Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-10 / 160. szám
6 1996. július 10., csütörtök-< ,.7? «1 Gazdaság ■H B1 UJ KELET Földárverés Úy Kelet-információ A megyei földárverések legutóbbi helyszínein — Dombrádon, Szamosangya- loson és Csarodán — a területi Kárrendezési Hivatal csak kisméretű parcellákat tudott kijelölni, amelyek egytől- egyig elkeltek. A mérsékelt érdeklődés mellett a törvény szerinti minimális, 500 forintos áron jutottak birtokhoz a kárpótoltak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kárrendezési Hivatal munkatársának, Molnár Gábornak a véleménye szerint elképzelhető, hogy még ebben az esztendőben sem lehet lezárni a kárpótlást. A megyében 38 olyan település van, ahol a földkijelölés csak a kárpótlási törvény lezárását követő módosítások elfogadása után lehetséges. A tervezett változás szerint az olyan községekben, ahol a kijelölhető földterület kisebb mint 20 hektár, ott csak a helyi, vagy a helyben károsult lakosok licitálhassanak. Az Országgyűlés legközelebb ősszel ül össze, s a törvénymódosítás várhatóan csak október-november körül kerül napirendre. Emellett több helyen —, például Fehérgyarmat vagy Mátészalka környékén—bírósági felülvizsgálatot rendelt el a privatizációs miniszter, s egyelőre még nincs határozat az ügyekben. Várhatóan jelentősebb érdeklődésre tart majd számot a nyíregyházi, a nagykállói, a kálló- semjéni árverés, de ezek időpontja bizonytalan. Kamara Elnökségi ülést tart ma a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara vezetősége. A megbeszélés témája a hamarosan kiépülő agrár-informatikai hálózat, a megyei Fejlesztési Tanácsban betöltött munka és feladatvállalás, az első féléves pénzügyi értékelés és a közjogi testület alapszabályának módosítása lesz. ICCH A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottságát (ICCH) tavasszal alapította kilenc hazai bank, tizenhat gazdasági szervezet, illetve a három—az agrár-, a kereskedelmi és ipar- és a kézműveskamara. A szervezet olyan céllal jött létre, hogy a magyar gazdasági élet érdekeit képviselje nemzetközi szinten, naprakész információkkal lássa el tagjait, s a hazánkkal kapcsolatos nemzetközi döntéseket pozitívan befolyásolja. A nemzeti kamarai munkában aktívan részt vesz alapító tagként a megyei kereskedelmi és ipaikamara is. A szervezet legutóbbi vezetőségi ülésén létrehoztak tizenhárom szakbizottságot. E közül kettőbe az adóügyekkel, illetve a versenyszabályozással foglalkozó bizottságba képviselőként megválasztották Murvay Csabát, a megyei kereskedelmi és iparkamara kereskedelem fejlesztési menedzserét. Tanulmányúton Izraelben Termékeny sivatag 2. Ez a három méter átmérőjű vezetékpár átszeli Izraelt Szénégető László megyei FM-hivatalvezető úti beszámolója Lefler György (Új Kelet) Hazai és megyei tapasztalataink is feltételenül az öntözés hasznossága mellett szólnak. Például az alma mint a legfontosabb intenzív növényünk 25—30 százalékos többletterméssel hálálja meg a gondoskodást, csakúgy, mint a paradicsom vagy a paprika, melyek esetében 50 százalékkal nagyobb hozammal számolhatunk, de megemlíthetjük az újfehértói fürtös meggy „átváltozását” is, öntözés révén eléri a pándi nagyszemű meggy méretét. Mindezek a paraméterek természetesen az árakban is kedvezően jelennek meg. A gazdaságossági mutatók mellett a mikroklímára is kiváló hatással lehet a kijuttatott víz: a páradúsabb, tisztább levegő egyaránt jobb életfeltételeket nyújt növénynek, állatnak, és hát nekünk, embereknek is. Térségünk aszállyal küzd, a megye kilenc vízfolyásában kevés a víz, s a Tiszából sem vehetünk ki fogyasztásra és felhasználásra korlátlan meny- nyiséget (például zömmel Debrecen lakossága is a Tisza vizét issza). Hosszú távon akkor gondolkodunk bölcsen, ha minden egyes vízforrást megóvunk, tudatosan, a jövőbe látva tervezzük meg vízfelhasználásunkat, miként erre ugyancsak megszívlelendő, követendő példákat láttunk Izraelben. Ott felelősséget éreznek minden csepp vízért, a gyakori terrorakciók közepette is a víz mindenkinek szent, a vezetékrendszerek sohasem válnak az ellenségeskedés céltábláivá. A minden csepp víz fontossága szó szerint értendő: például összegyűjtik, majd ismételten felhasználják a fóliasátrak belső falán lecsapódó vízpárát. Hasonló gonddal járnak el a már „nagyobb sátor”, az égbolt alatt is, a lehullott csapadékot tavakba, víztározókba terelik, adott esetben vasbeton ciszternákba. Az izraeli vízfelhasználás 85—90 százalékát a Jordán és mellékfolyóinak vize táplálja, melyet a Genezáret-tóban tárolnak, amely nem kevesebb mint 170 négyzetkilométer területű és 46 méter mély (Jézus Názáretből való távozása után leggyakrabban annak északi partján, Kapemaumban tartózkodott.) A tó vizét egy három méter átmérőjű vezeték segítségével a déli tengerparti síkságra és a Negev sivatag északi vidékére vezetik, közben behálózzák a településeket és valamennyi termőföldet, mindenféle növényi kultúrához vizet juttatva. Ottjártunkkor számtalan technológiával ismerkedhettünk meg: talajtakarásos, csepegtető öntözőrendszerrel paradicsomban; mikroszórófejes, esőszerű öntözéssel banán- és datolyaültetvényekben; csepegtetőrendszerrel szőlőben; esőszerű formában gyep- és paprikaöntözésseí stb. Alkalmunk volt megtekinteni egy virágdugványt előállító vállalkozást is. Utunk legjelentősebb állomása a NAAN-kibuc volt, ahol megismerhettük és megcsodálhattuk a NAAN gyárat, valamint annak világhírű termékeit, a rendkívül széles skálán mozgó öntözőberendezéseket. A kifejezetten modem gyár óriás léptékű fejlődése a folyamatos fejlesztésnek köszönhető. A múlt, a jelen és már a jövő is tetten érhető az öntözés történetét bemutató házi kiállításon. A NAAN gyár termékeivel a különböző öntözési rendszert kiépítve a víz-, a tápanyagigényt, a növényvédelmet a növények vízellátásán keresztül oldják meg, teljes körű számítógépes vezérléssel. Egyetlen szórófej meghibásodását is a több kilométerre lévő központban automatikusan kijelzi a gép. Az onnan kikerülő termékek a legszigorúbb minőségellenőrzésen mennek keresztül. (Folytatjuk) Mindenki ráfizet, s a termelőn csattan az ostor Nincs közraktár a megyében?! „Döbbenetes volt számomra, hogy itt, az ország keleti felében, ahol a hazai gabonamennyiség 50—60 százaléka elhagyja az országot, nincs 100 kilométeres körzetben közraktár. Emiatt senki sem jár jól, de legtöbbet a termelők veszítenek ezzel.” Mindezt Wimmer Gyuláné, a Hungarolombard cég ügyvezetője mondta a megyei agrárkamara és a Primom szervezésében megtartott közraktározásról szóló fórumon. Vitéz Péter (Új Kelet) ___ A közraktározási ügyletekben nagy gyakorlattal rendelkező asszony véleménye szerint a piacképes gabonát nem lehet 150 kilométernél mesz- szebb szállítani, mert a fuvar- költség felemészti a hasznot. A termesztési helyhez közel kell raktározni, hogy a gazdálkodó ne legyen kiszolgáltatva az éppen aktuális piaci árnak, hanem megvárhassa a számára kedvezőbb értékesítési körülményeket. Az ügyvezető asszony tapasztalatai szerint a megyében létezik megfelelő raktározási kapacitás, de senki sem használja ki. Példaként megemlített egy tomyospálcai raktárt és a hozzá tartozó héthektáros területet, amelyet olcsón meg lehetne szerezni, s azt egy minimális felújítás után hasznosítani lehetne. Mint elmondta, ehhez elegendő lenne 50 millió forint. Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló tartalékokkal kell hatékonyan gazdálkodni az álmodozás és a sopánkodás helyett. Közraktári központot nehéz alapítani, mert ahhoz 500 millió forintra van szükség a legújabb szabályozás szerint, amely összeg felének forgóeszközként kell rendelkezésre állni. Ennyi pénze senkinek sincs. Viszont közraktári tárolóhelyet, úgynevezett művi tárolót könnyű létesíteni, ebben a bankok is látnak fantáziát, s vagy hitelt adnak, vagy társként beszállnak az üzletbe. Sajnos, Szabolcs-Szatmár- Beregben oszlott fel a legtöbb szövetkezet az országos adatokhoz viszonyítva, amelyek raktárakkal rendelkeztek. Amennyiben a megyei termelők és vállalkozók okosan kiWimmer Gyuláné Fotó: Csonka használják a lehetőségeiket, akkor tároltatni tudják terményeiket. A tárolt, tőzsdeképes áru értéke hitelfedezetként hasznosítható, az ezt bizonyító közraktárjegy ellenében. így gyorsan megoldható lenne az átmeneti likviditási zavar. A termelőknek be kellene végre látniuk, hogy az 5—10 hektáros földjükön a ráfizetésen kívül mást nem képesek megtermelni. Társulniuk kell, hogy hitelképes terményfedezetük „összeadódjon”, s akkor már gondolkodhatnak a fejlesztéseken. Brüsszelből... Kozma Ibolya (Uj Kelet) A Fridrich Ebert Alapítvány budapesti irodája egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakember számára ez év tavaszán háromhetes brüsszeli utat ajánlott fel. Az Alapítvány vállalta, hogy a jelölt számára biztosítja az Utazás költségét, a szállást, az étkezés díját, valamint az iroda, a telefon, és a fax használatának lehetőségét. A megye szakemberei már korán felismerték, mennyire fontos „Európa fővárosában” a kapcsolatok kiépítése és fenntartása. Azonban eddig — a szűkös anyagi források miatt — egy ilyen hosszú út finanszírozására nem volt lehetőség. A megyét képviselő szakember kiválasztásában arra törekedtek, hogy az illető ismerje az Európai Unió intézményeit és működését, a megye jelenlegi helyzetét, fejlesztési elképzelésit, a megyei kapcsolatok terén tapasztalatokkal rendelkezzen, kiváló nyelvismerete és jó kommunikációs készsége legyen. A választás ifjabb Kézy Bélára, a Megyei Fejlesztési Ügynökség munkatársára esett. — Mi volt utazásának legfontosabb célja? —Részletesen meg akartuk ismerni az Európai Unió intézményi rendszerét. Információkra volt szükségünk, a kö- zép-kelet-európai régiókat érintő programokról, továbbá meg kívántuk ismerni a Brüsszelben működő regionális irodákat. Kapcsolatépítés is feladatunk volt, olyan szervezetekkel, amelyekkel a későbbiekben együttműködés alakítható ki. Továbbá fontos volt a megye marketingje is, a személyes eladás módszerével. Célunk, hogy minél szélesebben körben ismerjék meg a megyét, a folyamatban lévő fejlesztésieket és lehetőségeket. — Milyen tapasztalatokkal tért haza? — Számos megbeszélésen szó volt az Európai Unió bővítéséről. A hivatalos álláspont szerint, a belépést megelőző tárgyalások 1998- ban elkezdődhetnek, s várhatóan két—három évig eltarthatnak. Vannak olyan szakemberek, akik szerint egy sokkal fokozatosabb és lassúbb folyamatot tartanának megfelelőbbnek, amely kevésbé gyakorolna negatív hatást a szóban forgó országok gazdaságára. Azzal kapcsolatban, hogy sorrendben melyek legyenek a belépő országok, nincs egyértelmű álláspont. Bár többen jelezték, hogy Magyarország, Lengyelország, és a Cseh Köztársaság mindenképpen az elsők között lesz, azonban nem lehet tudni, hogy valamennyi társult tag egyidő- ben válik egyenjogú taggá vagy a felvétel többfordulós lesz. Széles körben elterjedt nézet Magyarországon, hogy amennyiben megfelelő kapcsolatok kiépülnek Brüsszelben, támogató rendszereik „kapui megnyílnak”. Ez azonban nem így működik. Jelentősebb pénzügyi támogatás csak a PHARE-program keretében lehetséges. Azt azonban, hogy mik legyenek a magyarországi PHARE- program prioritásai, időről időre Budapesten döntik el. Ez pedig azt jelenti, hogy jelenleg a lobbizás célpontjának sokkal inkább a minisztériumoknak kell lenniük, mintsem különböző EU- intézményeknek. (A brüsszeli regionális képviseleti irodákról és a régiómarketing szerepről hamarosan beszámolunk lapunk hasábjain.) Mezőgazdasági támogatás Új Kelet-információ Az Európai Unió PHARE támogatási alapjából 5,74 millió ECU, közel egymil- liárd-egyszázmiliió forintos vissza nem terítendő mezőgazdasági támogatást kapott hazánk. Az agrár kis- és középvállalkozásoknak felajánlott segítséget technikai tanácsadásra, tőketámogatásra, illetve induló beruházások előkészítésére lehet felhasználni. A projekt koordinálásának felelőse a Mezőbank, amelytől azt várja a Földművelésügyi Minisztérium, hogy az összeg célszerű fel- használásával értékben négyszer több új beruházás jön létre, a más forrásokból tervezett közel 40 milliárdos egyéb értékteremtő projekt mellett. A Beruházás Előkészítő és Elősegítő Projekt nevet viselő támogatásból egymillió ECU-t elkülönítettek, a csak versenyeztetés után kiválasztott tanácsadó cégek finanszírozására. A megpályázható pénzalap nagyobb része a beruházások konkrét megvalósításához használható fel. A pályáztot várhatóan két héten belül hirdetik meg. Az igénylőknek kemény feltételeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy sikerrel adhassák be pályázataikat. Ilyen korlát többek között a kért összeg mértéke, amely nem haladhatja meg a beruházás értékének negyedét, s nagysága legfeljebb 100 ezer ECU, körülbelül 18 millió forint lehet. . . . A beérkezett pályázatokat az FM, az agrárkamara, a gazdakörök szövetsége, a MOSZ és az Eli Bizottság egy-egy képviselőjéből álló testület minősíti.
