Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-04 / 155. szám

1996. július 4., csütörtök---------------­•% K enyérár MTI-• ^ ' r - \ r _ , ' ■ >■“’ ; A költségek és az anyag­árak növekedése miatt mint­egy 15 százalékos átlagos kenyéráremelés indokolt or­szágosan — hangoztatta Gö- möri József, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke, az ipartestület és a Sütőipari Egyesülés közös sajtótájé­koztatóján szerdán, Budapes­ten. A tájékoztatón elhangzot­tak szerint nagyobb áremel­kedések is lehetségesek térsé­genként, mert sok helyen még a, .reálisnál” is nyomottabbak pillanatnyilag a kenyérárak. Ez az áremelkedés azonban csak az úgynevezett számlá­zási, vagy átadási árra vonat­kozik. A kenyér és a péksü­temény ugyanis szabadáras termék, ezért a kereskedők maguk alakítják az árakat. A szakemberek azzal indo­kolták a kenyér árának eme­lését, hogy az elmúlt két év­ben a fogyasztói ár jelentős mértékben alacsonyabb volt, mint a jelzett időszak infláci­ója és költségnövekedésének mértéke. A fogyasztói árak a sütőiparban az eimúlt két esztendőben 30,9 százalékkal növekedtek, míg az infláció mértéke a két évre vetítve 53 százalékos volt. Ez év első öt hónapjában pedig a pénzrom­lás mértéke 20 százalék kö­rül volt. A költségnövekedést és az inflációs hatást a pékek ni, ezért kényszerülnek az ár­emelésre. Az újságírók rendelkezésé­re bocsátották azt a tábláza­tot, amelyben kimutatták, hogy a fehér kenyér jelenlegi számlázási árának költség- szerkezete miként alakul. Eszerint: a liszt 32,8, az ener­gia 18,75, a bér 22,2. az egyéb költségek 10.55, az eredmény 5, a 12 százalékos áfa pedig 10,7 százalékot tesz ki a kenyér árából. Ez egy ki­logramm kenyérre vetítve, pillanatnyilag 89 forint 45 fil­lér. A jelenlévők felhívták arra is a figyelmet, hogy je­lenleg átlagosan egy ember hazánkban napi 25 deka­gramm kenyeret fogyaszt. A szakértők szerint így ez a költség a háztartásoknak nem jelent nagy többletkiadást. Nem tartották kizártnak azt sem, hogy amennyiben az új búzából őrölt liszt ára az ara­tást követően emelkedik, úgy ismét kenyéráremelésre ke­rülhet sor. A költségek növekedése mintegy 1600§sütőipari vál­lalkozás egyharmada nem termel nyereséget. Rendkívül nehéz korszerűsíteni apéksé- geket, mert a nyereséghányad rendkívül alacsony, 5 száza­lék kö^ül van. Emellett a seny alakul"ki — hangzott el a tájékoztatón. Nem csak a kutyák?... Palotai István (Új Kelet) Tegnap reggel, kilenc óra­kor a szerkesztőség telefon­ján hívást kaptam: — Palotai úr? — Igen, az vagyok, paran­csoljon... — Maga írta a Kutyavilág című cikket? —- Igen, én. — Mondja, mi jogosítja fel magát arra, hogy ilyeneket irkáljon? — A véleményem és a saj­tószabadság. Ha nem ért vele egyet, ön megírhatja az ellen­kezőjét. Szívesen helyt adunk neki. — Nem, nem kell. Majd elintézem, pontosabban majd elintézzük a dolgot... (katta­nás, ami azt jelzi, hogy letet­te a kagylót). (A szóban forgó cikkben sürgettem az azonnali és ha­tékony intézkedést — az em­beri élet és egészség védelme érdekében —, mert nem tar­tom elégségesnek az október­re tervezett törvényt, amely a pitbullok és egyéb fenevadak ivartalanításával óhajtja elér­ni a fajta magyarországi ki­pusztulását.) A demokrácia nevében húzzák-halasztják a döntést, és ebek, ebtartók vé­leményét is kikérik, holott lassan immár hetente érkez­nek a hírek a legszömyűbb balesetekről. Azután, hogy ezek a kutyafajták — ellen­kezvén a kutya, mint az em­ber legjobb barátja elmélettel —, antiszociálisak — tulaj­donképpen ilyen értelemben nem is kutyák, és akik