Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

UJ KELET Mezőgazdaság 1996. július 15., hétfő 9 Tanulmányúton Izraelben A földhasznosítás támogatása Terméken; (Szénégető László megyei FM-hivatalvezető úti beszámo­lója — befejező rész) Izraelben minden termőföld állami tulajdonban van, külföl­dinek nem adnak el földet. A hazaiaknak bérelni viszont le­het, akár 99 évre is. A földhasz­nálat egyéni gazdálkodással és szövetkezeti formában is meg­valósulhat. A legelterjedtebb szövetkezeti forma a mosáv, mely a mi volt szakszövetke­zeti rendszerünkhöz hasonló. A fülünknek ismerősebben cseng a kibuc, pedig lényegesen ki­sebb a részaránya. A közösség munkájában mindenki részt vesz, s egyforma ellátásban van részük: a mérnök ugyanúgy 800 sékel fizetést kap egy hó­napra, mint a kevésbé iskolá­zott. Emellett számtalan közös költséget visel a kibuc, a ruhá­tól a színházjegyig állja a kasszát. A kibucok közösségi „szol­gálata”, az ottani életmód ter­mészetesen nem kötelező, bár­ki arrébb állhat. De összehason- lítatlanul jobbnak tartom a kibuc lakóinak életét, mint a föld és kereset, a segítő kéz nélkül maradt magyar faluk parasztjainak sorsát, amely itt, a megyénkben, különösen pe­dig a Dél-Nyírségben elke­serítő. Iszonyatos szegénység kezd kialakulni. A kibuc in­kább a végrehajtó típusú embe­reknek a megfelelő, ott sem lett és lesz mindenki vállalkozó. Tanulságos volt számomra az emberséges bánásmód az öregekkel és a rokkantakkal. A NAAN gyárban — a világ egyik legmodernebb üzemében — egyes munkafolyamatok csakis azért végeztetnek manu­álisan, hogy ők is dolgozhassa­nak, ne érezzék a számkivetett- séget, a feleslegesek lelki ter­hét. Ugyancsak tanulsággal szolgált a tudás iránti tisztele­tük: mindent megtesznek annak Felvásárlás Folytatódott a mezőgazda- sági termékek felvásárlása az első három hónapban meg­figyelt tendenciának megfe­lelően. A KSH legutóbbi összefoglaló jelentése szerint a növekedés az év első négy hónapjában meghaladta a nyolc százalékot Az élőállatok felvásárlása negyedével bővült, az állati termékeké megfelel a tava­lyi év hasonló időszakáénak. Vágósertésből több mint negyven, vágóbaromfiból közel húsz, vágómarhából öt százalékkal és a tyúktojásból picit több mint negyedével nagyobb mennyiséget érté­kesítettek a gazdálkodók. A növénytermesztési és kertészeti termékek eladása tizenhat százalékkal csök­kent. Emellett viszont — több mint kétszeresére — nőtt a gyümölcsök felvásár­lása, de bővült az egyéb ker­tészeti termékek iránti keres­let is. Például vöröshagymá­ból és fejes káposztából a ko­rábbi évhez képest három­szor többet tudtak eladni a termelők. Az oldalt írta: Letier György A pénzes postás kétszer csenget A földhasznosítási támogatás igényét a múlt hónap végéig nyújthatták be a földhasználók a megyei FM Hivatalhoz, ahonnan bizonyos elbírálási idő után a megyei APEH-hez került a már jóváhagyott kérelem. A kifizetést ugyanis az APEH végzi. Mogyorósiné Gábor Hajnalkát, az APEH Me­gyei Igazgatóság ügyfélszolgálati osztályvezetőjét arról kér­deztük, hol tartanak a kifizetésekkel, mennyit kell várniuk az ügyfeleknek a postás érkezéséig? érdekében, hogy a legképzet­tebb szakemberek jöjjenek ki az iskolákból. Izraelben az or­szág egészére a dinamikus fejlődés a jellemző. Az egyete­meken és a főiskolákon 60 ezer hallgató tanul (nálunk 116 ezer). Kutatásra a nemzeti össz­termék 3 százalékát fordítják, míg mi mindössze 0,7 százalé­kot. E tanulmányút — többek között — arról győzött meg, hogy a megye egyetlen választ­ható útja az öntözési lehető­ségek kiterjesztése, az oktatási rendszerünk sürgős átalakítása. Ugyancsak sürgető feladat a szaktanácsadás kiszélesítése is, hogy a szakismeret jusson el a gazdálkodókhoz. Az oktatásra egy gondolat erejéig visszatérve: a megye lakosságának 36—37 százalé­ka a mezőgazdaságból él, köz­vetve több mint 70 százaléknak jelent jövedelmet, s csupán 3 százalék a mezőgazdasági szakmai végzettséggel rendel­kezők aránya. Az nem tartha­tó, hogy a megye középiskolá­iban végzettek mintegy 20 szá­zaléka a megyén kívülre kerül, vagy éppenséggel munkanél­külivé képezzük ki őket. Tech­nikusi szintű képzésre van szükség, amiből — egyelőre— a legkevesebb van. (Vége) , — Földhasznosítási támoga­tásra a külterületi szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, gyep műve­lési ágú, valamint halastóként nyilvántartott termőföldet hasz­náló jogosult, abban az esetben, ha a terület nem haladja meg szántó, kert és gyep esetén a 19,00; szőlő és gyümölcsös esetén a 76,00 aranykorona ér­téket. Szántó, kert, szőlő, gyü­mölcsös esetén AK/ha-ként 2000—5000 Ft/ha, gyepműve­lés esetén 1000—2000 Ft/ha, halastó esetén 3000 Ft/ha a tá­mogatás mértéke. Az idén — mivel a rendelet lehetőséget ad rá — a kérel­mek nagy részében az ügyin­tézést az Agrárkamara gazda­jegyzői vállalták magukra, összeszedve az igényléseket a megye településeiről, ellátva az igénylőket nyomtatvánnyal, segítséget adva a kitöltéshez. Az összeállított igényléseket a megyei Földművelésügyi Hi­vatal bírálja el, melynek során leigazolja a kifizethető támo­gatás összegét. Az APEH megyei igazgatóT sága ezt követően utalhatja ki a támogatást. A kiutalásra ren­delkezésünkre álló idő az igénylések igazgatóságunkhoz történő beérkezését követő 15 nap. Ezt a határidőt ez idáig maradéktalanul betartottuk, a folyamatosan hozzánk érkezett igénylőlapok alapján 4—-5 na­pon belül intézkedtünk az igé­nyelt összegek kiutalásáról. Sajnálatos módon sok hibás igénylés, illetve bevallás érke­zett, amely sokak számára meg­hosszabbítja a kiutalás idejét. A bevallások 10—12 százaléká­nál helytelen a személyi szám, adóhátralék áll fent, az áfás magánszemélyek esetében hi­bás a bankszámlaszám, olykor ezzel nem is rendelkeznek. A hiányosságok pótlására levél­ben szólítjuk fel az érintetteket. Az igénylések benyújtására június 30-áig volt lehetőségük a földhasználóknak. A rendelet szerint 100 ezer forintot megha­ladó támogatási összegnek az első lépésben csak az 50 száza­Mogyorósiné Gábor Hajnalka Fotó: Racskó lékát utalhatjuk, a második 50 százalékot az igénylő 11-es vagy 33-as nyomtatványon igényelheti 1996. szeptember 1-jétől. Igénylés hiányában a szóban forgó második 50 szá­zalék nem kerül kiutalásra! Az igénylések összegyűjtése, elbírálása, kiutalása a három szervezet összehangolt munká­ján alapul, melynek köszönhe­tően az igénylők 90—95 száza­léka kevés utánajárással kapta, illetve kapja meg a támogatást. Ez év június 30-áig 10 ezer da­rab igénylésre megközelítőleg mintegy 120 millió forintot már kiutaltunk — fejezte be az ügy­félszolgálati osztály vezetője. Differenciálódnak a szövetkezetek: csak kisebb részük életképes Nemzeti agrárprogramot! A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége július 9-én tartotta Nyíregyházán küldöttgyűlését. A tanácskozá­son részt vett, többek között Nagy Tamás, az országos érdekvédelmi szövet­ség elnöke is. A vitában a hozzászólók igencsak reális elemzését adták a magyar mezőgazdaság helyzetének, beleértve a falvak lakóinak életét és a saját sorsukat is. Nem a levegőbe beszéltek! A küldöttgyűlést követően Gaál Ferenccel, a megyei szö­vetség titkárával a tanácskozás­ról ejtettünk szót. — Milyen évet zártak a me­zőgazdasági szövetkezetek? — A szövetkezetek nagyobb részében kialakult foglalkozta­tási gondok arra kényszerítet­ték a korábban aktív tagokat, hogy maguk és családjuk fenn­tartását úgynevezett kényszer- vállalkozásokkal oldják meg. Ehhez szükség volt a termőföld és az alapvető termelőeszközök egy részének birtoklására, ter­mészetesen mindez a volt mun­kahelyük hátrányára történt. Ezáltal a szövetkezetek létfel­tételei oly mértékben leszűkül­tek, hogy sokuk a megszűnés sorsára jutott, de valamennyi ma is működő szövetkezet je­lentősen legyengült. Az eszközök kivonásán kívül a kilátástalanság érzése, a me­zőgazdasági koncepció hiánya, az ágazatot degradáló pénzügyi politika, a rendeletek kuszasá­ga, stb. mind a termelés, mind a jövedelmek számottevő csök­kenését eredményezte. Az értékelés főbb tapasztala­tai szerint tovább folytatódott az üzemek közötti differenciá­lódás, melynek következtében csaknem véglegesen kettésza­kadt a szövetkezeti mezőny a gazdaságilag, pénzügyileg sta­bilizálódók körére, valamint az egyre inkább a gazdasági elle­hetetlenülés felé tartókra. A megyei szövetséghez kötődő 74 szövetkezet esetében egy- hannad—kétharmad az emlí­tett arány. A korábbi évekhez képest nagyobb jövedelmező­séget mutattak fel a szövetke­zetek, ám a nyereségszínvonal még mindig rendkívül ala­csony. Ami örvendetes, hogy több szövetkezet is nagyobb beruházásba tudott kezdeni az agrártámogatás révén. Tovább csökkent a foglal­koztatottak száma, az 1994. évi , # 53-mal ellentét­ben tavaly már csak 48 fő volt az átlagos dol­gozói létszám. Sajnos, a lét­szám további csökkenése idén is várható. — Az új szövetkezeti tör­vénnyel kapcsolatosan egyér­telmű volt a testület állásfogla­lása, s az is, hogy mellette-he- lyette a nemzeti agrárprogram megszületését tartják fonto­sabbnak. —Értetlenül állunk az új szö­vetkezeti törvény megalkotását szorgalmazó kormányzati tö­rekvés előtt, amely semmibe veszi azt a szövetkezeti igényt, hogy a törvényt meg kell előz­nie, de legalább azzal egyide­jűleg meg kell történnie a ma létező szövetkezetek működő- képességét akadályozó ügyek rendezésének, így mindenek­előtt a szövetkezeti földtulaj­don szerzési tilalom feloldásá­nak, a kárpótlási törvény által nyitva hagyott vagyoni ügyek lezárásának. Az új szövetkeze­ti törvény megalkotását csak az előzőek maradéktalan érvénye­sítése esetén tudjuk támogatni. A vitában is az erősödött meg, hogy a kormánynak nincs határozott agrárstratégiája, a kapkodás és a tűzoltómunka jellemzi az ágazat irányítását. A legfontosabb az agrárorien­tációs törvény megalkotása len­ne, az úgynevezett agrárprog­ram, amely átfogná és irányt adna a fő fejlesztési területek­nek. Enélkül nem látjuk azokat a folyamatokat, amely a jövő­ről szól, a viszonylag zökkenő- mentes EU-csatlakozást. — A küldöttek nemcsak a szövetkezet, de a vidék problé­máiról is szóltak. — Szövetkezeteinket ma is, a múltban is, és a jövőben is jellemezni fogja, hogy a tag­ság gazdasági érdekének meg­felelően a közös és a szövet­kezeteken kívüli gazdasági te­vékenység egyidejű elősegíté­sére törekszik. A szövetkezeti mozgalom mindig is meghatá­rozó szerepet töltött be a vidék életében és szervezője volt a mezőgazdasági kistermelés­nek. Megyénkben a bruttó ter­melés közel 50 százalékát a kistermelők végezték. Az ál­láspontunk e téren az, hogy a még meglévő, működő mező- gazdasági szövetkezetek vál­lalják fel, integrálják a kister­melők segítését, körzeteik me­zőgazdasági termelésének a központjaivá váljanak. E fo­lyamatot segíteni kell az ér­dekképviseleti tevékenység eszközrendszerén keresztül is. Az integrációra néhány jó pél­dát említenék: dicsérendő a dögéi, a dombrádi, a fényes- litkei és a nagyhalászi mező- gazdasági szövetkezetek ez- irányú nyitása, igyekezete. Ugyanakkor, nem titkoltan, sokat várunk a területfejlesz­tési tanács munkájától, a me­gyei önkormányzat gazdaság- fejlesztési programja bizako­dóvá tesz bennünket. NYÁRI TENNIVALÓK Alma Helyenként különleges; dolgokra figyelnek fel a gaz­dák a gyümölcsösökben. így például a levelek világosod­nak, „bronzosodnak”, apró szívásnyomok látszanak rajta. Kézi nagyítóval meg­nézve, apró nyolclábú, sötét­bordó és zöld élőlények sza­ladgálnak a felületén, illet­ve fonákán egyaránt, ez a ta­kácsatka. Gyakori, amikor a levél hasonló tüneteket mutat, de nem láthatók a ta­kácsatkák, ebben az esetben mindig megtalálhatók a le­vél fonákán nyüzsgő, még: sokkal kisebb mértékű levél-1 atkák. Védekezésre mindkét kártevő ellen speciális atka­ölő szereket kell használni, például: Omite 57 E, Orthus, Magus, Sanmite, Mitac, Neoron stb. Meggy-cseresznye A termésbetakarítás után. a jövő évi termés érdekében szükséges a lombozat továb­bi védelme a levéllikasztó és » levélfoltosságot okozó be­tegségek ellen. Javasolható növényvédő szerek a kon­takt Dithane DG, Polyram, Merpan, Kaptán stb. Szilva Gyakori termelői panasz a leveleken tömegesen meg­jelenő vörös foltok kialaku­lása. Ez a szilvalevél vörös­foltosság nevű betegség, mely ellen korábban, má­jus—júniusban kellett volna védekezni kéntartalmú sze­rekkel. Most már csak a tü­netek megjelenését figyelhet- ; jük. Súlyos esetben jelentős asszimilációs felületcsökke­nést eredményezhet. A levél-1 tetű és levélatka mellett a szil­vamoly okozhat tetemes kárt, ezért javasoljuk a jó atkaölő mellékhatású Bi-58 EC. vagy Danadim 50 EC-t, illet-1 ve Ultracid 40 WP stb. Bogyósok Rendkívül erősen támad­nak az atkák. Feltétlenül vé-1 dekezni kell az almánál em-1 lített speciális szerek egyiké­vel. Zöldségfélék Paprikában legnagyobb gond továbbra is a levélte- s tű, dinnyében, uborkában ) hasonlóan, de nézni kell a ta- / kácsatkát is, mert ellene csakf speciális atkaölők hatáso-. sak. Levéltetvek elleni Pirimor 50 DP, Judo, Anthio i 33 EC stb. készítményeket használjuk az atkák ellen speciális szereket, például:;- Omite, Sanmite, Mágus stb. Dinnyében a fenésedés.; ' uborkában a peronoszpóra1 okozhat érzékeny károkat. ’ Káposztában a lombrágó hernyók és levéltetvek egyedszámát kell figyelem-1 mel kísérni, szükség eseténs, a kettős hatású szerek hasz­nálatát kell előtérbe helyez-1 ni, mint például: Judo, Nurel D. stb. Burgonya Megjelent a burgonyabo­gár második nemzedéke.- Különösen az őszi felszedé­sei, öntözött állományokban okozhat komoly károkat. A védekezés időpontjának el-1 döntésében figyelembe kell venni az egyedszámot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom