Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-22 / 170. szám

UJ KELET Utazás-mm 1996. július 22., 9 Kozma Ibolya (Új Kelet) Falusi üdülés A nyár a szabadságok, a pihenések ideje. Megyénk ide­genforgalmi helyzetéről kérdeztük Aranyossy Mihályt, a Tourinform iroda vezetőjét. tori Zenei napok, a Kelet- Nyugat Expo, vonzzák a kül­földi vendégeket. Problémát jelent számunkra azonban, hogy csak az utolsó pillanat­ban jutnak el hozzánk a ren­dezvények részletes tervei, így nem tudjuk azokat kellő­en hirdetni. A szervezett külföldi be­utaztatás inkább a megye- székhelyre, Nyíregyházára jellemző. Nagyon sok len­gyel turista érkezik Sóstóra. A megyei idegenforgalom az eddigiekben se rosszabb, se jobb, mint a tavalyi volt. A kiutaztatás jóval alacso­nyabb szintet mutat, mint az elmúlt évben. Országos vi­szonylatban 1995-ben a la­kosság huszonnégy, az idén csak tizenkét százaléka megy el nyaralni. Az ok természe­tesen a jövedelemkiesés és az anyagi nehézség. Vannak di­vatos utak, amelyekre szíve­sen vállalkoznak, a görög szi­getvilág a legnépszerűbb nyaralóhely, ezen belül is Korfu és Kréta. Tavaly sokan választották a repülőgépes utazást, most inkább az autó­busz mellett döntenek az emberek. Ezzel is csökkente­ni tudják a nyaralás költsége­it. — Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye nagyon sokat tett azért, hogy felhívja magára a figyelmet. Nagyon sok kül­földi és belföldi utazási kiál­lításon mutattuk be a térség prospektusait, a pihenő- és nyaralóhelyeket. A jelenlegi felmérés szerint a Tisza-part örvend a legna­gyobb népszerűségnek. A fa­lusi turizmus forgalma nyolc­van—kilencven százalékos, tehát elég nehéz szabad szál­láshelyet találni. Ezeken a he­lyeken főleg belföldi értelmi­ségi családok üdülnek, míg a ... vízi turizmusnak leginkább a ^ fiatalok hódolnak. Leginkább hétvégén, péntektől vasárna­pig van csúcsforgalom a Ti­sza környékén, hétköznap fő­ként szervezett csoportok lá­togatnak erre a vidékre. Sokan indulnak kerékpárral túrázni. Gyakran a kulturális emlékhelyeket keresik fel a látogatók. Éppen az imént kaptunk hírt arról, hogy a csarodai templomnál napon­ta két külföldi autóbusz is par­kol. A különböző megyei prog­ramok, mint például a Szár­nyas Sárkány Hete, a Nyírbá­Nőtt az idegenforgalmi bevétel MTI Idén tovább bővülnek az idegenforgalmi bevételek — állapították meg az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) szerdai ülésén, A bi­zottság szerint a nemzetközi turizmusból származó devi­zabevétel meghaladhatja a 2 milliárd dollárt. Ez a két év­vel korábbihoz viszonyítottan csaknem 50 százalékos növe­kedést jelent. A turizmus devizabevétele az év első négy hónapjában 29 százalékkal nőtt, és elérte a 482 millió dollárt. Idén megnőtt a magas pénzkölt­séggel járó kongresszusok és a ’96 Magyarország ese­ménysorozat keretében szer­vezett turisztikai rendezvé­nyek száma. Nemzetközi ver­senyképességünket kedvező­en befolyásolta, hogy a szál­lodai árak csak mérsékelten emelkedtek, sőt, némely szál­lodai kategóriában visszaes­tek. Az OIB ülésén megálla­pította azt is, hogy Magyar- ország továbbra is az osztrá­kok kedvelt úti célja. A turis­ták legfőképpen Budapestet és a Balatont látogatták. A magyar lakosság viszont az év első négy hónapjában 16 százalékkal kevesebbszer, összesen 3,3 millió alkalom­mal utazott külföldre. Ennek oka egyrészt a hazai reáljöve­delmek csökkenése, valamint a forint folyamatos leértéke­lése volt. Erdei János, a Magyar Tu­risztikai Szolgálat Rt. vezér- igazgatója a tájékoztatón hoz­záfűzte: májusban 81 száza­lékos volt a szobák telítettsé­ge. Ez 6 százalékkal maga­sabb az előző év hasonló időszakánál. Júniusban pedig 8 százalékkal, 87 százalékra nőtt a szállodák szobakihasz­náltsága. Erdei János vezérigazgató úgy látja, hogy a hazai lakos­ság üdültetése nincs kielégí­tően megoldva. Ezen változ­tatni kell, már csak azért is, mivel a belföldi turizmus ha­nyatlása hosszú távon kedve­zőtlenül érintheti az ágazat fejlődését. A Hunguest Rt. alapítványa, a Magyar Nem­zeti Üdültetési Alapítvány évről évre kevesebb pénzt, idén 800 millió forintos költ­ségvetési támogatást kap a hazai lakosság üdültetéséhez. Ennek köszönhetően az idén körülbelül 200 ezer ma­gyar állampolgár nyaralhat kedvezményesen. Hajdú István (Új Kelet) Építészeti stílusok keveredése — az Óváros Szigorúan őrzik az izraeli nagykövet rezidenciáját Buda­pesten. Az óvatosság érthető, hiszen napjainkban az arab— izraeli békefolyamat ellenzői és arab fanatikusok bombákkal próbálják a háború, az évtize­dek óta tartó ellenségeskedés állapotát fenntartani. A nagy­követ, aki a negyvenes évek végén vándorolt ki, most a két nép korrekt diplomáciai kap­csolatát elemzi az Izraelbe in­duló magyar újságírócsoport tiszteletére adott munkaregge­lin. Az EL AL légitársaság kép­viselője másnap elnézést kér a késői indulásért, de a stewar- dessek figyelmessége hamar feledteti a Ferihegyen kissé szokatlan, órákig tartó szigorú ellenőrzést. A hajnali Jeruzsálem nyüzs­gése a gyakorlott utazót ne té­vessze meg. A mindenütt jelen­lévő katonák mellett békésen lehet közlekedni. Az ország la­kói tudják, hogy az idegenfor­galom az egyik legfontosabb bevételi forrása a mintegy 5 millió lakosú Izraelnek. A húszezer négyzetkilométernyi terület kétharmada sivatag, így a turista — bármilyen vallású is — megbecsült vendég. Az ország partjait négy tenger mossa, már ha a Földközi- és a Vörös-tenger mellett annak te­kintjük a Holt-tengert és a Genezáreti tavat. Ezek miatt a turistaforgalomnak nemcsak a bibliai szenthelyek a célpontjai, de a tengerparti — egyébként nagy ütemben épülő — város­kák is. A legtöbb lakója Jeru­zsálemnek van 650 ezer, ezt Tel-Aviv követi 450 ezerrel. Remélem, nem várják el, hogy az összes jeruzsálemi lát­nivalót részletesen ecseteljem, hiszen akkor ez a sorozat év végéig tartana. Az óváros, a Siratófal, a Szent Sír bazilika, a Via Dolorosa, az utolsó va­csora szobája és Dávid király sírja fért bele a sűrített hétfői programba. Szálláshelyünk, a belváros kellős közepén, a Cion téren található Hotel Zion már isme­rős a magyar turisták előtt. Utunk egyik fő szervezője, a Budapest Tourist is ott szállá­solja el vendégeit. A légkondi­cionált kétszemélyes szobák úgy háromcsillagos magyar szállodai színvonalon üzemel­nek. Ottjártunkkor nem műkö­dött az egyik lift: zárva maradt a kilencedik emeleten. Amikor dr. Róna Iván, a Budapest Tourist vezérigazgatója az első megbeszélés alkalmával csak annyit kért: ha írunk az útról. azt írjuk, amit láttunk és tapasz­taltunk, nem gondoltuk, hogy idegenvezetőként még határo­zottabb, mint a cég vezetője­ként. A szállodai pincér „elfe­ledkezett” az egyébként 9 sékelbe (körülbelül 450 forint­ba) kerülő sör árának feltünte­téséről, s csak az üres számlát szerette volna aláíratni velünk. Vendéglátónk nagyon határo­zottan tette szóvá a dolgot. A főpincér morgására olyan fej­mosás következett, hogy a vé­gén a szállodai menedzsment alig győzött elnézést kérni. így az első napon a fáradtabbak azzal a tudattal térhettek nyu­govóra, hogy Izraelben sem minden rózsaszín, a kívácsib- bak pedig az óriási tűzijátékot megtekintve körbejárhatták fél Jeruzsálemet a biztonsági elte­relések miatt. (folytatjuk) A nemzetközi Jeruzsálem Területfejlesztés turizmussal Egyre több nyaralni vá­gyó választja a falusi tu­rizmus szolgáltatásait. A nyugalom, a szeretettel­jes magyaros vendégsze­retet vonzza a látogató­kat. Kórikné Terebes Má­ria hat éve koordinálja a térség falusi turizmusát. Kozma Ibolya (Új Kelet) — Korábban marketingé irodában dolgozott. Hogyan került kapcsolatba a falusi turizmussal? —Négy éven át Budapes­ten tanultam, megfigyeltem, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megye neve csak pe­joratív értelemben kerül szóba. Megfogadtam, hogy bebizonyítom, vannak a mi régiónknak is szépségei, po­zitívumai. Hat évvel ezelőtt fordulópont következett be az életemben. Úgy éreztem, hogy a falusi turizmust vá­lasztva sokkal többet tudok segíteni az embereken, s a vidék idegenforgalmát erő­sítve elősegíthető e terület fejlesztése is. Elvégeztem egy menedzserkurzust, amelyen globálmenedzser módszerrel területfejleszté­si ismeretekre is felkészítet­tek. Ez a képzés mintegy igazolás volt arra, hogy el­képzeléseim jók, és megfe­lelő irányban haladok. —Hogyan tart kapcsola­tot a vendégfogadókkal? — Sokan megkeresnek, segítsek abban, hogy felké­szüljenek a turisták fogadá­sára. A munkám nagy részé­ben tanácsokat adok, ho­gyan lehet felkészíteni a ki­csinosított lakást vendégek elhelyezésére.Többnyire pedagógusok, vagy nyugdí­jasok vállalkoznak szobaki­adásra, ezzel is kiegészítő jövedelemhez jutnak. Mivel az idény három hónapig tart, nem érdemes lakást vásárolni és kiadni, hiszen az év nagyobb részében a la­kóház csak üresen állna. Főként olyan középkorú emberek vállalnak fogadást, akiknek már kirepültek a gyermekei, és van helyük turisták elszállásolására. Az adott bázishoz magyaTos vendégszeretetüket adják. Meleg emberi kapcsolatok alakulnak ki vendégek és fogadók között. Sok a visszajáró utazó. — Kik választják a falusi turizmust? — Értelmiségiek és több- i generációs városi családok, akik szeretnék megmutatni gyermekeiknek a magyar falusi valóságot, a népi mi­liőt, a kultúra gyökereit. — Milyen a forgalom a korábbi évekhez viszonyt í va? — Az elmúlt évekhez ké­pest talán kicsit visszaesett a forgalom, bár az is lehet, hogy ez a tendencia csak az idény elejére vonatkozott. A vendégek kilencven száza­léka dunántúli tájakról,, vagy Budapestről érkezik. A visszajáró vendégek pe­dig külföldi ismerőseiket hozzák magukkal, így nica- raguai, dél-amerikai turisták is járnak a megyében. Egyébként már alig-alig akad kiadható szálláshely, bár érezhető, hogy kevesebb pénzzel rendelkeznek az emberek. Nagy részük ne­hezen tud elszakadni mun­kahelyéről, nem tudják szer­vezni szabadságukat, így a szállás intézése is ad hoc módon történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom