Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-09 / 186. szám
6 1996. augusztus 9., péntek Pénz, piac UJ KELET Ezüstérmes árfolyamnövekedés A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az első félévben 100,2 százalékos árfolyam-növekedést könyvelhetett el, ezzel a világ fejlődő tőzsdéi között a második helyen áll. A fővárosi értékpiacot csupán a moszkvai tőzsde fejlődése előzte meg. Uj Kelet-hírmagyarázat Nem volt mindig ennyire pozitív a hazai értéktőzsde megítélése. Az elmúlt évben, a honi gazdaság mélypontján megingott a nyugati nagybefektetők bizalma a fejlődő tőzsdék, így a budapesti iránt is. Ekkor történt a világgazdaság máig emlékezetes egyik legnagyobb csődje, az úgynevezett Mexikó-effek- tus. A közép-amerikai ország pénzügyileg, adóügyileg nagyon előnyös szabályzása és az USA hatalmas piacának közelsége miatt — szó szerint — ömlött a tőke Mexikóba. Egy eszetendővel ezelőtt egyik napról a másikra az addig felhalmozott adósságállomány nyomása alatt gazdaságilag összeomlott az ország. A labilis piacszabályzás miatt a befektetők megtorpantak és bizalmatlanok lettek más, kialakulóban lévő, többek között a keleteurópai volt szocialista országok tőzsdéi iránt. A hazai, elszabadult infláció mérséklése, a termelékenység növekedése, a folyamatosan javuló makrogazdasági mutatók miatt lassanként visszatért a bizalom. Ez annak is volt köszönhető, hogy a vezető gazdasági nagyhatalmak lakossági megtakarításai felszaporodtak, s olyan beruházási lehetőségek után néztek a befektetési pénzalapok kezelői, amelyek nagyobb haszonnal kecsegtettek, mint a saját, túlfűtött piacuk. A közép-kelet-európai, a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar tőzsdepiacot vették célba a befektetni vágyó nagytőkések. A BÉT napi forgalma egyre nőtt, egyes részvények árfolyamnyeresége már elérte időnként a 150—180 százalékot. Tavaly a lengyel tőzsde nyereségessége vezetett, de az ez évi mutatók alig haladják meg a 60 százalékot, s a korábban mértékadónak nevezett prágai tőzsde forgalomnövekedése csupán 25 százalékosra zsugorodott. Úgy tűnik, hogy a befektetési piac mindinkább Budapest és Moszkva felé fordul. A cseh gazdaságpolitikát kiszámíthatatlannak ítélték, a pénzügyi befektetésekhez nélkülözhetetlen információkat megbízhatatlannak. A hazai tőzsde produktuma alapján várhatóan októberben átrendezik a közép-európai, a lengyel, a cseh és a magyar vezető részvényekből álló indexkosarat, a CESI-t. Mi a CESI-index? Közép-Európa három legjelentősebb — a varsói, a prágai és a budapesti — tőzsdéje 27 vezető részvényének közös indexe. E kosárban a Budapesti Értéktőzsde nyolc részvénnyel, összesen több mint tíz százalékos súllyal szerepel. A lengyelek 13 értékpapírja 25 százalékot meghaladó arányban számít be, amíg a cseh részvények viszik el a pálmát, a több mint 60 százalékos részesedési indexszel. A három tőzsde kiemelt értékpapújainak nyereségéből számítják ki a CESI-görbét. Ez egy folyamatosan változó diagram. Ehhez viszonyítva a BÉT, illetve a varsói tőzsde nyereségéből alkotott szabálytalan görbe a CESI felett, viszont a cseh piac vezető részvényeinek forgalma a közös vonal alatt helyezkedik el. Francia parasztok húsz tonna barackgátja a felvásárlásl- ár-csökkenés ellen MTI-fotó Túlkínálat í$ égbeszökő árak A sertéspiac kényszervágása? A vezető politikusok szavai által minden alkalommal támogatásban részesített, kiemelt, sőt stratégiainak minősített mezőgazdasági szektorban a gabonapiaci feszültség után a húspiac kezd összeomlani. Mondhatni: a több éve folyamatosan elégtelenre vizsgázó agrárpiaci szabályzás miatt ez várható volt. Az ágazat szereplői megkongatták a vészharangot, de valamelyest optimisták: remélik, hogy nem kerül sor kényszervágásokra... Vitéz Péter (Új Kelet) A tenyésztők, a sertéshústermelők egybehangzó véleménye szerint a húspiacon csak három dolog biztos: az évek óta tartó bizonytalanság, a piac és a piaci szabályzás kiszámíthatatlansága, és az, hogy a káoszt meglovagló kereskedők ezen is nyerni fognak. A gabonaaratás után kiderült tényleges mennyisége, minősége indította el a lavinát. A lakossági keresletcsökkenéssel és a költségek növekedésével már régóta számolnak a gazdák. A valaha volt egy főre jutó 78 kilogrammos húsfogyasztás mára 35 kilogrammra apadt, amely megközelíti a harmadik A budapesti Naturexpo '96 színhelyén már megkezdődtek az építkezések. A fotó a vásár egyik fő látványosságának, a japánkert első bonsaifája elültetésének pillanatát mutatja. A szűk körű ceremónián részt vett Japán hazánkban akkreditált nagykövete, Tanaka Jositomo. A majdan színpompás attrakció mellett felépül egy mongol jurta is. amelynek a környéke a Góbi sivatagban élő. nomád állattenyésztők életébe enged bepillantást Változó kenyérárak Új Kelet-információ Ugyan mérséklődött a gabona-, liszt-, kenyérár körül fellángolt vita, de a helyzet még korántsem rendeződött. A korábban lidércnyo- másszerűen beharangozott 100 forint feletti várható élelmiszerár mára valósággá vált. Persze nem mindenhol, csak a gazdaságilag elmaradottabb térségekben, mint például Szabolcs-Szat- már-Beregben, illetve a kiemelt balatoni üdülőövezetben. Budapesten a legdrágább kenyér ára sem éri el a 95 forintot. A várható tendenciáról semmi jó sem mondható el. Hatalmas aszály sújtotta a megyét, a helyben termesztett gabonában milliárdos kár keletkezett. A gazdák — a reményeikkel ellentétben — nem tudják „kitermelni” az elmúlt években elszenvedett károkat. A helyi malmok közel-egyforma mértékben, s hasonló indokok alapján emelik az árakat, amely többletet a sütödék a fogyasztóra terhelnek. Az új gabona drága, az őszi energiaáremelés halmozottan felnyomja majd a liszt árát, s az a kenyérét. Várhatóan olcsó lesz majd a száz- forintos pékáru? világ országainak átlagát. A közel háromszázezer embernek munkát adó szektor megrokkant, sokan felhagytak a sertés- tenyésztéssel. Az Európai Unió által tavaly felkínált kedvezményes exportlehetőség kihasználatlanul maradt, mert a megtizedelt állomány kevés volt ehhez. Ezután a tenyészkocák tartását támogatta az állam, így mára mintegy kétszázezer darabos állattúlkínálat alakult ki. A megyei értékesítési problémák mellet a búza és az árpa takarmányárak 2700—3000 forintra emelkedtek, de például a kukorica is eléri már a 3500 forintot. A termelői költségek Az állami segítségnyújtásban részesült vállalatok között található többek között a MÁV, a tőzsdén ma oly piacképes Borsodchem, Szabolcs- Szatmár-Bereg egyik vezető gyára, a Taurus vagy hazánk egyetlen működőképes vasgyára, a Dunaferr. Az ipari lobbi feltehetőleg olyan kéréssel állt elő, amelyre egy választások előtt álló kormány nem tudott nemet mondani: vagy a gyár, vagy több ezer munkanélkülivé tett szavazópolgár. A népszerűségi mélyrepülést végző kormánypártnak még kapóra is jöhetett az alku. Egy ilyen méretű pénzügyi manőver megkönnyítette a már megkezdett, de soha véget nem érni akaró bank- és az adóskonszolidációs folyamatnak. Közismert, hogy az összefonódó tranzakció milliárdokat emésztett fel. A talpraállítás mintegy melléktermékeként nagyüzemek felkészítődtek a 160—180 forint között mozognak, de várhatóan megközelítheti majd a 220 forintot. Ezzel szemben a felvásárlók kilogrammonként csupán 160—170 forintos jellemző árat hajlandók megadni. Ma az gazda, aki jó esetben el tudja adni az állatát, még a pénzéhez juthat, de szeptemberben már várhatóan teljes csőd lesz számára a tenyésztés. A ráfizetési láncolatban az egyedüli reménysugár a húsexport lehetősége, amely kilogrammonként mintegy 20—30 forintos támogatást élvez. A tenyésztő ebből egy fillért sem lát, de a kereskedőnek is ennyi az összes haszna az üzleten. A kormányzat újfent ígéretet tett arra, hogy kísérletet tesz piacszektor konszolidálására. Egyszerűbben fogalmalmazva: a kormánypárt népszerűségének nem kedvez az igencsak valós alapokon álló, rémhírként terjedő 1000 forintos karácsonyi karajár... privatizációra. Többségük részben vagy egészben tőkeerős nyugati befektetőre talált, valamelyest visszahozva a „befektetett” tőkét. Azok a cégek, amelyek új gazdára találtak, mára megerősödtek, még az EU piacain is megállják a helyüket. Ezzel szemben a MÁV vagy a Dunaferr helyzete máig sem rendezett. Az előbbi mamutvállalatot lehetetlen eladni, az utóbbinak viszont sajátságos a piacon belül betöltött szerepe. Dunaújvárosban, a Dunaferr foglalkoztatja a munkaképes korú lakosság jelentős részét. Nyugat-európai vevő már jelentkezett, de mint kiderült, neki nem a gyárra, hanem a piacra lett volna szüksége. Egyes gyáregységeit privatizálták a többségi hazai tulajdonra szigorúan ügyelve. Várnak, többek között egy olyan távol-keleti beruházóra, akinek európai hídfőállásra van szüksége, s több ezer helyi munkaerőre. Szeptemberi vásáridény Új Kelet-információ Szabolcs-Szatmár-Bereg termelői, gyártói és kereskedői ősszel két megyei szakkiállításon mutatkozhatnak be. Mátészalkán szeptember harmadik hetében nyitja meg kapuit a térségi környezet- és területgazdálkodási szakkiállítás. A vásáron a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás legújabb eredményei és technikai eszközei kerülnek bemutatásra. A mátészalkai seregszemlével egy időben a nyíregyházi tanárképző főiskola ad otthont a Nyírtech ’96 Számítástechnikai Kiállításnak. Az oktatási intézményben várhatóan a vásári szenzáció a falak közé bevitt nagyvilág, az Internet lesz. r "■ ■" 1 i i • • Ünnepeljünk az Emléknapon! A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), a közös, európai gondolkodás jegyében országos és I megyei szinten kéréssel fordul a tagságának munkaadóihoz, s rajtuk keresztül a szakszervezeti érdekképviselettel nem rendelkező magán- kereskedőkhöz. A felhívásuk lényege, hogy augusztus 19-én, a nemzeti Emléknapot munkaszünettel ünnepeljék meg. Munkatársunktól A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére a Szent István ünnepét megelőző napot nemzeti Emléknapnak nyilvánította az Országgyűlés, s ezt a hatpárti konszenzuson alapuló döntést áprilisban törvényerőre is emelték. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei szervezete levélben felhívással fordult a negyven alapszervezetén keresztül a munkaadókhoz, illetve a több mint hatezerfős tagsághoz. A Mrenkó László titkár aláírásával hitelesített üzenet azt a kérést tartalmazza, hogy a lakossági kiszolgálás elsősége mellett — amennyiben lehetséges —, akkor 19-én ne tartsák nyitva üzleteiket, hanem a munkaszünetté nyilvánított napon ezzel járuljanak hozzá a millecentenárium eszméjéhez. A négynapos ünnep alatt a fogyasztói kiszolgálást szombaton és részleges nyitva tartással vasárnap megfelelően el lehet látni. A szakszervezet a tagság nevében megköszönné, ha mindenek felett álló racionális, piaci érdekeket e kitüntetett napon háttérbe szorítaná az Emléknap gondolatisága, s a tőlünk nyugatabbra lévő fejlett demokráciák gyakorlatát alkalmazva, zárva maradnának az üzletek és a boltok. Eredményes az ipari lobbi Kikönyörgött milliárdok A Boross-kormány utolsó jelentős kiadásának tekinthető az az alku, amely még 1993-ban köttetett a kormány és az ipari lobbi közel tizenöt legnagyobb dolgozói létszámot foglalkoztató nagyvállalata között. A megegyezés tárgya a felgyülemlett adó-, tb- és vámtartozások elengedése volt. Minderről egy országos napilapunk számolt be, központi forrásokra hivatkozva. Új Kelet-hírháttér
