Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-22 / 170. szám

Magyar Távirati Iroda „Bug Eurégió” Vlagyimir Szenyko fehérorosz, Dariusz Rosati lengyel és Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter szombaton eu­rópai biztonsági kérdésekről tanácskozott Breszt fehérorosz határvárosban, előkészítve az EBESZ decemberre tervezett biztonsági értekezletét. A három külügyminiszter ezenkívül megvitatta a három ország közötti regionális együttműködés lehetőségeit a tervezett „Búg Eurorégió” keretében. A minszki külügyminisztérium közlése szerint Szenyko egy atomfegyvermentes közép- és kelet-európai övezet meg­teremtésére kívánt javaslatot tenni. Fehéroroszország így akar­ja megakadályozni, hogy a NATO tervezett kibővítése ese­tén az új tagállamok területén atomfegyvereket tároljanak. Ukrajna támogatja a minszki javaslatot. Újjépül a mostari híd A szarajevói Hidrogradnja vállalat szerződést kötött a pol­gárháború során lerombolt mostari Öreghíd, a város fő neve­zetessége újjáépítésére. A Neretva folyó fölött átívelő hidat, melyet Csontyáry is megfestett, egy török építőmester alkot­ta a XVI. században a török fennhatóság idején. A város keleti, muzulmánok lakta és nyugati, horvát ne­gyedét összekötő, páratlanul szép műemléket a horvát tüzér­ség rombolta le 1993 novemberében. A Hidrogradnja válla­lat 1 millió dolláros szerződést írt alá Mostar keleti részének muzulmán polgármesterével, s a tervek szerint az új hídba beleépítik elődjének a Neretvából kiemelt maradványait. Kivégzett német katonák Litvániában több tucat német katona földi maradványaira bukkantak. A katonákat feltehetően az NKVD, az egykori szovjet titkosszolgálat végezte ki 1947 előtt. Vitautas Urbonavicius régészprofesszor, a sírfeltárások vezetője va­sárnap a dpa tudósítójának elmondta, hogy az NKVD-sírok után a területen három évvel ezelőtt kezdett kutatás véget ért. A kihantolt 706 — zömmel litván — női és férfi tetem közül sokat már sikerült azonosítani, köztük Vincentas Borisevicius püspöknek és Vetra tábornoknak, a szovjet meg­szállással szembeni litván ellenállási mozgalom Vetra tábor­nok fedőnéven ismert parancsnokának földi maradványait. A német katonák csontvázait litvánok, lettek és lengyelek földi maradványai mellett találták meg a Vilnius közelében a hajdani Tuskulenae birtok területén. Ostrom csecsenföldön Megostromolták a hétvégén a Csecsenföldön állomásozó orosz csapatok a szeparatisták támaszpontját Satoj térségé­ben. A Groznijtól 40 kilométerre, délre zajló csatában orosz állítások szerint 60 csecsen fegyveres életét vesztette és meg­halt 6 orosz katona is. Az áldozatok számára vonatkozó je­lentéseket független forrásból nem erősítették meg. A szö­vetségi erők tüzérség és légierő bevetésével támadták a he­gyekben lévő csecsen támaszpontot, amely az orosz felderí­tés állítása szerint egyben kiképzőtáborként is szolgál. Az orosz erők szóvivője, Igor Melnyikov közlése szerint 250—300 csecsen fegyveres tartózkodott a táborban, akik közül hatvan vesztette életét a harcokban, miután szomba­ton áttörték az orosz csapatok a támaszpont első védvonalát. A hétvégén összesen 16 támadás érte Csecsenföldön az orosz állásokat, amelyek következtében 8 katona megsebesült. Szombaton hajnalban merényletet kíséreltek meg Groznijban ismeretlen tettesek Sáli járás elöljárója ellen. Sarip Alihadzsijev sértetlenül került ki a támadásból. Izrael figyelmeztetett Izrael a TWA légitársaság gépének csütörtöki pusztulása előtt figyelmeztette Washingtont arra, hogy iszlám szélső­ségesek amerikai repülőgépet készülnek „eltéríteni, vagy megsemmisíteni” — írta saját forrásait idézve a The Sunday Times. A vezető londoni vasárnapi lap egy magas rangú izra­eli titkosszolgálati illetékes beszámolójára hivatkozva azt írta: a veszélyre július első napjaiban hívták fel a Tel Aviv-i amerikai nagykövetség hírszerzési összekötőjének figyelmét. A brit lap elemzése szerint nem várható gyors siker a nyo­mozásban, ha az derül ki, hogy valamely szélsőséges közel- keleti szervezet számláját terheli a TWA-Jumbo és utasainak pusztulása. Az ilyen akciókat általában csoportok, és nem egyének követik el, s e csoportok hátországa Irán. Szudán, vagy Afganisztán — vagyis az amerikai felderítés számára csaknem járhatatlan terep. Hazai krónika Szlovák TV: Kerekasztal a vitatott csúcsról A magyarok szerződésszegők A „magyar—magyar csúcs nyomán előállt helyzet mi­att” a Szlovák Televízió „Lépések” című rendszeres va­sárnapi kerekasztal—vitájának nyári szünetét megsza­kítva vasárnap — négy szlovák és két szlovákiai ma­gyar politikus részvételével — rendkívüli kerekasztal- beszélgetést tartottak a pozsonyi stúdióban. MTI A műsorban Dusán Slobod- ník, a parlament külügyi bi­zottságának elnöke (HZDS), Marián Andel, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a parla­ment alelnöke, Robert Fico baloldali (SDL) képviselő és Ján Gábor, a szlovák külügyi tárca nemzetiségi kérdésekben illetékes igazgatója ült a szlo­vák oldalon, szemben velük pedig Duray Milliós, az Együttélés elnöke, és Farkas Pál, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom alelnöke képviselte az ellenvéleményt. A résztvevők a másfél órán át szinte folyamatosan egymás szavába vágva, egyszerre be­szélve hangoztatták a ma­gyar—magyar csúcs közös nyilatkozatában felvetett au­tonómiával kapcsolatosan jól ismert álláspontokat. A szlovák résztvevők a ma­gyar autonómia-felvetéseket továbbra is úgy értékelték, hogy a törekvés Szlovákia ha­tárainak biztonságát, és ezál­tal az európai egyensúlyt ve­szélyezteti. A többségi szlo­vák vélemény szerint a ma­gyarok megszegték az alap- szerződést, beavatkoznak Szlovákia belügyeibe, és vég­sősoron a Szlovák Köztársaság „szétverésével kísérleteznek” — fogalmazott Dusán Slobod- ník. Árnyaltabb álláspontot egyedül a baloldali Robert Fico képviselt, amikor a Szlo­vák Nemzeti Pártnak is a szél­sőséges politikai magatartást vetette a szemére, mondván, hogy előbb ellenezték, később alku árán támogatták az alap- szerződést, most pedig a fel­bontását szorgalmazzák, ami helytelen. Marian Andel, az SNS és a parlament alelnöke ezt sérel­mezte, és a szerződésbontás gondolatát azzal indokolta, hogy „a magyar kormány sér­ti az EU-struktúrák szabta ele­mi elvárásokat”. Szerinte ezt a magyarok a „vad avar hor­dák 1100 évvel ezelőtti be­vonulásának” ünneplésével és számos más módon jelenítik meg. Andel, Duray felé fordul­va így fogalmazott: „Az élő istenért! Ha magának itt nem tetszik, akkor fogja magát és menjen el. Adunk pénzt az úti­költségre, akár luxusbuszra is. Az élő istenért, csak hagyja már békén ezt a fiatal orszá­got!” Duray Miklós határozottan kijelentette hogy ő Szlováki­ában akar maradni. Ugyanezt hangsúlyozta Farkas Pál is, aki többször és egyértelműen leszögezte: a szlovákiai ma­gyarok nem kívánnak határ­módosítást, hanem szülő­földjükön akarják magukat otthon érezni. A két magyar politikus esetenként hevesen, de eredménytelenül igyeke­zett kifejteni: az autonómia fogalmát az önkormányzati­ság szinonimájaként értelme­zik, és az önkormányzatiság­ra Szlovákia minden földraj­zi, közigazgatási egységében egyformán szükség van. Ott, ahol szlovákok élnek, ugyan­úgy, mint a vegyesen lakott területeken, mert egyedül ez szavatolja a tényleges polgá­ri társadalom kialakulását, a békés együttélést, a jog- egyenlőséget. Merényletek a tengerparton Y ' '• * * ; Szombaton három pokolgé­pes merényletet követtek el Spanyolország északkeleti ré­szében, a katalóniai tengerpar­ton. Az egyik robbantás követ­keztében 33 ember megsérült — közölte az AFP szerint Julia Garda Valdécasas, a tarrago- nei autonóm körzet kormány­zója. A legsúlyosabb merény­let közép-európai idő szerint este háromnegyed hétkor tör­tént Reus városának repülő­terén, a nemzetközi váróterem­ben, öt perccel az után, hogy az ETA baszk terrorszervezet figyelmeztetett a készülő rob­bantásra az Egin és az Avui na­pilapokhoz küldött telefonüze­netében. Az első jelentések szerint a robbantás áldozatai Bob Dole hetvenhárom éves A The Washington Post vasárnapi számában azon­ban — függetlenül a szená­tor egészségi állapotától — rávilágított a lehetséges koc­kázatokra. A statisztikai valószínűség-számítások szerint Bob Dole korában hétszer nagyobb az esélye annak, hogy meghal szél­ütésben vagy szívkoszorúér­megbetegedésben, mint az ötvenedik születésnapját au­gusztusban ünneplő Bili Clinton elnök esetében. Nem közömbös az sem, hogy ha megválasztják, a szenátor lenne az első elnök, aki úgy lép hivatalba, hogy már ke­zelték rákos daganattal. A fertőzött mirigyet 1990-ben, műtéti úton távolították el prosztatájából. MTI Bob Dole szenátor, a repub­likánusok várható elnökje­löltje hétfőn ünnepli hetven- harmadik születésnapját. Ha novemberben megválasztják, az Egyesült Államok történe­tében ő lesz a legidősebb hi­vatalba lépő elnök. Bár orvo­sai szerint a szenátor egész­ségi állapota korát megha- zudtolóan kiváló, és sokan megirigyelhetnék erőnlétét, az „évforduló” mindazonál­tal ismét előtérbe állította az örökösen kínos kérdést: aka­dályt jelenthet-e a kor egy olyan fontos küldetés betöl­tésében, mint az amerikai el­nöki tisztség? A The New York Times/ CBS megbízásából végzett felmérés szerint az amerika­iak egyharmada határozottan úgy véli, hogy igen, akadá­lyozó tényező lehet, és erős fenntartással fogadja, hogy Bob Dole kora ellenére is ké­pes lenne ellátni feladatát a Fehér Ház lakójaként. Meg­lepő, hogy még rosszabb az arány a hatvanötéven felüliek körében: csaknem negyven százalékuknak az a meglátá­sa, hogy a kansasi szenátor túl öreg az elnöki poszt betölté­sére. Nem sokkal kellemesebb képet tükröz a várható kihívó­ra nézve az a felmérés sem, amelynek keretében azt kér­dezték a választókról: mi jut leginkább eszükbe Bob Dóié­ról? A három leggyakoribb vá­lasz az volt, hogy „öreg”, „meglehetősen konzervatív” és „túlságosan is benne jár a korban”. között van egy spanyol alkal­mazott és legkevesebb 20 brit turista, akik szabadságukat töl­tötték a spanyol tengerparton. A két másik pokolgép, melyek elhelyezését szintén az ETA vállalta magára, röviddel ezu­tán lépett működésbe Cambrils és Salou tengerparti üdülőhe­lyek szállodáiban. E két utób­bi merénylet nem követelt ál­dozatokat, mert a rendőrségnek maradt elég ideje a veszélyez­tetett terület kiürítésére. / \ Hírről V hírre P. I. (Új Kelet) __________ Az ENSZ alapokmánya... ...többek között azt is ki­mondja, hogy az államok szuverenitása, önrendelke­zési joga sérthetetlen. Ma­gyarán, minden ország azt csinál a saját határain belül, amit akar. Beleszólni, bele­avatkozni senkinek sincs joga. Ilyen egyszerű lenne? Hi­szen akkor minden őrült dik­tátor szabadon garázdálkod­hatna... Igen. Szabadon ga­rázdálkodhat. Addig, amed­dig egy esetleges kívülről pénzelt és buzdított forrada­lom ki nem üti a nyeregből. A külvilág tehát, jogos” utat keres a gond megoldására, így a kecske is jóllakik, és a nemzetközi jog sem sérül. Más viszont a helyzet, ha egy ország — igaz, határain belül — olyan dolgokat mű­vel, ami negative nagyon is kihathat a világ sorsára. Mondjuk terrorszervezete­ket támogat, és egyébként is csak rontja a levegőt a nem­zetközi politikában. Ebben az esetben is érvényesek a nemzeti szuverenitás jogai? Igen, érvényesek. Csakhogy — mivel az adott ország nem él, hanem visszaél ezzel a joggal, sőt, sok esetben emö- gé bújva pimaszkodik és öl- tögeti a nyelvét a nemzetek­re — önként mond le a szu­verenitás jogáról. Persze a külvilág ilyenkor is szíve­sebben pénzel egy belső puccsot, vagy forradalmat, mint hogy nyíltan beavat­kozzék, de ha ez nem megy, akkor egészen biztos, hogy megtalálja a módját az egye­nes támadás jogi kereteihez. És valljuk be: joggal. Egy beavatkozás ugyanis csak és kizárólag akkor jogtalan, ha ezzel valóban belügyi kér­déseket akar megoldani, mondjuk a nemzet önállósá­gi törekvéseit akarja letörni... Ennek igazságos mivoltá­ról kár vitát nyitni, mert száz­szor inkább legyen egy be­avatkozás a nemzetközi jog mércéjével mérve szabályta­lan, mégis jobb, mintha — a szabályokra hivatkozva és azáltal akadályoztatva — hagyná, hogy Idi Aminok, Bokassák, azaz mai kishit- lerek uralkodjanak népek felett, Szaddam Husszeinek kebelezzenek be más nem­zeteket, vagy éppen az aja- tollahok szép lassan felrob- bantgassák a fél világot. Különben ez a nagy szu­verenitásra való hivatkozási hullám lassan halkulni kezd, az ENSZ-ben is rájöttek már a ludasok, hogy jobb, ha be­fogják a szájukat, mert a nagy támogatók egyre kiseb­bek és egyre kevésbé támo­gatók. Enélkül pedig sokkal célszerűbb, ha sürgősen és önként változtatnak viselke­désükön, nem irritálják, nem fenyegetik a világot, mert az most már hamarabb vissza­üthet... Elveszett a bomba Az (IFOR) egyik amerikai harci repülőgépe szombaton délután az észak-boszniai Brcko városától délnyugatra véletle­nül elejtett egy számyasbom- bát. A 230 kilós bomba az ame­rikai béketeremtő erők egyik tá­maszpontja közelében, az úgy­nevezett ütközőövezetben rob­bant fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom