Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-13 / 163. szám
UJ KELET Képzőművészet 1996. július 13., szombat 9 Elfelejtett mesterek Feszty Edit Palotai István (Új Kelet) Milyen sokat számít az még családon belül is, hogy ki mennyire képes adminisztrálni önmagát. Különösen érvényes lehet ez abban az esetben, ha művészcsaládról van szó. A Fesztyek nevének kiejtése még évekkel ezelőtt is azzal járt, hogy lenézték, megmosolyogták, aki szóba hozta őket, hiszen az apa, Feszty Árpád, a híres körkép alkotója az ítészek és műtörténészek örökös össztüzében állt. Aztán fordult a kocka. A politika már nem tartotta nacionalistának és sovinisztának azokat, akik magyarságukat tudatosan vállalták, újra előtérbe került a sok vihart megélt alkotás: a Körkép, és ezzel a Fesztyek. Feszty Árpádnak két tehetséges lánya volt, sokak szerint túltéve apjuk művészi készségén, Feszty Masa és Feszty Edit. Masa erős, törtető egyéniség révén kiharcolta magának a családban és a társadalomban is a művész helyét. Édeskés, de hiteles képei a biedermeier megkésett festőjeként idézik, akinek alkotásain átsüt a nőiség és a báj. „Nem kritizál, nem konfrontál és nem analizál, hanem úgy alkot, mint ahogy a pacsirta énekel, szinte szívből és egyszerűen.” — írja róla Szabolcska Mihály. Feszty Masa végül is többre vitte mint édesapja: mindenki által elismert festőművészeti mivoltát senki sem kérdőjelezte meg — mint apjáét —, és csak a stílusára vonatkozóan jelentett be ellen- véleményt a képzőművészek egy-egy csoportja. Más a helyzet Feszty Edittel. A csendes és örökké magába zárkózott leány sohasem tud igazán festészetével a napfényre kerülni, pedig tehetsége és tudása fényévekkel előzte meg családját. Ám a család „vállon veregetve”, csak ügyes és tehetséges amatőrként kezelte Editet. Ő meg csak festett, dolgozott. Mestere lett az akvarellnek (ami tudvalevőleg a legnehezebb technika, ha valaki mesterfokon űzi). Lazúrjai között szinte érzékelhető a nyár heve, és egy-egy enteriőr arról is beszél, hogy meleg van-e a szobában. Alkotásainak témája és örökös elemző egyénisége kelthette környezetében azt az érzést, hogy az örökös tanulással állnak szemben. Rajzai olyan szerkezetköz- pontúak és annyira boncolgató jellegűek, hogy az embernek az az érzése, a ku- bizmus felé kacsintgat. De nem csupán elemez, témái is mind magábaförduló, zárkózott emberre vallanak. Rengeteg enteriőrt, csendéletet és ki salakos képet fest — mindet akvarellel. Nem ritka a háttal helyet foglaló modellábrázolása sem, és ezeknek a képeknek nézése közben szinte már könyörögni támad kedve az embernek, hogy forduljanak meg. Az alakok, a mozdulatok olyan művészi fokon jelennek meg, hogy szinte a hátukról is süt egyéniségük, és érzi a néző, hogy ki szép és ki csúnya közülük. Feszty Editnek soha életében nem volt önálló kiállítása. Ami tőle megjelent, és napvilágra került, az leginkább a Feszty család relikviái közül való volt. Az, hogy a fenti elemzés az így megismerhető húsz—harminc alkotásból is megállapítható, magáért beszél: óriási tehetség, remek művész volt! Csak végtelenül szerény... A Feszty lányokról alig tudunk, de az édesapa visszakapta az őt megillető elismerést: a Feszty-körkép alkotójának szobra a millecentenáriumi emlékparkban áll Fotó: Fekete A gyűjtök ízlésvilágához igazodnak Minigalériák a Budai Várban Fotó: Harascsák Műalkotások faltól falig Palotai István (Új Kelet) Roppant érdekes jelenség van elterjedőben a Budai Várban. Egyre több az olyan lakásföldszintből kialakított minigaléria, amelyet a képző- és iparművész családok önmaguknak tartanak fenn. Közös jellemzőik: roppant szűkös tér — hiszen a várban amúgy is apró házak és apró lakások vannak, hátha még ezekből galériákat szakítanak ki —, valamint az, hogy kínálatuk majdnem teljesen egyforma elv szerint épül fel. Egyrészt metszetek, illetve sokszorosított grafikák, olcsó és főleg kisméretű olajképek a várról, MTI Parádés királyi menettel vette kezdetét pénteken Vi- segrádon a Palotajátékok háromnapos hétvégi rendezvénysorozata. A tizenkettedik alkalommal megrendezett program Nagy Lajos király 1370-ben történt lengyel királlyá koronázásának évfordulója jegyében zajlik, ugyanis Visegrá- don lovagi tornával ünnepelés Budapestről, másrészt aktok, csendéletek, és végül néhány igazi, komoly művészi alkotás. Az első kategória általában mindenütt a giccs határait súrolja, és kimondatlan célja a turisták kiszolgálása szuvenírekkel, elérhető áron. A második már igényesebb vevőkört vár, hátha akad a turisták között ilyen is, a harmadik pedig, azt hiszem, a helyi gyűjtők ízlésvilágához alkalmazkodik. A galériák azok tulajdonában vannak, akik a legszínvonalasabb alkotásokat készítik, ők vannak otthon egész nap, ők fogadják a nézelődőket, a vevőket. A középkategória ték a Krakkóban lezajlott eseményt az elődök. A korhű ruhában felvonuló seregbe a magyarok mellett szlovák, angol, cseh, olasz és spanyol hagyományőrző klubok tagjait is meghívták. A programban egyebek mellett nemzetközi íjászverseny és lovagi hétpróba is szerepel. Szombaton első alkalommal tartják meg a lovagok tornáját, amelyen a királyi városok — Esztergom, Székesfehérvár, jobbára a művészrokonok alkotásaiból kerül ki, míg a szuveníreket általában a nagypapa és a nagymama készíti, maga is képzőművész lévén. Akad imitt-amott egy-egy alkotás egy ifjú titántól is, a gyereké, aki most tanul a főiskolán. Az árak hatalmas szóródást mutatnak. Van kisgrafika ezerért, és van olajfestmény egymillióért. Ezekben a minigalériákban aztán mindenki, aki tényleg képet akar venni, megtalálja az ízlésének és pénztárcájának megfelelőt. Nem csoda. A választék egy-egy nagy család keze műve, amelyből mindnyájuknak meg kell élniük. Visegrád és Buda (innen az első és harmadik kerület) — háromfőnyi csapatai mérkőznek meg egymással lóháton, talpig páncélban. E napon középkori bál is lesz a Makovecz Imre által tervezett tornateremben, ez alkalommal zeneszó mellett, egykori királyi ételeket szolgálnak fel a jelmezbe öltözött pincérek. A hagyományos Toldi-vetélkedő a vasárnapi program része. Zempléni randevú Új Kelet-információ _____ Mú zsák találkozójára invitálják a vendégeket Sárospatakra, ahol augusztus 16- ától 24-éig rendezik meg a Zempléni Művészeti Napokat. A Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítvány és a város művelődési háza a zenei, a színházi és a képzőművészeti élet számos jeles kiválóságát hívta meg erre az alkalomra. Koncertet ad a Magyar Ál- lami Hangversenyzenekar Szabadi Vilmos hegedűművésszel, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vásáry Tamás vezényletével és természetesen a Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar. Számos cimbalom-, gitár- és énekkoncert között választhatnak a zenekedvelők, fellép többek között Kincses Veronika, Kubik Anna, a Prágai Kamarabalett. Ott lesznek az I. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál (Nyíregyháza) résztvevői is. Augusztus 19-én délután 4- kor Füzérradványban énekelnek először, a hangverseny adományait a program szervezői az ottani Károlyikastély felújítására szánják. Aznap 6 órakor a kórusfesztivál dalosai a Vártemplomban adnak műsort, majd este 7-től a Rákóczi-vár udvara lesz a fellépés színhelye. A hazai előadók mellett több külföldi művész is bemutatkozik a közönségnek. A fesztivál zenei eseményeit jól egészítik ki a képzőművészeti események. Sárospatakon a Rákóczi Múzeumban a gótikától a habánok munkásságáig kísérhető figyelemmel, hogyan készültek a szép kályhacsempék. Az Árpád Vezér Gimnáziumban Bodóczky István festőművész, a református templomban Karmó Zoltán szobrászművész, a képtárban Urbán György festőművész kiállítása látható. A rendezvényhez kapcsolódóan Sátoraljaújhelyen a pálos-piarista templomban Gan- czaugh Miklós festőművész alkotásait nézhetik meg a látogatók. Szerencsen a Rákóczi-vár kisgalériájában valósághű öltözetű babák segítségével mutatják be az eredeti szlovák népviseletet. Különleges eseménye a művészeti napoknak a IV. Zempléni Nyári Tárlat, amelynek anyagát júniusban Tokajban láthatta a közönség, augusztus 16-ától pedig a szlovákiai Terebes (Tre- bisov) honismereti múzeumában lehet megtekinteni. A vas virágkora MTI Vasöntészeti emlékeink a múlt század végéről —1880— 1914 címmel nyílt kiállítás csütörtökön Budapesten, a II. kerületi Bem József utcai Öntödei Múzeumban. Az Országos Műszaki Múzeum szakgyűjteménye ízelítőt ad a múlt század utolsó harmadában és a századforduló utáni évtizedben virágkorát élt vasöntészet gazdag tárgyi emlékeiből. Soltész Albert: Vágtató lovak Hagyományőrző felvonulás, lovagi torna, bál Visegrádi palotajátékok
