Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-04 / 155. szám
1996. július 4., csütörtök---------------•% K enyérár MTI-• ^ ' r - \ r _ , ' ■ >■“’ ; A költségek és az anyagárak növekedése miatt mintegy 15 százalékos átlagos kenyéráremelés indokolt országosan — hangoztatta Gö- möri József, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke, az ipartestület és a Sütőipari Egyesülés közös sajtótájékoztatóján szerdán, Budapesten. A tájékoztatón elhangzottak szerint nagyobb áremelkedések is lehetségesek térségenként, mert sok helyen még a, .reálisnál” is nyomottabbak pillanatnyilag a kenyérárak. Ez az áremelkedés azonban csak az úgynevezett számlázási, vagy átadási árra vonatkozik. A kenyér és a péksütemény ugyanis szabadáras termék, ezért a kereskedők maguk alakítják az árakat. A szakemberek azzal indokolták a kenyér árának emelését, hogy az elmúlt két évben a fogyasztói ár jelentős mértékben alacsonyabb volt, mint a jelzett időszak inflációja és költségnövekedésének mértéke. A fogyasztói árak a sütőiparban az eimúlt két esztendőben 30,9 százalékkal növekedtek, míg az infláció mértéke a két évre vetítve 53 százalékos volt. Ez év első öt hónapjában pedig a pénzromlás mértéke 20 százalék körül volt. A költségnövekedést és az inflációs hatást a pékek ni, ezért kényszerülnek az áremelésre. Az újságírók rendelkezésére bocsátották azt a táblázatot, amelyben kimutatták, hogy a fehér kenyér jelenlegi számlázási árának költség- szerkezete miként alakul. Eszerint: a liszt 32,8, az energia 18,75, a bér 22,2. az egyéb költségek 10.55, az eredmény 5, a 12 százalékos áfa pedig 10,7 százalékot tesz ki a kenyér árából. Ez egy kilogramm kenyérre vetítve, pillanatnyilag 89 forint 45 fillér. A jelenlévők felhívták arra is a figyelmet, hogy jelenleg átlagosan egy ember hazánkban napi 25 dekagramm kenyeret fogyaszt. A szakértők szerint így ez a költség a háztartásoknak nem jelent nagy többletkiadást. Nem tartották kizártnak azt sem, hogy amennyiben az új búzából őrölt liszt ára az aratást követően emelkedik, úgy ismét kenyéráremelésre kerülhet sor. A költségek növekedése mintegy 1600§sütőipari vállalkozás egyharmada nem termel nyereséget. Rendkívül nehéz korszerűsíteni apéksé- geket, mert a nyereséghányad rendkívül alacsony, 5 százalék kö^ül van. Emellett a seny alakul"ki — hangzott el a tájékoztatón. Nem csak a kutyák?... Palotai István (Új Kelet) Tegnap reggel, kilenc órakor a szerkesztőség telefonján hívást kaptam: — Palotai úr? — Igen, az vagyok, parancsoljon... — Maga írta a Kutyavilág című cikket? —- Igen, én. — Mondja, mi jogosítja fel magát arra, hogy ilyeneket irkáljon? — A véleményem és a sajtószabadság. Ha nem ért vele egyet, ön megírhatja az ellenkezőjét. Szívesen helyt adunk neki. — Nem, nem kell. Majd elintézem, pontosabban majd elintézzük a dolgot... (kattanás, ami azt jelzi, hogy letette a kagylót). (A szóban forgó cikkben sürgettem az azonnali és hatékony intézkedést — az emberi élet és egészség védelme érdekében —, mert nem tartom elégségesnek az októberre tervezett törvényt, amely a pitbullok és egyéb fenevadak ivartalanításával óhajtja elérni a fajta magyarországi kipusztulását.) A demokrácia nevében húzzák-halasztják a döntést, és ebek, ebtartók véleményét is kikérik, holott lassan immár hetente érkeznek a hírek a legszömyűbb balesetekről. Azután, hogy ezek a kutyafajták — ellenkezvén a kutya, mint az ember legjobb barátja elmélettel —, antiszociálisak — tulajdonképpen ilyen értelemben nem is kutyák, és akik tartják őket, nem igazi ebtartók, hanem hasonló fanatikusok, mint azok az „akvaristák”, akik csak piranjákat tartanak. Nos, ezért a cikkemért fenyegettek meg. Attól tartok, hogy maga a telefonhívás is fényes bizonyítéka állításaim igazának. Nos, íme a válaszom: Aki nálam jobban szereti az állatokat —- és különösen a kutyát —, az már „festi magát” — ahogy mondani szokás. Rengeteg ebem volt, és nem éppen selyempincsik. Pontosan tudom, hogy mi várható el egy „tisztességes” kutyától — annál is inkább, hogy én is járattam iskolába őket. Éppen ezért vagyok biztos az igazamban! Sajnálom, hogy a telefonáló úr, illetve a vele egyetértők elzárkóznak a nyílt vita elől. A fenyegető telefonnak viszont azért örülök különösen, mert amennyiben valamikor megesznek a pitbullok (vagy hasonló társai), a rendőrség legalább tisztában lesz vele, hogy milyen körökben keresse a gyilkost. Mert tévedés ne essék! A harci kutyák szándékos „haszálata” ilyen célból — a törvény értelmében — gyilkosságnak számít... Ha „csak” jól megpüföl- nek, vagy kicsit megrágicsál- nak — a képlet ugyanaz —, igaz, azért csak 6—8 évet lehet kapni, nem tizenötöt. Mindezt azért írtam le, hogy talán érdemes lenne egy kicsit jobban utána nézni a kutyás baleseteknek. Egyébként kutya-ügyben várjuk Tisztelt Olvasóink véleményét, melynek lapunk hasábjain örömmel helyt adunk. Hazai krónika Alternatív betegszállítás Közel egyéves huzavona után megszületett a magán betegszállításra vonatkozó egyes- ség az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és néhány alternatív mentőszervezet között. Bár a tavaly júliusban megjelent törvény már 1995. október elsejétől engedélyezte, hogy a magán mentőszolgálatok a programozott betegszállításon kívül általános betegszállítást is végezzenek, mégis a szerződés megkötésére csaknem egy évet kellett várni. Mint azt dr. Takács Zoltán, a Mediker Bt. ügyvezetője a tegnapi sajtótájékozatatón elmondta, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében cégükön kívül még két másik szervezet — Vásárosnamény és Mátészalka térségében egy-egy vállalkozás —kapott lehetőséget a bizonyításra. A betegszállítást egyelőre kísérleti jelleggel engedélyezte az OEP, hogy szeptember elsejével összeüljenek az érdekelt felek, és a tapasztalatok alapján szükség szerint — az ésszerűséget szem előtt tartva — módosítsák a feltétel- rendszert. A Mediker Mentőszolgálat a tervek szerint elsősorban két olyan területen — Balkány és térségében, valamint Rakamaz és környékén—végezné feladatát, ahová az Országos Mentő- szolgálat gépkocsijai a leterheltség miatt a 15 perces európai normaidőt meghaladva értek ki. Az említett körzetekben Balkány és Rakamaz központtal szeremének két hónapon belül egy kisebb mentőállomást létrehozni, hogy minél közelebb legyenek a betegekhez. A hívások természetesen a nyíregyházi központba fúrnának be továbbra is, ahonnan az ügyeletes szolgálatvezető koordinálná a munkát. Bár a későbbiekben szándékukban áll további területeket is bevonni vonzáskörzetükbe, nem céljuk kiszorítani az Országos Mentőszolgálat megyei szervezetét sem Nyíregyházáról, sem pedig más településről. A Mediker Bt. azoknak a területeknek az ellátását kívánja jobbá tenni, amelyek eddig a megyeszékhelytől való nagy távolságuk miatt hátrányos helyzetben voltak. S erre a tárca azon döntése ad lehetőséget, amelynek értelmében a mentés továbbra is állami feladat, a betegszállítás pedig a biztosító által támogatott és finanszírozott ellátási forma. Az ügyvezető hozzátette, jó lenne, ha nem piacként, a gazdaság egyik ágaként kezelnénk a betegszállítást, hanem mindenki a betegek érdekét tartaná szem előtt. Mindezek függvényében a Mediker Mentőszolgálat július elsejével — egyelőre — négy gépkocsival és 19 szakdolgozóval megkezdte a betegszállítást. A szállítást kizárólag orvos kezdeményezheti. Feltétele, hogy a beteg érvényes tb kártyával, és az orvos által kitöltött Betegszállítási utalvánnyal rendelkezzen. A hívásokat a cég Nyíregyháza, Váci M. u. 41 szám alatti telephelyén, a 462- 111 és a463-503-as telefonszámon, illetve a Jósa András Kórházból a 1339-es melléken keresztül fogadják. Dr. Takács Zoltán bízik benne, hogy szolgáltatásukkal nem csupán azok a betegek nyernek, akiket a Mediker Bt. szállít, hanem az OMSZ leterheltségének csökkentésével az általuk szállított betegek is elégedettek lesznek, mert így lényegesen csökkenhet mind a szállítási, mind pedig a várakozási idő, és jelentősen javulni fog a beteg- ellátás színvonala... Tiltották és feledtek, de ma is használják Vaján szól a tárogató Dojcsák Tibor (Új Kelet) A kuruckor jellegzetes és híres hangszere a tárogató. A szabadságharc után betiltották, és kissé átalakítva, csak a millennium évében kezdték újra használni. Ennek az eseménynek századik évfordulója alkalmából rendezték meg Vaján a Tárogatósok Világtalálkozóját, gazdag programikínálattal várva az érdeklődőket. Száz éve Schunda Vencel hangszerkészítő keltette életre a tárogatót, az ő emlékét idézte a vajai kastélyban hétfőn délután megnyitott Schunda-tárogató című kiállítás. Ezenkívül történelmi és zenei előadásokkal, koncertekkel telt az idő, és döntöttek arról, hogy megalakítják a tárogatósok nemzetközi szövetségét. A továbbiakban hangver- senykörútra indulnak a tárogatósok. Szlovákiába is ellátogatnak, ahol felkeresik a fejedelem sírját, koncertet adnak Rozsnyón, majd fellépnek Esztergomban, Vajdahuny ad várában, Pásztón, valamint az egri, a szerencsi és a sárospataki várakban. A találkozó ott végződik, ahol megnyitották: Vaján. S hogy miért éppen itt gyűltek össze? Azért, mert a Rákóczi- korhoz kapcsolódó települések közül talán itt ápolják leginkább a kuruc hagyományokat, másfelől pedig az ország egyik legismertebb tárogatóművésze, Nagy Csaba is ide kötődik, mivel megyeszékhelyünkön él. A találkozóról és a tárogató jövőjéről a művész temérdek elfoglaltsága miatt is, no meg amiatt is, mert ő a program egyik fő szervezője, Nagyné Vass Emmát, a művész feleségét kérdeztük. — A tárogatós világtalálkozót azért rendeztük meg, mert kiderült, hogy külföldön is sokan ismerik a hagszert, tudnak rajta játsznai, van akinek lemeze is megjelent már. Öt éve például egy oregoni professzor töltött nálunk több mint egy hetet, mert ösztöndíjat kapott a tárogató tanulmányozására. Legfrissebb terve, hogy Internet, hálózat segítségével gyűjti össze a világ valamennyi tárogató játékosát és azokat, akik szoros kapcsolatban vannak a hangszerrel. Két éve egy norvég fiatalember látogatót el hozzánk. Ő Kállai Kiss Ernőtől tanult tárogatázni Budapesten, és továbbképzési céllal kereste fel a férjemet, most pedig eljött a találkozóra. Hagyományteremtő céllal tavaly is sikerült megszervezni március 21-én, II Rákóczi Ferenc születésnapján egy hazai találkozót, akkor a magyar hangszerjátékosokat gyűjtöttük össze. Ez az elődje a világtalálkozónak, amire meghívtuk a hazai találkozó résztvevőit is. Jöttek vendégek még Dániából, Norvégiából, Kaliforniából, Oregonból, és várjuk még Luca Novákot Romániából. — Napjainkban sem sokat hallani a hangszerről. Lehet, hogy sorsa a feledés lesz? — Kevesen tudnak játszani rajta. Nem veszett el, mert attól félve, hogy feledésbe merül, fiatal művészek újra „felfedezték” a tárogatót. Csabának sikerült úgy rátalálnia a hangszerre, hogy a történelmet, a zenét és a tárogatót összekapcsolva nem csak népzenét játszik rajta, hanem olyan történelmi zenét is, melyet egykoron várakban, kastélyokban lehetett hallani. Bebizonyította, hogy a tárogató érdemes a figyelemre, és most már egyre több ember akar a hangszerrel megismerkedni. Hat halott az Ml-esen mj-TI test bal oldalára, a \i/.es út- egyaránt három-három----------------------t—-----------—burkolaton megcsúszott és személy a lángok között élcA rendőrségtől szerdán összeütközött a vele szembe tét vesztette. Csupán egy 19 reggel kapott tájékoztatás jövő személyautóval, amelyet éves ecseri lány maradt életszerint, az Ml-es autópá- egy 20 éves rákoskeresztúri ben, de ő is súlyosan máglyán Szárliget külterületén . férfi vezetett. sérült. A rendőrség a forgalegy külföldi személyautó a Az ütközésnél mindkét ko- mat a 100-as útra terelte, s szerdára virradó éjszaka, esi kigy ulladt és a külföldi, va- a baleseti hely színelést megelőzés közben áttért az út- lamint a magyar autóban is kezdte. Wl ■■ S ZZf \ Hírről \ hírre ÚJ KELET Palotai István jegyzete Az ország legnagyobb szakszervezeteinek... ...vezetői szintén úgy nyilatkoztak, hogy számukra teljességgel elfogadhatatlan a jelenlegi alkotmánykoncepció, és ha a történtek ellenére valamilyen úton-módon mégis alapelvként maradna, hát az eredmény sokkal kedvezőtlenebb lenne a bérből és fizetésből élőkre nézve, mint a most érvényben lévő alkotmány. Aggályaikat és ellenérveiket aköré csoportosítják, hogy a koncepcióban egyetlen árva utalás sincs az érdekegyeztetésre, mint az ország bérrendszerének egyetlen igazságos szabályzó-módszere. Ez nem elvi kérdés! A súlya sem ugyanolyan, mint a szocialista képviselők által elsőként felvetett ellenérv: a szociális jogállam deklarációjának hiánya. Az érdekegyeztetés a jelenlegi nyugati „fejlett” társadalmakban olyan „szent tehén”, amely igenis garantálja a hármas konszenzus biztonságát a munkaadó, munkavállaló, finanszírozó vonatkozásában. Ez a sérthetetlen leg- újabbkori „szentség” olyan hatalommal bír, hogy például az érdekegyeztető tanácsok rábólintása nélkül még a bankok sem adnak kölcsönt fejlesztésre a munkáltatóknak, bármenynyire is közvetlen érdekük lenne. Nagyon jól tudják ugyanis, hogy egy — a munkavállalók képviseletével nem egyeztetett — fejlesztési döntés teljesen ellehetetlenülhet, ha a munkavállalók ellenállásába ütközik, sőt, adott esetben az egész üzem csődbe mehet. Az EU államai meg sem tűrnék soraikban azt az országot, amelyik megsérti az érdekegyeztetés szabályait, mert azonnal belső feszültségeket eredményezne az unió termelési stabilitásában, nem is beszélve arról a szégyenről, amit a diktatórikus eszközök alkalmazóinak kell elviselniük. Ha Magyarország komolyan gondolja az Európai Uniót, mint célkitűzést, akkor tehát nem gyengíteni, hanem erősítenie kell a társadalmi konszenzus eme legfontosabb elemét. Kár tehát — függetlenül politikai hovatartozástól — ennyire rossz néven venni az ötpárti megállapodás „felrúgását”, mert ez — közvetetten ugyan — az ország javát szolgálta! Remélhetőleg ősszel, amikor az alkotmányozás folytatódik, ez már nem is lesz kérdéses, hanem természetes alapcélkitűzés.
