Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-12 / 162. szám

1996. július 12., péntek Közélet Állami biztonság? Hajdú István (Új Kelet)_______________________________ Amikor a kislegény biciklijével nekem jött, azt hittem, hogy a gazdám férjét megüti a guta. Persze hogy dühös volt, hiszen a lakótelepi járdáról, nekem balról csattant a háztömb körüli kerékpárverseny éllovasa a bal oldalamhoz. A kormány bere- pesztette a szélvédőmet, s a bal oldali ajtómon is jókora hor­padás jelezte a találkozást. Hamar kiderült, hogy szerencsére a fiatalember családjá­nak van háztartási biztosítása, így a nevében egykor állami garanciát ígért biztosító kárbecslőjével kellett másnap talál­koznunk. Június első napjait írták, így — én naív — még ab­ban bíztam, hogy gazdámék velem mennek üdülni külföldre. A kárszakértővel — az igazat megvallva — nem nagyon tudott dűlőre jutni gazdám férje. A biztosítási szakember ugyanis egyetlenegy olyan céget sem volt hajlandó megnevezni, ame­lyikkel kapcsolatban állna a nevében is állami garanciát ígért biztosító, akihez engem elvisz a gazdám, s új üveget kapok. Tanács hiányában a márkaszervizhez vittek. A Nissan-szer- viz árajánlata néhány hétig „pihent” a biztosító valamelyik illetékesénél. Azért nem tudom, hogy kinél, mert a kárrendezé­si iroda szerint a fiók, a fiók szerint a kárrendezési iroda fogja fizetni a javítás költségét. Annyi bizonyos: előleget a szemle utáni három héten belül ígértek. Amikor a csattanás utáni egy hónap letelt, a gazdám férje érdeklődni merészelt a fióknál. Az ügyintéző gyorsan lerázta, hiszen minek próbálkozik az, aki még a károkozó nevét sem tudja. Hiába lobogtatta gazdám férje a hivatalos iratot, mely szerint a szóban forgó fiókhoz került az ügy (kárszámmal együtt természetesen), az ügyintéző hajthatatlannak bizonyult. A fi­ókvezető viszont annál készségesebb lett, amikor az újságíró szót meghallotta. Behívták a gazda férjét nyilatkozatra, írná le ismét mindazt, mi is történt? Igaz, már született egy tanúkkal megerősített nyilatkozat, amelyben a kiskorú károkozó szülei elismerték a vétkességet, ez azonban kevésnek bizonyult. A fióknál azt ígérték: gyorsan megy ezentúl a dolog. Való­ban: három nap múlva visszaüzentek, hogy a szélvédőcseréért ötezerrel kevesebbet fizetnek, mint amennyit a márkaszerviz kért. A Nissan-szervizben pedig közölték, hogy ők eredeti al­katrészekkel ennyiért csinálják, s különben is, a nevében is állami biztonságot ígért biztosító az egyetlen, amelyik rend­szeresen szőrözik a márkaszervizzel. A gazdám férje kicsit dühösebben ismét fölhívta a fiókot. Onnan továbbpasszolták a kárrendezési irodához. Annak ve­zetője éppen szabadságon, de a helyettes azt ígérte, nemsoká­ra jelentkezik, különben is a fiók az illetékes. A gazdám férje ekkor kezdett el káromkodni, s azt emlegette, hogy az elmaradt nyaralás miatt kártérítési pert fog indítani (hiszen törött szél­védővel kicsit bajos közlekedni). Azt azért már tudja, hogy a szervezettség miatt utalnak vagy utaltak a szóban forgó bizto­sító nevében az államra. Balatoni vülgyfesztivál Kapolcson a „világ szeme” Berki Antal (Új Kelet) Július 12-én, pénteken kez­dődnek az utóbbi években hí­ressé vált Kapolcsi Nyár esemé­nyei. Az idén öt falu (Kapolcs, Taljándörögd, Vigántpetend, Monostorapáti, Pula) ad otthont a rendezvényeknek. Az augusz­tus 20-áig tartó fesztivál gazdag programmal várja a vendégeket. A Merlin játékudvarban fellép Cseh Tamás, Szakcsi Lakatos Béla, a Hobo Blues Band,Kézdy György, a Kolibri Színház, a Honvéd Táncegyüttes Novák Ferenc vezetésével, a Figurina Bábszínház, a Merlin Színház, Török Adám és a Rabb együt­tes, Bornai Tibor és zenekara, a Kaláka és Gryllus Vilmos, vala­mint Sebő Ferenc. A kecskeméti Katona József Színház, Goldoni: Chioggiai csetepaté című víg­játékát, a veszprémi Petőfi Szín­ház a Gizella című rockoperát mutatja be. A fesztivál július 20- áig folyamatosan, utána szü­netekkel (júl. 26—27—28., aug. 8—10—11.) zajlik. Au­gusztus 19-én zárul a feszti­vál. A Szabolcsból jött tudó­sító csak kapkodja a fejét a gazdag műsor láttán, irigy­kedve nézi a kapolcsiak lel­kes készülődését. A több mint egyhónapos parádé mind az öt falu apraját-nagyját meg­mozgatta. Ottjártunkkor az iskolaudvaron felállított szín­padon 8—10 éves gyerekek gyakorolták- a kissé bonyolult lépéseket. Felnőtt nem volt velük, csak úgy szorgalomból táncoltak. — Tetszik tudni, szombaton fellépünk Dörögdön — ma­gyarázza egy kislány a táncóra okát. Ebben a pénzhiányos világ­ban kisebb csoda az, ami Ka­polcson történik. Bár ha végig­gondoljuk a fesztivál történe­tét, akkor nem is kell olyan nagyon csodálkozni. A vidék gyönyörű, a Balatonfelvidék legszebb völgye. Néhány mű­vész, fantáziát látva a környe­zetben, baráti kapcsolatait fel­használva, megszervezte az egészet. Akadtak fellépők, lett propaganda, és a halódó kisfal­vak körül egyszer csak pezseg­ni kezdett az élet. Ha végiggondoljuk, nálunk is vannak hasonló adottságú hely­színek. Ilyen fesztivált mi is ren­dezhetnénk mondjuk Tisza- csécse központtal Kölesén, Tiszakóródon, Milotán. Egé­szen biztos, hogy egy ilyen ren­dezvény nem a pénz függvénye, hiszen a kapolcsiaknak arra sincs elegendő belőle, hogy „tisztességes” műsorfüzetet ad­janak ki. Kézzel írt plakátok virítanak a falvakban. Mi az akadálya, hogy Szabolcsban is legyen egy ilyen fesztivál? Ad­dig is, amíg nálunk is lesz ilyes­mi, minden szabolcsi nyaraló­nak szívesen ajánlom, hogy ke­resse föl a művészetek jegyében zajló kapolcsi játékokat. Lesz evangélikus általános iskola Nyíregyházán Speciális képzési programok Letter György (Új Kelet) Egy hét alatt a megszüntetett 5. Sz. Altalnos Iskola tanulói­nak kétharmada jelentkezett át bizonyítvánnyal és iskolavál­toztatási nyomtatvánnyal a le­endő evangélikus általános is­kolába. Ez biztosíték arra, hogy szeptember elsejétől megkezd­heti működését az iskola. Ide­iglenesen alsó tagozatával a Krúdy Gyula Gimnázium volt épületében, felső tagozatával pedig a volt MHSZ-székház- ban (Arany János u.) a máso­dik és harmadik emeleten. Az evangélikus általános is­kola elhatározott szándéka, hogy megtartsa, továbbvigye azokat a speciális képzési prog­ramokat, amelyek az ötösben működtek: idegen nyelvek (angol és német) oktatását 1. osztálytól; a tagozatos szintű angol nyelvi oktatást 3. osz­tálytól; a matematika tagoza­tot 5. osztálytól; a speciális bi­ológia oktatást 5. osztálytól, és az informatika, valamint máso­dik idegen nyelv oktatásának indítását. A jelentkező gyermekek be­írása a későbbiekben is az Evan­gélikus Egyházi Hivatalban, a Luther tér 14. sz. alatt történik szerdai napokon 9 órától 13 óráig, és 15 órától 17 óráig — tájékoztatta lapunkat Takács Ferenc, a volt 5. Sz. Általános Iskola igazgatója és Laborczi Géza igazgató lelkész. Alkohol- és üzemanyag-csempészet: találékony a magyar Katona Gyula főhadnagy bemutatja Jeszenszky Gézá­nak a „felhizlalt” tartályok egyikét Jeszenszky Géza ex-külügyminisztert megyei látogatá­sa alatt elkísértük határállomás-szemléjére. A csenger- simai tapasztalatcsere után a határállomás vámpa­rancsnoka, Katona Gyula főhadnagy „ragadta karon”, s megmutatta a politikusnak az illegális üzemanyag­kereskedelem napvilágra került, benzingőzös nyomait. Határnézőben Munkatársunktól A népszáj gyakran emlegeti a láthatatlan üzemanyag-maffia létét, amely horribilis összege­ket tesz zsebre a határ menti il­legális benzin- és gázolaj-keres­kedelemből. Tény, hogy Romá­niában 35—40 forint a benzin literje, s a hazai árakhoz viszo­nyítva tetemes az árkülönbözet, ami sokakat a bőn útjára terel. — Köztudott, hogy a határ mellett élők gyakorta átjárnak Romániába tankolni a magyar üzemanyagárak töredékéért — magyarázta a főhadnagy a volt külügyminiszternek, miközben kinyitotta a lefoglalt autók „rak­tárát”. — Egy nemzetközi egyezmény értelmében a hatá­ron áthaladó gépjármű üzem­anyagtankjában lévő benzin vagy gázolaj vámmentes, amíg azt a tulajdonos a gyárilag be­épített tankban hozza-viszi. Mivel élelmes nép a magyar, sokan megpróbálnak az enge­délyezett menyiségnél többet becsempészni az országba. Miközben körbevezette a képviselőt a benzingőzös roncstelepen, magyarázta a lá­tottakat: — Ez itt egy Merce­des 80 literes szabványos tank­ja volt, amelyet 140 literressé hegesztettek át. Ez a leggyako­ribb eljárás, ezt nem profik csi­nálták. Amott áll egy platós autó — mutatott balra —, annak a raklapja alatt 600 liter lapult, s három tankolónyílása volt, de horogra akadt már olyan delik­vens is, aki még az autója az aj­taját is üzemanyagtartálynak alakította át. Sokan, sokféleképpen próbál­koztak már, de egy alkohol­csempész adta fel ez idáig leg­jobban a leckét. A zárt furgon­ban úgy elrejtette a közel 400 liternyi tömény alkoholt, hogy rendőrkutyát is be kellett vet­nünk. A szegény eb csak uga­tott, jelezte, hogy érez valamit, de mi nem találtuk a beöntő- nyílást. Fúrót hoztunk, s akkor derült ki a turpisság: duplafalú volt a kocsi tartálya. Hazaúton a sofőrünk mesél­te, ha igazán csodálkozni aka­runk, akkor az ukrán határon kellene szétnézük. Ott gyakori módszer, hogy az ablaktisztító folyadék kétliteres tartályát használják a rövid útra üzem- anyagárolónak, s a kikötött benzintankba gázolajat töltet­nek — mivel az a jobb üzlet, sokkal nagyobb az „árrés”, mint a benzinen... Kattan a lakat a pótüzemanyag-tartállyal felszerelt autók tárolotelepén Kannával dolgoznak Fotók: Csonka Róbert az amatőrök és a kezdők ÚJ KELET ]\ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Már érezhetően lengedeznek... ...az 1998-as választások elő­szelei... Horn Gyula minisz­terelnök és a pénzügyi kor­mányzat tagjai egyre-másra hangoztatják, hogy jövőre már „nincs szükség a reál­bérek tudatos csökkentésé­re, a fogyasztás letörésére”, és 1998-ban már érezhetők lesznek a javulás kezdetei... Nekem minderről az jut az eszembe, amikor Pistikét kér­dezi a tanító néni az iskolá­ban, hogy milyen jótettet hajt majd végre szent kará­csony ünnepén? — Bezá­rom a macska farkát az ajtó közé! — feleli az ebadta. — Dehát az nem jó a cicának, kisfiam!... — Akkor persze, hogy nem. De képzelje el, tanító néni, hogy milyen bol­dog lesz a szentestén az a macska, ha kiengedem... Nos — amint látjuk, min­den csak viszonyítás kérdé­se... Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a kormány akarattal teremt szinte elvi­selhetetlen közállapotokat, hogy aztán legyen miből enyhíteni a választások előtt... Dehogy! Tudom jól, hogy a kellemetlenségek rá­juk is hatnak és a kényszer nekik is az, ami nekünk. A baj ott kezdődik, amikor a koalíció árnyékában össze­mosódnak a pártok akarásai, és nem tudjuk, hogy kinek mit köszönhetünk. Akkor már igazán felvetődik a jo­gos kérdés — jól műkö- dik-e a magyar demokrácia tájékoztató rendszere? Mivel nincs „koalíciós párt-irányvonal”, csak integ­rált irányvonalak léteznek, azt hiszem, joggal várhatja el az ember, hogy lassan mondja meg már végre min­denki, hogy ő mit akar? Ne akaija elvitetni a „bal­hét” senki a koalíciós part­nerével!

Next

/
Oldalképek
Tartalom