Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-13 / 163. szám

UJ KELET Közlekedés 1996. július 13., szombat 7 Járműparádé A magyar vasút 150 éves ju­bileuma alkalmából a MÁV — a többi magyar vasutat is társ­rendezőnek felkérve — nem­zetközi vasúti járműparádét rendez Budapest—Angyalföld vasútállomáson. A rendezvényt a nagyközönség július 13-án és 14-én tekintheti meg. Mintegy 150 vasúti járművet mutatnak be, a járműcsodák többségére a látogatók fel is szállhatnak. Lesznek 120—130 éves jár­műmatuzsálemek, miként a XXI. század előhírnökei is be­mutatkoznak. A rendezvény helyszínére Budapest Nyugati pályaudvar­ról és Újpest megállóhelyről korszerű motorvonatok szállít­ják az érdeklődőket. A BKV a Lehel térről az Angyalföldi kocsiszínig nosztalgia-villa­mosjáratot állít forgalomba. A MÁV Rt. a magyar állam legnagyobb vállalkozása. A Magyar Államvasutak átalakí­tásával 1993. június 30-án hoz­ta létre a Közlekedési. Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium mint a tulajdonosi jogok gya­korlója. A társaság összesen 472 milliárd forint értékű tár­gyi eszközt működtet, melynek 42 százaléka a kizárólagos ál­lami tulajdonban lévő pályahá­lózat és tartozékai. Az elmúlt másfél évtizedben több mint 300 milliárd forint értékű beruházás, karbantartás, gépbeszerzés, pályakorszerűsí­tés, illetve -fejlesztés maradt el a MÁV-nál. A következmé­nyek felszámolása megkezdő­dött, s folyik a Budapest— Hegyeshalom vonal építése; a Budapest—Kelebia vasútvonal korszerűsítése; a logisztikai központok fejlesztése, a kom­binált fuvarozás feltételeinek megteremtése; az országos szá­mítógépes szállítás- és gazda­ságirányítási, menetjegykiadási rendszer létesítése; 2000-re az igényeknek megfelelő, 2800 Egy belépőjegy az egész napos rendezvényen való részvételen kívül feljogosít a Közlekedési Múzeum megtekintésére is, ahol ugyancsak akkor nyílik a „150 éves a magyar vasút” című jubileiumi kiállítás. A magyar vasút 150. szüle­tésnapján, július 15-én a MÁV és a GYSEV a teljes áru, vagy húszszázalékos mérséklésű menetjegyet váltó utasai részé­re 33 százalékos mérséklésű menetjegyet ad ki erre a napra. A kedvezmény menettérti jegy váltása esetén is csak július 15- ére érvényes. A központi ünnepség július 15-én, délután két órakor kez­dődik a Váci Művelődési Köz­pontban, előtte 9.30-kor koszo- rúzási ünnepség lesz a Nyugati pályaudvaron, majd a váci vo­nal megállóhelyein. személykocsiból, 22 ezer teher­vagonból, 1350 vontatójármű­ből álló park kialakítása. A MÁV Rt. szolgáltatásait 1995-ben 154 millió utas vette igénybe, a közlekedési al- ágazatok teljesítményéből 40,5 százalékkal részesedett. A kí­nálat minőségi fejlesztésére példa az InterCity^program, vagy az, hogy a MÁV a tele­pülési önkormányzatokkal együttműködve, jobb szolgál­tatásokkal törekszik a mellék­vonalak megőrzésére. A MÁV Rt. tavaly 46,4 mil­lió tonna árut szállított, s a nem­zetgazdasági áruszállításból 32,7 százalékkal részesedett. Mindezt tovább kívánja növel­ni. Néhány adat a 150 éves magyar vasút mai helyzetéről: 7607 km a vasúti vágányok hossza, ebből 2260 km a villa­mosított vágányhossz; 1600 a vontatójárművek (mozdony), 3600 a vasúti személy-, és 34 200 a vasúti teherkocsik száma. A MÁV Rt.-nél összesen 69 ezren dolgoznak. A MÁV Rt. reformja Tiszteletadás a szolgálatért A jubileumi évforduló és a 46. vasutasnap alkalmából vas­utas dolgozókat tüntettek ki. A Debreceni Igazgatóságon júli­us 11-én Jászai Sándor, Nyír­egyháza állomásfőnöke Vezér- igazgatói Dicséret kitüntetés­ben részesült. Július 12-én dél­ben a Nyíregyházi Állomás­főnökség ünnepségén Szombati Zoltán állomásfőnök-helyettes és Magyar László vonatvezető vehette át az Igazgatói Dicsé­ret kitüntetést Smid János állomásfőnök-helyettestől, va­lamint a 150. évfordulón 437 vasúti dolgozó kapott Bronz Emlékplakettet. E kitüntetést azok a vasutasok érdemelték ki, akik 1990. január 1. előtt sze­gődtek az ország legnagyobb „üzeméhez”. A kitüntetés egy­fajta megbecsülése a hűségnek. A Záhonyi Igazgatóságon is kitüntették a legjobb dolgozó­kat a magyar vasút jubileumi ünnepén. A 46. Vasutasnap alkalmából a záhonyi MÁV Üzemigazga­tóság által kitüntetettek névso­ra: Igazgatói dicséret: Szilágyi Antal állomásirányí­tó Eperjeske, Juhász Tiborné munkaügyi vezető Eperjeske, Jászai Imre állomásfőnök Fé- nyeslitke, Tóth Zoltánná üzem­Stephenson: gazdász Fényeslitke, Sántha Sándor tolatásvezető Komoró, Horváth Endre forgalmi szóig, tevő Mándok. Máté József állomásfőnök Kisvárda, Siketné Pethő Margit szolgálatvezető, Gyöngyösi Györgyné raktár-anyaggazdál­kodás, Juhász István motor- szefelő, Magyar Istvánná mun­kaügyi'nyilvántartó, Csatári Endre mozdonyvezető, Rozin- ka Pál művezető, Kovács Sán- dorné raktámok, Pecze János titkárságvezető. Vezérigazgatói Dicséret: Agárdi József anyaggazd. vez. Záhony, Bakó Sándor állomásfőnök Tuzsér—Komo­ró, Bátyi Ferenc irodavezető Kertész Barnabás vezető kocsi­intéző Záhony, Kovács János vontatási főnök Vontatási Főnökség, Tóth Béla lakatos Vontatási Főnökség, Gere And­rás mb. művezető Átrakási és Rakt. lg. „Közlekedésért” érem: Csordás Tibor osztályvezető Zn. Üzemigazgatóság. 1 millió kilométer baleset- mentes vezetésért: Tóthpál András gépkocsi- vezető Házgondnokság Zn. / Életbiztosítás A MÁV 17 433 fokozot­tan veszélyeztetett dolgozó­jára kötött munkáltatói biz­tosítási szerződést a Hungá­ria Biztosítóval ez év július elsején. A leginkább veszélyezte­tettek közé sorolhatók a pá­lyamunkások, az egyes, for­galom lebonyolításával köz­vetlenül összefüggő mun­kakörben dolgozók, az uta­zói szolgálatot ellátók. A pá­lyamunkások közül tíz év alatt 31 dolgozó vesztette életét, a forgalom területén 53 halálos kimenetelű bal­eset történt, 24-en szenved­tek baleseti halált a gépészeti szakszolgálatnál és 9-en a mozdonyvezetők közül. Eb­ből három esetben közúti— vasút kereszteződésében halt meg mozdonyvezető (1987 Makiár, 1991 Bö- könye, 1996 Hernádszur- dok). A most megkötött szer­ződés csak munkahelyi bal­esetekre és meghatározott munkakörökre vonatkozik. A biztosító balesetből eredő halál miatt 750 ezer, száz- százalékos rokkantság ese­tén 1 millió, kórházi ápolás­ra 4x16 ezer forintot fizet, elfogadva az eljárás kereté­ben a MÁV üzemi baleseti jegyzőkönyvét. Széchenyi: A vasparipa története Lóvontatás helyett Rocket Vaspálya Pest—Vác között A világ első vasútvonalát az angliai Stockton—Darlington között helyezték üzembe, a szénbányák kiszolgálására. A szállítási kapacitás ötszörös mértékű növekedése gyors si­kert hozott. Ezért tekintik so­kan a vasút születésnapjának 1825. szeptember 27-ét, az említett vasút megnyitásának napját. Áz első olyan vasút, amelyen igazán kibontakoztak a vaspá­lya és a gőzmozdony hatalmas műszaki és gazdasági előnyei, a Liverpool—Manchester vas­út volt. Megnyitására 1830. szeptember 15-én került sor. Igazából a vasút történetét e naptól számítják. Ezen a pályán „szolgált” George Stephenson Rocket (Rakéta) elnevezésű mozdonya. A Rocket a hatvan­egy kilométeres útvonalat két óra alatt tette meg. Alig egy évszázaddal később Sir Nicholas Gresley pompás, áramvonalas Mallard gőzmoz­donya Észak-Anglia egyik mé­rőszakaszán 203 km/órás se­bességgel száguldott, s ezzel a teljesítménnyel felállította — mindmáig veretlenül — a gőz­mozdonnyal működő vonatok világrekordját. Már az 1830-as években megtervezték és kiépítették az első távolsági vonalakat. Az 1850-es évektől a nemzetközi vasúti hálózat növekedése egé­szen fantasztikus méreteket öl­tött. A századfordulóra a vona­lak összesített hossza mintegy 1 millió 200 ezer kilométer volt. A hálózat aztán túlnyúlt Európán, s képessé vált arra, hogy ne csak országokat, de egész kontinenseket kössön össze. Vasútvonalak vezettek ke­resztül Észak- és Dél-Ameri- kán, át Indián, a Közel- és Tá­vol-Keleten egészen Kínáig. A vasúti stratégiák talán egyetlen nagy vereségüket Afrikában szenvedték el: a Kairót Fokvá­rossal összekötő vonal sohasem épült meg. Kormányhatározat alapján ünnepeljük a vasutasokat: 1951-től augusztus, majd 1961- től július második vasárnapján, az idén július 14-én. A mosta­ni vasutasnap különlegessége, hogy az egybeesik a magyar vasút 150. születésnapjával. A vasútépítés hírei Magyar- országra is hamar eljutottak. Széchenyi István a reformkor közlekedéspolitikájának legna­gyobb hatású kezdeményezője és irányítója, aki kezdetben a vízi közlekedés fejlesztésére helyezte a fő súlyt, 1830-tól kezdve ismételten foglalkoztat- ja a vasútépítés gondolata. Amikor az első gőzüzemű vas­utak az európai kontinensen is megnyíltak, és a tervezett oszt­rák vasútépítések hírei is elter­jedtek, a vasutak szükségessé­gének felismerése Magyaror­szágon is általánossá vált. Ilyen körülmények között ült össze az 1932—36. évi pozso­nyi Országgyűlés, amelyen a vita kiterjedt a vasútépítés kér­déseire is. Létrejött az 1836. évi XXV. törvénycikk, amelyet az első magyar vasúti törvénynek neveztek el. Ebben kijelölték az 1925—27. évi országgyűlés által javasolt tizenhárom fővo­nalat. A magyarországi vasutak építésére elsőként a Magyar Középponti Vasúttársaság az 1843—44. évi országgyűlés határozatával kapott engedélyt, amely alapján a társaság 1844 őszén kezdte meg a Pest—Po­zsony vasútvonal építését. A vonal Pest—Vác szakasza 1846 nyarára készült el, az ün­nepélyes megnyitás 1846. júli­us 15-én történt, fényes külső­ségek és a közönség, a sajtó lel­kes ünneplése közepette. Ez a nap a magyarországi vasút szü­letésnapja. A Pest—Vác 33,6 kilométeres szakasz megnyitá­sával Magyarország is felzár­kózott a gőzüzemű vasúttal ren­delkező országok sorába, még­pedig az európai kontinensen a tizenegyedikként. A vasút-villamosítás úttörője KANDÓ KALMAN Kandó Kálmán (1869— 1931) gépészmérnök, az MTA egykori tagja, a vasút- villamosítás úttörőjeként is­mert. A Ganz-gyárban dolgo­zott 1895-től, ahol bevezette az aszinkron motorok gyártá­sát, és megkezdte alkalmazá­sukat a vasúti vontatásban. Három évvel később, 1898- ban megépítette az első há­romfázisú közúti villamosvas- utat, s 1898—-1902 között az első változó áramú nagyvas­úti villamosvonalat Olasz­országban (Val—Tellina­vasút). Később a Ganz-gyár igazgatója, majd vezérigazga­tó-ja. Fázisváltós, pólusváltós aszinkron motoros vontatási rendszere a világon elsőként tette lehetővé egyfázisú, 50 Hz-es váltakozó feszültségű munkavezeték alkalmazását (Budapest Nyugati pályaud­var—Alag) 1923-ban. A Bu­dapest—hegyeshalmi fővonal számára tervezett villamos mozdonyának üzembe helye­zésére már csak halála után, 1932-ben került sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom