Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-01 / 152. szám
12 1996. július 1., hétfő UJ KELET Népviseleti bemutató: nyírturai csikós és menyecske Fotók: Racskó Tibor Sport- Játékfesztivál Nyírtelek bizonyult a legjobbnak A hétvégén volt az év egyik legnagyobb szabadidősport rendezvénye, amely az OTSH, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sporthivatal, a Spori Sport Alapítvány, és a megyei sport szakszövetségek jóvoltából jöhetett létre. A kétnapos sporteseménynek az alapítvány rakamazi vízibázisa adott otthont. Batai János (Új Kelet) ___ A 10 órára meghirdetett ünnepélyes megnyitó mintegy 10 perces késéssel kezdődött, amelyen Szoóh Béla, a Spori Sport Alapítvány titkára és dr. Bige Lászlóné megyei sport- igazgató üdvözölte a megjelent csapatokat, csapatvezetőket, valamint a települések polgár- mestereit. A megnyitót követően viszont már a falvak 10 fős csapatai kerültek a központba, hiszen a Falusi Virtuskodás versenyszámain mérhették össze erejüket, ügyességüket. Az első viadal a kötélhúzás volt, ahol a tavalyi összetett győztes, Nyírtura csapata megmutatta, hogy nem érdemtelenül volt a legjobb az elmúlt évben. Sőt, a következő versenyszámokban is remekeltek a turaiak, ugyanis az összetett pontversenyben is az élre ugrottak. Ekkor mindenki úgy gondolta, hogy nehéz lesz á Nyíregyházához közeli település csapatát leszorítani a dobogó legmagasabb fokáról, ám a petrencerúdtartás- ban, illetve a nyírturaiak lendületében „valami” megtört és a többi település gárdája felfejlődött mögéjük. Eközben — pihentetésképpen — a rendezők népviselet bemutatót tartottak, amelyet az alkalmi zsűri pontozott is, de győztest nem tudtak hirdetni — véleményük szerint mind a három „produkció” megtette a maga hatását, így mindhármat egyformán díjazták. Közben folyt a főzőverseny is, de a zsűritagok a kóstoló után ebben a versenyszámban sem tudtak győztest hirdetni, ízletes volt mindenki főztje, így nem maradt más hátra, minthogy itt is csak győztesek legyenek. A kis pihenés után folytatódott a népi játékok vetélkedője, amely a nyírturaiak és a nyírtelekiek versenyfutását hozta. Az utolsó előtti versenyszám, a hordógurigatás nem igazán aratott osztatlan népszerűséget, ugyanis a versenyre, a rendezők nem tudtak nagy méretű fahordót beszerezni — lehet, hogy a tokaji borosgazdák már az idei termésre gondolva, nem adtak kölcsön két hordót (?) — s maradt a műanyag „boredény”, amit viszont volt, aki szinte „megemelve gurított”, s ezt a többi csapat megóvta. Ebből egy kisebbfajta vita alakult ki, amit a versenybíróság azzal oldott fel, hogy e versenyszám eredményét senkinek sem számították bele az összpont- jába. Az utolsó viadalra aztán igazi versenyhangulat uralkodott a Tisza-parton, hiszen a Ki a Tisza vízét viszi elnevezésű vetélkedő volt hivatott eldönteni, hogy a Nyírtura— Nyírtelek párharcból ki kerül ki győztesen. A három percig tartó vízhordást a nyírtelekiek bírták jobban, így 1 pont előnnyel a nyírteleki csapat végzett az élen, először elhódítván a győztesnek járó kupát. A nap hátralévő részét (a díjkiosztó ünnepség után) már mindenki kötetlen programban, jókedvűen tölthette el, majd az esti órákban azzal búcsúztak egymástól a csapatok, hogy „jövőre Nyírturán újra találkozunk!” (A vasárnapi eredményekről a legközelebb megjelenő szabadidősport-oldalunkon számolunk be.) A Falusi Virtuskodás végeredménye: 1. Nyírtelek, 2. Nyírtura, 3. Rozsály. A. 4. Encsencs, 5. Szabolcsveres- mart, 6. Ópályi, 7. Rozsály. B. 8. Pócspetri. A léggömbfújás eredménye nem számított bele a pontversenybe Petrencerúd-emelés kis „tartáshibával” Emlékfutás őseink útján Berki Antal (Új Kelet)______ A vereckei szorostól Szabolcs községig futott 24 vállalkozó kedvű sportember, végigfutva őseink honfoglalás kori útvonalán. Szabolcsba éppen időre, a koszorúzás megkezdésekor érkeztek, így ők is tiszteleghettek Szabolcs vezér szobra előtt. A koszorúzás után kérdeztük Kiss Józsefet,' hogyan bírták ezt a hosszú távot, hányán vágtak neki az útvonalnak és egyáltalán hogy jutott eszükbe ez a futás? — Szerettünk volna valamilyen általunk is teljesíthető, emlékezetes felajánlással hozzájárulni a mai nap sikeréhez. Ezt a hálafutást gondoltuk a legmegfelelőbbnek. Összesen huszonnégyen futottunk, 16 magyar és 87 ukrán. Öt kilométerenként váltottuk egymást. Egy-egy szakaszon hárman futottunk. Jó érzés volt, hogy sokan csatlakoztak hozzánk. Gyerekek, sportolók, felnőttek is. A határ mindkét oldalán rendőri segítséget kaptunk, így szinte végig az egész útvonalon akadálytalanul közlekedhettünk. Nyíregyházán, a Kossuth téren ünnepélyesen fogadott bennünket Felbermann Endre alpolgármester. Vasárnap reggel kilenckor indultunk Szabolcsba. A távot sikeresen végigfutottuk. Nagyon boldogok vagyunk, hogy vállalásunkat sikerült teljesíteni és hogy valamivel mi is hozzájárultunk a szabolcsi mil- lecentenáriumi ünnepség sikeréhez. Az emlékfutás résztvevői vasárnap reggel a nyíregyházi Kossuth téren A futók § szabolcsi földvárnál
