Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-13 / 163. szám

1996. július 13., szombat Anthony Lake Vietnamba utazott Pénteken kétnapos látogatásra Vietnamba érkezett Anthony Lake, Bill Clinton elnök nemzetbiztonság főtanácsadója. A magas rangú amerikai tisztségviselő útját éppen annak a napnak az első évfordulójára időzítették, amikor Clinton elnök bejelentette a két ország közti diplo­máciai kapcsolatok normalizását — jelentette az AFP. Anthony Lake a hanoi repülőtérre érkezésekor úgy nyilat­kozott, hogy első helyen a vietnami háború idején eltűnt amerikaiak sorsának lehetőség szerint legteljesebb feltárá­sáról tárgyal, amely Clinton elnök szerint továbbra is elsőbbséget élvez. Hivatalos források mintegy 1600-ra te­szik a Vietnamban eltűnt amerikai katonák számát. Vérfertőzésért — halál Vérfertőzésért halálra köveztek egy afgán asszonyt és mostohafiát a dél-afganisztáni Kandahárban egy iszlám bí­róság ítélete alapján. A tálib lázadók kezén lévő város tájé­koztatási központjának szóvivője telefonon közölte a Reu­ter tudósítójával, hogy a két bűnös rövid idő elteltével meg­halt, miután a látványosságra összegyűlt tömeg a muzulmá­nok központi mecsetének közelében elkezdett köveket do­bálni az elítéltekre. A kivégzettek huszonévesek voltak. A szóvivő elmondta, hogy a bűnösöket néhány nappal ezelőtt szeretkezés közben rajtakapták, és bűnüket bevallották Maulvi Szaid Mohammed bírónak is, aki aztán kihirdette a halálos ítéletet. Rálőttek egy újságíróra Moszkvában pénteken rálőttek a Moszkovszkij Komszo- molec című napilap egyik szerkesztőjére. A golyó a 25 éves Alekszandr Ivanovszkij mellkasába fúródott. A férfi túlélte a merényletet. Ivanovszkij, akit Moszkva egyik északi ne­gyedében támadtak meg, a legnagyobb példányszámú orosz napilap rovatvezetője. A rendőrség a merénylet után fél órá­val letartóztatta a merénylőt. Az újságíró állapota jelenleg kielégítő. Az újság szóvivője szerint a merényletnek nincs köze Ivanovszkij munkájához. Csecsenföld Orosz bombatámadás MTI Orosz harci repülőgépek pénteken bombákat szórtak le Gehi csecsen falura, jólle­het a lakosság arról biztosí­totta az orosz harci felet: a csecsen felkelők korábban már elhagyták a települést. A Reuter Gehi közelében tartózkodó tudósítója látta, amint három bomba csapó­dott be a faluban, és a robba­nások után narancssárga füst és por emelkedett a magas­ba. A tudósító nem tudta megállapítani, hogy vannak- e áldozatok. Azok a tűző napon álló he­lyi lakosok, akik egy orosz katonai kordon által feltartóz­tatva várakoztak arra, hogy visszatérhessenek a Groznij fővárostól 30 kilométernyire délnyugatra fekvő Gehi tele­pülésre, a Reuter-tudósítónak elmondták: pénteken már ko­rábban is volt orosz légitáma­dás. A falusiak azt mondták, hogy már néhány orosz kato­na is van a faluban. Gehitől nem messze egy ellenőrző- ponton katonák feltartóztat­ták a tudósítókat. Orosz katonák kedden in­dítottak támadást a falu el­len, arra hivatkozva, hogy ott sok lázadó fészkelte be ma­gát. Helyi lakosok szerint tíz­nél is több polgári személy vesztette életét a támadás­ban. A csecsének váltig han­goztatják, hogy az utolsó csecsen lázadó már csütörtö­kön elhagyta a falut. Csütörtök óta az orosz haderő és csecsen lázadók újabb ütközeteiben elesett két orosz katona, 20 pedig megsebesült. Ezt pénteken jelentette a szakadár kauká­zusi köztársaságban harcoló orosz szövetségi haderő főpa­rancsnoksága. Az orosz főparancsnokság közleménye feszültnek minő­síti a Gehi és Mahketi falvak körüli helyzetet. E települé­seket az oroszok kedd óta tűz alatt tartották, és bombázták is. Az orosz közlemény sze­rint a fővárostól délre elterülő Satoj térségében az orosz ka­tonaság visszavert egy cse­csen támadást. Az oroszok itt állítólag ismét szilárdan el­lenőrzik a helyzetet. Nem le­hetett független forrásból származó értesüléseket sze­rezni arra vonatkozólag, hogy a lázadók és a polgári lakos­ság soraiban hányán vesztet­ték életüket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pénteken beje­lentette, hogy a Csecsen- földön kirobbant újabb har­cok elől a polgári lakosság ismét menekülni kezd a szomszédos Dagesztánba. A menekülőknek barátságta­lan, nehezen járható hegye­ken át visz az útja, s meg kell küzdeniük az időjárás vi­szontagságaival is. Világkrónika Horn Gyula az ír parlamentben Európai integráció MTI Magyarország bízik abban, hogy amikor az új EU-tagok felvételének szentesítésére ke­rül a sor, az ír parlament az elsők között fogja ratifikálni az okmányt — mondotta pénte­ken az ír parlamentben a ma­gyar kormányfő. Horn Gyula, aki egynapos villámlátogatás­ra érkezett előző este az Unió soros elnöki tisztét betöltő Ír­ország fővárosába, a helyi tör­vényhozás külügyi és Európa- ügyi bizottságainak együttes ülésén kijelentette: Magyaror­szág nem felejtette el azt sem, hogy Dublin már a kelet-euró­pai országok társulási szerző­déseit is szinte azonnal ratifi­kálta. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a kis országok szolidaritásának és összefogásának szükséges­ségét. Horn Gyula a képviselők előtt felszólalva elmondta: kor­mánya stratégiai kérdésként kezeli az ország felkészítését és alkalmassá tételét az európai integrációra. Ebben az ügyben egyetértés alakult ki a budapes­ti parlament pártjai között. Horn szavai szerint a magyar- országi átalakulási folyamat is e stratégiai célt szolgálja. Horn Gyula kijelentette: mindez óriási áldozatokat kö­vetel a lakosságtól. Az állam- háztartási hiány az idén nem haladhatja meg a bruttó nem­zeti termék (GDP) 4 százalékát, és ez éppen a fele a két évvel ezelőtt mért szintnek. Az áram- vonalasításnak azonban az volt az ára, hogy egyedül a tavalyi esztendőben 12 százalékkal zuhantak a reálbérek Magyar- országon — tette hozzá a mi­niszterelnök. Horn az ír képviselőknek el­mondta, hogy a privatizációs program döntő szakaszának végéhez ért, a gazdaságban immár túlsúlyba került a ma­gánszektor, amely a nemzeti össztermék 70 százalékát állít­ja elő. A miniszterelnök szerint a stratégiai ágazatok magáno­sítása olyan rövid idő alatt zaj­lott le, amelyre Nyugaton sem nagyon volt eddig példa. A kormány a korábbi tapasztala­tokat értékelve elsődleges fon­tosságúnak tartotta, hogy a pri­vatizáció ne a piacok kiárusí­tását jelentse. A magyar EU-csatlakozással — mindenekelőtt a mezőgaz­dasági terhekkel — kapcsolat­ban megfogalmazott nyugat­európai aggodalmakról Horn kijelentette: az Unió teljes ag­rárimportjában a magyar ter­mékek aránya nem éri el az 1 százalékot, és miközben példá­ul Írország évente 7 milliárd dollár értékben ad el mező- gazdasági termékeket a közös­ségen belül, Magyarország ese­tében ez az adat mindössze egymilliárd dollár. Hóm kitért a NATO-csatlako- zás kérdésére is, megállapítva: az csak az érintett országok és az atlanti szövetség kétoldalú ügye lehet, sem Oroszország­nak, sem más hatalomnak nincs beleszólása. A miniszterelnök elmondta: Moszkvában feltet­ték neki a kérdést, hogy Ma­gyarország fél-e Oroszország­tól és ezért akar-e csatlakozni a NATO-hoz. „Elmondtuk, hogy nem tartunk Oroszország­tól, de olyan szervezetre van szükségünk, amelynek az esz­közei is megvannak az ország biztonságának garantálásá­hoz” — mondta Dublinban a magyar kormányfő. Újabb pokolgépes merénylet Moszkvában utas meghalt Egy MTI Kevesebb mint egy nap le­forgása alatt újabb pokolgép robbant egy moszkvai trolibu­szon, miután az egyik utas be­lehalt sérüléseibe. Huszonkét utast szállítottak kórházba. Kö­zülük kettő állapota válságos. Borisz Jelcin elnök személyes ellenőrzése alá vonta a terro­rizmus elleni harcot és kemény fellépést helyezett kilátásba. A robbanás a reggeli csúcs- forgalom alatt, moszkvai idő szerint pénteken reggel 8 óra 20 perckor történt. A 48-as szá­mú trolibusz a város egyik fő közlekedési útvonalának szá­mító Mir (Béke) sugárúton ha­ladt, amikor a Rigai-pályaud­var közelében működésbe lé­pett az egyik ülés alá rejtett po­kolgép. A troli jobb oldalát és a jármű tetejét teljesen szétsza­kította a detonáció. Kitört az összes ablak. Az aszfaltot üveg­cserepek és vémyomok borí­tották el. A robbanás után rö­vid időn belül tucatnyi mentő érkezett a helyszínre. A forgal­mas útvonalat lezárták, ami miatt hatalmas közlekedési dugó keletkezett. A helyszínre érkezett Jurij Luzskov főpol­gármester és azonnal értesítet­ték a történtekről Viktor Cser- nomirgyin kormányfőt. A rendőrség lezárta a város­ból kivezető utakat és ellen­őrzik a járműveket. A vizsgá­lat első megállapítása szerint nyilvánvaló az összefüggés a csütörtöki, Puskin téri robban­tással. Az a pokolgép is a reg­geli csúcsforgalom idején rob­bant, ugyancsak egy trolin. A hatóságok feltételezik, hogy az újabb merénylet a csecsen- földi háború kiújulásával, vagy a szervezett bűnözés elleni kampánnyal lehet összefüggés­ben. A moszkvai terrorakció­kért egyelőre senki sem vállal­ta a felelősséget. Jelcin a Szövetségi Bizton­sági Szolgálat (FSZB) új veze­tőjét, Nyikolaj Kovaljovot be­mutatva a titkosszolgálat kol­légiumának ülésén hangsúlyoz­ta: a legutóbbi terrorcselekmé­nyek megmutatták, hogy Moszkvát „elárasztotta a terro­rizmus”. Jelcin szerint kemé­nyebb fellépésre van szükség a terroristákkal szemben. Felszínen az első magyar kutató Megmentik a barlangászokat MTI Pénteken dél körül kiszaba­dult a Berger barlang fogságá­ból az öt napja bentrekedt bar­langász csoport első magyar tagja, a 24 éves Tompa Károly. A franciaországi Vercors-hegy- ség föld alatti útjain 900 méter mélységben tartózkodó két tár­sa — a 29 éves Nyerges Miklós és a 27 éves Németh Zsolt — egészségi állapota a mentésben részt vevő alakulatok egyik tisztjének elmondása szerint lassan, de biztosan javul. Őket csak délután indították a felfe­lé vezető úton, és akkor is csak a mintegy 500 méter mélyen lévő mentőállomásra, azzal, hogy szombaton vagy vasárnap érkezhetnek a felszínre. Egy honfitársukat, a 25 éves Torda Istvánt szerda éjjel hol­tan találták a mentőosztagok, csakúgy, mint a hatfős csoport egyik brit tagját, egy 31 éves nőt. A csoportból elsőként a brit William Stead ért a felszínre péntek reggel, saját lábon, te­hát viszonylag jó fizikai álla­potban, de helyi beszámolók szerint lelkileg igen megvisel­ten. Az ő háromórás útjánál valamivel hosszabb volt Tom­páé, aki szintén maga mászott fel, de lábsérülése miatt segít­séggel és lassabban. A tv-tudó- sítás tanúsága szerint enyhén sántikálva közelítette meg a helikoptert. Mindkettejüket nyomban felérkezésük után egy grenoble-i kórházba szál­lították teljes kivizsgálásra. A mélyben maradt két ma­gyar barlangász feljuttatása az eddigieknél is nehezebb fel­adatot ró a mentőkre, akik kö­zül mintegy ötvenen a földfel­szín alatt teljesítenek szolgá­latot. Gérard Valich kapitány, a CRS (rohamrendőrség) hely­színen tartózkodó tisztje kora délután azt közölte, hogy a lent munkálkodó orvosoktól „elég­gé derűlátó” jelentést kapott, s hogy a két fiatalember állapo­ta „lassan, de biztosan javul”. „Már felszerelésüket szedik össze, ami jó jel” — mondta. (A két barlangász, akiket a bar­langrendszert elárasztó víz a legkritikusabb útszakaszon le­pett meg, súlyos hipotermiás állapotban volt, azaz testhő­mérsékletük jóval a normális szint alá süllyedt.) Őket a fel­felé vezető út legkényesebb szakaszán hordágyon szállít­ják az 500 méter mélyen lévő segélyállomásra, s ott, majd ha erejüket összeszedték, megkér­dezik tőlük, vállalják-e az önál­ló felmászást. \ Ilírrő! V hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) A hágai nemzet­közi bíróság... ...által Karadzsic és Mladic ellen kibocsátott nemzetkö­zi körözés (és gyakorlatilag : elfogatóparancs) addig csak | „írott malaszt” marad, amíg az IFOR-kötelékek nem sze- ! reznek érvényt neki! Igen ám, csakhogy a do­log nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Mladic egy a volt jugosz­láv kormány számára épített atombiztos bunkerben ta­nyázik, Karadzsic sem kü­lönben „védtelen”, hisz la­kóhelyét — a Sarajevótól tizenegynehány kilométer­re lévő főhadiszállást — a legelvakultabb szerb brigá­dok védik, olyan katonák, akik „el sem tudják képzel­ni”, hogy mást szolgálja­nak, „ha már eddig is Kara- dzsicot szolgálták”. Békés akcióra tehát, úgy tűnik, nemigen van remény; márpedig, hacsak valami nagyon ravasz „vezércselt” nem alkalmaz a NATO (IFOR), akkor haddelhadd lesz, nem is akármilyen... A rendfenntartó csapatok parancsnoka, ha ebben a té­mában kérdést tesznek fel neki. sorra azt nyilatkozza, hogy az IFOR nem rendőri erő, valamint hogy nincs az elfogatásra konkrét paran­csa... Egy biztos. Ha lesz is ilyen utasítás, azt legfeljebb a végrehajtás előtti percek­ben fogja megtudni, mert ; annyira titkos lesz, ameny- nyire csak titkos lehet vala- I mi. Gondolom, mindenki előtt világos, erre azért lesz szükség, hogy maga a csa­pás és az elfogás a lehető : legváratlanabbul érje a szer- beket. Ne tévedjünk. A boszniai szerb haderő még most sem könnyű falat. Köz­ponti irányításuk majdnem í lehetetlen vállalkozás, főleg pedig abban az esetben, ha két fővezérüket elvesztvén, elkeseredett és öngyilkos akciókba kezdenének. Hiá­ba IFOR, hiába Dayton, len­ne olyan vérfürdő, amelyre talán nem is volt eddig pél­da a harcok során. Az is vi­lágos, hogy a boszniai szer- bek elkeseredésükben min­den erejükkel az IFOR egy­ségei ellen fordulnának, fe­ledvén régebbi ellenségei­ket. Egyes becslések szerint egy esetleges szerb—IFOR konfrontáció akár nagyobb veszteségeket is okozhatna a jobbára nyugati katonák­ból álló haderőnek, mint az egész vietnami háború. Ez pedig egészen bizonyosan Clinton vesztét okozná a közelgő választásokon. Két eset van tehát. Az egyik, hogy valamelyik reggelen arra ébred a világ, hogy a két háborús bűnöst kifüstölték rejtekhelyéről, és már úton is vannak Hága felé, a másik pedig az, hogy élnek még vagy fél évig, mint Marci Hevesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom