Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-26 / 174. szám

Olimpia UJ KELET Lapzártakor érkezett: Csák továbblépett A férfi cselgáncsozók csütör­töki versenynapján a 65 kg-os Csák József ipponnal győzött az indiai Aga Hajib ellen, és bejutott a legjobb 16 közé. Csák József a folytatásban is remekelt, második mér­kőzését is megnyerte. Ezúttal a dél-afrikai McKinnont ver­te ipponnal, így 'egyeneságon bejutott a legjobb nyolc közé. A magyar cselgáncsozó a harmadik akadályt is sikere­sen vette, amikor is a brazil Guimaraest ötpontos akció­val verte. így az egyenesági elődöntőbe került. A finálé jogáért a japánok három év­vel ezelőtti világbajnokával, a tavalyi vb-ezüstérmes Yuki- masa Nakamurával mérkő­zött a későbbiek során. Leg­rosszabb esetben Csák József már ötödik helyezett. Vári lemaradt a döntőről A férfi sportlövők kisöbű sportpuskás küzdelmei során a német Christian Klees új olim­piai csúccsal végzett a selej­tezők élén. A kvalifikáció so­rán 600 kört ért el, ami egy­ben világcsúcs-beállítás is. A világrekordot a szovjet Vja­cseszlav Boskarev tartja 1989 óta. A magyar színeket ebben a számban Vári Zsolt képvisel­te, aki balszerencséjére egy körrel „lemaradt” a nyolcas fi­náléról. Vári 595 körös teljesít­ményével kilences holtver­senyben all. helyen végzett. Pálinkás a nyolc között A férfi gyorstüzelő pisztoly kategóriában Pálinkás Lajos bravúros teljesítményt haj­tott végre. A magyar verseny­ző ugyanis 586 körös ered­ménnyel a hatodik helyen zár­ta a selejtezőt, ezzel bejutott a nyolcas döntőbe. Ott két né­met, egy bolgár, egy lengyel, egy kazah, egy kínai és egy moldovai versenyző lesz az ellenfele. A selejtezők során a német Schumann 596 körrel új olimpiai csúcsot állított fel. Természetesen első helyen kvalifikálta magát a fináléra. A finálé küszöbén botlottak A bronzéremért vívhat a magyar női tőrcsapat, miután a franciák elleni 45-26-os győzelmével a négy közé jutott ugyan, ám az elődöntőben 45- 42-re kikapott Olaszországtól. A magyar férfi tőrcsapat vi­szont már az első mérkőzésén elvérzett, Érsek Zsolték nagy csatában 45-43-ra szenvedtek vereséget Oroszországtól, így nem jutottak a négy közé. A magyar férfi tőrvívó-vá- logatott 45-42-re legyőzte a Koreai Köztársaságot, és ez­zel az 5. helyért vívhatott. Minden szem Egerszegin Egy j ó Eger szegi Krisztinát senki sem tud legyőzni a női 200 m háton — állították szin­te egybehangzóan mindazok, akik csütörtökön kilátogattak a Georga Tech Aquatic Cen­terbe az úszóversenyek utol­só előtti napjára. Tény és való, hogy a négy­szeres olimpiai bajnok „Krisz­tina királynő” toronymagasan kiemelkedett ebből a mezőny­ből, hiszen az ő nevezési ideje 2:07.24 perc volt, míg az utá­na következő legjobbak csak 2:10-es eredményeket tudtak felmutatni. Ráadásul a Bp. Spartacus 21 éves kiválósága még ennél is tud jobbat, hiszen immár öt éve 2:06.62 perccel tartja a világrekordot. A veszé­lyesnek számító ellenfelek kö­zül előbb az orosz Nyina Zsivanyevszkaja, majd az amerikai Whitney Hedgepeth nyert futamot, de egyikőjük sem került 2:10-en belülre, így Egerszegi fellépése előtt Hed­gepeth vezette a listát 2:11.63 perces eredménnyel. Aztán jött Krisztina, aki már nyolc éve Szöulban is olim­piai bajnok volt ezen a távon, majd Barcelonában megvéd­te címét. Már a részidők so­kat ígértek, de a számokkal nem is kellett különösebben foglalkozni, olyan nagy fö­lénnyel, több mint másfél test­hosszal vezetett, hogy teljesen biztos volt összesített első he­lye. Végül is 2:09.18 perc je­lent meg a neve mellett, s ez több mint két másodperccel jobb volt Hedgepeth idejénél. — Én csak azt kértem Krisz­tától, hogy ne hajtsa ki magát, inkább tartalékolja erejét az esti döntőre. Magam sem ér­tem, miért úszott ilyen jó időt ;— mondta Kiss László, aki klubedzőként és szövetségi ka­pitányként is felelőse Eger­szegi Krisztina felkészíté­sének. Az élete utolsó világverse- nyes megmérettetése előtt álló szuperklasszis elhárította az új­ságírók érdeklődését, azt kér­te tőlük: várjanak a fináléig. — Akár nagy tételben is fo­gadni mernék Krisztina győ­zelmére. A többiek egyszerű­en fel sem tudják venni vele a versenyt. O született tehetség, olyan kivételes adottságokkal rendelkezik, amit képtelenség másoknak megtanulni. Szóval nyerni fog, nyernie kell, ehhez kétség sem férhet — véleke­dett Rajki Béla, a 88 esztendős világhírű szakember, aki a nemzetközi szövetség örökös tagjaként díszvendége a cente­náriumi atlantai olimpiának. A magyarok eredményei a csütörtök délelőtti selejtezőkben: Férfi 50 m gyors: Kerék- jártó Tamás 24.67 mp — fu­tamában 6., összesítésben 55. Női 200 m hát: Egerszegi Krisztina 2:09.18 p — futa­mában 1., összesítésben 1. — A-döntős. Férfi 200 m ve­gyes: Czene Attila 2:02.10 p — futamában 3., összesítés­ben 7. —r A-döntős. Zubor Attila 2:06.24 p — futamában 6., összesítésben 22. 1996. július 26., péntek 11 r & XXVI. Nyári Olimpiai Játékok Atlanta 1996. július 19—augusztus 4. naf. Hiába, az oroszok jobbak voltak Az ezüstérmes kardcsapat: balról Szabó, Köves és Na- varrete MTI „Nagyon jók az oroszok, saj­nos, túl ságosan is jók” — e sza­vakkal vezette fel a délutáni döntőt Solti Antal mesteredző, és bizony nem tévedett. Hiába szurkolt teljes erővel a piros- fehér-zöld szurkolóhad, hiába ültek ott a nézőtéren a győztes mérkőzésük után a vívócsar­nokba átruccanó vízilabdások, hiába buzdítottak a pénteki be­mutatkozásra készülő női kézi- labdások, mi több, Rózsa Nor­bert győzelmének híre is vil­lámgyorsan végigfutott a ma­gyar táboron, szóval, mindezek a lelkesítő tényezők is kevés­nek bizonyultak Szabó Bencéék számára ahhoz, hogy eredmé­nyesen vegyék fel a harcot az oroszokkal szemben. Igaz, hogy a magyaroknál is több érdemdús kardozó lépett pást­ra, élükön a csapatban és egyé­niben is korábban olimpiai baj­noki győzelemig jutó Szabó Bencével, a túloldalon azonban még nagyobb ágyúkat tudtak felvonultatni az oroszok. Pozd- nyakov személyében a friss atlantai olimpiai aranyérmest vetették be, Saripov éppen Pozdnyakovval szemben veszí­tett döntőt az egyéniben, Kiri- jenko pedig négyszeres világ­bajnokként „szerénykedett” az orosz csapatban. Sajnos, a csata már az első asszóban eldőlt, amikor is Saripov 5-2-re nyert Kövei el­len. Az ex-bajnok Szabó és az új világelső Pozdnyakov csör- téjéből utóbbi úgy került ki győztesen, hogy a magyar csak MTI A magyar férfi vízilabda-vá­logatott szerdán a Georgia Tech Aquatic Centerben — igazol­va hírnevét — szenzációs tel­jesítménnyel, szemet gyö­nyörködtetőjátékkal legyőzte a legnagyobb csoportriválist, Ju­goszláviát, s így pontveszteség nélkül végzett a hatos mezőny élén. A mérkőzést követően Hor­kai György szövetségi kapitány a következőképpen értékelt: — Úgy érzem, ez volt az atlantai torna eddigi legjobb, legszínvo­nalasabb mérkőzése, s az külön öröm, hogy ez a párharc a mi biztos győzelmünkkel zárult. Ezzel teljesítettük az első cél­kitűzést, csoportelsőként jutot­tunk tovább, de ez önmagában még semmit sem ér, majd a hátralévő találkozónkon kell egyszer tudta őt megszúmi. A gárdában egyedül Köves nyúj­tott átlagon felülit, és egyedül ő mondhatta el magáról, hogy legalább egy mérkőzést nyer­ni tudott az oroszok ellen, ne­vezetesen Kirijenkót verte meg 7-5-re. A kérdés azonban sajnos csak az volt, hogy hány perc kell Pozdnyakovéknak a 45 találat összegyűjtéséig. igazán jól játszani. Most sem­mi mással nem is foglalkozunk, csak az előttünk álló negyed­döntővel, amely a csütörtöki szünnap után pénteken délután következik. Gerendás György, a váloga­tott edzője: — Minden szak­vezetőnek az az álma, hogy éle­tében legalább egyszer ilyen remek csapattal dolgozhasson együtt. A fiúk ezúttal is hihe­tetlenül fegyelmezetten, hig­gadtan játszottak, s az az igaz­ság, szinte minden be is jött nekik. Vincze Balázs csapatkapi­tány: — Örülök, persze hogy örülök. De tudom azt is, hogy még sehol sem tartunk, mert hiába vagyunk túl öt megnyert mérkőzésen, a következőn egy esetleges vereség megpecsétel­heti sorsunkat. Ézért is hajtot­tunk. hogy a másik ág leggyen­Köves 25. tusa Pozdnyakov ellen volt magyar szempontból a végállomás. A 45-25-ös vég­eredmény az oroszok megér­demelt olimpiai bajnokságát jelentette. Nem kétséges, pil­lanatnyilag ez a trojka verhe­tetlen bárki számára, s alig­hanem a következő években is nehezen fognak legyőzőre találni. gébb továbbjutójával kerüljünk szembe a legjobb nyolc között. Jók: Varga, Kásás, Benedek, Vincze, illetve Sapic. A negyeddöntők párosítása: MAGYARORSZÁG— Görögország J ugoszlá via—Horvátország Spanyolország—Egyesült Államok Olaszország—Oroszország Baleset MTI Súlyos baleset történt az atlantai metró egyik végállo­másán. Az Indian Creek-i te­lephelyen egy utasok nélküli szerelvény elszabadult a sín­pályán, és súlyos balesetet okozott. A metró egyik alkal­mazottja lábát törte, és súlyos zúzódásokat szenvedett. A földalatti tömegközlekedési eszközt megkülönböztetett figyelemmel kísérik az at­lantai olimpia szervezői, ugyanis a metró az ötkarikás játékok alatt naponta több mint félmillió utast szállít. Szalayék leszorultak a dobogóról MTI _______ , . •____„ • í " : A hozzáállást, az akarást, a küzdeni tudást ezúttal nem érhette zokszó, annál inkább az eredményt... Merthogy nagy csatában ugyan, de elveszítette a bronzmérkózést a magyar női párbajtőrcsapat az oro­szokkal szemben. A nyitány az olaszok el­leni délelőtti alvós idősza­kot idézte, két csörte után 6-10 volt „amoda”. Nagy viszont végre világranglis­ta-éllovashoz méltó vívást mutatott be Manna ellen, két tusnyira „közelített”, három csőriével később pe­dig ugyanő 23-24-re zár­kóztatta fel a gárdát. Hor- may révén pedig, aki máso­dik győzelmét szerezte, 25- 24-re át is került a vezetés a magyarokhoz. Ám az eladdig vitézkedő Nagy ép­pen a legrosszabbkor gör­csölt be lelkileg, ideges ví­vással 1-6-ra végzett a dal­lamos nevű, és a páston is otthonos Aznavourjannal. Elszállni látszottak a remé­nyek, hiszen 26-30-ra mó­dosult az állás, a megrogy- gyant hitet azonban elké­pesztően hidegvérű és pa­rádés párbajozással hely­reállította Szalay, aki utol­érte Garajevát. 32-32 lett éppen akkor, amikor 32 másodperc volt hátra. Az­tán az orosz talált, 23 má­sodperccel a vége előtt vi­szont a magyar megint egyenlített. 33-33, a vívóidő lejárt, és ahogy ilyenkor szokás, az eredményt felke­rekítették 44-44-re, jöhetett az egy perc ráadás. Tömény izgalmak a javá­ból, 23 másodperccel a leg­vége előtt összeakaszkod­tak a felek, s a kölcsönös kaszabolásban a piros lám­pa gyulladt ki — találat Szalaynál, Oroszországé a bronzérem, Magyarország a negyedik. Csak a negye­dik... Se áram, se víz... Sokan tettek meg óriási tá­volságokat, hogy eljussanak Atlantába. Ok azonban nem nevezhetők valódi utazóknak, legalábbis az ír nyelvjárás sze­rint. Írországban ugyanis azo­kat hívják így, akik lakókocsik­ban élnek — embertelen körül­mények között. Az ökölvívó Francis Barrett esetében sincs ez másképp, hiszen népes csa­ládja — hat húg és öt fivér — Galway város mellett táborozik egy lakókocsiban, melyben se áram, se víz nincs. Barrett, sőt, az ír nép számára azonban ez a szegénység most szégyen he­lyett büszkeséget jelent, több­szörösen is. A 19 esztendős Barrett pedig szerda este, első olimpiai összecsapásán 32:7-es pontozással győzte le ellenfe­lét, a brazil Zely Ferrer iát. Ez­zel rekordot állított fél, mert eddig az egyetlen, aki egy mérkőzésen több mint 30 pon­tot kapott a pontozógéptől. A fehérsapkás Benedek a jugoszlávok ellen is kiemelke­dően játszott Fotók: MTI-Press A görögök következnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom