Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-26 / 174. szám

1996. július 26., péntek Világkrónika Kedvezmény Romániának? A legnagyobb kereskedelmi kedvezmény végleges wa­shingtoni odaítélése fölötti örömében a román államfő, Ion Iliescu vihart keltett azzal, hogy nyilvános sajtóértekezleten bírálta a román ellenzéket, amiért „nem tett semmit” az MNF — a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény — odaítélése érdekében. E kijelentés kedvezőtlen, kemény tengerentúli visszhangját tapasztalva Ion Iliescu tanácskozásra hívta a román ellenzék két jelentős képviselőjét, Emil Constan- tinescut, a Román Demokratikus Konvenció elnökét, illetve Petre Románt, a román Szociáldemokrata Unió társelnökét. Megbeszélésük nyomán a három politikus írásban rögzítet­te: semmilyen körülmények között nem használják ki vá­lasztási célokra e nyilvánvalóan össznemzeti sikert. Éhségsztrájk A törökországi politikai elítéltek éhségsztrájkja újabb em­beréletet követelt. Az ország nyugati részén fekvő Aydin tartományi központ börtönében meghalt a tiltakozó akció hatodik áldozata. A 37 éves Mujdat Yanat a Forradalmi Nép­felszabadító Párt és Arcvonal (DHKP-C) nevű gerillaszerve­zet tagja volt, akit terrorakciók elkövetése miatt 18 év bör­tönre ítéltek. Emberi jogi szervezetek, orvosok és ügyvédek közlése szerint több tucat éhségsztrájkoló került válságos egészségi állapotba. Magyar—magyar csúcs-gondok Jozef Sesták szlovák külügyi államtitkár csütörtökön Po­zsonyban a „magyar—magyar csúcs” közös nyilatkozatával kapcsolatos szlovák külügyi emlékeztetőt adott át Ralph Johnson amerikai, illetve Szergej Jasztrzsembszkij orosz nagy­követnek. Csak feltételezni lehet, hogy a szlovák dokumen­tum azonos azzal az ismerteién tartalmú emlékeztetővel, amelyet egy nappal korábban, szerdán a német, az angol, a francia, az olasz nagykövet és az Európai Unió állandó po­zsonyi képviseletének egyik diplomatája kapott — úgyszin­tén Jozef Sestáktól. Melescanu hírálja a bővítést A NATO-bővítés jelenlegi tervét bírálta, illetve az ameri­kai adminisztrációt méltatta a washingtoni látogatásáról csü­törtökön hazaérkezett Teodor Melescanu román külügymi­niszter. Sajtóértekezletén kijelentette, hogy az amerikai vezetők azt szeretnék, ha a román—magyar megbékélés el­indult folyamata nem torpanna meg, ez is egyik feltétele a két ország NATO-ba kerülésének. Melescanu személyével kapcsolatban most is szóvá tette a román sajtó, hogy a román diplomácia vezetője beindította svájci nagykövetté történő kinevezését — arra az esetre, ha a jelenlegi kormánypárt el­vesztené a választásokat. Klaus bizalmat kapott Bizalmat szavazott csütörtökön Václav Klaus új, kisebb­ségi jobboldali kormányának a cseh parlament alsóháza. A kisebbségi kormánykoalíció sikerét az tette lehetővé, hogy az ellenzéki szociáldemokraták 61 képviselője a szavazás idején kivonult a teremből, így a 99 képviselővel rendelkező három koalíciós párt saját maga is képes volt törvényerőre emelni a dokumentumot. Ezzel a kormány is bizalmat kapott a parlamentben, s megkezdheti tevékenységét. A 200 tagú képviselőházból a szavazáskor 137 képviselő tartózkodott a teremben. Közülük 87 képviselő szavazott igennel, 40-en pedig nemmel. A kormány ellen szavazott a kommunista és a republikánus párt. Funar a reformátusok világtalálkozój áról MTI A Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) felszólította Kolozs, Arad és Szeben megyék kor­mánymegbízottjait: ne adjanak engedélyt a magyar református világtalálkozó erdélyi rendezvé­nyeinek megtartására, mivel azok nem vallási, hanem „ro­mánellenes megnyilvánulások” —jelentette ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a RNEP elnöke. Biztosította a román közvéleményt: ő maga Kolozs­váron semmiféle ehhez kapcso­lódó rendezvényt nem engedé­lyez. Egyben bírálta a nagyvára­di'hatóságokat, hogy „semmibe vették” az RNEP-tag bihari kor­mánymegbízott tiltó döntését. Funar csütörtökön levélben kérte Nicolae Vacaroiu kor­mányfő határozott közbelépé­sét, hogy az egész ország terü­letén tartsák tiszteletben az al­kotmányt, a nemzetbiztonsági törvényt, a helyi közigazgatás és a nyilvános összejövetelek előírásait — hogy „a román né­pet ne alázzák meg a románel­lenes rendezvénnyel, amit a bu­dapesti kormányzat szervez az RMDSZ-szel karöltve”. Funar sz,érint a találkozó leple alatt olyan összejövetelekre kerül sor, amelyeken megvitatják a személyi elvű autonómiát, az autonóm etnikai terület megala­kítását és Frunda György füg­getlen erdélyi elnökké válasz­tásának „stratégiáját”. Vereckei emlékmű Kavargó indulatok Kárpátalján MTI Egyre nagyobb hullámokat vetnek a vereckei emlékmű körül kavargó indulatok Kár­pátalján: botrányba fulladt az az egyeztető tárgyalás, ame­lyet a megyei állami közigaz­gatás — most közvetítői sze­repkört felvállaló — nemze­tiségi és migrációs főosztálya szervezett a millecentená- riumi emlékművet ellenző kárpátaljai ukrán, és az em­lékműállítást támogató ma­gyar szervezetek között. A tanácskozáson részt vevő mintegy húsz ukrán szervezet vezetői egyhangúlag ellenez­ték az emlékmű megépítését, s érzelmileg túlfűtött beszé­deik nem voltak mentesek a kárpátaljai magyarságot, a magyar nemzet egészét és a magyar kormányt sértő kiro­hanásoktól sem. Ám mielőtt a magyar érdekvédelmi szer­vezetek — a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Szerveze­tek Fóruma és a Magyar Ér­telmiségiek Kárpátaljai Kö­zössége — vezetői elmond­hatták volna saját érveiket, Ivan Turjanica, a Kárpáti Ru­szinok Társaságának szintén jelen lévő elnöke ragadta ma­gához a szót. A ruszin kép­viselő az ukrán felszólalások­hoz hasonló hangnemben el­mondott beszédében az em­lékmű megépítése mellett ér­velt, azt emelve ki, hogy „Kárpátalja — magyar föld”. E kijelentésen felháborodva az összes ukrán vezető el­hagyta a tárgyalótermet. A három magyar szervezet magukra hagyott vezetői vi­szont ezúttal teljesen egyetér­tettek mind a kárpátaljai mille- centenáriumi megemlékezések támogatása, mind a magyarel­lenes kirohanások visszautasí­tását illetően, de már csak — partner híján — az államhatal­mat képviselő Omeljan Ma- tyijnak, a megyei közigazgatás nemzetiségi és migrációs főosz­tálya vezetőjének fejthették ki mondandójukat. Brenzovics László KMKSZ- alelnök rámutatott: az ukrán állam képviselőinek köteles­sége a leghatározottabban fel­lépni mindazok ellen, akik nemzetiségi ellenségeskedést szítanak, és visszautasította a kárpátaljai, illetve az össz- magyarságot ért alaptalan vá­dakat. A nemzeti évfordulók megünnepléséből — amit az ukrán nemzetiségi törvény egyébként is szavatol — nem lenne szabad politikai ügyet kreálni, mert az jogi kérdés — fűzte hozzá Dalmay Árpád KMSZF-elnök, s kifejtette: az elhangzott beszédek megha­misítják a magyar nép törté­nelmét, ezért — a hasonló fél­reértések elkerülése végett — létre kellene hozni egy uk­rán—magyar történész ve­gyesbizottságot. A millecentenáriumi emlék­műügy legújabb fejleménye, hogy az egyeztető tárgyalá­sokról kivonult ukrán szerve­zetek Leonyid Kucsma elnök­höz írt levelükben feljelentet­ték Ivan Turjanica ruszin vezetőt — a megyei közgyű­lés mentelmi jogot élvező képviselőjét — az egyeztető megbeszélésen tett „Kárpát­alja — magyar föld” — sze­rintük államellenes — kije­lentéséért. Hatalmas árvíz Kínában Kínában attól tartanak, hogy az áradások után jár­ványok fognak pusztítani, és Kína leghosszabb folyó­ja, a Jangce is kilép a med­réből. Ezért csütörtökön még több önkéntest küldtek az árvíz sújtotta térségbe, és erősítést a kifáradt csapatok­hoz. Eddig az áradások több mint 1100 halálos áldoza­tot követeltek. Az ország délnyugati részén lévő Ku- anhszi tartományban a ha­tóságok kolera- és vérhas- járványtól tartanak. A Reu­ter szerint a tartomány egyik városában fertőtlení­tőszereket szórnak szét, mi­közben igyekeznek megtisz­títani a várost az egymétemyi magas iszaptól, ami az áradások után maradt. TWA-légiszerencsétlenség Megtalálták a fekete dobozt MTI Pontosan egy héttel a Trans World Airlines (TWA) légitár­saság óriásgépének kétszázhar­minc ember halálát követelő tragédiája után megtörtént az első áttörés a katasztrófa okai­nak felderítésére irányuló mun­kálatokban: helyi idő szerint csütörtök hajnalban az Atlan­ti-óceán fenekéről felszínre hozták és elemzés céljából he­likopterrel a fővárosba szállí­tották a Boeing 747-es pilóta­fülkéjének üzenetváltásait és a legfontosabb repülési adatokat rögzítő fekete dobozokat. A szakértők bíznak abban, hogy a készülékekben tárolt információk kulcsfontosságú bizonyítékokat szolgáltatnak majd a szerencsétlenséget előidéző okok természetéről. A nyomozás a múlt heti ka­tasztrófa óta gyakorlatilag egy helyben topog, és noha a szak­értők többsége hajlik arra a vé­leményre, amely szerint a TWA 800-as számú járatának a felrobbanását szabotázscse­lekmény okozta, kézzel fogha­tó bizonyítékok mindmáig nem állnak a rendelkezésükre. Eredménytelenek voltak a már korábban megtalált roncsokon és holttesteken végzett labora­tóriumi vizsgálatok is. A valójában narancssárga színű, különleges, víz- és tűz­álló acélból készült fekete do­bozokat a haditengerészet ÜSS Grasp nevű hajója fedezte fel víz alatti videokameráival. A készülékek egyike azokat a be­szélgetéseket tartalmazza, amelyek az utolsó harminc percben a pilótafülkében el­hangzanak; a másik a legfon­tosabb repülési adatokat — közöttük a sebességet és a ma­gasságot — rögzíti folyamato­san. A viszonylag ép állapot­ban megtalált berendezéseket az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács washingtoni laboratóriumában vetik tüze­tes elemzés alá. A fekete dobozokra harminc méteres mélységben, az óceán fenekének azon a részén buk­kantak rá, ahol a hét elején több nagyobb roncsdarabot jeleztek a hanglokátorok és video­kamerák. A kutatási és kieme­lési munkálatok ugyan nagy erők bevetésével folynak — a helyszínen csaknem száz búvár tartózkodik, és csütörtöktől egy különleges, lézervezérlésű berendezést is igénybe vesz­nek —, ennek ellenére úgy tű­nik, mintha a mentési erőfe­szítések csigalassúsággal ha­ladnának. Az eltelt egy hét­ben csupán a roncsok két szá­zalékát tudták felszínre hozni, és az áldozatok közül is csak száznyolcnak a holttestét talál­ták meg. Az eredménytelenség láttán a mélyen csalódott és felhábo­rodott hozzátartozók hevesen tiltakoztak a hatóságok maga­tartása miatt. Kifogásolták, hogy csak megkésve, hosszú órák elteltével értesülnek a kutatási munkálatok esemé­nyeiről, és akkor is gyakran félrevezető, téves információt kapnak. Bírálták azt is, hogy a mentőcsoportok elsősorban a roncsok kiemelésére összpon­tosítanak, nem pedig a még hullámsírban fekvő áldozatok megtalálására. \ Hírről % hírre ÚJ KELET Kanda Ferenc jegyzete Amikor hat évvel ez­előtt Juan Antonio Sa­maranch egy hófehér bo­rítékból kihúzta a görö­göket porig sújtó, „At­lanta” feliratú papírdara­bot, sokan elszomorodtak. Visszavonhatatlanul kide­rült: az olimpia — minden eszméjével, hagyományá­val, történelmével együtt — is megvásárolható. A döntés motivációja persze egyértelmű volt. Az újkori olimpiák útraindí- tásának századik évfordu­lóján ne azok kapják a centenárium rendezési jo­gát, akiknek az olimpiz- mus gondolatát köszön­hetjük, hanem akik a leg­nagyobb pénzbeli hasznot tudják kisajtolni belőle. S a Coca-Cola, a CNN, a Delta Airlines városában EHHEZ nem férhetett két­ség. A NOB csak egyet lá­tott: ebből pénz lesz, még­pedig rengeteg. A követ­kezményekre vagy nem gondoltak, vagy nem akar­tak gondolni. Itt van például a televí­zió. Az NBC amerikai te­levíziós társaság (minden olimpiák kizárólagos köz­vetítője) soha nem volt összegért vette meg a köz­vetítési jogokat. Ezt per­sze tovább kellett adni. így a műsort átvevő tele­víziók is rekordösszege­ket fizetnek, amiket nekik is be kell hozniuk vala­hogy. Ül az ember a televízió­ja előtt, és egy monstre reklámműsor közepében érzi magát, ahol a rövid szünetekben olimpiai rész­leteket sugároznak. És közben hallja a híreket odaátról, hogy a buszok késnek, hogy nem is men­nek, ha mennek, akkor el­tévednek (különben csak elismeréssel lehet beszél­ni azokról az arizonai, ka­liforniai, alaszkai önkén­tes segítőkről, akik ingyen felajánlották segítségüket az olimpia idejére. Nem az ő hibájuk, hogy olyan fel­adatokat kaptak, amelye­ket ők nem tudnak megol­dani), a szobák hidegre légkondicionáltak, a ver­senyek rendezése zavaros, meg mindenféle hasonló­kat. Olyan az egész, mintha én jó pénzért elvállalnám egy ház felépítését, de nem tudom, hogyan kell egymásra rakni a téglákat. A NOB ugyan visszafor­gatja a haszon nagy részét a sportba, de hát a dolog már régen nem arról szól, hogy a pénzből sportot csinálunk, hanem fordítva. Félek, hogy ez az emberi­ség legszebb játékának gyógyíthatatlan sorvadá­sához vezet. Egyébként biztos vagyok abban, hogy Athénben egészen más olimpia lett volna. Talán ezért is nem lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom