszö­vetség főtitkára, aki ugyancsak jelen volt a sajtóértekezleten, úgy vélte: a magyar gabonapi­ac helyzete rendezetlen, ezért sem lehet kihasználni hatéko­nyan az exportlehetőségeket. Erre az anomáliára utal, hogy pillanatnyilag a búza és az őszi árpa tőzsdei jegyzése csaknem azonos. A búzáé jelenleg alig marad el a 30 ezer forinttól tonnánként, míg az őszi árpáé 28 500 forint körül mozog. A belföldi ár ugyanakkor már lé­nyegesen meghaladja a chica­gói tőzsdén jegyzett legmaga­sabb árat, amely tonnánként a búza esetében 170 dollár volt (25 500 forint). A gabonaszö­vetségi tisztségviselő szerint e fontos termények normális ke­reskedéséhez a magyar piaci szabályozást az Európai Unió­éhoz kellene igazítani. A mos­tani magas árakat ugyanis a a világpiac sem ismeri el, tehát tarthatatlanok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom