Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-14 / 190. szám
Nyíregyháza belvárosában, a Bercsényi utca környékén járókelőket szólítottunk meg, és a címben szereplő kérdést tettük fel nekik, íme hárman a válaszadók közül: Simon István B.J. Ugyan Enikő Én egy nyugodt ember vagyok, engem nem bosszant semmi sem. Az ismert mondás szerint, bosszankodni annyi, mint mások hülyesége miatt magunkat büntetni. Néha a munkatársaim megpróbálnak feldühíteni, de nem szokott sikerülni nekik. Legutóbb is, amikor millió dolgom lett volna, nem oda vittek, ahova én akartam. Ráadásul egy rozoga autóval indultunk el, ami szétesett alattunk, mégsem dühöngtem. Nem éri meg bosszankodni, mert csak ráncos lesz az ember bőre tőle és hamar megöregszik. Talán az bosszant, hogy munkanélküli vagyok. Az ÉPSZER-nél dolgoztam lakatosként, utána dolgoztam egy kevés ideig még egy cégnél. Azóta munkanélküli vagyok, és alkalmi munkákból egészítem ki a jövedelmem. Már csak munkanélküli-járadékot kapok. Ez arra elég, hogy a másfél szobás lakásom rezsijét kifizessem, és gyalog hazamenjek. Maszekokhoz nem lehet menni dolgozni, mert rettentően visszaélnek a helyzetükkel. Megígérik az embernek, hogy két hónap után rendesen bejelentik a mólost, csak addig bírja ki valahogyan. Amikor letelik a két hónap, egyszerűen kirúgják az emberet. Szombaton és vasárnap is dolgoztatnának, és se szó, se beszéd, a hónap végén levonnak egy-két ezer forintot a fizetésből. Ilyenkor hova mehet az ember reklamálni? Polgári bírósághoz mégsem fordulhat az, aki maga is törvényt szegett, hisz belement az illegális foglalkoztatásba. Sajnos ma nem elsősorban a szakértelem dönti el, hogy ki, vagy kik alapítanak céget, hanem, hogy kinek van rá pénze. És ez nem feltétlenül párosul intelligenciával is. Most az egyszer úgy érzem, hogy nem volt igazi nyár. Kozmetikustanuló vagyok, és ez volt az első nyaram. amikor dolgoznom kellett. Szokatlan volt, de remélem, azért nincs minden veszve, hisz három hét még hátravan a szabadságomból. Nagyon tud bosz- szantani az is, hogy mindenki türelmetlen, és lekezelően viselkedik a másikkal szemben. Nem látni az utcán őszinte és boldog tekintetű embereket. Mindenki csak saját magával van elfoglalva. Nagyon tud bosszantani az is, amikor bemegyek egy üzletbe, és magamon érzem az eladók tekintetét. Eleve a rosszat feltételezik az emberről. Olyan is előfordult már, amikor a kijáratnál megkértek, mutassam meg, mi van a táskámban. Nagyon sértő dolognak tartom. Hamvas úr hazudik? Eles csűrte a közgyűlésen Azt természetesen Tukacs István, az MSZP frakcióvezetője sem merte állítani, ezért úgy fogalmazott, hogy csúsztat, és csak a televízió nézőinek szól mondandója. Az egész pengeváltás olyan volt, mint amikor egy fifikás vívó csele zseniális voltában és a maga technikai tökéletességében bízva mefisztói mosollyal forgatja a kardját, míg a másik oldal kicsit dühösen csapkodva védekezik. Tapolcai Zoltán _______ .. S az evangélikus általános iskola esetében most erről van szó. Hamvas Lászlónak látványosan igaza van akkor, amikor kifogásolja, hogy jóval többe került nekünk most áz 5-ös és az evangélikus általános iskola körüli hercehurca, mintha mindent hagytunk volna a régiben, az 5-ös nem szűnne meg augusztus 31- ével. Vagy ha hagytuk volna, hogy az evangélikus általános iskola egy az egyben átvegye az 5-ös iskolát. Akkor nem kellene több mint 50 milliót fizetni végkielégítésként a pedagógusoknak. De Hamvas úr nem mondta ki azt, ami elindította az átalakítást, az ide-oda költözést. A mezőgazdasági szakközépiskola évek óta áldatlan körülmények között dolgozik. Már az előző ciklusban is volt próbálkozás egy új épület keresésére, de akkor nem vezetett eredményre. Most a Krúdy ment az 5-ös épületébe, a mezőgazdasági a Krúdyba. néhány pedagógus nyugdíjba, a gyerekek nagyobb része az evangélikus általános iskolába, akiknek valójában nem jutott igazi hely. Ugyanis milyen iskola az, amelynek egyik része félbérletben a volt Krúdy épületében és szükségmegoldásként a volt MHSZ épületében, amelyet nem iskolára terveztek. Abban Tukacs úrnak igaza van, hogy nem kötelessége a törvények szerint az evangélikus egyház számára épületet adni, ha az általános iskolát akar indítani. De illik. Ha komolyan veszi a város múltját, és azt az elképzelését, hogy iskolaváros marad. De nem csak jószántából cselekedtek így a városatyák, hiszen az evangélikus egyházzal nem sikerült megnyugtatóan megegyezni. Gondoljunk csak a 4-es iskola körüli hercehurcákra. Az adott esetben tehát Hamvas úrnak igaza volt, tényleg sok pénzbe került az ide-oda táncolás. De megérthető Tukacs István idegessége is, hiszen állandó golyózáporban, alkudozásban tényleg csak kapkodhatja a fejét az, aki döntésre vállalkozik. Hogy szükség van-e evangélikus általános iskolára? Abból, hogy szinte kizárólag a volt 5-ös iskola növendékeiből és tanáraiból töltődtek fel az osztálylétszámok, még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. S ez már innen nem a a város felelőssége. De ami tény, hogy az átalakulás az első körben kemény ráfizetést hozott és nem megtakarítást. Mint ahogy az is, hogy az evangélikus egyház segítségével szinte újraalakult az 5-ös iskola, azaz a diákok és a tanárok nem helyezkedtek el a már meglévő intézményekben. Reméljük, a város már többet nem veszít a dolgon. Bár ebben a csörtében kényszer- pályán csak a nyíregyházi képviselő-testület volt. Engednie kellett, ha nem akart újabb tüntetéseket a Kossuth térre. De szerintem egy kicsit sokat fizetett érte... Kukamosás Nyíregyházán Fekete Tibor (Új Kelet) A szemetesedények tisztítása és fertőtlenítése nem tartozik a kellemes foglalatosságok közé. Különösen a társasházak lakói között állandó konfliktus forrása, ki takarítsa a kukát. Ezen kíván segíteni a Köztisztasági Kft. azzal, hogy már hagyományosan, mindig nyár végén a megyeszékhelyre rendeli a szabványos szeméttároló edények mosására és fertőtlenítésére alkalmas automatát. Az idén szeptember má- sodikától tizenharmadikáig nyílik lehetőségük a lakóknak, illetve a lakóközösségeknek az 1,1 köbméteres (billenőfedeles, kerekes) szemetesedények mosatására. Az igényeket, illetve a megrendeléseket a kft. központjába (Nyíregyháza, Bokréta u. 22. sz.) írásban kell benyújtani. • • ügyvéd úr, nem látja? Tapolcai Z. Higgye el nekem, kedves Gábor Zoltán ügyvéd úr, a jószándék vezet, és a személyes megszólítás miatt — ahogy az a közgyűlésen is szokás — szívesen helyt adok a válaszának. De a hétfői közgyűlés meggyőzött arról, hogy nem látja, mi történik Ön körül. Méghozzá közvetlen szomszédságában, az MSZP-frakció- ban. Ha szólásra emelkedik, nem tudom, figyelt- e már valaha társai arcára, kiváltképp a vezérszónokokra? Mintha a rettegés és a keserűség öntené el szemüket, hogy úristen, most mi lesz? Ugyanis nem csak nekem tűnik úgy, hogy talán rossz helyre ült a képviselői karéjban, s rendre nem a szocialisták véleményét tolmácsolja. Ha a frakció Ön nélkül egységes tud lenni, akkor ezt az egységes kiállást sokszorosan gyengíti egy belső ellenvélemény. S az már feltűnő, hogy ez az egyke ellenvélemény rendre az Öné. Ha ennyire nem ért egyet társaival, akkor lépjen ki a frakcióból! Mert azt nem merem feltételezni, hogy mindenki más bólogató jános, s csak egy ember a tízből mer ellentmondani valamilyen belső diktatórikus akaratnak. Bár most épp Ön mondta, hogy néha az átkos pártidőkre emlékeztető szavazógép kellős közepén érzi magát. Egyéni körzetből került a testületbe, így pártja nem hívhatja vissza. De a választás pillanatában sokak voksa — és ez történelmi tény — a pártjának szólt és nem Önnek. Ezért minél hamarabb színt kell vallania. Először pártja előtt, mert kényes lenne, ha egyszer a közgyűlés nyilvánossága előtt saját társai hur- rognák le. Másrészt maga előtt. Lelkesedését látva, nem szeretném, ha ugyanazt élné meg, mint a korábbi önkormányzat vezetőfrakciójának egy- pár tagja. Magának tud-, ta be a választási győzelmét és nem pártjának. S egy újabb választáson, amikor annak a pártnak nem kedvezett a politikai szél, a vihar pilleként őí' is messzire fújta. A hatalomtól...