tartják őket, nem igazi ebtartók, ha­nem hasonló fanatikusok, mint azok az „akvaristák”, akik csak piranjákat tartanak. Nos, ezért a cikkemért fenye­gettek meg. Attól tartok, hogy maga a telefonhívás is fényes bizonyítéka állításaim igazá­nak. Nos, íme a válaszom: Aki nálam jobban szereti az állatokat —- és különösen a kutyát —, az már „festi ma­gát” — ahogy mondani szo­kás. Rengeteg ebem volt, és nem éppen selyempincsik. Pontosan tudom, hogy mi várható el egy „tisztességes” kutyától — annál is inkább, hogy én is járattam iskolába őket. Éppen ezért vagyok biz­tos az igazamban! Sajnálom, hogy a telefoná­ló úr, illetve a vele egyetértők elzárkóznak a nyílt vita elől. A fenyegető telefonnak vi­szont azért örülök különösen, mert amennyiben valamikor megesznek a pitbullok (vagy hasonló társai), a rendőrség legalább tisztában lesz vele, hogy milyen körökben ke­resse a gyilkost. Mert tévedés ne essék! A harci kutyák szándékos „haszálata” ilyen célból — a törvény értelmé­ben — gyilkosságnak szá­mít... Ha „csak” jól megpüföl- nek, vagy kicsit megrágicsál- nak — a képlet ugyanaz —, igaz, azért csak 6—8 évet le­het kapni, nem tizenötöt. Mindezt azért írtam le, hogy talán érdemes lenne egy ki­csit jobban utána nézni a ku­tyás baleseteknek. Egyébként kutya-ügyben várjuk Tisztelt Olvasóink véleményét, mely­nek lapunk hasábjain öröm­mel helyt adunk. Hazai krónika Alternatív betegszállítás Közel egyéves huzavona után megszületett a magán be­tegszállításra vonatkozó egyes- ség az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár és néhány alter­natív mentőszervezet között. Bár a tavaly júliusban megje­lent törvény már 1995. október elsejétől engedélyezte, hogy a magán mentőszolgálatok a programozott betegszállításon kívül általános betegszállítást is végezzenek, mégis a szerződés megkötésére csaknem egy évet kellett várni. Mint azt dr. Takács Zoltán, a Mediker Bt. ügyvezetője a teg­napi sajtótájékozatatón el­mondta, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében cégükön kí­vül még két másik szervezet — Vásárosnamény és Mátészalka térségében egy-egy vállalkozás —kapott lehetőséget a bizonyí­tásra. A betegszállítást egyelő­re kísérleti jelleggel engedé­lyezte az OEP, hogy szeptem­ber elsejével összeüljenek az érdekelt felek, és a tapasztala­tok alapján szükség szerint — az ésszerűséget szem előtt tart­va — módosítsák a feltétel- rendszert. A Mediker Mentőszolgálat a tervek szerint elsősorban két olyan területen — Balkány és térségében, valamint Rakamaz és környékén—végezné felada­tát, ahová az Országos Mentő- szolgálat gépkocsijai a leterhelt­ség miatt a 15 perces európai normaidőt meghaladva értek ki. Az említett körzetekben Balkány és Rakamaz központtal szeremé­nek két hónapon belül egy ki­sebb mentőállomást létrehozni, hogy minél közelebb legyenek a betegekhez. A hívások természe­tesen a nyíregyházi központba fúrnának be továbbra is, ahonnan az ügyeletes szolgálatvezető ko­ordinálná a munkát. Bár a későbbiekben szándé­kukban áll további területeket is bevonni vonzáskörzetükbe, nem céljuk kiszorítani az Or­szágos Mentőszolgálat megyei szervezetét sem Nyíregyházá­ról, sem pedig más település­ről. A Mediker Bt. azoknak a területeknek az ellátását kíván­ja jobbá tenni, amelyek eddig a megyeszékhelytől való nagy távolságuk miatt hátrányos helyzetben voltak. S erre a tár­ca azon döntése ad lehetőséget, amelynek értelmében a mentés továbbra is állami feladat, a betegszállítás pedig a biztosító által támogatott és finanszíro­zott ellátási forma. Az ügyve­zető hozzátette, jó lenne, ha nem piacként, a gazdaság egyik ágaként kezelnénk a betegszál­lítást, hanem mindenki a bete­gek érdekét tartaná szem előtt. Mindezek függvényében a Mediker Mentőszolgálat július elsejével — egyelőre — négy gépkocsival és 19 szakdolgozó­val megkezdte a betegszállítást. A szállítást kizárólag orvos kezdeményezheti. Feltétele, hogy a beteg érvényes tb kár­tyával, és az orvos által kitöl­tött Betegszállítási utalvánnyal rendelkezzen. A hívásokat a cég Nyíregyháza, Váci M. u. 41 szám alatti telephelyén, a 462- 111 és a463-503-as telefonszá­mon, illetve a Jósa András Kór­házból a 1339-es melléken ke­resztül fogadják. Dr. Takács Zoltán bízik ben­ne, hogy szolgáltatásukkal nem csupán azok a betegek nyernek, akiket a Mediker Bt. szállít, hanem az OMSZ leterheltségé­nek csökkentésével az általuk szállított betegek is elégedettek lesznek, mert így lényegesen csökkenhet mind a szállítási, mind pedig a várakozási idő, és jelentősen javulni fog a beteg- ellátás színvonala... Tiltották és feledtek, de ma is használják Vaján szól a tárogató Dojcsák Tibor (Új Kelet) A kuruckor jellegzetes és hí­res hangszere a tárogató. A sza­badságharc után betiltották, és kissé átalakítva, csak a millen­nium évében kezdték újra hasz­nálni. Ennek az eseménynek századik évfordulója alkalmá­ból rendezték meg Vaján a Tá­rogatósok Világtalálkozóját, gazdag programikínálattal vár­va az érdeklődőket. Száz éve Schunda Vencel hangszerké­szítő keltette életre a tárogatót, az ő emlékét idézte a vajai kas­télyban hétfőn délután megnyi­tott Schunda-tárogató című ki­állítás. Ezenkívül történelmi és zenei előadásokkal, koncertek­kel telt az idő, és döntöttek ar­ról, hogy megalakítják a táro­gatósok nemzetközi szövetsé­gét. A továbbiakban hangver- senykörútra indulnak a tároga­tósok. Szlovákiába is ellátogat­nak, ahol felkeresik a fejedelem sírját, koncertet adnak Rozs­nyón, majd fellépnek Eszter­gomban, Vajdahuny ad várá­ban, Pásztón, valamint az egri, a szerencsi és a sárospataki vá­rakban. A találkozó ott végző­dik, ahol megnyitották: Vaján. S hogy miért éppen itt gyűltek össze? Azért, mert a Rákóczi- korhoz kapcsolódó települések közül talán itt ápolják legin­kább a kuruc hagyományokat, másfelől pedig az ország egyik legismertebb tárogatóművésze, Nagy Csaba is ide kötődik, mi­vel megyeszékhelyünkön él. A találkozóról és a tárogató jövő­jéről a művész temérdek elfog­laltsága miatt is, no meg amiatt is, mert ő a program egyik fő szervezője, Nagyné Vass Em­mát, a művész feleségét kérdez­tük. — A tárogatós világtalálko­zót azért rendeztük meg, mert kiderült, hogy külföldön is so­kan ismerik a hagszert, tudnak rajta játsznai, van akinek leme­ze is megjelent már. Öt éve pél­dául egy oregoni professzor töltött nálunk több mint egy hetet, mert ösztöndíjat kapott a tárogató tanulmányozására. Legfrissebb terve, hogy Inter­net, hálózat segítségével gyűjti össze a világ valamennyi táro­gató játékosát és azokat, akik szoros kapcsolatban vannak a hangszerrel. Két éve egy nor­vég fiatalember látogatót el hozzánk. Ő Kállai Kiss Ernő­től tanult tárogatázni Budapes­ten, és továbbképzési céllal ke­reste fel a férjemet, most pedig eljött a találkozóra. Hagyo­mányteremtő céllal tavaly is sikerült megszervezni március 21-én, II Rákóczi Ferenc szü­letésnapján egy hazai találko­zót, akkor a magyar hang­szerjátékosokat gyűjtöttük össze. Ez az elődje a világta­lálkozónak, amire meghívtuk a hazai találkozó résztvevőit is. Jöttek vendégek még Dániából, Norvégiából, Kaliforniából, Oregonból, és várjuk még Luca Novákot Romániából. — Napjainkban sem sokat hallani a hangszerről. Lehet, hogy sorsa a feledés lesz? — Kevesen tudnak játszani rajta. Nem veszett el, mert at­tól félve, hogy feledésbe merül, fiatal művészek újra „felfedez­ték” a tárogatót. Csabának si­került úgy rátalálnia a hang­szerre, hogy a történelmet, a zenét és a tárogatót összekap­csolva nem csak népzenét ját­szik rajta, hanem olyan törté­nelmi zenét is, melyet egykoron várakban, kastélyokban lehetett hallani. Bebizonyította, hogy a tárogató érdemes a figyelemre, és most már egyre több ember akar a hangszerrel megismer­kedni. Hat halott az Ml-esen mj-TI test bal oldalára, a \i/.es út- egyaránt három-három----------------------t—-----------—burkolaton megcsúszott és személy a lángok között élc­A rendőrségtől szerdán összeütközött a vele szembe tét vesztette. Csupán egy 19 reggel kapott tájékoztatás jövő személyautóval, amelyet éves ecseri lány maradt élet­szerint, az Ml-es autópá- egy 20 éves rákoskeresztúri ben, de ő is súlyosan mág­lyán Szárliget külterületén . férfi vezetett. sérült. A rendőrség a forgal­egy külföldi személyautó a Az ütközésnél mindkét ko- mat a 100-as útra terelte, s szerdára virradó éjszaka, esi kigy ulladt és a külföldi, va- a baleseti hely színelést meg­előzés közben áttért az út- lamint a magyar autóban is kezdte. Wl ■■ S ZZf \ Hírről \ hírre ÚJ KELET Palotai István jegyzete Az ország legnagyobb szakszervezeteinek... ...vezetői szintén úgy nyilatkoztak, hogy szá­mukra teljességgel elfo­gadhatatlan a jelenlegi al­kotmánykoncepció, és ha a történtek ellenére valami­lyen úton-módon mégis alapelvként maradna, hát az eredmény sokkal kedve­zőtlenebb lenne a bérből és fizetésből élőkre nézve, mint a most érvényben lévő alkotmány. Aggályaikat és ellenér­veiket aköré csoportosít­ják, hogy a koncepcióban egyetlen árva utalás sincs az érdekegyeztetésre, mint az ország bérrendszerének egyetlen igazságos sza­bályzó-módszere. Ez nem elvi kérdés! A súlya sem ugyanolyan, mint a szocialista képvise­lők által elsőként felvetett ellenérv: a szociális jogál­lam deklarációjának hiá­nya. Az érdekegyeztetés a je­lenlegi nyugati „fejlett” társadalmakban olyan „szent tehén”, amely igen­is garantálja a hármas kon­szenzus biztonságát a mun­kaadó, munkavállaló, fi­nanszírozó vonatkozásá­ban. Ez a sérthetetlen leg- újabbkori „szentség” olyan hatalommal bír, hogy pél­dául az érdekegyeztető ta­nácsok rábólintása nélkül még a bankok sem adnak kölcsönt fejlesztésre a munkáltatóknak, bármeny­nyire is közvetlen érdekük lenne. Nagyon jól tudják ugyanis, hogy egy — a munkavállalók képvisele­tével nem egyeztetett — fejlesztési döntés teljesen ellehetetlenülhet, ha a munkavállalók ellenállásá­ba ütközik, sőt, adott eset­ben az egész üzem csődbe mehet. Az EU államai meg sem tűrnék soraikban azt az országot, amelyik meg­sérti az érdekegyeztetés szabályait, mert azonnal belső feszültségeket ered­ményezne az unió terme­lési stabilitásában, nem is beszélve arról a szégyen­ről, amit a diktatórikus esz­közök alkalmazóinak kell elviselniük. Ha Magyaror­szág komolyan gondolja az Európai Uniót, mint célki­tűzést, akkor tehát nem gyengíteni, hanem erősíte­nie kell a társadalmi kon­szenzus eme legfontosabb elemét. Kár tehát — függetlenül politikai hovatartozástól — ennyire rossz néven venni az ötpárti megállapodás „felrúgását”, mert ez — közvetetten ugyan — az ország javát szolgálta! Re­mélhetőleg ősszel, amikor az alkotmányozás folytató­dik, ez már nem is lesz kér­déses, hanem természetes alapcélkitűzés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom