Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-06 / 157. szám
UJ KELET Zene 1996. július 6., szombat Verskoncert, folk és dzsessz Gyű re Ágnes (Új Kelet) Miskolcon a Bartók Béla Művelődési Ház, a Muzsikáló udvar és a diósgyőri vár lesz a három helyszíne a július 12—14. között zajló XVII. Kaláka Fesztiválnak. A háromnapos rendezvény részletes programja a következő: Péntek este hét órakor verskoncerttel kezdődnek az események. A részt vevő költők: Fecske Csaba, Sumonyi Zoltán és Térey János. A verséneklők: az Amulett együttes, Halmos Béla, Huzella Péter, Jordán Tamás, a Kaláka együttes, Sárközy Gergely, Sebő Ferenc és Selmeczy György. Éjszaka 10-től a Makám együttes, az Olgyay Gábor Trió és a Quartet ő. „ad szerenádot”. Másnap délelőtt gyermekfesztivált tartanak a Kalamajka, a Kaláka és a Tatros együttes, valamint Gryllus Vilmos és Sebő Ferenc segítségével. Ezzel párhuzamosan a belvárosi evangélikus templomban a fesztivál művészeinek közreműködésével folyik majd az istentisztelet. Szombaton délután három órára a vendégeket a várba várják. Fellép a Dongó együttes (Nyíregyháza), Pásztor Barnabás, a Rambling Blues, Tasnádi Erika, a Hegeda együttes, a Veszprémer Klezmer Band és Kercsmár Zsolt. A Makám ad szerenádot A zenekavalkád közepére ékelődik Kobold Tamásnak, Miskolc polgármesterének megnyitója, majd a muzsika újból elfoglalja a színpadot. A deszkákra áll az Üveges Csirkeszemek, Erdal Sali- koglu (Törökország) és Kobzos Kiss Tamás, a Kalamajka, a Zelene Patra (Nyírvasvári), a Slobo Horo (Finnország), az Orgam (Olaszország) együttes, valamint Sebestyén Márta és a Muzsikás, a Barbara és a Tatros zenekar. A zárónapon újra délután 3-tól hangzanak fel a dallamok — Demsa Katalin, az Amulett együttes, Szűcs Miklós, a Kőbéka és a Dúdoló együttes, a Blues Before Sunrise és a Crossroads jóvoltából. Vacsoraidő alatt a Gereben együttes, Sárközy Gergely, az erdélyi Kadoba Béla és Márton zenekara, az izraeli Ruth Yaakovés az uruguay- i Juan Carlos Sungurlian szórakoztatja a nagyérdemű közönséget. Az est csúcspontja 8 óra körül a verseny eredményhirdetése. Végezetül, a finálérészben a Kaláka együttes és Sebő Ferenc pengeti a hótokat, a Jíplderlin Express mutatkozik be Németországból. a Téka együttes, a Budapester Klezmer Band és a bolgár Ograzs- denszka Kitka játszik. A háromnapos fesztiválra félárú MÁV-menetjeggyel utazhatnak az érdeklődők. A csúcsot ostromolva Gyüre Ágnes (Új Kelet) A nyíregyházi Pro Musica leánykar az Európa Grand Prix-ért, hivatalosabban: az európai kórusfesztiválok nagydíjasainak nagydíjáért indult pénteken Debrecenben, a XVII. Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen. Ez a díj a csúcs a kórusművészetben, ettől nagyobb elismerés nem létezik. Nem csak európai énekegyüttes nyerheti meg. Arra is akadt példa, hogy japánok vitték el a pálmát. A kontinens hat városában, a spanyolországi Tolosában, a bulgáriai Várnában, áz olaszországi Arezzoban és Goriziában, a franciaországi Toursban és Debrecenben rendezik a legrangosabb kórusversenyeket — e városok a versenyek megfigyelői révén kapcsolatban állnak egymással. A nagydíjasok újból megmérkőznek egymással, hogy eldöntsék: ki a legeslegjobb. A Pro Musica az arezzói fesztivál győzteseként indul a címért. Ám nemcsak az arezzói fesztivál nagydíját gyűjtötték be eddig, hanem a tolosait és egy korábbi debrecenit is. Már csak az Európa Nagydíj hiányzik. Szabó Dénes Li'szt-díjas karnagyot az elutazás előtti estén esélylatolgatásra kértük. Elmondta: vegyeskarokkal kell összemérni magukat, emiatt egy kicsit úgy érzik, mintha Dávid és Góliát harcára készülődnének. A lányok persze mindenre gondolnak, így a legnagyobb babér megszerzésére is. A reményeket mindenesetre növeli, hogy a Bartók Fesztivál szervezői felhívták a résztvevők figyelmét az 1945 utáni művekre, és ez a feltétel kedvez a Pro Musicának. E sorok írója meghallgatta a főpróbát, és megelőlegezte magában a teljes sikert. Talán nem csalódik. Reméli, hangszerével küldetést teljesíthet Az elítélt hangszer reneszánsza nagyságos fejedelem udvarában. Miután behatóbban is tanulmányozni kezdte a hangszer irodalmát, megérett a gondolat: meg kell ismertetni másokkal is a tárogató pompás hangzását a puha, finom, kecses vagy hajlékony, behízelgő tónustól a nyers, harsány, erőteljes effektusokig, melyek az éjszakai tábortüzek lobogását vagy a harci riadót egyaránt képesek érzékeltetni. így kezdett el koncertezni, s ma már alig van jelentősebb, hazafias töltetű ünnepség, melyen ne zendülne fel az ő tárogatójának hangja. így kezdte megszervezni a Rákóczi-kul- tuszt ápoló Vaján a fiatalokból az utánpótlást, s mostanra világtalálkozó lett a vajai kezdeményezésből. így kezdett partnereket keresni, akik a hangversenyeken szívesen kísérik — noha a tárogató egyedül is „megél” —, s mostanra már lemezei népszerűsítik muzsikáját. E lemezeknél a zeneirodalmi válogatás szempontjait a tematikus történelemszemlélet határozza meg. .Lemezeivei kapcsolatban egyszer ügy íógalitiázóttVremé- li, teljesíthet egy küldetést a hangszerével a történelmi örökség őrzéséért és a magyarság- tudat ébren tartásáért. Ez utóbbira különösen nagy szükség van napjainkban, mert sajnos, olykor hiánycikknek számít. Ezért is öröm azt hallani, hogy újabban egyre több fiatal szeretné a tanár úrtól a hangszer titkait megismerni, S ha ez teljesül, akkor megvalósul a küldetés is. Mulatós fesztivál Nyíregyházán wcmu. Kazár Pál, a zenementő Újabban mindig van valami meghökkentő ötlet Nyíregyházán, valami új, értelmes dolog, ami azt bizonyítja, hogy életrevaló emberek lakják e tájat. Palotai István (Új Kelet) Kazár Pál a Móricz Zsig- mond Színház zenei vezetője, a Művészeti Kft. tulajdona és a Roland Hangszerbolt vezetője. Olyan ember, aki utálja az állóvizet, és mindent megtesz, hogy „történjen valami”. Most azt csiripelik a verebek, hogy mulatós fesztivált szervez. — Valóban ezen dolgozom — mondja. — Az OSZK, ami régen hivatott volt a szórakoztató zenét művelők összefogására és a viszonylagos érdek- képviseletre, megszűnt. Teljes a káosz, senki nem tud semmit. Aki zenekart akar szerződtetni, futkos fűhöz-fához, aminek általában az lesz az eredménye, hogy valami „ismerős” csapatra bukkan. Teljes a zenekarok területi elszigeteltsége is. Mindez együttesen adta a gondolatot, hogy megkísérlem összefogni a dolgot. —Miért pont mulatós fesztivált szervez? — Ha zenéből a pesti nagymenőkön és a diszkósokon kívül a lagzis zenekarok élnek. A zenészek között van piacoló árus, esztergályos, minden, ami elképzelhető, csak éppen a képzett zenész a kevés. Éppen ezért is üdvös lenne őket összeKazár Pál Fotó: Racskó hozni, hogy tanulhassanak egymástól, megismerjék egymást. Ez is komoly motívuma terveimnek, a szórakoztató zenészek fesztiválja, azaz a Mulatós Fesztivál megszervezésének. — Mikorra tervezi? — Valószínűleg augusztusban összejön. A helyszín, az esetleges szponzorok névsora, valamint a teljes résztvevői lista még „a jövő zenéje”, mert még tartanak a tárgyalások. Az előzetes megkeresések már megtörténtek, és most már jönnek a jelentkezések. — Ezek szerint, aki nem kapott értesítést, már lemaradt? — Szó sincs róla, hiszen működnek olyan zenészek is a megyében, akikről nem is tudunk, így értesíteni sem tudtuk őket. Akit eddig nem tudtunk elérni, azokat is szeretettel várjuk, jelentkezzenek a nyíregyházi városi művelődési központban, a Roland hangszerboltban. —Az ismerkedésen kívül mit adhat még a fesztivál a zenekaroknak? — Az az elképzelésünk, hogy egy neves szakmai zsűri segítségével minősíteni fogjuk az együtteseket, arany, ezüst és bronz diplomával, azon kívül az összes résztvevőről videofelvétel is készül. Mód lesz a zenekarok szakmai képzésére is a későbbiekben, aminek persze az a feltétele, hogy először regisztráljuk őket. A képzés azért is lényeges, mert természetesen a későbbiekben a legjobb zenekarokat fogjuk ajánlani, illetve kiközvetíteni a rendezvényekre, lagzikra, bálokra és vállalati bulikra. — Várható-e ettől a találkozótól a szórakoztató zene színvonalának minőségi javulása? —A fesztivál arra is remek alkalom lesz, hogy a jelenleg meglehetősen „belterjesen” működő zenekarok egymás munkáját megismerve felméijék az elvárások szintjét, javítva ezzel a mindenkori minőséget is. Ma nagyon fontos ez, hiszen a diszkó és a gépzene vüágában csak az a szórakoztatózenei együttes él meg, amelyik nívós zenét szolgáltat jó kivitelben. Célunk tehát az élőzene átmentése is. Az sem kizárt, hogy egy zenekar már az első fellépés után szerződéssel megy haza, mert annyira megtetszik valakinek. Szokatlan kéréssel fordult öt évvel ezelőtt az Amerikából érkezett Moore professzor a budapesti Zene- akadémia szakembereihez: szeretne megtanulni tárogatózni, s minden vágya, hogy a legjobb magyar tárogatótanártól vehessen leckéket. így került Nyíregyházára Nagy Csaba tárogatóművészhez, elsajátítani a hangszer megszólaltatásának fortélyait. Valószínűleg az a kurzus is az egyik előzménye volt annak, hogy most, ezekben a napokban számos országból megyénkbe, Vajára sereglettek a zenészek a tárogatósok világtalálkozójára. Baraksó Erzsébet (Új Kelet) Nem véletlenül Nyíregyházára küldték az amerikai tanárt, az itt élő fiatal tárogatós ugyanis viszonylag rövid időn belül ért el szép szakmai sikereket, s szerzett magának rangot, tekintélyt itthon és az ország határain túl is. Az utóbbi időkben ő ellenőrzi ,;a .világ rniflden .táján forgalomba kerülő tárogatókat a hangszer készítésére specializálódott Hammersch- midt-cégnél. A nagynevű hangszergyártó vállalat szak- katalógusában ez olvasható: Nagy Csaba a klasszikus hangszerek rangjára emeli ezt az ősi magyar hangszert, amelynek nemzetközi szinten virtuóz mestere és művésze. Mit is kell tudnunk magáról a tárogatóról? A török uralom idején a törököktől vettük át, Nagy Csaba Csutkai-fotó hangzásában a töröksípra emlékeztet, legszebb „színeivel” a fagott, az oboa vagy a klarinét hangzásához áll közel, máskor felségesen elegáns, mint az angolkürt. A történelem folyamán több alkalommal volt üldözött hangszer. A szabadságharc bukása után mint a kuruc mentalitás szimbólumát „ítélték halálra”, begyűjtötték, s amit megtaláltak, azt megsemmisítették, ’45 után irredentának, sovinisztának minő- ^sítették, i}kkor szintén végveszély fenyegette. Az utókornak Kodály mentette meg. Olyany- nyira magyar hangszer, hogy nem is fordítják le a nevét idegen nyelvekre, angolul is úgy mondják: „tárogathó”. Nagy Csaba találkozása a hangszerrel egy életpálya tudatos felépítésének mintapéldája. Történelem szakos tanárként a Rákóczi-korba szeretett bele, s zenepedagógusként bukkant annak nyomára, milyen muzsikát játszottak a Feltámadt a Banchieri Gyüre Ágnes (Új Kelet) Első helyezést ért el a nyír- egyházi Banchieri Ének- együttes a kamarakórusok ka- tegóriájában szerdán este Debrecenben, a XVII. Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen. Számukra ismerős az effajta élmény, hiszen Arezzoban és Tolosában—hasonlóan „fajsúlyos” fesztiválokon — megélték már. A Banchieri tehát rövidke szünet után újra a régi, bár két tagja — ifj. Marik Sándor és Pálinkás Róbert — az 1993-as Ki mit tud?-győzelem óta kicserélődött. A mostani „nagy csapat”: Nagyváti Zsolt és Leányvári László (kontratenor), Szilágyi Szilárd (tenor), Szabó Soma (bariton),Rohály Tibor (bariton) és Nagy Gábor (basszus). Zsolt a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz—vizuális kommunikáció szakos, leendő másodéves hallgatója. Ő a fiatalemberek sajtóreferense. Laci munkanélküli építész, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán diplomázott. Szilárd a nyíregyházi Krúdy Gimnáziumban tahit éneket. Az együttesben ő a rangidős, Gábort még oktatta a gyakorlótanításán. Két gyermek édesapja. ( A többiek még függetlenek.) Szabó Soma a Zeneakadémia karvezetés szakos hallgatója. Ő búvárkodik az akadémia kottatárában a lehetséges új repertoárdarabok után. Tibi a Műszaki Egyetemre jár, Gábor munkanélküli, a Vendéglátóipari Szakközépiskolát végezte el. A hat fiatalembernek nem könnyű összejönni próbálni, ennek ellenére minden pénteken, szombaton és vasárnap gyakorolnak. Mindenki nagyon komolyan gondolja a Banchieriben folytatott munkáját, és hosszú távon el akarja jegyezni magát az együttessel. Ezt hozzátartozóik támogatása teszi lehetővé. A Banchieri körülbelül száz művet tud. és mintegy negyvenet ad elő színpadon. A mostani kórusfesztiválra előírt kötelező művek olyan széles hangközugrásokat tartalmaznak, technikailag olyan nehezek, hogy a fiatalemberek segítségül hívtak két szopránt, Földessi Ildikót és Korpái Andreát. Szabadon választott dalaikat Kocsár Miklós, Petro- vics Emil, Orbán György és Farkas Ferenc szerezte. A zsűri öt tagja -— Petrovics Emil, Jobbágy Valér, Peter Broadbent, Leszja Dicsko és Konstantin Babic — Debrecenben a bemutatott produkció intonációjára, műsorválasztására és művészi megvalósítására a lehetséges 10Ó pontból 97,9 pontot adott. A fiúk később megtudták: ilyen még a fesztivál történetében nem volt. A második helyezett 12,5 ponttal maradt le a Banchieri mögött. A fiúk fesztiválnagydíjra vágynak (volt, hogy csak egy pont választotta el őket ettől). S szeretnének kijutni Angliába, az általuk művelt énekműfaj őshazájába és fellegvárába, a King’s Singers és a Tallis Scholars mesterkurzusaira, hogy az előbbitől ellessék a világi dalok interpretációjának titkait, az utóbbitól pedig t a vokális egyházzene fortélyait.
