Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-02 / 180. szám

2 1996. augusztus 2., péntek Világkrónika UJ KELET Béke Libériában A libériái fegyveres frakciók vezetői megállapodást írtak alá az ellenséges cselekmények azonnali és feltétel nélküli beszüntetéséről. A Nigéria fővárosában megkötött, s szer­dán közös közleményben bejelentett egyezség hatálya egész Libéria területére kiterjed. A dokumentumot aláíró felek egy­részt megerősítették, hogy teljes egészében támogatják az 1995 augusztusában Abujában megkötött békemeg­állapodásokat. Másrészt kötelezték magukat arra, hogy au­gusztusban megkezdik csapataik lefegyverzését. Kivonulás Hebronból Az izraeli kormány úgy döntött, hogy kivonja csapatait Hebron (AI Khalil) arabok lakta részéről. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint ezt Jichák Mordehai védelmi miniszter je­lentette be szerdán este, amikor Hebron és a szomszédos Kfar Szaba képviselőivel találkozott. Mordehai szerint kénytele­nek megtenni ezt a lépést, mivel az előző izraeli kormány kötelezettséget vállalt rá. A kiürítés kezdetének időpontját nem jelölte meg, de megígérte, hogy mindent megtesznek a telepesek biztonságának garantálásáért. Azt is közölte, hogy hamarosan eltörölnek minden korábbi korlátozást és tilal­mat, amely a megüresedett lakások elfoglalására és az „ellenőrzött területeken” lévő települések bővítésére vonat­kozik. Amerikai—mongol szerződés Biztonsági szerződés jött létre június elején az Egyesült Államok és Mongólia között — közölte a Nihon Keizai Simbun című tokiói lap csütörtöki számában megjelent in­terjújában Punszalmágín Ocsirbat mongol államfő. Mint mondta, a szerződés nem jelent változást országa külpoliti­kájában. „Külkapcsolatainkban a legfontosabb Kína és Oroszország, de jónak látjuk, ha kiterjesztjük kapcsolatain­kat az Egyesült Államokkal, Japánnal és Európával is” — hangsúlyozta. A Reuter jelentése szerint a szerződés értel­mében a jövőben mongol tisztek is tanulhatnak amerikai katonai akadémiákon. Csecsen nyomok a trolin A Moszkva központjában július 11-én és 12-én bekövet­kezett trolirobbantások eddigi vizsgálatai a Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) illetékesei szerint az úgynevezett „csecsen nyomra” utalnak. Az FSZB verziója szerint a me­rényletek hátterében az egyik legengesztelhetetlenebb cse­csen parancsnok, Ruszlan Hajhorojev áll — írta csütörtöki számában az Izvesztyija. Az FSZB őt gyanúsítja a nalcsiki távolsági autóbusz felrobbantásának megszervezésével is. A biztonsági szolgálat tűzszerészei szerint azonos a két me­rényletnél használt robbanószerkezetek elkészítésének módja, s az észak-kaukázusi merénylet kapcsán őrizetbe vett két gyanúsított is „elszólta magát”, megemlítve Hajhorojev ne­vét. A terrorcselekmények vizsgálatát felügyelő államügyész­ség illetékese szerint a csecsen nyom háttérbe szorult, újabb verziók merültek fel, de ezekről egyelőre semmilyen tájé­koztatást nem hajlandók adni. Elkeseredett rokkantak Az észak-boszniai Tuzlát teljesen elvágták a külvilágtól az elégedetlen hadirokkantak, akik szerdán a városba vezető összes útvonalat eltorlaszolták. A hadirokkantak mindaddig fenntartják a blokádot, amíg a szarajevói kormány eleget nem tesz követeléseiknek. Tuzlai egyesületük a rokkantnyugdí­jak és segélyek folyósítását várja, de követeléseiről egyelőre nem közöltek részleteket. Szigorú biztonsági őrizetben érkezik Abu Dabiból a manilai repülőtérre a munkaadója meggyilkolása miatt először halálra, majd egy évi börtönbüntetésre ítélt, fülöp- szigeteki cselédlány, Sarah Balabagan 1996. augusztus 1- jén. A lányt, aki 34 késszúrással megölte 70 éves munka­adóját, mikor az megpróbálta megerőszakolni, jó maga­viseletének köszönhetően 9 hónap után szabadon enged­ték Netanjahu titkos utazásai MTI Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő titkos találkozót tar­tott Jeruzsálemben a szíriai ve­zetés küldöttével, hogy megvi­tassák a Libanonban állomáso­zó izraeli katonaság kivonásá­nak lehetőségét — írta csütör­töki számában a Haárec című izraeli napilap. A találkozóra, amely Damaszkusz kérésére jött létre, nem sokkal az előtt került sor, hogy az izraeli mi­niszterelnök a múlt hónapban látogatást tett az Egyesült Ál­lamokban. A lapjelentés szerint a talál­kozóról csak Netanjahu két ta­nácsadója tudott. A Haárec nem nevezte meg Háfez /Lszad kül­döttét, aki azért utazott Jeruzsá­lembe, hogy kipuhatolja az új jobboldali kormány politikai irányvonalát a Szíriával folyta­tandó béketárgyalásokon. A lap szerint Netanjahu felvetette egy köztes megállapodás lehe­MTI Nő az ausztriai magyar ki­sebbségek asszimilációja, csak az idős nemzedék ragaszkodik a magyar nyelvhez és kultúrá­hoz, a fiatalság nem nagyon érdeklődik a népcsoport érde­keinek védelmével kapcsolatos kérdések iránt — állapítja meg a Der Standard osztrák függet­len lap. A csütörtöki számban megjelent összeállításból az is kiderül, hogy a fiatalok nem is értik, miért vannak ellentétek a „régi” — az 1921 előtt, Bur­genland Ausztriához való csat­lakozása előtt is Burgenland- ban élő magyarok —, és az „újak” — az 1956 után Auszt­riába jöttek — között. A lap adatai szerint a magya­rok számát 7000-re becsülik. Maria Pöschl, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület felső­őri (Oberwart) nyilatkozata szerint „valójában nincs sem­milyen problémája a magyar népcsoportnak” — amely a lap adatai szerint 1994-ben 3,3 mil­lió schilling támogatást kapott. Az egyetlen kívánságuk: sze­retnének egy önálló kisebbsé­tőségét Libanont illetően, mondván: Izrael kivonná kato­náit a dél-libanoni biztonsági övezetből, cserében az izrae­li—libanoni határt érintő biz­tonsági megállapodásokért. David Bar Illan, az izraeli kormányfő sajtótanácsadója az AP hírügynökség kérdésére cáfolta a Haárec értesülését. Szíria egyelőre nem reagált a cikk állításaira. Libanon nem fogadja el az izraeli csapatok feltételekhez szabott kivonását, és nem hajlandó különbékét kötni Izraellel — jelentette ki Eliasz al-Hravi libanoni elnök, idézve az ENSZ Biztonsági Tanácsának 425. számú hatá­rozatát, amely az izraeli haderő azonnali és feltétel nélküli ki­vonását írja elő. „Ha Izrael úgy véli, hogy a megszállás nem garantálja biztonságát és ki akar vonulni elfoglalt területünkről, akkor a 425. határozatot kell teljesítenie”. Benjamin Netanjahu izraeli gi szerkesztőséget az oszt­rák rádióban és televízióban (ORF). Most a kismartoni (Eisen- stadt) kisebbségi szerkesz­tőségben, amely valójában in­kább horvát szerkesztőség, mindössze két munkatárs dol­gozik. Hetente összesen félórás magyar nyelvű műsort sugároz ez a szerkesztőség, s a magya­roknak a törvények évente összesen négyszer félórás tele­víziós műsor sugárzását garan­tálják. A magyar — a horváttal ellentétben — az osztrák Alkot­mánybíróság 1987-ben hozott döntése értelmében Ausztriá­ban nem hivatalos nyelv. A Der Standard szerint azonban nin­csenek is olyan törekvések, hogy a magyart hivatalos nyelvvé tegyék. A helyi ma­gyarok nagy része — kivéve a legidősebbeket — anyanyelvi szinten beszél németül — mondják. A Der Standard meg­szólaltatta Kari Stix burgenlan­di tartományi főnököt is, aki szerint sem kell változtatni a magyarok státusán. Stix szerint rendkívül tapintatosan kell ke­zelni ezt az érzelmi kérést, ne­miniszterelnök a múlt hét vé­gén titokzatos utazást tett kül­földre. Rögtön a kormányülés után repülőgépre ült, és csak szombaton tért vissza — állítja a Jerusalem Post csütörtöki szá­mának egyik írása. A lap talál­gatása szerint a kormányfő tit­kos útjának valószínű célpont­ja Párizs volt, ahol Chirac el­nökkel tanácskozott a korábban már felvetett — Párizs által is támogatott — „először Liba­non” megállapodás esélyeiről. A másik úticél Bonn lehetett, ahol Kohl kancellárral tárgyalt. Az AFP emlékeztet rá, hogy a libanoni Hezbollahnak és Izra­elnek nemrégiben német köz­vetítéssel sikerült megállapod­nia két, tíz éve eltűnt izraeli ka­tona földi maradványainak visszaadásáról. Egy kormány- szóvivő azonnal cáfolta, hogy Netanjahu titokban külföldre utazott volna. „A miniszterel­nök nem hagyta el az országot” — közölte. hogy régi, azóta megoldott konfliktusok ismét fellépjenek. ,3iztosan nem utasítana el több jogot a magyar népcsoport, de a jelenlegi jó légkört, a meglévő szabadságot, toleranciát és partnerséget nagyobbra becsü­lik, mintha esetleg több jogot kapnának” — mondta a tarto­mányi vezető. Ugyanakkor Tölly Julianna, magyartanámő és egyesületi tag sajnálja: szó­ba sem kerül, hogy kétnyelvű helységnévtáblákat tegyenek ki. Ludwig Balikot, az egy éve kinevezett burgenlandi ma- gyamyelvi szakfelügyelőt idé­zi az újság: „a helyzet alap­vetően nem lett rosszabb”. Felsőőrön egyébként az ősszel indul az általános iskolában az első német—magyar nyelvű osztály. A felsőpulyai (Ober- pullendorf) gimnáziumban már majdnem tíz éve választható nyelv a magyar, és érettségizni is lehet belőle. A felsőőri há­romnyelvű (német, magyar, horvát) gimnáziumban pedig minden tantárgyat két nyelven tanítanak — tudósít az osztrák lap. Ausztriai magyar kisebbség Magyar—szlovák alapszerződés Az SNS visszavonná MTI A Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a pozsonyi kormány- koalícó jobboldali tagja csütör­tökön bejelentette, hogy a kül­földön élő magyarok autonó­miatörekvéseit támogató júliu­si budapesti nyilatkozat miatt a szlovák—magyar alapszer­ződés visszavonását fogja java­solni a kormánypártoknak. A Vladimír Meciar vezette kormánykoalíció nacionalista pártja az alapszerződés megsér­tésével vádolja Magyarorszá­got, amely — az SNS szerint — a külföldön élő magyarok önkormányzatának létrehozá­sára szólított fel az említett nyi­latkozatban. Az alapszerződés visszavonását „a kormányzó pártok jövő heti ülésén fogjuk javasolni” -— mondta Rafael Rafaj, az SNS szóvivője. Szlo­vákia dühösen reagált a nyilat­kozatra, mondván: a magyar kormánytisztviselők a konfe­rencián való részvétellel és a kommüniké aláírásával meg­sértették a két ország alapvető kapcsolatait felvázoló, 1995- ben kötött szerződést — írta a Reuter. A szlovákiai Magyar Polgá­ri Párt csütörtöki sajtótájékoz- tatójánPetőcz Kálmán szóvivő kijelentette: Szlovákiának alap­vető érdeke, hogy az európai integrációs folyamatok részese legyen, s bekerüljön az Európa Unióba és a NATO-ba. „Sajnos előfordulhat, hogy a NATO- bővítésnek nem lesz második fordulója. Szlovákia nem hasz­nálta ki azt az esélyt, amelyet 1989 után kapott” — állította a sajtóértekezleten Gyurovszky László alelnök, aki szerint ezért egyértelműen a kormánykoalí­ció hibáztatható. Az MPP — mint elhangzott — aggodalom­mal figyeli, hogy az autonó­miaigények kérdése a szlovák kormánykoalíció pártjai számá­ra nem más, mint pártpropa­ganda. Ezért nem okozott a pártnak meglepetést az sem, hogy a szlovák és a magyar törvény- hozás külügyi bizottságának a múlt heti pozsonyi találkozója nem hozott semmilyen ered­ményt. „A kormánykoalíció nem egyszer bemutatta, hogy képtelen az együttműködésre és a megegyezésre” — állapí­totta meg Gyurovszky. Reformátusok világtalálkozója Berki Antal (Új Kelet) Nem lesz atrocitás a Par- tiumban és Erdélyben tartan­dó világtalálkozón, hangzott el a csütörtöki sajtótájékozta­tón Debrecenben. Kérdésre válaszolva dr. Tőkés László, a Királyhágómelléki Refor­mátus Egyházkerület püspö­ke, a Magyar Reformátusok Világszövetségének frissen megválasztott elnöke el­mondta, hogy az erdélyi püs­pöki kar mindent megtesz a provokációk megelőzése ér­dekében. Az augusztus 3— 10. között megrendezésre kerülő találkozóra a világ minden tájáról várják a ma­gyar reformátusokat. A sajtó- beszélgetésen elsősorban a Magyar Reformátusok Világ- szövetségének közgyűléséről tájékoztatták a megjelent új­ságírókat. A találkozón fel­merült kérdésekre szombati számunkban visszatérünk. Dudajev hasonmásai MTI A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) munkatár­sai olyan információkkal ren­delkeznek, melyek szerint a csecsen szakadárok a néhai Dzsohar Dudajevre hasonlí­tó személyeket készítettek fel az egykori csecsen elnök pót­lására. Ezt közölte az orosz média szerint Nyikolaj Ko- valjov, az FSZB igazgatója csütörtöki moszkvai sajtóér­tekezletén. A vezérezredes nem zárta ki annak lehetőségét, hogy esetleg éppen egy ilyen ha­sonmás tűnik fel pénteken Csecsenföldön, mint azt a Groznyenszkij Rabocsij cí­mű lap jelentette. Kovaljov hozzátette, hogy ő maga nem hisz Dudajev „feltámadásá­ban”. Mindamellett kifejtet­te, hogy a válságnak nem ez a fő kérdése, hanem az, ho­gyan lehetne véget vetni a harci cselekményeknek. A moszkvai trolirobban­tásokról szólva Kovaljov úgy vélekedett, hogy nem zárha­tó ki az úgynevezett csecsen nyom, de hozzátette, hogy minden verziót alaposan meg kell vizsgálni. Egy a hírhedt csecsen parancsnok, Ruszlan Hajhorojev esetleges bűnré­szességét firtató kérdés kap­csán Kovaljov utalt arra, hogy a csecsen vezér szám­láját több terrorcselekmény terheli, egyebek között két szentpétervári újságíró és egy amerikai állampolgár és kí­sérőinek meggyilkolása. Ze­limhan Jandarbijev, a cse­csen szakadárok vezetője csütörtökön kiadott nyilatko­zatában azt állította, hogy „Oroszország azon országok egyike, melyek a leginkább érdekeltek a nemzetközi ter­rorizmus szélsőséges formá­inak megjelenésében”. A cse­csen vezérnek az orosz hír­közlő szervezetek által ismer­tetett gondolatmenete szerint a legutóbbi „nagy terrorista merényletek, a TWA gépé­nek felrobbantása, az atlantai robbantás Moszkva számára kapóra jöttek, hogy általuk elterelje a figyelmet a cse- csenföldi háborúról.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom