Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-18 / 167. szám

Világkrónika 2 1996. július 18., Bombariadó a moszkvai repülőtéren Szerda reggel bombariadó volt Moszkva Vnukovó repülőterén, miután egy ismeretlen telefonáló közölte: rob­banószerkezetet rejtettek el a létesítmény területén. A bomba a telefonhívás után 40 perccel működésbe lép. Több órával a bejelentés után nem találtak robbanószerkezetet. Vnukovo órákon át nem indított repülőgépeket, az érkező járatok uta­sai kénytelenek voltak több órán át a repülőgépben várakoz­ni. Robbantás Szófiában Robbantásos merénylet történt szerdára virradóra Szófiá­ban. A rendőrség közlése szerint kevéssel éjfél után robbanó­szerkezet lépett működésbe a bolgár főváros kultúrpalotájá­nak épülete alatt, egy aluljáróban. Személyi sérülés nem tör­tént, de tetemes anyagi kár keletkezett. Egy halott, kilenc sebesült Az orosz média szerdai jelentései szerint a csecsenföldi lázadókkal vívott harcokban egy orosz katona életét vesztet­te, kedd óta pedig kilenc megsebesült. A Csecsenföldön har­coló orosz katonai alakulat főparancsnoksága cáfolja, hogy orosz katonák bármi módon részt vettek volna hétfő este Groznijban 13 polgári személy legyilkolásában. Az albán kisebbség tüntetése Mintegy 3000 kisebbségi albán tüntetett kedden a mace­dón fővárosban. Követelték, hogy a hatóságok engedjék sza­badon börtönbüntetésre ítélt öt vezetőjüket, s hogy létesítse­nek albán nyelvű egyetemet az országban. Az utóbbi két hét­ben ez volt a harmadik jelentős tüntetés. Néhány nap múlva kezdi letölteni négy hónaptól egy évig terjedő börtönbünte­tését az az öt albán kisebbségi vezető, akik tavaly februárban részt vettek a hatóságok és albánok közötti összecsapásban. Légi szerencsétlenség Kassán Szerda reggel Kassa közelében a levegőben összeütközött két L—39-es típusú kis gyakorló-repülőgép. A szerencsét­lenség nem sokkal reggel nyolc óra után a történt a kassai repülőtértől mintegy két kilométerre —jelenti a TASR szlo­vák hírügynökség. A TASR jól értesült forrásokra hivatkoz­va közölte, hogy egyik pilóta sem sérült meg súlyosan. Egyi­kük állítólag kényszerleszállást hajtott végre a kassai repülőtéren, míg a másik gép személyzete sikeresen katapul­tált. Szigorítás Irán és Líbia ellen A washingtoni szenátus kedden megszigorította az Irán és Líbia elleni amerikai büntetőintézkedéseket. Hátrányos hely­zetbe hoznák azokat a nem amerikai cégeket, amelyek befek­tetnek e két ország olaj- vagy gáziparába, vagy megsértik az ENSZ Líbiát sújtó büntetőhatározatait. Nem jön Meciár a Forma—1-re A szlovák kormány sajtóosztálya szerdán közölte, hogy Vladimír Meciar miniszterelnök nem megy el a Hungarorin- gen augusztus 11-én tartandó Forma—1-es Magyar Nagydíj versenyre. A Népszabadság keddi értesülése szerint a Hungaroring eseménye adott volna alkalmat arra, hogy Meciar szlovák miniszterelnök és Bernie Ecclestone, a FOCA elnö­ke Budapesten megbeszélést tartson a Pöstyén közelében ter­vezett, Forma—1-es versenyekre is alkalmas pálya felépíté­séről. A szlovák kormány állami garanciavállalással és támo­gatással segíti majd a szlovák versenypálya megépítését. A magyar—szlovák feszültség visszhangja Már Moszkvát is foglalkoztatja A Magyarországgal sokszor hét-, sőt hónapszámra alig fog­lalkozó moszkvai lapok közül szerdán kettő is viszonylag nagy teret szentelt a szlovák— magyar kapcsolatokban tá­madt feszültségnek. A liberá­lis Nyezaviszimaja Gazeta ter­jedelmes írásában Budapestet okolta a „magyar—magyar csúcstalálkozó” állásfoglalása kapcsán a kétoldalú viszony kiéleződéséért, a kommunista Pravda pedig úgy vélte: Szlo­vákia a jelek szerint a magyar politika változását látja abban, hogy Horn Gyula kormányfő is aláírta a budapesti záródo­kumentumot. A Nyezaviszi­maja Gazeta közép-európai tu­dósítója, Alekszandr Kuranov pozsonyi keltezésű jelentésé­ben részletesen beszámolt a budapesti „magyar—magyar találkozót” követő fejlemé­nyekről. írása elején megállapította, hogy ismét kiéleződött Ma­gyarország és Szlovákia viszo­nya, majd így folytatta: A ma­gyarok politikai hisztériakel­téssel vádolják szomszédjukat, a szlovák kormánykoalíció egyik pártjának vezetője, .fán Slota pedig a náci Németország politikájához hasonlította Bu­dapest lépéseit, és meglepett honfitársait egy közép-európai fegyveres konfliktus lehe­Megállapodás MTI Piero Fassino olasz kül­ügyi államtitkár és Világosi Gábor belügyi politikai ál­lamtitkár szerdán a Belügy­minisztériumban aláírta azt a kormányközi megállapo­dást, ami alapján a két ál­lam területén kölcsönösen elismerik a közúti gépjár­mű-vezetői engedélyeket — tudatta a Belügyminisz­térium sajtófőosztálya szer­dai közleményében az MTI- vel. Az egyezmény szerint az olasz, illetve a magyar ha­tóságok által kiadott veze­tői engedély tulajdonosa a másik ország területén -kü­lön engedély nélkül is — vezetheti az azon kategóri­ákhoz tartozó járműveket, amelyekre a kibocsátó or­szágban az engedély érvé­nyes. Az egyezmény nem vonatkozik az ideiglenes vezetői engedélyekre. A megállapodás — várhatóan még az idén — azt követően lép hatályba, miután a két országban teljesülnek a vo­natkozó belső jogi előírá­sok. A barlangászok nem érzik hibásnak magukat MTI Nem lehetett számítani a rossz időre. így a balesetet okozó vízbetörésre sem — szögezte le Nyerges Miklós, a franciaországi Berger-bar- langból kimentett barlan­gászok egyike azon a sajtó- tájékoztatón, amelyet a Ma­gyar Barlangi Mentőszolgá­lat tartott szerdán, Budapes­ten a Természetbarátok Szö­vetségének Bajcsy-Zsilinsz- ky úti irodájában. A balese­tet túlélő három magyar bar­langász — Németh Zsolt, Nyerges Miklós és Tompa Ká­roly — több mint 150 órát töl­tött a tervezett 24-48 óra he­lyett a barlangban, 5 Celsius- fokos hidegben. „Még jó ide­ig kibírtuk volna” — mondták ezzel kapcsolatban, ugyanak­kor hozzátették azt is, hogy a ge nélkül nem tudtak volna megmenekülni a föld fogságá­ból. A mentés költségeit egyéb­ként részben a biztosításuk, részben pedig a francia és a ma­gyar mentőszolgálat fedezi. Dénes György, a Magyar Bar­langi Mentőszolgálat elnöke, cáfolva egyes feltételezése­ket, és válaszolva a sajtó fir­tató kérdéseire, kijelentette, hogy a Berger-barlangba le­szálló expedíció magyar tag­jai megfelelően képzettek és felkészültek. A bekövetkezett balesetért, illetve a tragédiáért semmifé­le felelősség nem terheli a fi­atalokat — szögezte le az el­nök. Halott társuk — Torda István — holttestének haza­hozatalával kapcsolatban a barlangászok nem tudtak nyilatkozni. tőségére figyelmeztette. A lap felidézte az előzményeket, így a budapesti találkozóval és az ott elfogadott nyilatkozattal kapcsolatos szlovák kifogáso­kat. A szlovákok mindenekelőtt az autonómiára vonatkozó részt kifogásolják, miután Po­zsony „mindig is kategoriku­san ellenezte az autonómiatö­rekvéseket, amelyeket az első lépésnek tart a félmilliós ma­gyarság és az általa lakott terü­letek elszakadása felé”. Hosz- szasan taglalta az újság az alap- szerződés szlovák ratifikálása körüli huzavonát, a szlovák hatóságok „kétértelmű lépé­sei” között egyebek közt meg­említette a nyelvtörvényt, s vé­gezetül azt írta: — Egészében véve, minden bizonnyal a bu­dapesti vezetés a felelős az ál­lamközi kapcsolatok új keletű kiéleződéséért. Jóllehet várha­tó volt a szomszédok ideges és hangos reagálása, a magyar hatóságok mégis lehetséges­nek és szükségesnek tartották a találkozó megtartását a kül­földön élő nemzeti kisebbsé­gek képviselőivel és az annak menetéből következő záródo­kumentumok elfogadását. — Feltételezhető, hogy mindkét fél számára egyfajta fi­gyelemelterelő manőverként is szolgált a válság. A magyar nacionalista felbuzdulás — ha rövid időre is — feledtetheti az ország nehéz gazdasági hely­zetét, a szlovák kormányko­alíciónak pedig segíthet az egységesülésben az utóbbi időszak hangos vitái után, amelyek csaknem a (pozsonyi) kormány bukásához és idő előtti választásokhoz vezettek — írta a lap. Ne aggódj, anya! A Bergengóc Felszabadítási Front magára vállalta! Holbrooke Belgrádban MTI Richard Holbrooke volt ame­rikai helyettes külügyi állam­titkár szerda délelőtt Szara­jevóból Belgrádba érkezett, és nyomban megkezdte a tárgya­lásokat Slobodan Milosevic szerb elnökkel. Az amerikai közvetítő megpróbálja ráven­ni Milosevicet arra, hogy távo- líttassa el a hatalomból Rado­van Karadzic boszniai szerb vezetőt és háborús bűnökkel vádolt társait. Kedd esti nyilat­kozatában Holbrooke kijelen­tette, hogy Milosevicnek kell a hatalomból eltávolítani Ra­dovan Karadzicot és Ratko Mladic tábornokot. A volt ál­lamtitkár-helyettes mindamel­lett rámutatott, hogy nem sza­bad gyors sikerre számítani, például arra, hogy a két szerb vezető felül a Hollandiába in­duló első repülőgépre, s jelent­kezik a hágai törvényszéken. Carl Bildt boszniai főmegbí­zott szerint Boszniában még 65 háborús műnös van szabadlá­bon, közülük 50 a szerb terüle­ten, 15 pedig a horvát—muzul­mán föderációban. Hárman kö­zülük Jugoszláviában tartóz­kodnak. Nyilatkozatában Carl Bildt úgy vélekedett, hogy a boszni­ai rendezési folyamat nem fejeződik be a tervezett egy év alatt, de hangoztatta, hogy még mindig bízik a daytoni egyez­mény megvalósíthatóságában. A főmegbízott bírálta a fogoly­csere késlekedését, a lakosság áttelepítését, s általában az em­beri jogok megsértését. Hol­brooke újabb ingadiplomáciá­jával egy időben Robert Fro- wick ismét Páléban konzultált Biljana Plavsic ügyvezető szerb elnökkel és Momcilo Krajisnik szerb parlamenti elnökkel. Ez­úttal azonban nem nyilatkozott. A körözött szerb vezetők ügy­védjei hírek szerint már nem zárják ki Karadzic és Mladic hágai perét, de csak abban az esetben számítanak ilyen fordu­latra, ha Hágában „tisztességes eljárást helyeznek kilátásba”. Szerb részről elfogult politikai intézménynek tartják a hágai törvényszéket. Rogyionov a miniszter MTI Igor Rogyionov vezérezre­dest nevezte ki szerdán Bo­risz Jelcin orosz elnök védel­mi miniszterré. Rogyionov, aki eddig a vezérkari akadé­miát vezette, Pavel Gracsov távozása után egy hónapig üresen állt miniszteri szék új birtokosa. A nagy horderejű szerdai kinevezés arra utal, hogy tovább erősödött Alek­szandr Lebegynek, a nemzet- biztonsági tanács vezetőjé­nek helyzete, miután az új védelmi miniszter Lebegy embere. ^ Hírről % hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Elgondolkozván a régi szép időkön... ...és azon, hogy „bezzeg a mi időnkben”, érdekes összefüggésre lettem figyel­mes. Valahogy úgy fest a dolog, ha az Európai Unió tagállamainak és a felvétel­re váró országok viselt dol­gainak leltározását végzem, mint amikor az apuka neve­lő szándékkal letagadja a ketteseit, átfesti múltját és jelenét, olyan elvárásokkal hozakodik elő, amilyene­ket maga sem tudott soha teljesíteni. Ilyenkor apuci jelenkori balhéi azonnal az „az más” kategóriájába ke­rülnek, amire a legsummá- sabb magyarázat a „csak”. Vagy talán erre a helyzet­re is áll az örök igazság: Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek? Lássuk csak a „bűnlajst­romot”. Spanyolország: el­nyomja, és ezért örökös harcban áll a baszkok nem­zeti mozgalmával. Elnyom­ja és tudomást sem vesz a Kanári-szigetek önállóságá­ért küzdő bennszülött sze- paratistákról. Még mindig vannak gyarmatai. Portugália: elnyomja a Madeira-szigetek önállósá­gáért küzdő bennszülött szeparatista mozgalmat. Gyarmatai vannak. Franciaország: elnyomja és örökös harcban áll a kor­zikai függetlenségi moz­galommal. Kemény gyar­mattartó ma is. Kérésre, az ENSZ engedélye nélkül többször is és szívesen be­avatkozott Afrikában. Hollandia: Gyarmatai vannak. Kábítószertörvé­nye és annak gyakorlata messze eltér és per apszo- lúte nem harmonizál az EU- val. Görögország: viszonya Törökországgal — egy má­sik NATO-tagállammal — csapnivaló. Háborús fe­szültségek forrása. Macedó­niával elvi, területi vitában áll. Nagy-Britannia: Az északír függetlenségi moz­galmat kíméletlenül el­nyomja. Gyarmataiért még most is kész azonnal hadba szállni (lásd falklandi hábo­rú). Látványosan arra törek­szik, hogy egyenlőbb le­gyen az egyenlők között (lásd. mezőgazdasági poli­tikáját az EU-n belül és kí­vül). Nem folytatom, azt hi­szem, ennyi is bőven elég annak megértéséhez, hogy az a feltételrendszer, amit az Európai Unió a csatlakozás­ra váró országok felé időn­ként beterjeszt, nem is any- nyira „kötelező”. Mert ha az lenne, akkor az unión belül is már megszüntették volna ezeket az anomáliákat. A napnál is világosabb, hogy a belépés egyes-egyedüli feltétele az, hogy az Euró­pai Uniónak abból haszna származzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom