Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-02 / 153. szám
4 1996. július 2., kedd Hazai krónika Beszélgetés Gál Zoltánnal, a parlament elnökével UJ KELET Stílust, hangulatot vinni a munkába Gál Zoltán, a parlament elnöke Sokszor elnézem a tévében, ahogy ül elnöki pulpitusán és szemmel láthatólag „uralkodik magán”. Hogy aztán a nevetését vagy a mérgét tartja éppen kordában, az az ő titka marad. Egy azonban biztos: ha Gál Zoltán vezeti a parlament ülését, valahogy mindig oldottabb a hangulat, gördülékenyebb a munka... Palotai István (Új Kelet) Váratlan és meglehetősen hangos botrány... ...tört ki a parlament múlt hétvégi ülésén, amikoris az MSZP-s honatyák többségükben nemmel szavaztak az alkotmánykoncepció vitájában. A „baj” az volt, hogy a -Qánegszavazandók” egy öt- npárti konszenzus eredményeként jöttek létre, és a „nem” ' így meglehetősen váratlanul érte (főleg) a koalíciós partnert, amely most ezért szószegésről beszél. Szerin- ’ ntük a történtek megingatták a bizalmat a koalíció iránt, és • ennek kizárólag az MSZP az oka! Nézzük csak, mi is történt? Azok a honatyák, akik nemmel szavaztak, azt kifogásolták, hogy az új és készülő alkotmánykoncepcióban nem játszik kellő szerepet, és nem jelenik meg elég hangsúllyal az állam szociális szerepe... El is tudom képzelni, hogy az SZDSZ ennyire „fúj” a lesza- . vazás miatt, hiszen a liberális eszmék tartalmazzák azt a nézetet, hogy az államnak nem —, vagy csak nagyon csekély mértékben — kell szociális feladatokat magára vállalnia... Ezek szerint az MSZP országgyűlési képviselői igazi szocialisták módjára szavaztak, úgy, ahogy azt az ország népe el is várja tőlük, főleg ebben a szociális szempontból agyonnyomorított gazdasági helyzetben. Az MSZP nemmel szavazóinak igenis igaza van abban, hogy alkot- mányilag „szentesíteni” a jelenlegi állapotot, komoly hiba volna! A helyzet az, hogy ez az eredmény Kósáné Kovács Magda szerint — nem jött volna létre, ha az MSZP-frak- ció kellőképpen elő tudja készíteni a szavazást, mert akkor a tagság egységesen szavazott volna. ...én meg azt mondom, hogy a fenének sem kell olyan pártfegyelem, amelyik ilyen mértékben kell hogy átalakítsa a szavazók véleményét! Főleg akkor, ha ez élesen ellenkezik a szocialista nézetrendszerrel! Maradjon ez csak így. Az SZDSZ pedig törődjön bele önmaga arányaiba, abba, hogy a szavazóknak csak mintegy húsz százalékát képviseli, és nem verhet keresztül mindent, amit elképzel! Számomra ez a szavazás azt jelenti, hogy igenis rögzíteni kell az alkotmányban az állam szociális kötelességvállalásait, mégpedig pontosan yannyi engedménnyel, ameny- nyit a koalíciós partnerek éppenhogy elviselnek. A jelenlegi helyzet a na- -gvobbik kormánypárt és az -'Hlenzók végül is egyező véleménye (hiszen az ellenzéket is csak a váratlanság és a konszenzus felrúgása lepte meg, nem maga a tárgy, amelyben az eset megtörtént) azt jelzi, hogy kialakulhat végre valamiféle párbeszéd az MSZP és az ellenzék konstruktív erői között, márpedig erre óriási szüksége lenne az országnak. Remélhetőleg a kormány nem fogja arra kényszeríteni —a frakciófegyelemre hivatkozva — az MSZP-s képviselőket, hogy nézeteiket „reszocializálják” és ellenkezőleg voksoljanak, mint azt most tették. Nem ezért szavaztak rájuk ennyien! „Már abban sem lehet az ember biztos... ...— dühöngött Julcsa, amikor kedvesét a baka Józsit váratlanul hazakürtölte a riadó — ami az ember markában van...” Hát, valahogy így vagyok én is az M3-as autópályába vetett hitemmel. Már akkor is nehezen fogom elhinni, hogy valaha megépül, ha már rajta autókázom... Annyi koncepció, annyi terv, törvény és jogszabály hullt már (elhalván) a porba, hogy nem csodálkoznék, ha ezzel is ez történne. Igaz — állítólag — van rá hitel, de nem az egészre! A többi meg úgy elúszhat egy-egy rosszabb eredményű „kasszazárásnál”, mint a Samu gatyája a Tiszán, amikor elszakadt benne apertli... Pedig aztán ha valakinek kellene az autópálya, akkor azok mi vagyunk itt, a keleti végeken, mert arról még álmodoznunk is kár, hogy valaki ide befektessen egy komoly összeget, amíg képtelen kulturáltan megközelíteni. A 3-as országút — főleg most, nyáron — szinte járhatatlan. A kapaszkodósávok építését mintha abbahagyták volna — pedig ez az egyetlenjelenlegi gyógyír, ez sem az igazi. Gyógyír, mert nem kell a rozzant Barkaszokat, Zsukokat, IFÁ-kat tizenöttel követni az emelkedőkön és nem gyógyír, mert a rozzant Barkaszokat, Zsukokat, IFÁ- kat hatvannal kell követni a „laposokon”. Igaz, ez már szinte a száguldás élvezetét is nyújthatná egyeseknek, azonban a dolog élvezeti értékét nagyban rontja az a döghalálbűz, amit ezek a járműcsodák kieresztenek... (Természetesen zöldkártyával mindenki rendelkezik.) Elképzelem Rockefellert, vagy a többi nagymenőt, amint egy húszéves Trabantot követve szövögeti álmait, hogy mekkora üzleteket köt majd mifelénk! Aztán belelóg a kezem á bilibe és felébredek... Palotai István interjúja —Elnök úr! Ón körül legendák keringenek. Egyesek azt mondják, hogy zárkózott, mások pedig az ellenkezőjére esküsznek. Végtére milyen is ön ? — Az tény, hogy nehezen barátkozom, viszont nyitott ember vagyok. Ez csak látszólagos ellentét. Minden a partnertől függ... — Sokszor — már elnézést a kifejezésért — olyan „huncut" szemekkel kíséri a történéseket, mint egy pajkos kissrác... — Ezt akár „bóknak” is lehet tekinteni, annyi mindent írtak már rólam... Mindenesetre ismerem a „képviselői lélektant”, nagyjából tudom, hogy ki mit akar, ki miben spekulál... A szerepemet egyébként nem főszerepként kezelem, hiszen a prím természetesen a képviselőké, viszont szeretek stílust és hangulatot adni a munkámnak, a Tisztelt Háznak. Néha sikerül is egy-egy tréfás félmondattal. Persze éjfélkor — amikor MTI Az ország déli területein megkezdődött az étkezési búza aratása. A kenyémekvaló vágásához elsőként a Csongrád és a Bács-Kiskun megyei gazdák fogtak hozzá. A szakemberek összességében a tavalyihoz hasonló termést várnak az idén is. Ez azt jelenti, hogy mintegy 4,1—4,2 millió tonna búza betakarítására lehet számítani. Erről Király Zsolt, az FM földművelésügyi hivatalok íőoszt tályának helyettes vezetője tájékoztatta hétfőn az MTI-t. A szakember közölte: az idén a kenyérnekvalót mintegy 1 mondjuk hat képviselő van jelen — jobban elengedem magam, mint hétfőn délután, amikor „teltház” van. — Elnök úr időnként remek humorérzékéről tesz tanúbizonyságot... — Akkor, amikor még frakcióvezető voltam, elvárták tőlem, hogy frappáns válaszokat adjak. Ezek persze akkor hatnak igazán, ha azonnal jönnek... Megvallom, sokszor előfordult, hogy csak később, otthon jutott eszembe az igazi válasz. Most más a helyzet. Amikor fent ülök és hallgatom a hozzászólásokat, rögtön eszembe jutnak a legjobb válaszok, csak hát most már nem tisztem elmondani. — A gyermekkor? — Budapesti, pontosabban pesti srác voltam. Angyalföldön és a Józsefvárosban nevelkedtem — ott, ahol nem a jómód volt a módi... A szüleim egyszerű munkásemberek voltak, a családban én vagyok az első egyetemet végzett diplomillió 150 ezer hektárról fogják betakarítani. A hektáronkénti termésátlag a számítások szerint 3,6 tonna körül alakul majd. A hazai ellátáshoz hozzávetőlegesen 3 millió tonna búzára lesz szükség. A fennmaradó hányadra pedig már kiadták az exportengedélyeket. A 26 ezer forintos jelenlegi tonnánkénti tőzsdei átlagár a főosztályvezető-helyettes szerint kedvező a gazdálkodók számára. Az aratáshoz szükséges géppark a minisztériumi szakértő szerint a legtöbb helyen elöregedett. Miközben vannak olyan gazdálkodók, akik még az idén is tudtak venmás. Édesapám már nem él, de édesanyám hála istennek még egészséges. Különben a szüleim elváltak, és engem a mostohaapám nevelt, akiről csak a lehető legjobbakat tudom mondani!.... — meséli Gál Zoltán már szinte nyitottan, majd szemmel láthatólag tudatosan visszabújik „páncéljába”. —Kérem, próbálja megindokolni, hogy a magyar politikusok miért „ inkubálják” családi életüket, amikor például az amerikai elnökök ezt is nyitot- tabban kezelik? Végtére is a választók az emberre is kíváncsiak, nem „csak” az államférfira... — Ez stílus kérdése. Az európai politikusok általában nem vonják be a családjukat a munkába, míg az amerikaiak igen. A magyar ember amúgy is zárkózott, ha magánügyeiről van szó. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy egy baráti beszélgetésen nem jönnek elő családi ügyek, de ha komoly dologról van szó, az már más. Különben igaza van, erről mi — magyar politikusok — is tehetünk, de önök, újságírók is, mert bizony sokszor már az erkölcstelenség határát súrolja az a szenzációhajhászat, amivel némelyek — főleg a bulvárlapok hasábjain — belevájkálnak a magánügyeinkbe. Azt hiszem, mindkét részről elmondható, hogy még igazán nem alakult ki ennek a kultúrája. Pedig aktuális lenne a nyitottság, hiszen bizalomvesztettek maguk a politikusok is. A kérdés ma már az, hogy bízik-e egyáltalán a társadalom magában a politikában? — Evezzünk más vizekre. Kedvenc ételei? — Az igazi jó tyúkhúslevest nagyon szeretem, azaz inkább a mindennapi ételeket kedvelem. Egy jó pörköltet, a házi töltött káposztát, vagy egy igazi halászlét. Mellesleg azt tapasztalom, hogy ahogy idősödöm, egyre ínyencebb vagyok... Borból is csak a jót szeretem. — Kedvenc itala? — Egy igazi jó szekszárdi Cabemet, egy finom testes vöni új kombájnokat, másoknál esetleg 10 éves gépekkel aratnak. A főosztályvezető-helyettes szerint azonban ez nagyobb problémát nem jelenthet, esetleg néhány nappal meghosszabbodik az aratás ideje. Az aratást várhatóan augusztus 15— 20. körül fejezik be az országban. Király Zsolt elmondta, hogy már az őszi árpát is aratják. E kalászos növényből 150 ezer hektáron vetettek a gazdák. Az őszi árpának már 25 százalékát betakarították. A termésátlag valamivel elmarad a tavalyitól, 3,5 tonna körül alakul hektáronként. rösbor... — mondom, ahogy öregszem, egyre ínyencebb vagyok. — És bája a vörösbort? Nekem mindig ég tőle a gyomrom... — Ez csak mennyiség kérdése — mosolyog meg Gál Zoltán, hogy „bejöttem a csőbe”. — Elnök úr rengeteget utazik az országban... — Igyekszem nem csak a parlamenti munkámra összpontosítani, ezért járom a vidéket. Szeretnék igazán eredményes utakat tenni, ahol nem a protokolláris feladatok a lényegesek. Az egyszerű, érdemi dolgokat kedvelem. — Szeret utazni? — Nem igazán. Nem szeretem a vándorromantikát. Ha külföldre utazom néha, akkor inkább szállodába megyek. — Szereti az elegáns szállókat? — Hiába is szeretném. A mai árak mellett egész egyszerűen nem engedhetem meg magamnak az ötcsillagos szállodákat. Utazni csak utazási irodákkal tudok. így voltam például Cipruson is. Most Szlovéniába megyek. — Vannak gyermekei? — Egy nagy fiam van, huszonhárom éves. Egyetemista. —Ha arra kérem, hogy üzenjen valamit a társadalomnak, nem tartja túl általánosnak a kérést? — Egyáltalán nem, csak éppen meg kéne találni azt a frappáns és tömör mondatot, ami a mondandómat összefoglalja... Mindenesetre, ami eddig történt, az nem kis dolog volt, mégis kibírtuk. Ez után már csak jobb jöhet! Ehhez azonban be kellene tartani a játékszabályokat. A kooperációnak kell érvényesülnie a társadalomban. Kooperáció viszont csak akkor lehetséges, ha az adott szónak igazi súlya van! Az állam szerepe csak a szabályok betartatása, méghozzá nagy következetességei és szigorúan kivételek nélkül. Tűzoltók biztosítása A közelmúltban zárult tárgyalások eredményeként a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága ez év végéig, 1996. december 31-éig meghosz- szabbította a hivatásos tűzoltók élet- és baleset- biztosítását — tájékoztatta hétfőn közleményben az MTI-t a tűzoltóság szóvivője. A közlemény szerint, a készenléti szolgálatot adó tűzoltóságok a múlt év közepétől az illetékes ön- kormányzatok intézményeivé váltak, ám a parancsnokság akkor is biztosítást kötött a szolgálatban lévő munkatársaira. Most ezt hosszabbították meg az év végéig. MegkezdSdfiH a búza aratása Elöregedett a géppark
