Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-17 / 166. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. július 17., szerda 3 Felhívás! A Magyar Vöröskereszt Sza- helyreállításához (Nyíregyháza bolcs-Szatniár-Bereg Megyei OTP 11744003-20049100szám­Szervezete felhívással fordul me­gyénk minden segítőkész embe­réhez (magán- és jogi személy­hez) az 1996. június végén né­hány megyét súlyosan érintő vi­har (tornádó) okozta károk hely­reállításához. A tornádó több megyében (So­mogy, Tolna, Győr, Bács, Veszp­rém, Békés, Zala) közel 100 te­lepülésén több milliárd forint ér­tékű kárt okozott. A Vöröskereszt az érintett te­lepülések önkormányzataival és a polgári védelem egységeivel közösen tájékozódott az ott élő családok jelenlegi helyzetéről. Ennek ismeretében az alábbiak­hoz kérjük az Önök segítségét, felajánlásait: — anyagi támogatás a károk laszámon „VIHARKAR” megje­löléssel, vagy a területi szerveze­teinknél személyesen, csekken befizetve); — tartós élelmiszerek, háztar­tási eszközök, tisztasági eszkö­zök, ruhanemű:-- mentálhigiénés segítség- nyújtás (például gyermekek tábo­roztatása). Adományaikat az alábbi címe­ken, munkaidőben várják mun­katársaink: Nyíregyháza, Malom u. 3. sz. Fehérgyarmat, Kossuth tér 34. sz. Kisvárda, Kodály Zol­tán u. 19. sz„ Mátészalka, Alkot­mány u. 48. sz., Nyírbátor, Szent­vér u. 28. sz., Tiszavasvári. Vas­vári Pál u. 8. sz., Vásárosnamény, Rákóczi u. 24. sz., Záhony, Ady Endre u. 25/b SZ. Pontos információ Szerte az országban működnek már olyan berendezések a közutakon, melyeknek köszönhetően potnos információkat sze­rezhetnek a közúti igazgatóságok szakemberei az utak terhelé­séről. Két ilyen érzékelőrendszert telepítenek megyénkbe a Közlekedési, Vízgazdálkodási és Területfejlesztési Miniszté­rium finanszírozásában. Az egyikkel a 4-es főúton Nyírpazonynál, a másikkal a 41-es számú úton, Vásá- rosnaménynál találkozhatnak az arra járók. Kép és szöveg: Racskó Tibor Vigyázat, vigyázat! Nem sajnálták a kavicsot Nagykálló és Kállósemjén között az útépítők. Csak arra nem gondoltak, hogy azon közlekedni is fognak. Veszélybe kerülhet a szélvédő, az alvázvédelem, és jajj annak az autóvezetőnek, akinek a féktárcsájába szorul egy kis kavics. Örömteli, hogy már érik a dinnye. Az már kevésbé, hogy némely járművezető csak az utolsó pillanatban dönt a vásár­lásról. Nagyot fékezve, irányjelző nélkül kanyarodik le az út­ról, nem kis riadalmat okozva a mögöttes forgalomnak Ahogy végiglépkedek a folyosókon, minden terem­ből muzsika hangja száll felém. Egyik helyen még „sír” a hangszer, s talán a zenész is, de a másik te­remben már könnyed a dallam. Nyírbátor a zenei na­pok házigazdája ezekben a napokban több oktatási intézményében a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor részvevői kaptak gyakorlási lehetőséget. Az idén huszadik születésnapját ünneplő táborba 94 magyar és 47 külföldi fiatal érkezett, hogy tizennyolc vissza­térő művésztanár irányításával zenei tehetségét to­vább fejlessze. Főleg zeneművészeti főiskolások, konzíliumban tanulók és kiemelkedő tehetségű szak­középiskolások a tábor vendégei. Helyi különleges­ség, hogy nagyzenekari, kamara és egyéni foglalko­zásokon egyaránt fejleszthetik zenei tudásukat a hallgatók. Zenei Napok Nyíribátor Hatházi Andrea kisportréi Harascsák Annamária felvé­telei Öten a százhatvanból Devecseri Eszter Szegedről érkezett, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola harmad­éves hallgatója. Tizenhárom éve a komolyzene mellett kö­telezte el magát. Hét évig zon­gorázott, majd átpártolt a fafú­vósokra, hatodik éve a fagott a választott hangszere. — Több nyarat töltöttem már zenei táborokban, de Nyírbá­torba most jöttem először. Fon­tos szempont volt a kiválasztás­nál, hogy az egyik legolcsóbb tábor az országban, és itt több­fajta próbán is részt vehetek. Reggeltől estig zenekari próbák vannak, közben „pihenéskép­pen” kamara és egyéni gyakor­láson vehetünk részt. Nagyon fontos, hogy a kamara és a nagyzenekari próbákon az al­kalmazkodás, az egymásra fi­gyelés, az összjátékra törekvés is fejlődjön bennünk. Új dara­bokat ismerünk meg, vagy a már ismerteket új értelmezés­ben, más előadási módban hall­hatjuk. A szimfonikus zenekar­ban, a kamarazenekarban, egy fúvósötösben, klarinétosokkal és fuvolistákkal külön-külön trióban szerepelek. A gyakor­lások után szorítunk időt a szó­rakozásra is. A társaság szen­zációs, a régi szakközepes osz­tályomból sokan jöttek szintén ide, így osztálytalálkozó jelle­ge is van ittlétünknek. Futbaübíré a zongoraművész Gábor József , a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola győri tagozatának igazgatója már a hetedik nyarát tölti a táborban. Segítségemre volt német tol­mácsként, sőt, megtudtam, hogy szabadidejében a futball- pályán bíróként is jeleskedik. — A hangversenyeken előadóként, a hegedűtanárok mellett kísérőként segédkezem. Csodálatosnak tartom a szerve­zést, az itteni munkát. Nagyon jó csapatot alkotnak a tanárok. A gyerekek és mi nevelők, szin­te egy nagy családként élünk. Bensőséges a hangulat, s így lehet igazán értékes munkát végezni. Nem a manapság von­zó, könnyű sikert hozó pályák közé tartozik a mienk, ide meg­szállottság kell. Örömmel. lá­tom, hogy van utánpótlás. Dieter Jahn ___________________.sMZ A zene közős Dieter Jahn, a drezdai Carl Maria von Weber Zeneművé­szeti Főiskola hegedű művész­tanára. Arra a kérdésre, hogy hány éve vesz részt az itteni munkában, nem tud pontos vá­laszt adni. Kilenc, vagy tíz éve. Egy biztos, hogy szinte tradí­ció ez a program az életében. — Magyarországra nagyon széleskörű zenei nevelés, több­szintű oktatás jellemző. így nagy a valószínűsége, hogy az igazán tehetségesek a „piramis csúcsára kerülve” kiválasztot­tak lesznek. Szerintem már négy—öt éves korban meg­kezdhető a hangszeres zene ta­nítása. Eleinte természetesen a technikát kell tökéletesíteni, aztán lehet a zenei munkát csi- szolgatni. Általános módszer nincs. Minden növendék sze­mélyiségétől, tudásszintjétől függ, hogy számára mi a leg­megfelelőbb. Hozzám leg­közelebb a kamarazenélés áll. Itt már a többiekre is kell figyel­ni, de nincs olyan „hangka- valkád”, ami elrejtené a félre­csúszott hangokat. Szerintem ez a zenekari játék előkészítő iskolája. Itt minden típusú muzsikálásra van lehetőség. A tanár és diák együtt is pódium­ra lép, ami szintén különleges­ség. A kapcsolat nem merev, szinte már családias. Ez jóté­kony hatással van mind a tanu­lás, mind a tanítás folyamatá­ra. A visszatérő Lak Sándor már harmadjára ütemezte be nyári programjai közé a nyírbátori tábort. A deb­receni fiú a Zeneakadémia har­madéves csellistája. Szülei is a zene szerelmesei, az édesanyja a Kodály Kórus tagja, édesapja pedig ugyanitt korrepetitor. A huszonegy éves fiatal tizenhat éve „ismerkedik” a csellóval... Az idén tízéves Weiner Leó Nemzetközi Hangszeres Ver­seny indulói között szerepel. — Csak két kategória szere­pel a versenyen, a vonósoké és a fúvósoké. Egy kötelező darab mellett—ami Weiner Leó Ro­mánca —két különböző karak­terű (lassú és virtuóz) darabot kell előadni, amelyik közül az egyik magyar zeneszerző műve kell hogy legyen. Én Csajkovsz­kij Pezzo capricciosóját és Lisznyai Gábor Ősz című da­rabját mutatom be. Tavaly is indultam ezen a versenyen, de remélem, hogy idén nagyobb sikerrel szerepelek. Út a bemutatéig Kovács László karnagy, a rendezvény művészeti vezető­je szerint egyre értékesebb elő­adások születnek évek óta. A visszajáró diákokon egy—két év alatt is hatalmas fejlődés fi­gyelhető meg. — A program összeállításá­ban azt veszem figyelembe, hogy érdekes technikai megol­dásokat rejtő művek kerüljenek a fiatalok elé. Látványos a fej­lődés az első próbától a bemu­tatóig. Az igazi öröm, mikor egyik-másik zenekarban itteni tanítványokkal találkozom. So­kat lépek fel egész évben, de egy koncert utáni taps se hason­latos a táborzárón a diákjaink minket búcsúztató lelkesedésé­hez. Támo­gatás autóra Munkatársunktól Megyénkben több ezer ember él, aki testi fogya­tékosságából eredően csak gépjármű segítségével tud közlekedni. Jogszabály írja elő, hogy minden év­ben bírálat alapján me­gyénként meghatározott számú autóvásárlási tá­mogatást lehet kiosztani. Az ez évi munkáról dr. Kovács Attila, az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat megyei hivatalának intézményve­zető főorvosa beszélt. — Ebben az évben Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyéből 3484 igénylés érke­zett be hozzánk, s ebből nyolcvanötöt tudtunk ki­elégíteni. Ez nagyon kevés, tekintve, hogy Nyíregyhá­zának egymagának sem lenne igazán elég a kiad­ható támogatás. A kérel­meket hétévente lehet be­nyújtani. Már azt a ren­delkezést sem tartom túl helyesnek, hogy az ÁNTSZ-nek kell az oda­ítélésekkel foglalkoznia, hiszen a Mozgáskorláto­zottak Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Egyesülete sokkal inkább hivatott lenne erre a feladatra. Bár munkánkhoz így is óriási segítséget kaptunk az egyesület vezetőségétől, élükön Balogh Zoltán- néval. Bár a támogatás je­len formájával nem értek egyet, tudni kell, hogy nem pénzbeli juttatásról van szó. Az adható utalvány maximális értéke 250 ezer forint, és ez az összeg nem haladhatja meg a vásá­rolandó gépjármű összér­tékének hatvan százalé­kát. Van egy másik lehetőség is, mely szerint a támoga­tást nemcsak vásárlásra, de autóátalakításra is meg lehet kérni. Ebben az eset­ben persze kisebb az utal­vány értéke, mindösz- sze harmincezer forint. Amennyiben olyan autót vásárol a mozgássérült, melybe már eleve be van­nak építve a számára szükséges elemek, akkor a kettőszázötvenezres és a harmincezres utalvány együtt kérhető. Úgy érzem, ezzel csak nagyon kevés embernek tudunk segíteni, és akinek nem, abban jogosan merül fel minden alkalommal a kérdés, miért nem ő kap­ta a támogatást. Sokkal célszerűbbnek tartanám, ha az erre a célra szánt pénzből rámpákat, lifteket szereltethetnének fel a vá­rosok középületeire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom