Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-31 / 178. szám
2 1996. július 3Í., szerda Nehezen vall a fekete doboz A csaknem két hete New York közelében lezuhant TWA- gép pilótafülkéjében elhangzott beszélgetéseket rögzítő és a legfontosabb repülési adatokat tartalmazó két fekete doboz vizsgálata nem hozott kézzelfogható bizonyítékot arra nézve, hogy mi okozhatta a kétszázharminc ember életét követelő katasztrófát. A vizsgálatokat irányító Országos Közlekedés- biztonsági Tanács (NTSB) alelnöke, Robert Francis, hétfő este elmondta, hogy a szakértők nem tudták megállapítani annak a negyedmásodpercig tartó, dörejszerű hangnak az eredetét sem, amely a pilótafülke beszélgetéseit tartalmazó hangszalagon hallható, közvetlenül azelőtt, hogy a felvétel megszakadt. A nyomozáshoz közel álló forrásokból elmondták, hogy gyakorlatilag biztosra veszik: a katasztrófát az elülső raktérben elhelyezett pokolgép okozta. Szabadon engedték az ellenzéki vezetőt Óvadék ellenében szabadlábra helyezték Kínában a nemrég kényszermunkára ítélt Vang Tung-hajt. Az ellenzéki személyiség családja mintegy 360 dollárnak megfelelő összeget fizetett ki a Csöcsiang tartománybeli rendőrhatóságnak — jelentette kedden a dpa pekingi irodája, meg nem nevezett emberi jogi aktivistákra hivatkozva. A másként gondolkodó megrendült egészségi állapotára tekintettel engedélyezték ezt a kedvezményt, ám a vele együtt elítélt Csen Lung- töt továbbra is „átnevelő táborban” tartják. A két ellenzékit a hangcsoui rendőrség egy év kényszermunkára ítélte, mert tiltakozó levelet akartak küldeni az ország parlamentjének, a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve. Román euroatlanti integráció Az elkövetkező hónapok román diplomáciájának az euroatlanti integráció sikerére kell irányulnia — ebben foglalható össze Teodor Melescanu külügyminiszter szerint a román diplomáciai testület hétfőn kezdődött, kétnapos bukaresti elemző értekezletének a tanulsága. A bukaresti köz- szolgálati televíziónak adott nyilatkozatában Melescanu elmondotta: a külügyi apparátust a közeljövőben fel kívánják frissíteni, ugyanakkor tudatosítják minden misszióval, hogy az euroatlanti csatlakozás nemcsak az illető intézmények szintjén, hanem minden egyes országgal kiépített kapcsolatokban valósulhat meg. Pokolgép robbant Pokolgép robbant kedden reggel az algériai főváros egyik kávéházában. A robbanás következtében a kávézó tulajdonosa életét vesztette, négy ember megsebesült. Egy másik algíri kávéházban hétfőn történt robbantásos merényletben egy ember meghalt, a sebesültek száma pedig meghaladta a tizet. Harcok Csecsenföldön Két orosz katona meghalt, 17 megsebesült az elmúlt 24 óra folyamán Csecsenföldön —jelentette az orosz csapatok főparancsnokságának sajtóközponjától kapott információk alapján az ITAR-TASZSZ. Csecsen fegyveresek 8 támadást indítottak a szövetségi erők állásai ellen, köztük hármat Groznijban. Az akciók során 17 orosz katona megsebesült. A Satojhoz közeli Borzoj település mellett aknára futott egy gyalogsági gépkocsi; két katona életét vesztette. A köztársaság délnyugati részén egy összecsapásban öt csecsen fegyveres vesztette életét. Világkrónika Európai és amerikai katonai képesség Táguló szakadék MTI A nyugat-európai országok hadseregei nem voltak képesek felkészülni a hidegháború utáni időszak feladataira, következésképpen még inkább rá vannak szorulva a hagyományos amerikai katonai kapacitásra, mint korábban. NATO-szakértők megítélése szerint bár Nyugat-Európának feltett szán-. déka a tömeges amerikai támogatást nélkülözni tudó, ütőképes és független katonai képesség kiépítése, az Atlantióceán két partján működő fegyveres erők közötti szakadék óriási, és a leglényegesebb területeken egyre tágul. A hétfőn Bosznia—szerb tanácskozás MTI A boszniai szerb kormánypárt és az úgynevezett ellenzék szinte kivétel nélkül egyetértett a lényeges politikai kérdésekben azon a pártközi tanácskozáson, amelyet Banja Lukában tartottak meg — közölte kedden az Alternatív Tájékoztató Hálózat nevű boszniai sajtóügynökség. A Szerb Demokrata Párt és öt ellenzékinek minősített szerb párt vezetői eszerint megállapodtak arról, hogy a boszniai muzulmán—horvát területen bejegyzett pártokat „idegen testként” kezelik a választási kampány idején, hogy nem lehet kétségbe vonni a boszniai Szerb Köztársaság létét, s végül hogy Radovan Karadzicot és Ratko Mladicot, a háborús bűnök elkövetése miatt körözött két vezetőt nem kell kiadni a hágai törvényszéknek. Egyedül Miodrag Zivanovic Banja Lukai liberális pártvezető figyelmeztetett arra, hogy a daytoni egyezmény szerint a boszniai szerb terület csak „entitás” — és nem állam. A tanácskozáson kisebbségi jogokat helyeztek kilátásba a bosnyákoknak és horvátoknak, azzal a feltétellel, ha ugyanezeket a jogokat megkapják a szerbek is a föderáció területén. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szarajevói illetékesei még nem nyilatkoztak a Banja Lukai szerb gyűlésről, amelyen nyíltan szembeszegültek a választási előírásokkal és általában a daytoni elvekkel. idézett vélemények szerint a különbség gyakorlatilag mindenütt megnyilvánul: a hadseregek méreteiben, a katonai kutatásokra és beszerzésekre szánt kiadásokban, a technológiai fejlesztésekben, a felderítési, logisztikai és szállítási potenciálban. Szinte magam előtt látom a mind jobban kinyíló rést, amely, a végén szerfölött romboló hatású is lehet — mondta a The Washington Postban Klaus Naumann német tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke. Hozzáfűzte, hogy „amerikai részvétel nélkül egyszerűen nincs biztonság Európában”. Védelmi elemzők szerint a független katonai képesség megteremtésére irányuló európai törekvés kudarca részben azokból az ellentétes érdekekből fakad, amelyek a földrész új politikai és gazdasági rendjének kialakítását célzó, szélesebb ívű célkitűzésen belül csapnak össze egymással. Míg az Európai Unió a kormányzati kiadások visszaszorításával kívánja létrehozni az Egyesült Államokkal és Japánnal versenyképes, egységes és integrált európai piacot, addig a biztonsági önállóság kifejlesztése a jelenleginél jóval naAdatok az izraeli légierőről MTI Az izraeli katonai intézmények nyugtalansággal és döbbenettel vették tudomásul, hogy a legjelentősebb izraeli napilap, a Jediót Ahronót keddi számában titkos adatokat közölt az ország légierejéről. A cikk szerzője a Jane's című, Londonban kiadott katonai szaklap májusi számában megjelent információkat használta fel, amelyek szerint az izraeli légierőben jelenleg 699 gép teljesít szolgálatot. Az izraeli újság közzétette a támaszpontok nevét és helyét, a repülőszázadok számát, valamint annak a három bázisnak a nevét, ahol Izrael — külföldi szakértők gyanúja szerint nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas — közép- és hoszszú hatósugarú rakétákat állomásoztak Az Izraelt jellemző szigorú katonai cenzúra miatt ezeket az információkat általában titokban tartják. A Hetek terrorellenes konferenciája Huszonöt intézkedés MTI A világ hét legfejlettebb ipari állama és Oroszország magas rangú tisztviselői kedden, párizsi értekezletükön elfogadták a terrorizmus elleni nemzetközi Hreve De Charette francia külügyminiszter, Jean Luis Debre belügyminiszter, és Janet Reno az USA igazságügy-minisztere küzdelmet összehangoló és megerősítő 25 intézkedést, amelyek elsősorban a terroristák szabad mozgásának megakadályozását, pénz- és fegyverforrásainak elapasztását, valamint az érintett országok közötti jobb információcserét irányozzák elő. Az AFP által ismertetett dokumentum az egész világot behálózó információs szuper- sztrádára, az Internetre utalva, rámutat arra a veszélyre is, hogy a terroristák már az „információs hálózatokat és a elektronikus rendszereket” is felhasználják bűncselekményeik elkövetésére. A párizsi értekezlet résztvevői úgy határoztak, hogy felgyorsítják az információk védelmének érdekében kezdeményezett két- és többoldalú egyeztetéseket. A G-7-ek és Oroszország szükségesnek tartja, hogy hatékony lépéseket tegyenek a terroristák vagy terrorista csoportok szabad mozgásának megakadályozására. Ide tartozik a határokon történő ellenőrzések, a személyi iratok és utazási okmányok kiadásának megszigorítása, valamint az éberség megerősítése a politikai menedékjog odaítélése és a más okokból menekültek befogadása során. gyobb katonai beruházásokat igényelne. A szakértők rámutatnak arra is, hogy a NATO tizennégy európai tagállama között alapvető ellentétek feszülnek a fegyverzetet, a stratégiai kérdéseket és a fejlesztési irányokat tekintve. Egyszersmind kiemelik, hogy a washingtoni kormányzat szintén kétértelműen áll hozzá a független európai katonai képesség kérdéséhez. Egyfelől hoszszú vajúdás után beleegyezett abba, hogy az európai tagországok korlátozott katonai vállalkozásokat hajtsanak végre jelentősebb amerikai részvétel nélkül, másfelől viszont továbbra is élvezni kívánja a függőség előnyeit, beleértve az amerikai fegyverszállítóknak biztosított piaci lehetőségeket és a NATO-erők bevetésére vonatkozó döntésben játszott meghatározó szerepet. Az Egyesült Államok olyan új hegemén státust alakít ki magának a szövetségen belül, amely már nem a kelet—nyugati konfrontáció idején létrejött nukleáris védőernyőn alapul, hanem a hagyományos erők biztosította befolyásra támaszkodik — vélekednek az elemzők. A terrorizmus közvetlen vagy közvetett finanszírozását szolgáló anyagi források lezárása érdekében a nyolc tanácskozó állam úgy határozott, hogy még szigorúbban ellenőrzik a kulturális, szociális és jótékonysági célokat szolgáló szervezeteket, amelyek a terroristák fedőszervéül szolgálhatnak. Kemény ellenőrzés vár az olyan pénzügyi mozgásokra is, amelyeknek feltehetően közük van a terrorista mozgalmakhoz. A G-7-ek és Oroszország célul tűzték ki a kormányhivatalok és az illetékes szolgálatok közötti nemzetközi együttműködés megerősítését, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben részt vevők felkészítésének tökéletesítését, hogy ezáltal is megakadályozzák a terrorista akciók mindenféle fajtáját, ideértve a radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagok felhasználását. Az előzetes várakozásoknak és nyilatkozatoknak megfelelően a párizsi konferencián elfogadott dokumentum nem tesz említést a nemzetközi terrorizmus támogatásával gyanúsított Irakról, Iránról, Líbiáról és Szudánról, amelyek esetében Bili Clinton amerikai elnök vasárnap kérte szigorú büntető intézkedések bevezetését. Atlantai robbantás MTI Rendőrségi forrásokból felfedték, hogy az Olimpiai Centenáriumi Parkban felrobbantott pokolgép meglehetősen kezdetleges szerkezet volt: alacsony hatásfokú, szinte bárhol beszerezhető robbanóanyagot tartalmazott, egy közönséges órával volt összekötve. A srapnelhatás fokozására használt szögeket egy műanyag élelmiszeres dobozba helyezték a hátizsákban, közvetlenül a robbanóanyagot rejtő csővezetékek mellé. Hivatalos közlések szerint a szerkezet maradványai több érdemleges nyomot nyújtanak. Terrorcselekményekkel foglalkozó szakértők egyébiránt nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy a merénylet tulajdonképpen a hatóságok ellen irányult, nem pedig az olimpiai eseményeket kívánták megzavarni vele. Keddi lapjelentések szerint úgy vélik, hogy erre a feltételezésre utal az a figyelmeztető hívás, amellyel az ismeretlen telefonáló a helyszínre akarta „csalogatni” a rendőrség embereit. Szerintük ugyancsak alátámasztja az elméletet az a tény is, hogy a pokolgép nem a telefonáló által megadott időpontban — a hívás befutása után harminc perccel —, hanem előbb robbant, amikor is feltételezhető volt, hogy sok rendőr tartózkodik a körzetben. (A robbanásban egyébként hat rendőr sebesült meg.) A Szövetségi Nyomozó Hivatalnak (FBI) a vizsgálatok irányításával megbízott tisztje elzárkózott az elől, hogy találgatásokba bocsátkozzon a lehetséges indítékokat illetően.
