Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-15 / 164. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. július 15., hétfő 3 Az energetikai koncepcióról... Egy hónappal ezelőtt már a képviselők elé került Nyíregyháza energetikai koncepciója. Akkora testület nem tárgyalta az előterjesztést, mert úgymond csak kérdéseket tett fel, felvetéseket vázolt. Nem volt benne válasz, megoldás. Nem foglalt állást sem a Nyírtávhő, sem pedig a gáz mellett. A legutóbbi ülésen foglalkozott a testület az energetikai koncepcióval. Végül is első fordulóban tárgyalásra alkalmasnak ítélték az anyagot. Száraz Attila (Új Kelet) ________________________ Mi nt arról már többször beszámoltunk, a megyeszékhelyi polgármesteri hivatal alaposan kiveszi a részét az energiák hatékony felhasználásából. Korszerűsítve lett(sz) a torna- és tantermek világítása, illetve a közvilágítás. Földgáztüzelésre áll(t) át a felsősimái és a butykatelepi óvoda. Különböző intézményekben folyik az ablakok, ajtók pótlólagos szigetelése, felújítása, cseréje. Pályázati pénzek segítségével lesz megoldva a Bánki Donát, a 110. sz. és a közgazdasági szakközépiskola, valamint a polgármesteri hivatal fűtéskorszerűsítése. A legtöbb vita a városlakók fűtési alternatívái között van. Kár is tagadni, a gázfűtéses házban lakók rezsije nagyságrendileg kevesebb a panelházban élőkénél. Többször is felvetődött a leválás lehetősége. Az előterjesztés július elsejei vitájában egyik képviselő azt javasolta, hogy a város szabályozza városrészenként a fűtés módját. Dr. Fazekas János jegyző úgy ítélte meg, hogy a közgyűlés nem szabályozhatja, hogy ki milyen fűtést használ. Tarnavölgyi György helytelenítette, hogy a városban több olyan lakóház tulajdonosai gázzal fűte- nek, amelyek előtt ott húzódik a távhő gerincvezeték. Ismét felvetődött, hogy a Jósaváros közepén található Szent Imre Gimnázium miként állhatott át gázra, illetve miért kell (?) a könyvtárnak távfűtésről gázra váltania. Az energetikai koncepció szerint a többi energiahordozóval szemben előnyben kell részesíteni a távfűtést. Ha ugyanis megkezdődik a fogyasztók távhőrendszerről történő leválása, akkor az olyan lavinához vezethet, amit nem lehet megállítani. mert a távhőrendszer állandó költségeit a megmaradónak között kell szétosztani — ami egyértelmű áremeléshez vezethet. Persze, a másik oldalról, ha az önkormányzat nem emeli a távhőárakat — hogy versenyben maradhasson —, akkor a veszteségeket neki kell pótolni. Nyilván mind a távhőellátás, mind pedig a gáz üzlet valaki(k)nek. A nagy kérdés persze az: legyen piacgazdaság, vagy ne legyen? Azaz eldönthesse-e egy tízemeletes ház lakóközössége, hogy leválik-e a Nyírtávhő-rendszerről vagy sem. Megvallom őszintén, bár környezetszennyezéssel való fenyegetettség van, az előteijesztésben nem találtam olyan szakaszt, ami egyértelműen azt mondaná: például a tízemeletes házaknál a gázfűtés káros az egészségre. Elgondolkodtató, hogy egy 20 ezres lakótelep közepén egy intézménynek joga van minden perlekedés nélkül átállni gázfűtésre, de ezt egy lakóközösség nem teheti meg. Nehéz azt is megmagyarázni, az a városkörzeti képviselő, aki harcolt azért, hogy az ő részén is legyen gázfűtés, miért szavaz igennel az esetleges korlátozásra, miként maga is tudja, hogy a Nyírtávhő veszteséges, nagy a kintlévősége, amit nehezen tud behajtani. Nincs lehetősége elzárni egy „csapot”, mint a gázszolgáltatónak. Tulajdonképpen folyamatos szolgáltatásra „van ítélve”. A közgyűlés október táján foglalkozik újra a témával. A távhőnek feltehetőleg 2000-től fizetünk majd mérés szerint. Persze csak akkor, ha valóban megindulnak azok a fejlesztések, amelyek a Nyírtávhő gazdaságosságát elősegítik. Enél- kül ugyanis, ha fennmarad a jelenlegi arány —- a távfűtéses lakásban élők számára ez a legköltségesebb szolgáltatás, 20 százalékkal kerül többe, mint az összes többi közszolgáltatás (víz, csatorna, villany, gáz) —, akkor az elsőbbséget nem lehet rendeletekkel szabályozni. Ilyennek még nem láttam a miniszterelnököt. A hajdúsági körútja során rendezett lakossági fórumon olyan hangot ütött meg az emberekkel, azaz a választókkal, amilyenre még nem volt példa. Úgy tűnik, Horn Gyula kezdi elveszíteni a türelmét a „Semmit megérteni nem akaró néppel” szemben... Ugyanakkor sajnálatra méltó is valahol. Úgy tűnik, nagyon kikészült idegileg, és ebben nem lehet egyedül, mert kijelentette, hogy „boldog vagyok, ha egy héten nem borul ki egy miniszterem” — mondja, ezzel is alátámasztandó, hogy a kormány érzi a helyzet súlyát. „A kenyér szabadáras termék. Értsék már meg végre! Hát hányszor kell még elmondani, hogy mi a kenyér árában nem tudunk semmit sem tenni. Legfeljebb javasoljuk a pékeknek, hogy ne emeljék a kenyér árát száz forint fölé. Legfeljebb kérni és érvelni tudunk, hogy hallgassanak jóérzésükre. De mit csináljunk, ha egyesek nem hajlandók lemondani a hasz... a saját... jogtalan hasznukról?!—kérdezte fel- indultan a miniszterelnök. A vasutas grafikus: Botrágyi Károly Hatházi Andrea (Új Kelet) Ma nyílik Vácott az Országos Vasutas Képzőművészeti Kiállítás, a vasút 150 éves jubileuma alkalmából. A nyíregyházi pályafenntartási főnökség munkatársa, Botrágyi Károly is három képével a kiállítók között van. A munkavédelmi és tűzvédelmi vezető júniusig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Képző- és Iparművészeti Egyesület elnöke volt. Egészségügyi problémáira és más elfoglaltságaira hivatkozva lemondott erről a posztról, de az Országos Szövetség vezetőségi tagja maradt. — Nyíregyházán születtem 1944-ben. Olyan általános iskolai tanáraim voltak, mint Berecz András és Berki Nándor, akik azóta neves művészekké váltak. Szomszédunkat í*. X9I///XV xx ban lakott a Váci család, akiknek Miska fia gyakorta kápráztatott el bennünket műveinek felolvasásával. Utólag látom, hogy ők milyen nagy hatással voltak életem alakulására. Olvasni jobban szerettem, mint rajzolni, de Berecz tanár úr nógatására Pál Gyula Szabadiskolájában folytattam munkáimat. Budapestre kerültem ’59-ben, a Vasútépítési és Pályafenntartási Technikumba, ahol tanulmányaim mellett rengeteget utazhattam az országban. Műszaki rajzot is tanultam ott, ami a tollak megfelelő ismeretét követelte, és ezt a tollrajzaim készítésekor nagyon jól használhatom. Nyíregyházán 1962-től dolgozom. Adminisztrációs és ellenőrzési feladatokat végzek 1800 km-es vágányhálózaton a megyében. Kikapcsolódásként foglalkozom tollrajzok, linómetszetek (sokszorosított grafika), színes „pontos” akvarell készítésével. Egyre több illusztrációt készítek vasutas kiadványokhoz. Figurális és elvont témák is feltűnnek képeimen. Visz- szatérő motívum a fény, a Nap, a szem, a repülő madarak, a galambok, a vaijak. A fa erezetének megjelenítésével is szeretek foglalkozni. Családommal Sóstón élünk, így az erdő és a környék állandó témaadóm. Felkérésre humoros munkavédelmi és tűzvédelmi sorozatot készítettem, ami kötet formájában fog megjelenni. A vasúti jubileum első napi bélyegzőjének terve is az én munkám. Szeptembertől a Vasutas Művelődési Házban tervezzük képzőművészeti szakkör indítását, amibe feleségem és lányom is besegít, mivel ők fazekaskodással foglalkoznak. Fiam szintén a művészet megszállottja, csak ő a zene mellett kötelezte el magát Budapesten, a Nemzeti Színház zenekarában játszik trombitán, így mindannyian megértjük és értékeljük egymás művészetét, munkáját. „Hídja egyáltalán Horn Gyula, hogy mit beszél?” Ellenvélemény a „jogtalan haszonról” Palotai István interjúja Alig telt el néhány óra Hóm Gyula tévében elhangzott szavai után, szinte egymást érik a telefonok. Vállalkozók, ismerős pékek egyöntetűen azt kérik, hogy tegyük közzé felháborodásukat és tiltakozásukat az elhangzottakkal kapcsolatban. Személyesen felkerestük Kornis Tibort, a rakamazi Mini Pékség tulajdonolt! képződik a „jogtalan haszon’ sát, és megkértük, hogy részletezze véleményét. — Jogtalan haszon? Tudja egyáltalán Horn Gyula, hogy mit beszél? Nézzük csak tételesen. A liszt ára 4080 és 4780 forint között van áfa nélkül. Áfával4569, illetve5500 forint mázsája A villany- vagy gázszámlahányad egy kiló kenyérre kivetítve legalább 5 forint. A tejpor, a zsír, a margarin, az ízesítők szintén kitesznek minimum 5 forintot. Egy kenyérre legalább 15 forint munkabér esik, ehhez még jönnek a bér járulékai (tb stb.) legalább 10 forinttal. A szállítási költségek napról napra nőnek az egyre emelkedő benzin- és gázolajáraknak „köszönhetően”. Azt, hogy adók címén mit csavarnak ki a vállalkozókból, mindenki előtt ismeretes. Gondoljanak csak még a biztosítások árára, a karbantartási költségekre és így tovább. Jogtalan haszon?! Egy fehér kenyér árában jó, ha 4—6 százaléknyi haszna van a cégnek! A félbarnában még ennyi sincs. Egyedül a finompékáru az, ami életben tart minket, mert azon még van valami. Lehet belőle finanszírozni a kenyérsütést! Nem minket, pékeket kellene befeketíteni, bemártani és bűnbaknak odaállítani az emberek elé, hanem azokat, akik ilyen árhelyzetet okoztak! Mi is egyszerű munkásemberek vagyunk, méghozzá olyanok, akik éjjel nappal dolgozunk! Akkor kellett volna észnél lenni a kormánynak, amikor az energiahordozók, az áram, a gáz, a benzin és a gázolaj árát az egekbe emelték. Akkor, amikor a parasztoktól 1000 forintért megvett búzából 4700 forintos lisztet csináltak! Mitől annyi, kérdem én? Ki az, aki ebben a termelési fázisban három- százhetven százalékos hasznot vág zsebre?! Ezek szerint ez azt jelenti — mivel most már 2000—2400 forintot is megadnak a felvásárlók a búzáért —, hogy jövőre 8000—9600 forintos lisztből kell kenyeret sütnünk?! Akkor aztán jön a .jóvilág”— füstölgött a pékmester. Ma vége lesz az Olasz Rita- ügynek? Fullajtár András (új Kelet) Ha valami újabb váratlan fordulat nem következik be, akkor ma elsőfokon véget ér az Olasz Rita-ügy néven ismertté vált bírósági tárgyalássorozat. Már a június 20-ai tárgyalásra azzal gyűltek össze az érintettek, hogy másfél év után végre megszületik az ítélet. Azonban az ügyész váratlanul bizonyítási indítványt terjesztett elő, emiatt a tárgyalást elnapolták. Az indítvány szerint a gyilkosággal gyanúsított Mocsár József a perbeszédek elhangzása után a cellatársainak elmondta, hogyan ölte meg a lányt a sóstói erdőben. Természetesen ezt nem hagyhatta figyelmen kívül az elsőfokú bíróság, ugyanis a büntetőeljárás bármelyik szakaszában köteles helyt adni minden olyan indítványnak, ami a vádlott bűnösségét, vagy ártatlanságát bizonyítaná. így az egy héttel ezelőtt megtartott tárgyaláson a bíróság tanúként meghallgatta az említett zárkatársakat. Elsőként V. Józsefet, aki határozottan állította, hogy Mocsár neki elméselte a gyilkosságot, amit szerinte rajta kívül még öt másik fogva tartott is hallott. A tanú előbb nem akart beszélni, mert elmondása szerint Mocsár megfenyegette, ha beszél. Megijedt, és kérte a bíróságot (levélben is), hogy helyezzék szabadlábra, és akkor civilben kitálal! Ezt nem tudta neki garantálni a bíróság, így mégis kötélnek állt és beszélt. Röviden annyit mondott, Mocsár azt mesélte, hogy az erdőben meglátta a lányt egy pádon ülve. Odament hozzá hátulról, egyik kezével vetkőztette, míg a másikkal fojtogatta. A lány visított, ezért meg kellett ölnie. Hozátette, azzal tisztában van, hogy tanúvallomása miatt spiclinek tartják, de muszáj megtennie, mert neki is van egy lánya és mélységesen elítéli a nők és élet elleni erőszakot. Aztán kiderült, hogy a tanú jelenleg szemérem el-i leni erőszak miatt van előzetes letartóztatásban. Viszont a többi cellatárs egybehangzóan azt állította, Mocsár soha nem beszélt arról, hogy bármit is elkövetett volna, sőt, azt mondta a többieknek, hogy csak rá akarják verni a balhét. Nos, ez a bizonyítási kitérő úgy néz ki nem erősítette meg Mocsár bűnösségét. A mai tárgyaláson először lejátsszák azt a videofilmét, amit a holtestmaradvány megtalálásakor a helyszínelés során készítettek. A film „főszereplője” természetesen Mocsár, akivel rekonstruálják a történteket, majd a tervek szerint kiegészítő perbeszédek következnek, és talán megszületik az ítélet is... A mai tárgyalásról holnapi számunkban részletesen beszámolunk.
