Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-06 / 157. szám
UJ KELET Sport 1996. július 6., szombat 13 Converse utcai kosárlabda-bajnokság Indulhatnak a küzdelmek Munkatársunktól A nyáron Nyíregyházán sorra kerülő Converse utcai kosárlabda-bajnokságról már többször írtunk. A mérkőzéseket a csapatok csoportonként oda-visszavágó alapon játsszák a nyár folyamán, Nyíregyháza különböző intézményeinek udvarán újonnan elhelyezett utcai kosár- palánkok alatt. A kosárlabdapalánkokat a bajnokság szponzorainak segítségével sikerült felállítani. A versenyt a Nyíregyháza Kosárlabdasportjáért Alapítvány és a megyei kosaras szövetség közösen rendezi. A torna döntőit augusztus végén, a Bessenyei Kupa idején a Bujtosi Szabadidő Csarnok mellett kijelölt pályákon tartják meg. A csoportmérkőzésekre kijelölt pályák: Bessenyei György Tanárképző Főiskola udvara (a tornacsarnok mögötti területen két palánk), nyíregyházi Városi Stadion (a kézilabda- pályán 4 palánk), Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola (az udvaron két palánk), 7. Számú Általános Iskola (az udvaron két palánk). A felnőtt mezőnyben két csoportban hét-hét együttes résztvételével folynak a mérkőzések, a gárdák egymás között egyeztetett időpontokban játsszák le a meccseket. A küzdelmek az utcai kosárlabda ismert szabályai szerint folynak. Ha valamilyen kérdésben a csapatok nem tudnak dönteni, a versenybíróság hoz határozatot. A csapatok számára fontos tudnivaló: a lejátszott mérkőzések jegyzőkönyveit három helyen is le lehet adni. A rendezők azt kérik, az eredményeket minél hamarabb juttassák el hozzájuk. A következő helyekre kell eljuttatni: Bujtosi Szabadidő Csarnok, porta. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kosárlabda Szövetség postaláda, Nyíregyháza, Mártírok tere 9. 8. emelet. Trend Cipőüzlet, Nyíregyháza, Vay Ádám körút 8. A kapcsolattartó személyek Makrai László (telefon: 410-568) és Molnár Béla (telefon: 491-121) a felmerülő problémás esetekben felvilágosítással szolgálnak. A maratont futó gyerekgyógyász Berki Antal (Új Kelet) Sikeresen teljesítette a maga elé tűzött távot a hálafutáson résztvevő staféta. Múlt vasárnap, a közönség hatalmas ovációja mellett futottak be Szabolcs községbe. A millecen- tenáriumot ünneplők szűnni nem akaró tapssal jutalmazták a nem mindennapi teljesítményt. Huszonnégy veterán sportember, közöttük nyolc ukrán futott Vereckétől Szabolcsig. A résztvevők egyikével, dr. Újhelyi János gyermekgyógyász-főorvossal beszélgetünk az összesen kétszáznyolcvan kilométeres futás részleteiről, a futás iránti szerelméről. — Sajnos nem tudtam végigfutni a távot — kezdi Újhelyi doktor. — Elfoglaltságaim miatt csak Záhonyban csatlakoztam a stafétához. Igaz, hogy aztán igyekeztem pótolni a mulasztottakat. Körülbelül ugyanannyit sikerült teljesítenem, mint a többieknek. A legnagyobb táv, amit megtettem, az a Nyíregyháza—Ibrány közötti útvonal, ami legalább harminc kilométer. — A doktor úr hogyan tudja összeegyeztetni hivatását és a rendszeres sportolást? — Nem olyan bonyolult dolog az, csak akarni kell. Szervezés kérdése, és az embernek mindenre van ideje. Egyébként amióta az eszemet tudom, sportolok. Gimnazistaként kezdtem atletizálni, majd egyetemista koromban váltottam át a tájfutásra. Jó versenyző lehetett volna belőlem, de versenyszerű sportolást tényleg nem lehet összekombinálni az orvosi hivatással. Az egyetem elvégzése után csak a szakmám érdekelt, a futás háttérbe szorult. Később, amikor Nyíregyházára kerültem, ismét elkezdtem az edzéseket. — A rendszeres sportolás segíti-e munkájában? — Sokat segít. Én nagyon sokat dolgozom, sok gyerek egészsége van rám bízva. A folyamatos edzések nagyban növelik állóképességemet. Fizikai állapotom a sportnak köszönhetően rendben van. Minden középkorú férfinak és nőnek csak ajánlani tudom a ki- kapcsolódásnak ezt a formáját. — Tagja-e valamelyik sportegyesületnek? — Igen. Bár elég laza szállal, de az NYVSC-hez kötődünk. Vagyunk egy páran, akik passzióból „szaladgálunk”, nem is akármilyen távon. Az NYVSC biztosítja számunkra a szervezett formát, de igazából a magunk urai vagyunk. Ez a hálastaféta Kiss Józsi érdeme. Nagy energiával, szeretettel szervezte meg az egészet. Fél évet fordított rá, de megérte. Örülök, hogy a stafétában magam is részt vettem. Az külön öröm, hogy bárhol, ahova megérkeztünk, sokan vártak bennünket, sokan futottak velünk, legalábbis addig, míg a városból kiértünk. Lehet, hogy sokan épp ettől a kis kocogástól kapnak kedvet a komolyabb futóteljesítményekhez. Sport- és Játékfesztivál Elégedett versenyzők, elégedett rendezők A múlt hétvégén a raka- mazi Spori Sport Alapítvány vízibázisán ismét egy sikeres szabadidősportrendezvénynek lehettünk szemtanúi. A Sport- és Játékfesztivál immáron ötödik „felvonása” is sikert aratott a mintegy négy—ötszáz (a két nap együttvéve) résztvevő között. A megrendezés körüli kezdeti anyagi nehézségek ellenére a megyei sporthivatal, a Spori Sport Alapítvány és a sportági szakszövetségek a két nap elteltével nyugodtan hajthatták álomra fejüket, hiszen vidám s elégedett „társaság” búcsúzott el tőlük a rendezvény végén. Batai János (Új Kelet) Az első nap — mint arról már beszámoltunk — a szabolcsi települések „napja” volt, ugyanis ekkor bonyolították le a Falusi Virtuskodás címszó alatt futó, népi játékokból összeállított vetélkedősorozatot. A 10 fős csapatok legelőször az úgynevezett nyuláng- puskában (csúzlizásban) mutathatták meg célzókészségüket. Ebben a versenyszámban a nyírturaiak voltak a „sas„Ollé”... hát így is lehet szeműek”, hisz remekül célozva nyerték a versenyt. Másodikként a szabolcsveresmar- tiak gárdája „futott be”, míg a harmadik helyen Encsencs virtuózai zártak. Ezt követően jöhetett a „krumplibomba” viadala, melyben ismét a turaiak bizonyultak a legjobbaknak, őket a nyírtelekiek és a veresmartiak követték a sorban. A harmadik versenyszám már az erős emberek sportja volt, hiszen a rönkhajítás nem akármilyen fizikai erőt követel. Ebben Nyírtelek csapata vitte el a pálmát a túrái és az ópá- lyi gárda előtt. Pihenésként jöhetett a gólyalábon járás. A sok-sok „bukdácsolás” után Szabolcsveres- mart örülhetett a győzelemnek, míg a második helyen a Ro- zsály „A” csapata, harmadikként pedig Encsencs következett. Petrence- rúdtartásban ismét a nyírteleki szabadidősportegyesület bizonyult a legjobbnak, majd Pócspetri és Encsencs volt a további sorrend. A remek időben zajló versenyek sorában—egy kis pihenő után — következett a Ki a Tisza vizét viszi viadal, melyen 3 percen keresztül folyamatosan hordták a Tisza vizét a versenyzők. A legtöbb vizet „produkáló” csapatnak a nyírturaiak bizonyultak — megelőzvén Ópályi és Encsencs együttesét. A végeredmény kihirdetésénél kiderült: Nyírtura és Nyírtelek óriási párharcából az utóbbiak kerültek ki győztesen — egy ponttal a turaiak előtt. A második nap aztán már az egyéni sportágakban küzdő résztvevőké volt, illetve ekkor rendezték meg a családi kenuversenyt. Az asztalitenisz-viadalok során a nyírbátori Csatári Balázs bizonyult a legjobbnak, míg a második és a harmadik hely két nyíregyházi fiúnak, Csákfalvi Andrásnak és Éles Istvánnak jutott. A fent említett családi kenuversenyben a leggyorsabban a balmazújvárosi Koroknál család evezett, megelőzvén a nyírteleki Dankó családot, illetve a Hős és Szőke családokat. A Tisza-strandon zajlott a strandröplabda mérkőzéssorozata, melyet a nyíregyházi Dream Team nyert meg. A lábteniszmérkőzések is nagy izgalmakat hoztak, s a Lokomotív „B” elnevezést viselő csapat győzelmével ért véget. A Sport- és Játékfesztivál záróakkordjaként a helyszínen tartózkodó versenyzőkből alakult kispályás labdarúgócsapatok mérkőzését bonyolították le. Szoóh Béla, az alapítvány titkára, mint műsorvezető Fotók: Racskó Tibor A világ leghosszabb horgászversenye Új Kelet-információ A világ eddigi leghosz- szabb horgászversenye kezdődik július 6-án, szombaton a Kaposvár melletti Töröcskei-tavon. Az Euro- star Horgászmaratonon, amely az augusztus 15-én Budapesten kezdődő Naturexpo ’96 környezet- és természetvédelmi kiállítás elorendezvénye, harminc órán át pecáznak a résztvevők. A verseny szombaton reggel hat órakor indul, és vasárnap délben ér véget. Ilyen hosszú horgászversenyt eddig még soha nem rendeztek a világon. Egy amerikai férfi az 50-es évek végén 42 órás rekordot állított fel ugyan, de ő nem verseny keretében horgászott. Az immár ötéves múltra visszatekintő kaposvári horgászmaratonra idén Firenzéből, Rómából, Bécs- ből és a svédországi Várm- landból érkeznek csapatok. Magyarországról többek között Győrsövényháza, Szolnok, Makó, Kaposvár, a Naturexpo és a Sporthorgász Magazin képviselteti magát. Hódít aPetanque Munkatársunktól Ha Franciaországban kiejtjük a Petanque szót—mindenki tudja, hogy mire is kell gondolni, ám hazánkban eddig eléggé ismeretlen fogalomnak számított. Nos, ez a szó egy olyan kimondottan szabadidősportot takar, amelyet a francia emberek nemcsak az esti órákban játszanak, hanem a parkokban ebédszünetben — öltönyben, nyakkendő- sen — is előszeretettel űznek. Ez az ősi francia játék—melynek kellékei egyszerűek, hiszen csak fémgolyókra van szükség — ma már nálunk is játszható, ráadásul nem igényel különösebb fizikai erőt, illetve speciális adottságokat. Magyarországon egyre nagyobb népszerűségnek örvend, így mi is meg szeretnénk ismertetni olvasóinkkal e játék szabályait. A Petanque játékot két csapat játszhatja egymás ellen, csapatonként 2—3 fővel. A játéktéren (amely parkok sima területe is lehet) egyszerre maximum 12 golyó lehet, vagyis egy- és kétfős csapatok esetén játékosonként három-három fős csapatok esetén pedig két golyóval játszanak. A Petanque-golyók 70— 80 mm átmérő közötti, maximum 800 gramm súlyú fémgolyók. Felületük, attól függően, hogy sima vagy rovátkolt, szabályozza a gurulás mértékét, sebességét. A célgolyó (vagy ahogyan a franciák nevezik, az „öcsi”) 25—30 mm átmérőjű fagolyó. A kezdés jogát a csapatok sorsolással döntik el. A helyszínt és az indulási pontot a kezdő csapat jelöli ki. A kezdési pontot egy, a földre rajzolt kör jelöli, mely a játék nevéből adódó fő alapszabályt is adja: a golyót as körben állva kell dobni, s a körből addig nem szabad kilépni, míg a golyó a földre le nem esett (a játék neve szabados fordításban: mozdulatlan lábak). A kezdő játékos 6—10 méter közötti távolságra dobja az „öcsit”. Ennek minden játékos által láthatónak, minden akadálytól (fa, fal, pad stb.) minimum 50 cm-re kell lennie. Utána a kezdőjátékos eldobja az első golyóját úgy, hogy a célgolyót minél jobban megközelítse (elérheti, sőt, lökheti azt). Ezután a másik csapat valamelyik játékosa következik, s a körben állva igyekszik golyóját közelebb dobni az „öcsihez”, mint az ellenfél. Ezt elérheti közelítő dobással, vagy akár kiütéssel. Mindig az a csapat vezet, amelyik golyója a célgolyóhoz közelebb van. A soron lévő csapat mindig addig dob, amíg nem sikerül közelebb dobnia) mint az ellenfél, vagy amíg vezetést nem szerez. így tehát mindig az éppen vesztes pozícióban lévő csapat dob. Ha valamelyik csapat már cl--: dobta az összes golyóját, a má-( sik addig dob, míg golyója van j törekedvén arra, hogy minél több golyója legyen a célgolyóhoz közelebb, mint az ellenfél bármelyikjátékszere. Ezt követően jöhet a számolás. A győztes csa-* pat annyi pontot kap, ahány golyója közelebb van az „öcsihez”,! mint az ellenfél bármelyik golyója. Ezután a győztes csapat kezdi újra a játékot. Egy mérkőzés addig tart, míg valamelyik csapat el nem éri a tizenhárom pontot. Jó játékot mindenkinek!
