Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-17 / 166. szám
Két szék közt a pad alá... Palotai István (Új Kelet) A magyar bankok — tisztelet a kivételnek —- anti- bankokként működnek. Hadd idézzem a Skandinaviska Enskilda Banken (Svédország) egyik vezetőjének szavait: „A magyar bankok legnagyobb hibája, hogy mindig a kisebb ellenállás irányába, azaz a könnyű és kockázatmentes pénzszerzés irányába mozdulnak: A pénz örökös forgatásával azonban csak a tőkeerős országok tőkeerős bankjai foglalkozhatnak büntetlenül, például a svájci bankok. Különben, ha így több pénzt tud egy bank szerezni, mint fejlesztések támogatásával, ipari hitelekkel, az az állam- háztartás súlyos egészségkárosodására utal. Mi sajnálattal vettük azt is tudomásul, hogy a Magyarország számára elkülönített 100 millió dollárnyi svéd támogató hitelből öt év alatt csak a felét, azaz 50 milliót hívtak le. Megvizsgálván ennek okát, azt tapasztaltuk, hogy a magyar bonyolító bankok bonyolult és követhetetlen, mondhatni rigorózus hitel- feltételeket szabtak, olyanokat, amelyeket mi sohasem szabtunk, és nem is tudtunk ezek alkalmazásáról. Ennek az lehet az oka, hogy a magyar bankok nem hajlandók még az egészséges kockázat vállalására sem. Ennek persze az lett a következménye, hogy többé svéd támogató kölcsönbázist nem lehetett összehozni, mert minden tőkés arra hivatkozott, hogy nem akarja a pénzét olyan számlákon parkoltatni, amely csak ötven százalékos mozgást mutat.” Nézzük most konkrétan, hogy 1990 óta csak Svédország vonatkozásában milyen —a magyar gazdaság szempontjából roppant jelentőséggel bíró — tervezetek és segítő jellegű közös érdekeltségű tervek mentek füstbe? —A svéd ipari falvak pro- jectje azon bukott meg, hogy a helyi és országos döntéshozók addig halogatták a határozott válasz megadását, amíg Svédországban kormány változás következett be. (A közel ötvenéves szociáldemokrata kormányt liberális váltotta fel.) Az pedig csak természetes volt, hogy az új vezetés nem törődött a szocialista pröject- tel annál is inkább, mert az nagyban érintette a svéd nyugdíjalapot is. —A Gripen Project jelenleg sajnos már csak fél gőzzel működik, köszönhetően a magyar kormány halogató taktikájának, kérdésessé téve ezzel a több mint egymilliárd dollárnyi beruházási szándékot. —Az már csak „ hab a tortán" , illetve egyenes következmény, hogy a svédek ezek után már nagyon langyos érdeklődést mutatnak a záhonyi különleges vállalkozási övezet tervei iránt. Valószínűleg a kivárás taktikáját alkalmazzák. Csak nehogy addig „pató- pálkodjunk”, amíg két szék közt apad alá esünk... 0 1996. július 17., szerda UJ KELET A falu és a szövetkezet lett a vesztes Miniszter a kárpótlásról Nemrég mezőgazdasági szövetkezeti vezetőknek és gazdajegyzőknek tartott tájékoztatót Lakos László földművelésügyi miniszter. Ezen a kárpótlásról, a természetvédelmi területek hasznosításáról és más napi kérdésekről beszélt. A miniszter álláspontja szerint a kárpótlásnak egyértelműen a szövetkezetek és a falu volt a vesztese. A kárpótlás és az igazságszolgáltatás címen kiosztott, vagy visszavásárolt termőterületek közel fele olyanok kezébe került, akik nem tudnak vagy nem is akarnak földműveléssel foglalkozni. Szükség volt az igazságtételre és a kárpótlásra, de ezt a pénzt kivitték a faluból, elvitték a mezőgazdasági termelőktől. Fekete Tibor (Uj Kelet) A kárpótlás során olyan földterületek is részaránytulajdonba kerültek, amelyek természetvédelem alatt állnak. A most elfogadott új természetvédelmi törvény értelmében a tulajdon vagy a használat további korlátozása során keletkezett kárt meg kell téríteni. Az országban egyes csoportoknak a természetvédelmi területek újraállamosítása lenne az érdeke. Ezt csak kisajátítással lehetne, amit az ország nem tud megfizetni. Egyébként természetvédelmi érdekeket a tulajdonos is képviselhet, csak az ebből származó jövedelemkiesést meg kell téríteni számára. Ha a gazda korlátozásból származó kára megtérül, akkor már jogosan lehet tőle megkövetelni a természetvédelmi érdekek figyelembe vételét. A miniszter reményei Tapasztalatszerző pályázat A Földművelésügyi Minisztérium—a Schleswig-Holsttein-i Tartomány Gazdasági, Technikai és Közlekedési Minisztérium közreműködésével—németországi továbbképzést szervez a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az élelmiszeripar területén dolgozó szakemberek részére. Munkatársunktól Az elméleti és gyakorlati részből álló továbbképzés 1996. október 13—október 30-ig tart, helye pedig a Hamburgtól hatvan kilométerre lévő Tannen- felde-i Oktatási Központ, valamint a résztvevőkkel egyeztetett, a jelenlegi szakterületükhöz legjobban kapcsolódó agrárgazdaság, illetve intézmény. A továbbképzés témakörei: — az Európai Unió agrárpolitikája fejlődésének iránya. A CAP reformjának iránya, az EU keleti kibővítésének esélyei, várható menetrendje, támogatási és szabályozórendszer, kormányzati szerep, garanciák, a Közös Agráipolitika reformjának fő elemei, kihatása az EU agrárgazdaságára, térségfejlesztés, struktúrapolitika, minőségszabályozás, élelmiszerellenőrzés; — az élelmiszer-kereskedelem fejlődésének iránya, várható változások; — a keleti tartományok agrárgazdasága, integrálásának, fejlődésének tapasztalatai; — szaktanácsadási rendszer, információs rendszerek a gazdák számára a Közös Agrárpolitika működéséről; — a marketingmódszerek alkalmazása a német közösségi agrármarketing példáján keresztül; — agrárpiaci rendtartás helye, szerepe, fejlődése. Azok az agrárszakemberek jelentkezhetnek, akik: — felsőfokú iskolai végzettséggel és tárgyalóképes német nyelvtudással rendelkeznek, —agár szakterületen gazdálkodó szervezetnél, intézménynél dolgoznak, vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytatnak, — vállalják az utazás költségeit, — a minisztérium szervezésében korábban hasonló továbbképzésben nem vettek részt. Jelentkezni 1996. július 31- éig részletes magyar és német nyelvű szakmai önéletrajz megküldésével lehet. A továbbképzés költségeit (németországi közlekedés, szállás és ellátás) a német fél biztosítja. A németországi oda-vissza utazás költségét a továbbképzésen résztvevő, illetve az őt kiküldő munkáltató viseli. A jelentkezők közül a résztvevők kiválasztása a német szakemberek közreműködésével 1996. szeptember 5—15. között lesz a Földművelésügyi Minisztériumban. A kiválasztás szempontjai: a német nyelvismeret és a szakmai megfelelés. A németországi továbbképzéssel kapcsolatban részletesebb felvilágosítást Tóth Ilona főtanácsos (Telefon: 33-27- 174 vagy 30-20-000/19-60 mellék), a Humánpolitikai Főosztály munkatársa ad. szerint rövidesen megoldódik a természetvédelmi területen fekvő mezőgazdasági részaránytulajdonok nevesítése is. Az országban, de különösen a Tiszántúlon óriási feszültségeket okoz a kárpótlás, a földkiadó bizottságok ténykedése. Ennek ismeretében arra kérte a földkiadó bizottságok jelenlévő képviselőit, hogy mielőbb fejezzék be a kárpótlást, mert ellenkező esetben megteszi helyettük a Földművelésügyi Minisztérium. Annak nem biztos, hogy örülnének. Tudja, hogy ez egy lehetetlen feladat, és sok helyen nem is szívesen vállalják, ráadásul nincs is elég pénz rá, de mégis jobban járnak, ha önmaguk oldják meg, és nem központi intézkedésekkel fejezik be a kárpótlást. Tavasszal már négyéves lesz a földkiadó bizottsági törvény, és ez már tarthatatlan állapot — hangoztatta a tárca első számú embere. UTÓN UNIÓBA Gazdag szociális torta? Vitéz Péter (Új Kelet) Az esetleges Európai Unió-s (EU) csatlakozásnak a hazai feltételrendszerei alakulóban vannak. Igaz, hogy a legfrissebb gazdasági jelentések nem a legkecsegtetőbbek, de a központi jegybank már megkezdte a kamatlábak leszállítását, ami maga után vonhatja a gazdaság lassú, de biztos talpra állását. A pénzügy- politika rendbetétele mellett kiemelt állami feladat a társadalom rászorulóinak megsegítése. lakozással foglalkozó szakértői problémaként rótták fel: a hazai összbevételhez képest aránytalanul magas a magyar szociális kiadások hányada. Persze a segélyekért sorban állók vagy a kismamák nem így érezhetik, de tény: az alacsony GDP-ből a nagyarányú szociális hányad is kevés. Ésszerű javaslatuk szerint a GDP növelése mellett csökkenthető a szociális kiadás aránya úgy, hogy a rászorultak ellátási színvonala vagy nem változik, vagy még javulhat is. Persze a ma már összeomlóban lévő, de klasszikusnak számító svéd szocpol-modell elérhetetlen Magyarország számára, de a „sógorok” gyakorlata azért példamutató. Hazánk lakossági összetételében az idősebb korosztály létszáma gyarapszik, s erre fokozódó aggodalommal tekint a kormányzat, sőt, az egyik legutóbbi döntésük szerint két évvel feljebb is tolták a nyugdíjkorhatárt. No de Ausztria sem a legfiatalabb átlagéletkorú ország, s náluk a teljes szociális kiadás közel háromötödét a nyugdíj viszi el a magyar 9,8 százalékkal szemben. Egyszóval lehet okosabban elosztani a társadalmijavakat úgy, hogy mindenki jól járjon vele — persze ehhez egy picivel több bevétel szükséges. Az egészségügy, a nyugdíj- rendszer, a munkanélküli-, a jövedelempótló és az egyéb szociális támogatások minden társadalomban hatalmas költségeket emésztenek fel. Ezen bevételemésztő kiadások állami, alkotmányos kötelezettségek, ugyanis a mindenkori kormány köteles gondoskodni a leginkább rászoruló állampolgárokról. A szociális költségkeret Eu- rópa-szerte változó. A francia állam ezen kiadásai a legmagasabbak, az egy főre jutó bruttó hazai össztermék több mint 27 százalékát fordítják népjólétre. A százalékos kimutatás szerint Spanyolország, az EU egyik legszegényebb állama a legkevésbé gondoskodó a 20 százalékos kiadási hányadával. Az OECD-országok átlaga e tekintetben 22,3 százalék. Persze mindez relatív, mert a gazdagabb országok elit klubtagjainak éves bevételei is különböznek. Magyarország lehet, hogy a GDP 25,3 százalékát fordítja a szociális háló fenntartására, de az osztrák egészségügyiek az 5,6 százalékos részesedésükkel nagyságrendekkel jobban járnak, mint hazai orvoskollégáik a GDP 6,2 százalékával. Az EU-társulással és -csatGabonafelvásárlási árak Új Kelet-információ A iSzabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Agrárkamarától kapott legfrissebb információ alapján a nagykereskedői gabonafelvásáriási árak az alábbiak szerint alakuljak a megyében. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tizenöt telephelyen tart felvásárlást. Az osztályozásán búza mázsáját 2600 forintos áron, a tritikálét és az árpát 2240, a rozsot 2000 forintos áron vásárolják meg. A kisvárdai Proforg Kereskedelmi és Gabonaipari Rt. az első osztályú, malmi búzáért 2350 forintot, a másodosztályúért 2200, a takarmány minőségű búzáért 2000 forintot ad mázsánként. A vállalat mérlegéről lekerülő tritikáléért 2000, amíg a rozsért 1800 forintot tehetnek zsebre mázsánként a kistermelők. A Hajdú Bét Rt.-nél ugyanezen termékek árai a következők: 2300 forint az őszi vetésű búza mázsánkénti ára. A nagyobb távolságból beszállított terményért 2200— 2300 forintot adnak. Az árpát 2300, a tritikálét 1800— 1960, és a rozsot 1500 forintos egységáron veszi át a feldolgozó cég. A Hajdú Bét Rt. felvásárlási árai a kistermelői kompenzációs felárat nem tartalmazzák. Moszkvai vásár Új Kelet-információ Tíz év után az idén rendeztek először önálló Magyar Nemzeti Kállítást Moszkvában. A rendezvényt az IKM közel hatvan- millió forinttal támogatta. A programot, ahol 70 hazai cég állította ki termékeit, Dunai Imre miniszter úr nyitotta meg. Megyénket, a SOTEX Kft. képviselte saját gyártású Divius gyiimölcsleveivel. A cég most jelent meg először ezen a piacon azzal a szándékkal, hogy partner- kapcsolatokat építsen ki. Az orosz piac rendkívül hatalmas, ide mindenki eladni akar, ezért a legfejlettebb országokkal kell megküzdeni az üzleti versenyben.
