Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-03 / 154. szám
■i Riport Néhány éve csaknem kiszáradt a vajai tó. Természetvédelmi területté nyilvánították, a folyamatos vízpótlás érdekében kutat fúrtak. A vízszint megemelkedett, a kis híján elveszett úszó lápszigeteinek egy része felszakadt az iszapból, ahová a szárazság idején süllyedt. Az 50 hektáros vízterületen, és körülötte a 28 hektárnyi parti sávban a Hortobágyi Nemzeti Park gyakorolja a természetvédelmi oltalmat. A tó három község közigazgatási területeinek metszéspontjában fekszik. Őr és Kán- torjánosi mellett a legkisebb terület a névadó Vajához tartozik. Az előző két község nem lebecsülendő értékű erkölcsi támogatást nyújtott a tó halászati jogát gyakorló Szatmárvidéki Horgász Egyesület és a vajai ön- kormányzat vízpótlási törekvéseihez. Tisza Sándor Dojcsák Tibor (Új Kelet) A közelmúltban újra veszélybe került a tó élővilága, de most nem a természet bánt vele mostohán. A vajai önkormányzat — legalább részben — magának követelte a halászati jogot, mondván, ha kötelességük van, jogaik is legyenek. A horgászegyesülettel nem tudtak megegyezni, ezért a tulajdonviszonyok tisztázásáig lezáratták az önkormányzat nevén üzemelő vízpótló kutat. Hetekig tartott ez az állapot, melynek következtében több mint 10 centiméterrel apadt a vízszint. Végül elindították a szivattyút, mielőtt visszavonhatatlan károk keletkeztek volna a természetvédelmi területben. Mit jelent ez a lépés, lemondtak a halászati jogukról? Egyebek mellett erről kérdeztük Tisza Sándor alpolgármestert. —Kirívóan magas, négyzet- méterenként 800forint a tópart vajai részén épített üdülőházakra kivetett idegenforgalmi adó. A Tisza-parti üdülőhelyeken 100,200forint a szokásos mérték, a tó őri partján ingyenes, a kántorjánosi részen pedig 100 forint. Mi az oka annak, hogy önök majdnem a kilenc- száz forintos maximumot kérik? — Sokan magasnak tartják, pedig nem egy kirívóan nagy összeg származik belőle, mindössze 546 ezer forint, és lesznek behajthatatlan követelések is. A tónál és körzetében felmerülő költségek fedezésére nekünk ez az egyetlen bevételi forrásunk.Telekkialakítás nem lehetséges, mert a tónak csak az északkeleti oldalát nem osztottuk még ki, de azt nem is ajánlatos, mert körbeépítenénk és megfojtanánk a tavat, másfelől kisajátítással és közművesítéssel 5—600 ezer forintra jönne ki egy-egy telek ára. A halászati jogot a horgászegyesület gyakorolja, miközben telekkönyvi nyilvántartásba bejegyzett halászati joggal nem is rendelkezik. A lakossági igényeknek megfelelően a testület ezért hozott egy határozatot, hogy utasítja a polgár- mestert, illetve engem, tegyük meg a lépéseket a halászati hasznosítási jog megszerzésére. A kérdés eldöntése a Földművelésügyi Minisztérium hatásköre. Nem mondunk le a halászati jogról, ha kell, bírósági úton fogjuk a kérdést rendezni. A halászati jog önkormányzati gyakorlására egyébként megyénkben is van példa. Mi mindent megtettünk, hogy elkészüljön a kút. Az új kút megfúrása előtt gyorssegélyként a vajai önkormányzat hármas számú vízműtelepéről saját költségünkre juttattunk vizet a tóba. Fizettük az apróbb költségeket, amelyek összeadva több százezer forintba kerültek. Az elmúlt évben 850 ezer forintos áramszámlát termelt a kút, amit szintén az önkormányzat fizetett ki. Ha nem fizetünk, a mai napig nem lett volna lehetőség a mérőóra tulajdonjogának átruházására. Azért zárattuk le a kutat is, hogy siettessük a megállapodást, és nem adtuk át, csak amikor a villanyóra tulajdonjoga átkerült a nemzeti parkhoz. Amíg az önkormányzat nevén van, senkit nem érdekel az egymás közötti megállapodás, a Titász csak a díj behajtásával foglalkozik. — Most már sikerült megegyezni, az óra a nemzeti park nevén van, a költségek az övék és az egyesületé, lekerült az önkormányzat válláról a teher. Csökkenni fog az idegenforgalmi adó? — Nem kizárt, de egyáltalán nem biztos, a testület még év közben felülvizsgálja az adórendszert. Sokba kerül a köz- világítás, és félmillió forintot fizettünk kátyúzásért. Ráadásul a világítás és az út karbantartása a kántorjánosi területen is a mi feladatunk! —Ezek szerint a vajai tulajdonosok a Jánosiak helyett is fizetnek! Talán megoldást jelenthetne a lakó-pihenőövezetté alakítás, mert 20 kilométerI órás kötelező sebességnél nem rongálódna úgy az úttest, és az üdülővendégek nyugalmat kapnának pénzükért. — Papíron ez járható lenne, de az az út egy főútvonalat tehermentesít, a folytatásában megépült az új összekötőút, amelyen Vajáról Debrecenbe utazva 40 kilométert lehet megspórolni. A civakodástól függetlenül a vízpótlás megoldása után újra horgászparadicsom lett a tó. A lápszigetek oldalára kis táblákat erősítettek, melyeken szerepel a horgász neve, címe, horgászengedélyének és állami jegyének száma, és az az év, amelyben igényt tart az elsőbbségre. Nem véletlenül a lápszigetek szélét részesítik előnyben a horgászok. A vízinövényeken kívül fákat és bokrokat hordozó lápszigetek növényzetének gyökérzete hatvan centiméterre nyúlik a vízbe, alattuk jó egyméteres szabad víz van, ott tanyáznak a halak, amelyeket etetéssel elő lehet csalogatni. A nádasban igazi útvesztőként kanyargóit a vízi ösvény, amelyen eljutottunk a kántorjánosi területen kialakított, úgynevezett kettes számú kikötőbe. Ott ültünk le beszélgetni Köő Istvánnal, a Szatmárvidéki Horgász Egyesület elnökével. — A tóra fordított költségek bizonyos igényeket vontak maguk után, az önkormányzat kérte a tó halászati jogának megosztását, ami teljesen érthetetlen, mert a halászati jogot a korábban gyakorló vajai II. Rákóczi Ferenc Tsz-től hivatalos adásvételi szerződéssel vette meg a Szatmárvidéki Horgász Egyesület. Ezt az illetékes helyeken bejegyezték, ennek jogszerűségét sehol nem vitatják. A megosztásban az egyesület különben sem illetékes, mert MOHOSZ-tagegyesület, így a horgászati jog is a Magyar Országos Horgász Szövetség tulajdona, melynek megbízásából mi gyakoroljuk ezt a tevékenységet. Május 22-én Baja miniszter úr megbízásából egyeztető tárgyalást hívtak össze, melyen helyére kellett rakni a problémás kérdéseket. Ezen a tárgyaláson a megyei környezetvédelmi felügyelőség, a megyei vízügyi igazgatóság, a VIKUV, a horgászegyesület, a vajai ön- kormányzat és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei vettek részt, az utóbbi részről dr. Aradi Csaba, aki egyben képviselte a miniszter urat is. A tárgyaláson egyértelműen tisztázódott, hogy a helyi önkormányzat anyagi gondjai miatt a tó rehabi- litácójában korábban vállalt hozzájárulását nem tudja teljesíteni. Tudomásunk szerint, a tó feltöltését szolgáló kút tavalyi áramszámláját, több mint 800 ezer forintot nem fizette ki, de azt a 700 ezer forintot sem utalta át a Titásznak, amit mi az önkormányzatnak fizettünk be az év első harmadának áramszámlájára. Visszavonta azt a korábban elhangzott ígéretét is, ami szerint 850 ezer forinttal járul hozzá a kút létesítéséhez. Ezt a nemzeti parknak kell kifizetni helyette. Az óra tulajdonjogáról a tárgyalást követően nyilatkozatban lemondott, ettől a pillanattól kezdve a Hortobágyi Nemzeti Park nevére került, kezelésével pedig a Szatmárvidéki Horgász Egyesületet bízták meg. Az önkormányzat ezzel felrúgott egy korábbi szóbeli megállapodást, mely szerint az első négy hónap áramszámláját a Szatmárvidéki Horgász Egyesület fizeti, a második négyet a nemzeti park, a harmadikat pedig az önkormányzat. Május tizedikén átírták a villanyórát. Ekkor még háromszor 13 ampert kellett 78 ezer forintért megvenni, hogy a kút zavartalanul üzemelhessen. — Hatalmas költség és óriási munka egy ekkora tavat fenntartani. Tudja I vállalni ezt a horgász- egyesület? — Mindenképpen, és nemcsak azért, mert nekünk itt már hagyományaink vannak, hanem' mert sok pénzt és munkát .fordítottunk a tóra. Az egyesületi tagoknak kötelező évi két napon fenntartási munkán részt venni, ami a közel háromszáz tagot számítva, mintegy kilencszáz- ezer forintos ráfordítást i I jelent. Ezen túlmenően halasí- tásra évente átlagosan kétmillió forintot költünk. Ebben az évben is telepítettünk a tóba több mint ötven mázsa, nyolcvan százalékban horogérett pontyot, 35 mázsa kárászt, 115 kilogramm folyami harcsát, és tízezer darab 3—4 cm-es csukaivadékot. Hátra van még idén a második környezetvédelmi nap, amelyen a nemzeti park fásítási terve alapján új fasorokat ültetünk a korábban rabló- gazdálkodással kitermelt fák helyére. A munkával és a hala- sítással eddig minden évben bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk a tó fenntartására. A tagdíjba a kút fenntartási költségeit beépítettük, amire szívesen áldoznak a horgászok, mert kötődnek ehhez a vízhez. Örömmel mondhatom, hogy a környezetvédelmi felügyelőség, a vízügyi igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park képviselői kijelentették: a rehabilitációs munkában a nemzeti parknak igazán korrekt partnere a horgászegyesület volt! A halászati jogról folytatott vitának ezek szerint nincs vége. A tóban élő állatok és növények nem tudnak beleszólni a kérdésbe, de az ő bőrükre is megy a vásár, ezért csak remélni tudjuk, hogy a végső döntésig, és azon túl is, bárki legyen a tó kezelője, megyénk egyik legszebb természetvédelmi területének megóvását minden érdek elé helyezi.Kié lesz a vajai hal? UJ KELET Hitel: júliusban Gázt a bokortanyákba Lefler György (Új Kelet) A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat mező- gázdasági bizottsága július 8-án, reggel 8 órától tartja soron következő ülését. Nyíregyházán, a városháza önkormányzati hivatali helyiségében. Többek között szó lesz a parlagfű irtásának megszervezéséről, az őstermelők árusítási lehetőségeiről, valamint kárpótlási és földügyekről, az állatvásár szombati napra történő visszahelyezésének igényéről — tudtuk emg Skolnyik András bizottsági titkártól. Skolnyik András elmondta még, hogy a mezőgazdasági bizottság nem kis munkát vállalt a Nyíregyháza, Tiszavas- vári úti gázvezeték beruházásának megvalósításában. A városfejlesztési iroda erre a területre pályázatot hirdetett meg tavasszal, az út mentén elhelyezkedő bokortanyák gázellátására, melyet a Gázlux Kft. nyert el. A szükséges létszám mintegy 952 százalékban megvan, a hiányzó öt százalék viszont komoly szervezőmunkát igényel még a bizottság tagjaitól. Az ott lakók akarják is a gázbekötést, ám a telek- tulajdonosok már annál kevésbé. Most, az első fordulóban családonként 70 ezer forintos saját erőt igényel a gázvezeték megépítése, kedvezményesen. Később a kedvezményre már aligha lesz lehetőség, a százezer forint feletti költség pedig a beruházás meghiúsulását is jelentheti. Ezt a lehetőséget tehát nem lenne szabad kihagynia senkinek — véli Skolnyik András, egyúttal felhívná a figyelmet a következőkre: A gázberuházással kapcsolatos hitel felvételére július Il-én, reggel 8 órától, az OTP Damjanich utcai fiókban nyílik lehetőség. Az ügy pontos és szakszerű lebonyolítása érdekében a személyi igazolvány mellett a személyazonosító okmányokat is hozzák magukkal az érintettek! — kéri a bizottság titkára. ____ Az állatok nem beszélnek, de a bőrükre megy ki a játék