Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-13 / 163. szám
1996. július 13., szombat Anthony Lake Vietnamba utazott Pénteken kétnapos látogatásra Vietnamba érkezett Anthony Lake, Bill Clinton elnök nemzetbiztonság főtanácsadója. A magas rangú amerikai tisztségviselő útját éppen annak a napnak az első évfordulójára időzítették, amikor Clinton elnök bejelentette a két ország közti diplomáciai kapcsolatok normalizását — jelentette az AFP. Anthony Lake a hanoi repülőtérre érkezésekor úgy nyilatkozott, hogy első helyen a vietnami háború idején eltűnt amerikaiak sorsának lehetőség szerint legteljesebb feltárásáról tárgyal, amely Clinton elnök szerint továbbra is elsőbbséget élvez. Hivatalos források mintegy 1600-ra teszik a Vietnamban eltűnt amerikai katonák számát. Vérfertőzésért — halál Vérfertőzésért halálra köveztek egy afgán asszonyt és mostohafiát a dél-afganisztáni Kandahárban egy iszlám bíróság ítélete alapján. A tálib lázadók kezén lévő város tájékoztatási központjának szóvivője telefonon közölte a Reuter tudósítójával, hogy a két bűnös rövid idő elteltével meghalt, miután a látványosságra összegyűlt tömeg a muzulmánok központi mecsetének közelében elkezdett köveket dobálni az elítéltekre. A kivégzettek huszonévesek voltak. A szóvivő elmondta, hogy a bűnösöket néhány nappal ezelőtt szeretkezés közben rajtakapták, és bűnüket bevallották Maulvi Szaid Mohammed bírónak is, aki aztán kihirdette a halálos ítéletet. Rálőttek egy újságíróra Moszkvában pénteken rálőttek a Moszkovszkij Komszo- molec című napilap egyik szerkesztőjére. A golyó a 25 éves Alekszandr Ivanovszkij mellkasába fúródott. A férfi túlélte a merényletet. Ivanovszkij, akit Moszkva egyik északi negyedében támadtak meg, a legnagyobb példányszámú orosz napilap rovatvezetője. A rendőrség a merénylet után fél órával letartóztatta a merénylőt. Az újságíró állapota jelenleg kielégítő. Az újság szóvivője szerint a merényletnek nincs köze Ivanovszkij munkájához. Csecsenföld Orosz bombatámadás MTI Orosz harci repülőgépek pénteken bombákat szórtak le Gehi csecsen falura, jóllehet a lakosság arról biztosította az orosz harci felet: a csecsen felkelők korábban már elhagyták a települést. A Reuter Gehi közelében tartózkodó tudósítója látta, amint három bomba csapódott be a faluban, és a robbanások után narancssárga füst és por emelkedett a magasba. A tudósító nem tudta megállapítani, hogy vannak- e áldozatok. Azok a tűző napon álló helyi lakosok, akik egy orosz katonai kordon által feltartóztatva várakoztak arra, hogy visszatérhessenek a Groznij fővárostól 30 kilométernyire délnyugatra fekvő Gehi településre, a Reuter-tudósítónak elmondták: pénteken már korábban is volt orosz légitámadás. A falusiak azt mondták, hogy már néhány orosz katona is van a faluban. Gehitől nem messze egy ellenőrző- ponton katonák feltartóztatták a tudósítókat. Orosz katonák kedden indítottak támadást a falu ellen, arra hivatkozva, hogy ott sok lázadó fészkelte be magát. Helyi lakosok szerint tíznél is több polgári személy vesztette életét a támadásban. A csecsének váltig hangoztatják, hogy az utolsó csecsen lázadó már csütörtökön elhagyta a falut. Csütörtök óta az orosz haderő és csecsen lázadók újabb ütközeteiben elesett két orosz katona, 20 pedig megsebesült. Ezt pénteken jelentette a szakadár kaukázusi köztársaságban harcoló orosz szövetségi haderő főparancsnoksága. Az orosz főparancsnokság közleménye feszültnek minősíti a Gehi és Mahketi falvak körüli helyzetet. E településeket az oroszok kedd óta tűz alatt tartották, és bombázták is. Az orosz közlemény szerint a fővárostól délre elterülő Satoj térségében az orosz katonaság visszavert egy csecsen támadást. Az oroszok itt állítólag ismét szilárdan ellenőrzik a helyzetet. Nem lehetett független forrásból származó értesüléseket szerezni arra vonatkozólag, hogy a lázadók és a polgári lakosság soraiban hányán vesztették életüket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pénteken bejelentette, hogy a Csecsen- földön kirobbant újabb harcok elől a polgári lakosság ismét menekülni kezd a szomszédos Dagesztánba. A menekülőknek barátságtalan, nehezen járható hegyeken át visz az útja, s meg kell küzdeniük az időjárás viszontagságaival is. Világkrónika Horn Gyula az ír parlamentben Európai integráció MTI Magyarország bízik abban, hogy amikor az új EU-tagok felvételének szentesítésére kerül a sor, az ír parlament az elsők között fogja ratifikálni az okmányt — mondotta pénteken az ír parlamentben a magyar kormányfő. Horn Gyula, aki egynapos villámlátogatásra érkezett előző este az Unió soros elnöki tisztét betöltő Írország fővárosába, a helyi törvényhozás külügyi és Európa- ügyi bizottságainak együttes ülésén kijelentette: Magyarország nem felejtette el azt sem, hogy Dublin már a kelet-európai országok társulási szerződéseit is szinte azonnal ratifikálta. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a kis országok szolidaritásának és összefogásának szükségességét. Horn Gyula a képviselők előtt felszólalva elmondta: kormánya stratégiai kérdésként kezeli az ország felkészítését és alkalmassá tételét az európai integrációra. Ebben az ügyben egyetértés alakult ki a budapesti parlament pártjai között. Horn szavai szerint a magyar- országi átalakulási folyamat is e stratégiai célt szolgálja. Horn Gyula kijelentette: mindez óriási áldozatokat követel a lakosságtól. Az állam- háztartási hiány az idén nem haladhatja meg a bruttó nemzeti termék (GDP) 4 százalékát, és ez éppen a fele a két évvel ezelőtt mért szintnek. Az áram- vonalasításnak azonban az volt az ára, hogy egyedül a tavalyi esztendőben 12 százalékkal zuhantak a reálbérek Magyar- országon — tette hozzá a miniszterelnök. Horn az ír képviselőknek elmondta, hogy a privatizációs program döntő szakaszának végéhez ért, a gazdaságban immár túlsúlyba került a magánszektor, amely a nemzeti össztermék 70 százalékát állítja elő. A miniszterelnök szerint a stratégiai ágazatok magánosítása olyan rövid idő alatt zajlott le, amelyre Nyugaton sem nagyon volt eddig példa. A kormány a korábbi tapasztalatokat értékelve elsődleges fontosságúnak tartotta, hogy a privatizáció ne a piacok kiárusítását jelentse. A magyar EU-csatlakozással — mindenekelőtt a mezőgazdasági terhekkel — kapcsolatban megfogalmazott nyugateurópai aggodalmakról Horn kijelentette: az Unió teljes agrárimportjában a magyar termékek aránya nem éri el az 1 százalékot, és miközben például Írország évente 7 milliárd dollár értékben ad el mező- gazdasági termékeket a közösségen belül, Magyarország esetében ez az adat mindössze egymilliárd dollár. Hóm kitért a NATO-csatlako- zás kérdésére is, megállapítva: az csak az érintett országok és az atlanti szövetség kétoldalú ügye lehet, sem Oroszországnak, sem más hatalomnak nincs beleszólása. A miniszterelnök elmondta: Moszkvában feltették neki a kérdést, hogy Magyarország fél-e Oroszországtól és ezért akar-e csatlakozni a NATO-hoz. „Elmondtuk, hogy nem tartunk Oroszországtól, de olyan szervezetre van szükségünk, amelynek az eszközei is megvannak az ország biztonságának garantálásához” — mondta Dublinban a magyar kormányfő. Újabb pokolgépes merénylet Moszkvában utas meghalt Egy MTI Kevesebb mint egy nap leforgása alatt újabb pokolgép robbant egy moszkvai trolibuszon, miután az egyik utas belehalt sérüléseibe. Huszonkét utast szállítottak kórházba. Közülük kettő állapota válságos. Borisz Jelcin elnök személyes ellenőrzése alá vonta a terrorizmus elleni harcot és kemény fellépést helyezett kilátásba. A robbanás a reggeli csúcs- forgalom alatt, moszkvai idő szerint pénteken reggel 8 óra 20 perckor történt. A 48-as számú trolibusz a város egyik fő közlekedési útvonalának számító Mir (Béke) sugárúton haladt, amikor a Rigai-pályaudvar közelében működésbe lépett az egyik ülés alá rejtett pokolgép. A troli jobb oldalát és a jármű tetejét teljesen szétszakította a detonáció. Kitört az összes ablak. Az aszfaltot üvegcserepek és vémyomok borították el. A robbanás után rövid időn belül tucatnyi mentő érkezett a helyszínre. A forgalmas útvonalat lezárták, ami miatt hatalmas közlekedési dugó keletkezett. A helyszínre érkezett Jurij Luzskov főpolgármester és azonnal értesítették a történtekről Viktor Cser- nomirgyin kormányfőt. A rendőrség lezárta a városból kivezető utakat és ellenőrzik a járműveket. A vizsgálat első megállapítása szerint nyilvánvaló az összefüggés a csütörtöki, Puskin téri robbantással. Az a pokolgép is a reggeli csúcsforgalom idején robbant, ugyancsak egy trolin. A hatóságok feltételezik, hogy az újabb merénylet a csecsen- földi háború kiújulásával, vagy a szervezett bűnözés elleni kampánnyal lehet összefüggésben. A moszkvai terrorakciókért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget. Jelcin a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) új vezetőjét, Nyikolaj Kovaljovot bemutatva a titkosszolgálat kollégiumának ülésén hangsúlyozta: a legutóbbi terrorcselekmények megmutatták, hogy Moszkvát „elárasztotta a terrorizmus”. Jelcin szerint keményebb fellépésre van szükség a terroristákkal szemben. Felszínen az első magyar kutató Megmentik a barlangászokat MTI Pénteken dél körül kiszabadult a Berger barlang fogságából az öt napja bentrekedt barlangász csoport első magyar tagja, a 24 éves Tompa Károly. A franciaországi Vercors-hegy- ség föld alatti útjain 900 méter mélységben tartózkodó két társa — a 29 éves Nyerges Miklós és a 27 éves Németh Zsolt — egészségi állapota a mentésben részt vevő alakulatok egyik tisztjének elmondása szerint lassan, de biztosan javul. Őket csak délután indították a felfelé vezető úton, és akkor is csak a mintegy 500 méter mélyen lévő mentőállomásra, azzal, hogy szombaton vagy vasárnap érkezhetnek a felszínre. Egy honfitársukat, a 25 éves Torda Istvánt szerda éjjel holtan találták a mentőosztagok, csakúgy, mint a hatfős csoport egyik brit tagját, egy 31 éves nőt. A csoportból elsőként a brit William Stead ért a felszínre péntek reggel, saját lábon, tehát viszonylag jó fizikai állapotban, de helyi beszámolók szerint lelkileg igen megviselten. Az ő háromórás útjánál valamivel hosszabb volt Tompáé, aki szintén maga mászott fel, de lábsérülése miatt segítséggel és lassabban. A tv-tudó- sítás tanúsága szerint enyhén sántikálva közelítette meg a helikoptert. Mindkettejüket nyomban felérkezésük után egy grenoble-i kórházba szállították teljes kivizsgálásra. A mélyben maradt két magyar barlangász feljuttatása az eddigieknél is nehezebb feladatot ró a mentőkre, akik közül mintegy ötvenen a földfelszín alatt teljesítenek szolgálatot. Gérard Valich kapitány, a CRS (rohamrendőrség) helyszínen tartózkodó tisztje kora délután azt közölte, hogy a lent munkálkodó orvosoktól „eléggé derűlátó” jelentést kapott, s hogy a két fiatalember állapota „lassan, de biztosan javul”. „Már felszerelésüket szedik össze, ami jó jel” — mondta. (A két barlangász, akiket a barlangrendszert elárasztó víz a legkritikusabb útszakaszon lepett meg, súlyos hipotermiás állapotban volt, azaz testhőmérsékletük jóval a normális szint alá süllyedt.) Őket a felfelé vezető út legkényesebb szakaszán hordágyon szállítják az 500 méter mélyen lévő segélyállomásra, s ott, majd ha erejüket összeszedték, megkérdezik tőlük, vállalják-e az önálló felmászást. \ Ilírrő! V hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) A hágai nemzetközi bíróság... ...által Karadzsic és Mladic ellen kibocsátott nemzetközi körözés (és gyakorlatilag : elfogatóparancs) addig csak | „írott malaszt” marad, amíg az IFOR-kötelékek nem sze- ! reznek érvényt neki! Igen ám, csakhogy a dolog nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Mladic egy a volt jugoszláv kormány számára épített atombiztos bunkerben tanyázik, Karadzsic sem különben „védtelen”, hisz lakóhelyét — a Sarajevótól tizenegynehány kilométerre lévő főhadiszállást — a legelvakultabb szerb brigádok védik, olyan katonák, akik „el sem tudják képzelni”, hogy mást szolgáljanak, „ha már eddig is Kara- dzsicot szolgálták”. Békés akcióra tehát, úgy tűnik, nemigen van remény; márpedig, hacsak valami nagyon ravasz „vezércselt” nem alkalmaz a NATO (IFOR), akkor haddelhadd lesz, nem is akármilyen... A rendfenntartó csapatok parancsnoka, ha ebben a témában kérdést tesznek fel neki. sorra azt nyilatkozza, hogy az IFOR nem rendőri erő, valamint hogy nincs az elfogatásra konkrét parancsa... Egy biztos. Ha lesz is ilyen utasítás, azt legfeljebb a végrehajtás előtti percekben fogja megtudni, mert ; annyira titkos lesz, ameny- nyire csak titkos lehet vala- I mi. Gondolom, mindenki előtt világos, erre azért lesz szükség, hogy maga a csapás és az elfogás a lehető : legváratlanabbul érje a szer- beket. Ne tévedjünk. A boszniai szerb haderő még most sem könnyű falat. Központi irányításuk majdnem í lehetetlen vállalkozás, főleg pedig abban az esetben, ha két fővezérüket elvesztvén, elkeseredett és öngyilkos akciókba kezdenének. Hiába IFOR, hiába Dayton, lenne olyan vérfürdő, amelyre talán nem is volt eddig példa a harcok során. Az is világos, hogy a boszniai szer- bek elkeseredésükben minden erejükkel az IFOR egységei ellen fordulnának, feledvén régebbi ellenségeiket. Egyes becslések szerint egy esetleges szerb—IFOR konfrontáció akár nagyobb veszteségeket is okozhatna a jobbára nyugati katonákból álló haderőnek, mint az egész vietnami háború. Ez pedig egészen bizonyosan Clinton vesztét okozná a közelgő választásokon. Két eset van tehát. Az egyik, hogy valamelyik reggelen arra ébred a világ, hogy a két háborús bűnöst kifüstölték rejtekhelyéről, és már úton is vannak Hága felé, a másik pedig az, hogy élnek még vagy fél évig, mint Marci Hevesen.
