Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-21 / 194. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. augusztus 21., szerda 3 Bezárt a Mezőségi Expo Fullajtár András (Új Kelet) Kevesebb kiállítója és látogatója volt az idei Mezőségi Expo '96 Térségi Kiállítás és Vásárnak, amit augusztus 15—18. között rendeztek meg Tiszavasváriban. Viszont a részt vevő cégek nemcsak bemutatták termékeiket, hanem árulták is, így az előző évinél sokkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Ez amiatt is volt, mert olyan áruféleségeket mutattak be, ami a városban nem kapható vagy kisebb a kínálat. — Az elmúlt évitől szerényebb — negyven —- kiállító ezúttal is meg volt elégedve a rendezéssel, és többen ígéretet tettek arra, hogy jövőre, az ötödik Expóra is eljönnek. A mintegy tízezer látogató körében nagy tetszést aratott a minigaléria, sajtókiállítás és a régi rádió- készülékek bemutatója, ami egy helyi gyűjtőnek volt köszönhető. Sikert aratott többek között a papírbútorokat felvonultató nagykállói Elme és Ideggyógyintézet munkaterápiás részlege, a szőnyegország, vagy a tűzománc kiállítás is. Rendezvényünket megtekintette az Ipari és Kereskedelmi Kamara képviselője is, aki felajánlotta segítségét a jövőbeni Expók szervezéséhez ösz- szegzett a negyedik nap végén Jávor Zoltán a vásár igazgatója. Kevesebb látogató, de nagyobb forgalom Halló, Kajaani! A sokadik híd Gyüre Ágnes (Új Kelet) „A különböző művészeti és iskolai csoportok, a hivatalos és nemhivatalos küldöttségek révén lassan másfél—kétezerre tehető azoknak a kajaani és nyíregyházi lakosoknak a száma, akik közelebbről is megismerkedhettek a magyar vagy finn testvérváros lakóival, mindennapi életükkel és szokásaikkal. Különösen fontosnak tartjuk az áldozatkész pedagógusok és szülők tevékenységét, hisz nekik köszönhető, hogy már városaink kisiskolásai között is élő a kapcsolat” — írta Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere annak a most megjelent kötetnek az előszavában. amely Nyíregyháza és Kajaani testvérvárosi kapcsolatfelvételének tizenötödik évfordulóján jelent meg. A Halló Kajaani! Itt Nyíregyháza! című kiadvány az Üzenetváltás, valamint a TáDr. Révay Valéria Fotó: Csonka Róbert vol és közel után immár a harmadik a sorban. Szerkesztette: dr. Révay Valéria. Készítette: az Örökségünk Kiadó. Ünneplésére dr. Katona Béla nyugalmazott főiskolai tanszékvezető tanár és Tiina Leitonen, a kajaani közgyűlés elnöke mondott köszöntő szavakat tegnap este a nyíregyházi városháza dísztermében. Kárpátaljai művészek Baktalórántházán Megfestett múlt, ajándékba Hatházi Andrea (Új Kelet) Baktalórántházán járva véletlen volt a találkozásom Kárpátaljáról érkezett festőkkel, de az élmény annál inkább maradandóbb. A baktai 43. Sz. Mezőgazdasági Szakmunkásképző meghívására, az ungvári tanárképző főiskola szervezésében érkeztek a városba. A meghívás viszonzásaként az iskolának ajándékozzák az itt készült magyar témájú képeiket, mille- centenáriumi alkotásaikat. Mikor kértem, hogy segítsenek bemutatni magukat, egyikőjük sem saját érdemeit kezdte sorolni, hanem egymást, dicsérő, magasztaló szavaikkal a másik bemutatóit, kiállításait kezdték sorolni. Soltész Péter magyar származású festőművész gyakran fordul meg Nyíregyházán is Huszár lst\’án festőbarátjánál. A tavaly ötvenedik évét ünneplő művész Ungváron született és jelenleg is ott él, ’65-ben végzett a Képzőművészeti Szakiskolában iparművészként. Több évig rézdomborítással, fafaragással foglalkozott, de az igazi kiteljesedést az ecset és a paletta adja számára. Sok kiállításon vett részt Ukrajnában, de Magyarországon is. — A legtöbb képem ihletadója a természet. Szeretném átadni azt a hangulatot, amit bennem ébreszt az erdő, mező látványa. Szentimentális, álmodozó típusú ember vagyok, tele romantikával, lírával, ez tükröződik a képeimről is. Legtöbb képemen az élő természet színe, a zöld végtelen számú árnyalatait használom. Amúgy régi Fradi-druk- kerként is közel áll a szívemhez ez a szín. — Mit jelent egy magyar származású ukrán művésznek Magyarországon alkotni? — Én már Ukrajnában születtem, ami valamikor Magyar- országhoz tartozott. Azon a tájon nőttem fel, azt ismerem, azt tartom magaménak. Rengeteg segítséget kapunk a magyaroktól, amit köszönünk. Itt főleg Skakandi János, Soltész Péter, Hásznyuk László tájképeket festek, most készül a baktai volt Tüdőgondozó képe. Skakandi János ruszin származása ellenére ragyogóan beszéli a nyelvünket. Változatos témájú képei közül a tájképek legjobban talán meseillusztrációhoz hasonlítanak, annyira álomszernek, finoman kidolgozottak. — Már hatvanas éveimet taposom, egykor fizikusként végeztem az ungvári egyetemen, de gyermekkorom óta festege- tek. Hat önálló kiállításom volt Ungváron. Jelenleg rajztanárként dolgozom. Képeimen sokszor tűnik fel Eistein, közös tudományuk miatt. Gyakran súlyos gondolataimat próbálom megfogalmazni ecsetem segítségével. Hásznyuk László az ungvári járás Szerednye községének lakója. Autodidakták, műkedvelő festők közé sorolja magát, mert festészeti szakképzést nem szerzett, de mint vallja a természet és az élet sok mindenre megtanította. Erről tanúskodik az is, hogy kiállításai voltak már Romániában, Magyarországon, a szlovákiai Micha- lovce-ban. Képesítése szerint tanár, filológus, több mint 25 éve a természet tiszteletére és szeretetére neveli középiskolás tanítványait. Vidám ceruza néven gyermekstúdiót vezetett, valamint önerejéből rendezte be a csertezsi speciális bentlakásos iskolái, ahol jelenleg is tanít. Képein ott vannak a Be- reg-vidék festői szépségű zugai, ahol született (Beregszász, 1939.), Nagyszőlős és vidéke, ahol először vett kezébe ecsetet az ősz Tisza-partjánál, de az Ung tájai is. Festményeinek saját hangulata, saját lélektani telítettsége van, a természet nevet és sír, komorrá válik és elgondolkodik képein. Nyíregyháza új testvére H. A. (Új Kelet) Testvérvárosi szerződést írt alá a lengyel Rzeszów városa és Nyíregyháza augusztus 20- án, a Városháza dísztermében. Az ünnepségen jelen voltak a megyeszékhelyen tartózkodó testvérvárosi delegációk is. Lengyel részről Dionizy Beda, a rzeszówi közgyűlés tagja, magyar részről Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere érvényesítette aláírásával a dokumentumot. Rzeszów- val már évek óta kialakult magas szintű kulturális kapcsolat, így már sokak számára ismert településként kerülhetett testvérvárosaink sorába. A polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos Nyíregyháza számára a környező országokkal való jó kapcsolat ápolása. Nem ki- ugorva ebből a régióból, hanem a többi várossal együtt fejlődve, egymást segítve kell felzárkóznunk Európához. A dokumentumok cseréje Fotó: Csonka Róbert Szabolcs az OMÉK-on Lefler György (Új Kelet) Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás jelentős eseménye a hazai agrárgazdaságnak. Az idén augusztus 29-étől szeptember 8-áig tartó rendezvényen, az OMÉK történetében először, a megye agráriuma közösen mutatkozik be Gödöllőn. Az összesen 600 négyzetméteres pavilonban 3—3,5 millió forintba kerül az információs rendszer felállítása, s hasonló összeget jelent a kiállítás megrendezése is. A kiállításon 27 cég reprezentálja a megye mező- gazdaságát, emellett magángazdák is kiállítási lehetőséget kaptak termékeik bemutatására. Az országos rendezvényen helyet kap több intézmény is, így például a mezőgazdasági főiskolában folyó oktató, kutató munkával ismerkedhetnek meg a látogatók, a Megyei Fejlesztési Ügynökség jóvoltából pedig a vállalkozások világába pillanthatnak be az érdeklődők. Bemutatásra kerül a megye vezetői által régiónk fejlesztési koncepciója is. A megyei agrárkamara önálló szakmai nappal jelentkezik — szeptember 6-án — a kiállításon. Megyénk bemutatkozásakor nem hiányzik majd a kimagasló értékeket felmutató kulturális program sem, fellép például a Nyírség Táncegyüttes, a Tarpai cite- razenekar, a Tiszavasvári asszonykórus és citerazene- kar. A megyei agrárkamara által szervezett szakmai nap programja: A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Agrárkamara önálló szakmai napot tart az OMÉK megyei pavilonjában (C—10 blokk) szeptember 6-án délelőtt 10 órától, melyre mindenkit tisztelettel meghívnak. Téma: az almatermesztés aktuális kérdései. Az ellenőrzötten környezetkímélő almatermesztés hazai lehetőségei és teendői. 10.30 Bevezető. Előadó: dr. Inántsy Ferenc. 10.40 Az almafajta-választás legfontosabb szempontjai. Előadó: dr. Szabó Tibor 11.00 Az ellenőrzötten környezetkímélő növényvédelem többéves hazai tapasztalatai. Előadó: Sallai Pál és Molnár József né dr. 11.20 Vegyszertakarékos talajápolás és tápanyagvisszapótlás lehetőségei fiatal almaültetvényekben. Előadó: dr. Bubán Tamás 11.40 Az 1996. évi almatermés értékesítési lehetőségei. Előadó: Jakab Ferenc, az Alma Terméktanács soros elnöke. 14.00 Kamarai fogadóóra — kamarai élet, jogi, közgazdasági tanácsadás. 15.00 A tiszavasvári asz- szonykórus és citerazene- kar műsora. 16.00 Az OMÉK megtekintése.
