Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-20 / 169. szám
/ ‘1996. július 20., szombat Hirdetés Nyírflop Kft.: Önerőből az élvonalba Magyarországon nagyon különleges — nyugodtan fogalmazhatnánk úgy is, hogy szokatlan — vállalkozási filozófiát valósit meg a Nyírflop Kft.-nél Nyesti Csaba, ügyvezető igazgató. A családi vállalkozás előnyeit már szerte a világon évtizedek óta ismerik. A kisvállalkozások családiasságát, rugalmasságát kombinálni a családi irányítás kínálta előnyökkel, s mindezt átszőni egyfajta hatékonysági szemlélettel, azt jelenti, hogy egészen magas szintű humánpolitikai kurzusokon kaphatna diplomát a tulajdonos ügyvezető igazgató. Elég volna ha csak beküldené a cégénél alkalmazott gyakorlat leírását. — Mikor alakultak, s menynyire volt szándékos a családi jelleg hangsúlyozása? — 1990-ben alakult a Nyírflop, s néhány hónapon belül kiderült, hogy a dolognak csak úgy van értelme, ha a cég különböző területein egységes szellemben tevékenykedünk. Nálunk a családi munkamegosztás úgy alakult ki, hogy az operatív vezetés az én dolgom, a feleségem a pénzügyi főnök, három fiam pedig minden szabadidejét a cégnél tölti. A főiskolások felkészülnek arra, hogy diploma után minél kisebb zökkenővel vehessék át egy-egy ágazat irányítását, s egy fiam már főállásban itt van. Nekem eredetileg is az volt a szándékom, hogy többféle tevékenységgel foglalkozzunk, mert úgy látom, hogy a több lábon állás napjaink Magyar- országában egyfajta biztosíték a túlélésre. — Mondana konkrét példákat? — Házépítéssel foglalkoztunk sokáig; olyan generál kivitelezéssel, ami egyes esetekben az építési engedélyek beszerzésétől a kulcsátadásig terjedt. Néhány év alatt összegyűlt annyi tapasztalat, hogy vissza kellett szorítanunk az ilyen munkát. Idén már nagyon kevés ház építését vállaltuk fel, mert fizetési gondok voltak a kulcsátadás felé közeledve. Egész egyszerűn 8—10—12 millió forinttal kevesen rendelkeznek, s ahogy közeledtünk a befejezés felé, sorozatosan azt tapasztaltuk, hogy a megrendelők pénze elfogyott. így napjainkban csak szerkezetkész állapotig vállaljuk a házépítést, s nem ez a fő profilunk. — Az udvaron kavics- és homokhalmokat láttunk. —A cég útépítéssel és útkarbantartással foglalkozik. Most például Nyírszőlősön építünk utat, Nyíregyházán, a Rákóczi út felújítását végzik a cég alkalmazottai, s a belvároson kívüli utak kátyúzása, karbantartása is a mi dolgunk. — Ezek szerint, ha a Kertvárosban valamilyen ok miatt rossz lesz az út, Önöket kell hívni. — Igen, telefonszámainkon bárki bejelentheti az úthibát, s ha az a mi területünk, kimegyünk, kijavítjuk, feltöltjük. Az előbbieken kívül Nyíregyháza négy körzetében, összesen 160 kilométernyi földút karbantartását is végezzük. A telefonbejelentésre szintén nekünk kell „lépni”. —Ha már itt tartunk: egyet- ért-e azzal a véleménnyel, hogy Nyíregyháza úthálózatának színvonala nem a legjobb? — Egyetértek. Egyrészt az erre a célra fordítható költség minden évben csökken. A második ok, ami miatt romlik az utak állapota: a nagy tehergépjárművek számának és forgalmának növekedése. A harmadik ok a közműfejlesztés, hiszen az esetek döntő többségében az útfelbontás után nem következik teljes aszfaltszőnyegezés, hanem csak javítás, s a repedések közé a víz befolyik. — Milyen verseny van jelenleg az útépítés és -karbantartás piacán? — Évről évre nagy a konkurencia. A régióban három óriáscég működik, a Nyírbau, a Strabag és a Debmut. Ezek a cégek korszerű gépekkel rendelkeznek, mi csak gyorsasággal, jó minőségű munkával, s a kisebb vállalkozás miatti alacsonyabb rezsiköltségek miatt kisebb nyereségtartalommal rendelkező árakkal tudunk velük versenyezni. Ráadásul a jelenlegi vállalási árak nem teszik lehetővé a géppark fejlesztését. Az a gép, ami 1990-ben 3 millió forint volt, most 24 millióba kerül. Egy esztendőre szóló megbízási szerződésekkel felelőtlenség lenne ekkora összeget hitelként felvenni. — Itt álljunk meg egy pillanatra. Ezek szerint a gazdálkodáshoz nem vettek fel hitelt? — Eddig még nem. Mi hat év alatt minden fillért visszaforgattunk a cégbe. Először béreltem a Csőszernél egy irodát, majd megvettem a Derkovits utcán a nádast. Ma sem tudom, hány ezer köbméter földdel töltöttem fel, majd ahogyan fejlődtünk, megvettem a szomszédos telkeket, és végül nemrégiben megállapodtunk a Csőszer épületének megvásárlásáról is. Ameddig bírjuk, nem is szeretnénk hitelt felvenni, mert ilyen kamatfeltételek mellett, a bank által megkövetelt biztosítékokkal óriási kockázat a kölcsön visszafizetése. — Mivel foglalkoznak még? —A szállító ágazat kavicsot, homokot, útépítési anyagot, követ, kohósalakot szállít saját útépítéshez, illetve más cégek megrendelésére. Például évente 20—25 ezer köbméter kavicsot viszünk a BETOMIX-nek 10 ezer köbméter kavicsot visz el a lakosság telephelyünkről. A kommunális szolgáltatások széles skáláját végezzük: takaNyesti Csaba rítás, szemétszállítás, szennyvízszippantás és csatomatisztí- tás tartozik a tevékenységi körünkbe. — Eddig a jelenről beszélgettünk, lássuk a jövőt. — Négy—öt éven belül három önálló ágazattá szeretném fejleszteni a céget. Három fiam lesz az egyes cégek vezetője. Remélem, hogy még akkor is együtt lesz a jelenlegi törzsgárda. Most ötvenöt dolgozónak adunk havonta fizetést, s a bér ugyan lépést tart az állami cégek béreivel, de tudom, hogy nem tart lépést az árak növekedésével. Ezért a törzsgárda megbecsülése érdekében mi — eltérően konkurenseink gyakorlatától — egész évre alkalmazzuk a kollégákat, igyekszünk a szociális körülményeken is javítani. Most áll átadás előtt a modem öltöző-fürdő és orvosi rendelő. A munkaruha, az utazási és étkezési hozzájárulás másutt is természetes, én viszont úgy gondolom, hogy lehetséges összehangolni a versenyképességet a családi vállalkozás összes előnyévé. így például kamatmentes kölcsönt adok a dolgozóknak, ha úgy érzik, hogy szükségük van 100—150 ezer forintra. — Ez teljesen szokatlan napjainkban Magyarországon. Van még ilyen különleges elképzelése? — Előrebocsátom: jelenleg a CIB Bankkal igen jó a kapcsolatom. Mégis annak örülnék, ha olyan gazdasági környezet lenne, amelyben az évek óta folyamatosan eredményesen gazdálkodó, pontosan fizető cégek kisebb kamatra kapnának hitelt, mint az épphogy megalakult vállalkozások. Ugyanez mondható el a pályáztatásos munkákra is. Szerintem az előző években végzett munka jó referencia lehet, alkalmanként nagyobb biztosíték a jövőre, mint egy ismeretlen cég olcsóbb árajánlata. (X) ISOBAU Kft. Egy rugalmas „kistigris” Nem kevés bátorság kell ahhoz, hogy mamutvállalatok árnyékában belevágjon valaki, és felvegye a kesztyűt! Ahhoz pedig, hogy mindez a teljes sikert eredményezze, rengeteg kitartás, komoly szakértelem, tisztesség, és valljuk be, némi szerencse is szükséges. Ebben az esetben viszont a szerencse nem más, mint lehetőség. Amit azonnal ki is kell használni! Az ISOBAU Kft. 1990-ben alakult. Magja a Közúti Igazgatóság Hídfőmémöksége volt. Amikor a rendszerváltáskor a központi költségvetés egyre csökkentette részvételét a közúti építkezésekben, akkor kapott lehetőséget az akkor még kis „csapat”, hogy üzleti alapon folytassa, illetve szélesítse tevékenységét. Azóta az ISOBAU Kft. roppant dinamikusan fejlődik. A létszám a kezdetinek ötszörösére — ami ma már hetven főt jelent —, az árbevétel pedig a tízszeresére nőtt! — Ónok hatalmas munkákon dolgoznak. Hogyan tudják mindezt elvégezni ezzel a létszámmal? — kérdezem dr. Merza Péter igazgatót. — A hetvenes létszám tulajdonképpen egy magasfokon szakképzett mag, ehhez csatlakoznak — főszezonban — az alvállalkozók és a kisegítők. Áttételesen nézve sok embernek adunk munkát, ami nem kis szó ebben a mai világban. A műszaki szintünk nagyon magas, ami természetesen a nagyarányú gépesítettségnek is köszönhető. Az eszközeinket, gépeinket, anyagainkat és magát a technológiát is nyugati importból szerezzük be, ennek is élvonalából. Ez garantálja eredményeinket, hogy ugyanazt tudjuk nyújtani, mint a legigényesebb nyugati cégek. Mint szabolcsi székhelyű vállalkozásnak, erre különösen oda kell figyelnünk, hogy versenyképesek maradjunk — mondja az igazgató. — Az ISOBAU Kft. tavaly külföldi munkákat is vállalt. Szlovéniában, Ljubjanában és környékén végeztek nagyarányú hídszigetelési munkálatokat. Az idén miért csak itthon vállaltak feladatot? — Úgy tűnik, drágák vagyunk már a szlovéniai piac számára. Ennek azonban nem az az oka, hogy mi lettünk drágábbak... Áraink ugyanazok, Szlovéniának vannak nehézségei... — Kérem, vázolja fel az ISOBAU Kft. tevékenységi skáláját. — Alig fejeztük be az M1-es autópálya utolsó hídjának, a régi hegyeshalmi felüljárónak a felújítását, máris egy másik épülő autópályán, az M5-ösön dolgozunk. Különben az elmúlt években, az autópályaszakaszok mindegyikén alkalmunk volt dolgozni! Ezen felül elkészítettük a Hárosi Duna-híd folytatásában épült felüljáró, a 6-os főút budapesti bevezető szakaszán épült hidak és a Lágymányosi Duna-híd pesti oldalán készült több műtárgy szigetelését és sókorrózió elleni védelmét is. A Millenniumi földalatti vasút 1995-ben befejezett rekonstrukciójában is volt kisebb szerepünk, mi végeztük el a Deák téri megálló vadbetonszerkezetének felújítását. A hidak szigetelésénél alkalmazott, melegen szórt poliure- tán eljárás a jelenlegi legkorszerűbb a világon. Európában mindössze két—egy német és egy svájci — cég gyártja ezt a különleges anyagot, amelynek még a kiszórásához is speciális berendezésre van szükség. Az ISOBAU fő erőssége a vasbetonszerkezetek felújítása. A hidak diagnosztizálásának speciális műszerei és a szakismeret éppúgy megtalálhatók a cég „eszköztárában”, mint a korszerű javítás anyagai és gépei. Munkánk másik fontos területe a környezetvédelmi beruházások világa. Tározók szigetelése, parkolóházak, vegyi és élelmiszeripari üzemek padló- szigetelése. — Melyek a jelenlegi legnagyobb munkák? — Az M5-ösön három híd felújításán dolgozunk. Azonban éppen most érkezett meg a megrendelés újabb öt hídra! A rakamaz—tokaji ártéri híd vasszerkezetén is rajta vagyunk ugyanúgy, mint a Tiszavasvári Keleti főcsatorna hídján. Ezenkívül Borsodban a 37-es úton egy vasúti felüljáró betonszerkezeti munkáit is végezzük. Az ISOBAU Kft. komplexitásában Magyarországon egyedülálló cég. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a hidak feljavítása tekintetében, sőt, az új hidak létesítésekor is a vasbetonszerkezeti és a szigetelési munkák területén A-tól Z-ig mindent el tudnak végezni. Roppant lényeges dolog ez, mert csak így tudnak versenyben maradni az olyan tőkeerős és nagy mamutcégekkel szemben, mint például a nagyságrendekkel nagyobb Hídépítő Rt. Áraink is követik ezt a versenyt, és a legtöbb esetben kedvezőbbek. —A környezetvédelmi munkák dédelgetett szakterületeink — mondja dr. Merza Péter. — Mi már nyolcvankilencben is építettünk Aszódon egy ve- szélyeshulladék-tárolót, ami akkoriban újdonság volt anyagában és eljárásában is. Egyre több az ilyen igény. Az évek során a nyugati követelmény- rendszer beépült a magyar előírásokba, amely emelte ugyan a költségeket, viszont eredményességében és biztonságában is sokat javult.- Nyírbogdány- ban már az ISOBAU építette a MÓL Rt. veszélyesfolyadék- tároló medencéjét, és jelenleg is készül hasonló munkánk Borsodban, ahol a Borsodchem Rt. megbízásából veszélyes folyadékok tárolására készült földmedencék szigetelését végezzük, egy tavaly megkezdett beruházás második ütemében. A szennyezett földet hivatalos tárolókba hordjuk, és kettős szigeteléssel felépítjük a medencét. — Gondolom, hatalmas gépparkjuk van... — Nem óriásgépeket vettünk, az van bőven másoknak is, hanem speciális célgépeket. Betonlövőt, folyékony műgyantaszóró gépet, műanyag- fólia-hegesztőt és hasonlókat. Azt a gyakorlatot folytatjuk, hogy amikor veszünk egy új gépet, a majdani kezelőszemélyzetet előre kiküldjük gyakorolni, tanulni. Az alkatrészek roppant drágák, ezért nagyon lényeges a komoly hozzáértés, még kezelői szinten is. Általános igazság, hogy nálunk rengeteg a gép, és az embereknek szinte össze kell velük nőni. — Igazgató úr! Végezetül kérem, mondjon néhány gondolatot arról, milyen irányba tartanak, és mit szeretnének a közeljövőben elérni? — Komoly vágyunk az autópálya-építés. Nem távol, hanem itt, a mi térségünkben, lehetőleg... Igazán közös érdek lenne. Ezen felül szívesen folytatnák — akár egy nagyobb sebességi fokozatban is — a környezetvédelmi munkákat. Erre a megyében most van is reális esély, hiszen több önkormányzat kapott ilyen irányú céltámogatást... Azt is szívesen vennénk, ha egy „megyebeli” cég nyerné a nyíregyháza—orosi kommunális szeméttároló folytatásának lehetőségét.... Sok mindent és sok mindenkit szponzorálunk a városban! Igazán üdvös lenne, ha az errevalót nem „Kukutyinban”, hanem itt, a megyében tudnánk megkeresni... Az ISOBAU Kft. szívesen áll az érdeklődők és a megrendelők rendelkezésére. Cím: Nyíregyháza, Szerén út 2. Telefon: 42/460-751, illetve 42/460- 407. (X)
