Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-14 / 190. szám

10 1996. augusztus 14., szerda Közelkép UJ KELET Eddig csak figyelmeztettek A parlagfű ellen K. Z. (Új Kelet) ___ A p ollennaptáron augusztus végén csúcsosodik ki az a gör­be, amely a parlagfű virágzási mértékét jelképezi. Az allergi­áért és az asztma kialakulásért felelős gyomnövény irtását rendeletbe foglalták az elmúlt évben. A jogszabályt megsér­tőket a polgármesteri hivatal hatósági irodájának munkatár­sai és a közterület-felügyelők figyelmeztethetik, helyszíni bírságot róhatnak ki, és sza­bálysértési feljelentést is tehet­nek. Tóth Gézától, a közterü­let-felügyelők csoportvezető­jétől megtudtuk, hogy őrjára­taik során rendszeresen figye­lik a parlagfű irtását is. Eddig több, mint százötven alkalom­mal figyelmeztették a gyomos porták tulajdonosait, hogy kö­telezettségüket elmulasztották. A felügyelők azonban kíván­csiak voltak arra, hogy figyel­meztetésük hatásos volt-e, és visszatértek a „tett” helyszíné­re. Tapasztalataik alapján in­tésük hatásos volt, a vétkesek döntő többsége kiirtotta vagy lekaszálta a parlagfüvet. Őseink nyomában Jankovics Marcell művelődéstörténész, filmrendező, könyvillusztrátor, a Magyar Iparművészeti Főiskola tá­pára a legnevesebb vendége a nyíregyházi művelődési központ és gyermekcentrum Tiszántúli Bábos Nyári Egyetemének. Ez persze nem véletlen, hiszen a Kölyök- várban augusztus 15-én kezdődő, ötnapos képzés cél­ja a Fehérlófia típusú mesék feldolgozása. S a Magyar Művészeti Akadémia tagja 1984-ben éppen erre az 1981- ben készült művére kapta meg Los Angelesben a Min­den idők legjobb rajzfilmje díjat. Gyüre Ágnes [Új Kelet) A Kossuth-díjas művész csü­törtökön délelőtt 10 órától tart előadást Nap-mítosz, Hold­mítosz, planétahősök, mesék, mondák címmel. Délután há­romtól Sulyok Géza grafikus- művész nyitja meg szimbólum­kutató kollégája szeptember 12-éig látható kiállítását. Másnap délelőtt 9-től dr. Vajda Mária, a debreceni Déri Múzeum muzeológus etnográ­fusa (akinek néhány éve nagy port vert fel a Balmazújváros környéki parasztok szerelmi életét feldolgozó értekezése) beszél arról, hogyan harcoltak, étkeztek, öltözködtek, visel­kedtek, házasodtak, éltek-hal- tak honfoglaló elődeink. Augusztus 17-én Dancsó Éva debreceni bábtervező ki­zárólag a Fehérlófia című mese jelképeit, világképét értelmezi, augusztus 18-án délelőtt pedig Boda Margit törökszentmikló­si óvodapedagógus-bábtervező elemzi a szereplők viszony- rendszerét. Az első két napon (15-én és 16-án) délutánonként ön- és társismereti tréninget tart a drá­mapedagógia eszközeivel dr. Arany Erzsébet, a Kölcsey Fe­renc Református Tanítóképző Főiskola tanára. A következő két délutánon (17-én és 18-án) bábtervezésre, sík-, árny- és maszkos játékra hívják a részt­vevőket a munkacsoport-veze­tők: a már említett Arany Er­zsébeten, Dancsó Éván és Boda Margiten kívül Bárdi Margit, a nyíregyházi Mesekert Báb­színház tervező-rendezője,. Augusztus 19-én akiscsopor­tok bemutatóival és értékelés­sel zárul a tábor. Jósavárosi Napok ’96 Augusztus 19-20. Régi hagyomány már, hogy augusztus 20-án ( korábban alkotmányunk ünnepe) állam- alapító Szent István király és az új kenyér ünnepén gazdag programmal várják a megye- székhelyen a jósavárosiakat. Az idő múlásával és az anya­gi lehetőségek szűkülésével a „napok”-ból másfél nap lett, de a szervezők most is igye­keztek változatos és minden réteg igényeit kielégítő mű­sortervet összeállítani. Augusztus 19-én (hétfőn) délután két órakor a jósavárosi amatőr elődadók bemutatójá­val indul a gála. A Dongó együttes már nem először lép fel a jósavárosi közönség előtt. Valószínűleg most is gyere­kek és felnőttek szívesen hall­gatják együtt zenéjüket, mely­re negyed négytől kerül sor. Ezt követően fél öttől a Pri- mavera balettegyüttes a My fair lady táncjátékváltozatát adja elő, Feketéné Kun Ildikó balettmester koreográfiájá­ban. Az operettkedvelőké lesz a művelődési ház melletti sport­pálya öt órától. Ekkor kezdő­dik a Te rongyos élet című összeállítás. Minden bizony­nyal jó szórakozást ígéri hisz Gosztola Adél, Petneházy At­tila és Kolonay Zoltán előadá­sában hallhatják a dalokat. Tizennyolc órától a Basic Tánc-Sport Egyesület ver­seny- és formációstánc-bemu- tatóját követően nemzetközi néptáncgálában gyönyörköd­hetnek az érdeklődők. Izraeli, taiwani, szlovákiai és lengyel néptáncegyütteseké lesz a pó­dium két órán át. A hagyomá­nyos utcabál este kilenc óra­kor kezdődik, és a szokások­nak megfelelően éjfélkor zá­rul a mulatság. Másnap, húszadikán a gyer­mekeké lesz a terep. Tíz órá­tól délig a számítógépes játé­kok ismeretében mérhetik össze tudásukat a kicsik és a nagyok. Ezzel egy időben, ha az égiek is úgy akarják, asz­faltrajzversenyt rendeznek a gyerekeknek. Délután kettőtől négyig videofilmek vetítésé­vel szórakoztatják az érdeklő­dőket, és a vállalkozó szelle­műek a bőrözésben mutathat­ják meg, mit tudnak. A nyár nemcsak a csalá­di házak építésének ideje, de ilyenkor legalkalma­sabb az időpont a múlt re­noválására is. A sóstói Múzeumfaluban egy idő­ben több helyen is szorgos­kodtak a kőművesek, ácsok festó'k-mázolók. Részben a szükség hozta így — leégett a csónakház teteje —, részben pedig az előre eltervezett fejleszté­sek része az építkezés. Las­san már kezd megmutat­kozni a falumúzeum főte­rének alakja, közepén a templommal, oldalt a kocs­mával és a szatócsbolttal. Szélén, külön utcában a mesteremberek. Szíjjártó, bádogos és a többi. Ahol már elkészültek az építkezéssel, jöhet a fásítás, bokrok és virágok ülteté­se. Stílszerűen az ablakok alá rossz fazekakba és lá­bosokba palántázták a muskátlit és a petúniát. Épül a múlt a jövő gyönyö­rűségére. Épül a múlt Abroncs és hűtőgép K.Z. (Új Kelet) Magyarországon évente 45—50 ezer tonna gumiab­roncs-hulladék keletkezik, amely gyűjtése, hasznosítá­sa és ártalmatlanítása egye­lőre nem megoldott. Az ab­roncsok szérszórtan a ter­mészeti környezetet káro­sítják, vagy kommunális szemétlerakóban helyezték el. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium pályázatok útján tá­mogatja azokat az elképze­léseket és beruházásokat, amelyek a gumi újrahasz­nosítására irányulnak, így például a magas fűtőértéke miatt energiát lehetne elő­állítani. Nyíregyházán, az orosi szeméttelepen az utóbbi nyolc év alatt 15 ezer ton­na abroncs gyűlt össze. A nyíregyházi önkormányzat ennek, valamint megyénk, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy­kun-Szolnok Is Borsod- Abaúj-Zemplén évenkét összegyűlő abroncsainak feldolgozására feldolgozó- üzemet kíván felépíteni, a beruházás összege 556 mil­lió forint. A város vezeté­se pályázatot nyújtott be Központi Környezetvédel­mi Alaphoz. Értesüléseink szerint a pályamunka segít­ségével — a szükséges át­dolgozások után — a me­gyeszékhely 445 millió fo­rint vissza nem térítendő és kamatmentes támogatást nyer el, és a hulladékfel­dolgozó építése még az idén elkezdődik. Az orosi hulladéklerakat 650 négy­zetméteres csarnokában a tervek szerint 1998-ban kezdődik az abroncsok fel­dolgozása. A korszerű gé­peknek köszönhetően órán­ként két tonna, 5—6 milli­méteres gumiabroncs kerül ki az üzemből, amelyet töb­bek között szigetelésre, utak. teniszpályák építésé­nél lehet hasznosítani. Az' elképzelések szerint az energiát a szeméttelep bio­gázából nyernék. Az ab­roncs gyűjtését és újrafel­dolgozását a kormányzat a továbbiakban is anyagilag segíti — pályázat útján. Nyíregyházán egyébként a hulladékgazdálkodási ága­zatban jelenleg 85-en dol­goznak. A beruházás újabb 15—20 embernek ad mun­kát. Információink szerint a nyíregyházi önkormányzat a hónap végéig újabb pá­lyázatot nyújt be a környe­zetvédelmi alaphoz. Az eredményes munkát támo­gató pénzből olyan üzem épülne — ugyancsak Oro- son —, ahol hűtőberende­zéseket gyűjtenének, tárol­nának szerelnének szét, és a hűtőközeget zárt helyen, a környezetet kímélve tárol­nák és szállítanák újrahasz­nosításra. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom