Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-17 / 166. szám

Két szék közt a pad alá... Palotai István (Új Kelet) A magyar bankok — tisz­telet a kivételnek —- anti- bankokként működnek. Hadd idézzem a Skandinaviska Enskilda Banken (Svédor­szág) egyik vezetőjének sza­vait: „A magyar bankok leg­nagyobb hibája, hogy min­dig a kisebb ellenállás irá­nyába, azaz a könnyű és koc­kázatmentes pénzszerzés irá­nyába mozdulnak: A pénz örökös forgatásával azon­ban csak a tőkeerős orszá­gok tőkeerős bankjai foglal­kozhatnak büntetlenül, pél­dául a svájci bankok. Külön­ben, ha így több pénzt tud egy bank szerezni, mint fej­lesztések támogatásával, ipari hitelekkel, az az állam- háztartás súlyos egészségká­rosodására utal. Mi sajná­lattal vettük azt is tudomá­sul, hogy a Magyarország számára elkülönített 100 millió dollárnyi svéd támo­gató hitelből öt év alatt csak a felét, azaz 50 milliót hív­tak le. Megvizsgálván ennek okát, azt tapasztaltuk, hogy a magyar bonyolító bankok bonyolult és követhetetlen, mondhatni rigorózus hitel- feltételeket szabtak, olyano­kat, amelyeket mi sohasem szabtunk, és nem is tudtunk ezek alkalmazásáról. Ennek az lehet az oka, hogy a ma­gyar bankok nem hajlandók még az egészséges kockázat vállalására sem. Ennek per­sze az lett a következménye, hogy többé svéd támogató kölcsönbázist nem lehetett összehozni, mert minden tőkés arra hivatkozott, hogy nem akarja a pénzét olyan számlákon parkoltatni, amely csak ötven százalékos moz­gást mutat.” Nézzük most konkrétan, hogy 1990 óta csak Svédor­szág vonatkozásában milyen —a magyar gazdaság szem­pontjából roppant jelentő­séggel bíró — tervezetek és segítő jellegű közös érdekelt­ségű tervek mentek füstbe? —A svéd ipari falvak pro- jectje azon bukott meg, hogy a helyi és országos döntés­hozók addig halogatták a határozott válasz megadá­sát, amíg Svédországban kormány változás következett be. (A közel ötvenéves szo­ciáldemokrata kormányt li­berális váltotta fel.) Az pe­dig csak természetes volt, hogy az új vezetés nem tö­rődött a szocialista pröject- tel annál is inkább, mert az nagyban érintette a svéd nyugdíjalapot is. —A Gripen Project jelen­leg sajnos már csak fél gőz­zel működik, köszönhetően a magyar kormány halogató taktikájának, kérdésessé téve ezzel a több mint egymilliárd dollárnyi beruházási szán­dékot. —Az már csak „ hab a tor­tán" , illetve egyenes követ­kezmény, hogy a svédek ezek után már nagyon langyos érdeklődést mutatnak a zá­honyi különleges vállalkozá­si övezet tervei iránt. Valószínűleg a kivárás taktikáját alkalmazzák. Csak nehogy addig „pató- pálkodjunk”, amíg két szék közt apad alá esünk... 0 1996. július 17., szerda UJ KELET A falu és a szövetkezet lett a vesztes Miniszter a kárpótlásról Nemrég mezőgazdasági szövetkezeti vezetőknek és gazdajegyzőknek tartott tájékoztatót Lakos László föld­művelésügyi miniszter. Ezen a kárpótlásról, a termé­szetvédelmi területek hasznosításáról és más napi kér­désekről beszélt. A miniszter álláspontja szerint a kár­pótlásnak egyértelműen a szövetkezetek és a falu volt a vesztese. A kárpótlás és az igazságszolgáltatás cí­men kiosztott, vagy visszavásárolt termőterületek kö­zel fele olyanok kezébe került, akik nem tudnak vagy nem is akarnak földműveléssel foglalkozni. Szükség volt az igazságtételre és a kárpótlásra, de ezt a pénzt kivit­ték a faluból, elvitték a mezőgazdasági termelőktől. Fekete Tibor (Uj Kelet) A kárpótlás során olyan föld­területek is részaránytulaj­donba kerültek, amelyek termé­szetvédelem alatt állnak. A most elfogadott új természetvé­delmi törvény értelmében a tu­lajdon vagy a használat továb­bi korlátozása során keletkezett kárt meg kell téríteni. Az or­szágban egyes csoportoknak a természetvédelmi területek új­raállamosítása lenne az érdeke. Ezt csak kisajátítással lehetne, amit az ország nem tud megfi­zetni. Egyébként természetvé­delmi érdekeket a tulajdonos is képviselhet, csak az ebből szár­mazó jövedelemkiesést meg kell téríteni számára. Ha a gaz­da korlátozásból származó kára megtérül, akkor már jogosan lehet tőle megkövetelni a termé­szetvédelmi érdekek figyelem­be vételét. A miniszter reményei Tapasztalatszerző pályázat A Földművelésügyi Minisztérium—a Schleswig-Holsttein-i Tartomány Gazdasági, Technikai és Közlekedési Minisz­térium közreműködésével—németországi továbbképzést szervez a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az élelmi­szeripar területén dolgozó szakemberek részére. Munkatársunktól Az elméleti és gyakorlati rész­ből álló továbbképzés 1996. október 13—október 30-ig tart, helye pedig a Hamburgtól hat­van kilométerre lévő Tannen- felde-i Oktatási Központ, vala­mint a résztvevőkkel egyezte­tett, a jelenlegi szakterületükhöz legjobban kapcsolódó agrárgaz­daság, illetve intézmény. A továbbképzés témakörei: — az Európai Unió agrárpoli­tikája fejlődésének iránya. A CAP reformjának iránya, az EU keleti kibővítésének esélyei, vár­ható menetrendje, támogatási és szabályozórendszer, kormányza­ti szerep, garanciák, a Közös Agráipolitika reformjának fő ele­mei, kihatása az EU agrárgazda­ságára, térségfejlesztés, struktú­rapolitika, minőségszabályozás, élelmiszerellenőrzés; — az élelmiszer-kereskede­lem fejlődésének iránya, várha­tó változások; — a keleti tartományok ag­rárgazdasága, integrálásának, fejlődésének tapasztalatai; — szaktanácsadási rendszer, információs rendszerek a gaz­dák számára a Közös Agrárpo­litika működéséről; — a marketingmódszerek al­kalmazása a német közösségi agrármarketing példáján ke­resztül; — agrárpiaci rendtartás he­lye, szerepe, fejlődése. Azok az agrárszakemberek jelentkezhetnek, akik: — felsőfokú iskolai végzett­séggel és tárgyalóképes német nyelvtudással rendelkeznek, —agár szakterületen gazdál­kodó szervezetnél, intézmény­nél dolgoznak, vagy önálló vál­lalkozói tevékenységet foly­tatnak, — vállalják az utazás költsé­geit, — a minisztérium szervezé­sében korábban hasonló to­vábbképzésben nem vettek részt. Jelentkezni 1996. július 31- éig részletes magyar és német nyelvű szakmai önéletrajz megküldésével lehet. A továbbképzés költségeit (németországi közlekedés, szál­lás és ellátás) a német fél bizto­sítja. A németországi oda-vissza utazás költségét a továbbképzé­sen résztvevő, illetve az őt kiküldő munkáltató viseli. A jelentkezők közül a résztvevők kiválasztása a né­met szakemberek közreműkö­désével 1996. szeptember 5—15. között lesz a Földmű­velésügyi Minisztériumban. A kiválasztás szempontjai: a német nyelvismeret és a szakmai megfelelés. A né­metországi továbbképzés­sel kapcsolatban részlete­sebb felvilágosítást Tóth Ilona főtanácsos (Telefon: 33-27- 174 vagy 30-20-000/19-60 mellék), a Humánpolitikai Főosztály munkatársa ad. szerint rövidesen megoldódik a természetvédelmi területen fek­vő mezőgazdasági részarány­tulajdonok nevesítése is. Az országban, de különösen a Tiszántúlon óriási feszültsé­geket okoz a kárpótlás, a föld­kiadó bizottságok ténykedése. Ennek ismeretében arra kérte a földkiadó bizottságok jelen­lévő képviselőit, hogy mielőbb fejezzék be a kárpótlást, mert ellenkező esetben megteszi he­lyettük a Földművelésügyi Mi­nisztérium. Annak nem biztos, hogy örülnének. Tudja, hogy ez egy lehetetlen feladat, és sok helyen nem is szívesen vállal­ják, ráadásul nincs is elég pénz rá, de mégis jobban járnak, ha önmaguk oldják meg, és nem központi intézkedésekkel feje­zik be a kárpótlást. Tavasszal már négyéves lesz a földkiadó bizottsági törvény, és ez már tarthatatlan állapot — hangoz­tatta a tárca első számú embere. UTÓN UNIÓBA Gazdag szociális torta? Vitéz Péter (Új Kelet) Az esetleges Európai Unió-s (EU) csatlakozásnak a hazai feltételrendszerei alakulóban vannak. Igaz, hogy a legfrissebb gazdasági jelentések nem a legkecseg­tetőbbek, de a központi jegybank már megkezdte a kamatlábak leszállítását, ami maga után vonhatja a gazdaság lassú, de biztos talpra állását. A pénzügy- politika rendbetétele mellett kiemelt állami feladat a társadalom rászorulóinak megsegítése. lakozással foglalkozó szakér­tői problémaként rótták fel: a hazai összbevételhez képest aránytalanul magas a magyar szociális kiadások hányada. Persze a segélyekért sorban állók vagy a kismamák nem így érezhetik, de tény: az ala­csony GDP-ből a nagyarányú szociális hányad is kevés. Ésszerű javaslatuk szerint a GDP növelése mellett csök­kenthető a szociális kiadás ará­nya úgy, hogy a rászorultak ellátási színvonala vagy nem változik, vagy még javulhat is. Persze a ma már összeom­lóban lévő, de klasszikusnak számító svéd szocpol-modell elérhetetlen Magyarország számára, de a „sógorok” gya­korlata azért példamutató. Hazánk lakossági összetéte­lében az idősebb korosztály létszáma gyarapszik, s erre fokozódó aggodalommal te­kint a kormányzat, sőt, az egyik legutóbbi döntésük sze­rint két évvel feljebb is tolták a nyugdíjkorhatárt. No de Ausztria sem a legfiatalabb átlagéletkorú ország, s náluk a teljes szociális kiadás közel háromötödét a nyugdíj viszi el a magyar 9,8 százalékkal szemben. Egyszóval lehet okosabban elosztani a társa­dalmijavakat úgy, hogy min­denki jól járjon vele — per­sze ehhez egy picivel több be­vétel szükséges. Az egészségügy, a nyugdíj- rendszer, a munkanélküli-, a jövedelempótló és az egyéb szociális támogatások minden társadalomban hatalmas költ­ségeket emésztenek fel. Ezen bevételemésztő kiadások álla­mi, alkotmányos kötelezettsé­gek, ugyanis a mindenkori kormány köteles gondoskod­ni a leginkább rászoruló ál­lampolgárokról. A szociális költségkeret Eu- rópa-szerte változó. A francia állam ezen kiadásai a legmaga­sabbak, az egy főre jutó bruttó hazai össztermék több mint 27 százalékát fordítják népjólétre. A százalékos kimutatás szerint Spanyolország, az EU egyik legszegényebb állama a legke­vésbé gondoskodó a 20 százalé­kos kiadási hányadával. Az OECD-országok átlaga e tekin­tetben 22,3 százalék. Persze mindez relatív, mert a gazdagabb országok elit klubtagjainak éves bevételei is különböznek. Magyarország lehet, hogy a GDP 25,3 szá­zalékát fordítja a szociális háló fenntartására, de az osztrák egészségügyiek az 5,6 száza­lékos részesedésükkel nagy­ságrendekkel jobban járnak, mint hazai orvoskollégáik a GDP 6,2 százalékával. Az EU-társulással és -csat­Gabonafelvásárlási árak Új Kelet-információ A iSzabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Agrárkamarától kapott legfrissebb informá­ció alapján a nagykereske­dői gabonafelvásáriási árak az alábbiak szerint alakul­jak a megyében. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat tizenöt te­lephelyen tart felvásárlást. Az osztályozásán búza má­zsáját 2600 forintos áron, a tritikálét és az árpát 2240, a rozsot 2000 forintos áron vásárolják meg. A kisvárdai Proforg Ke­reskedelmi és Gabonaipari Rt. az első osztályú, malmi búzáért 2350 forintot, a má­sodosztályúért 2200, a ta­karmány minőségű búzáért 2000 forintot ad mázsán­ként. A vállalat mérlegéről lekerülő tritikáléért 2000, amíg a rozsért 1800 forin­tot tehetnek zsebre mázsán­ként a kistermelők. A Hajdú Bét Rt.-nél ugyan­ezen termékek árai a követ­kezők: 2300 forint az őszi ve­tésű búza mázsánkénti ára. A nagyobb távolságból be­szállított terményért 2200— 2300 forintot adnak. Az ár­pát 2300, a tritikálét 1800— 1960, és a rozsot 1500 forin­tos egységáron veszi át a fel­dolgozó cég. A Hajdú Bét Rt. felvásárlási árai a kisterme­lői kompenzációs felárat nem tartalmazzák. Moszkvai vásár Új Kelet-információ Tíz év után az idén rendeztek először önálló Magyar Nemzeti Kállítást Moszkvában. A ren­dezvényt az IKM közel hatvan- millió forinttal támogatta. A programot, ahol 70 hazai cég állította ki termékeit, Dunai Imre miniszter úr nyitotta meg. Megyénket, a SOTEX Kft. képviselte saját gyártású Divius gyiimölcsleveivel. A cég most je­lent meg először ezen a piacon azzal a szándékkal, hogy partner- kapcsolatokat építsen ki. Az orosz piac rendkívül hatalmas, ide min­denki eladni akar, ezért a legfej­lettebb országokkal kell megküz­deni az üzleti versenyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom