Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-07 / 132. szám

1996. június 7., péntek Hazai krónika Népszavazással szentesibe Csütörtökön ismét plenáris ülést tartott az Országgyűlés. A nap egyetlen témája az új alkotmány szabályozásának elveiről benyújtott országgyűlési javaslat volt. A délelőtti hozzászó­lások sorát a szocialista Bihari Mihály nyitotta meg. A képviselő egyebek között kifejtette, hogy alkotmányjogilag a parlamentet jelenleg semmi nem kötelezi az új alaptörvény megerősítésére szolgáló népszavazás kiírására. Létezik ugyan népszavazási törvény, ám ezt — mint Bihari Mihály fogal­mazott — „lerontja” a magasabb szintű alkotmány, amely vi­szont nem írja elő a népszavazást. A helyzet áthidalására ja­vasolta, hogy rögzítsék magában az alkotmányban, miszerint a megerősítésre egyszeri és egyedi népszavazás útján kerül­jön sor. Hozzátette mindazonáltal, hogy a politikai akarat és a megegyezés már most is megvan a népszavazás kiírására. Bihari Mihály szerint kérdés az is, hogy a vaskos alkotmány­koncepciónak mely része legyen az, amit népszavazásra kell bocsátani. A képviselő elegendőnek tartaná, ha az általános részről és a főbb elvekről kérdeznék meg a népet. Az alkotmányban lefektetve Dörnbach Alajos (SZDSZ) elsősorban az Alkotmánybíró­sággal kapcsolatban fogalmazta meg véleményét. Utalt arra, hogy a különféle bírálatok ellenére a testület a társadalom széles köreiben nagy tekintélyt vívott ki. Ezzel együtt utalt arra, hogy az alkotmánybíróság működésével, intézményé­vel kapcsolatban számos részletkérdés még szabályozásra vár. A korszerű megoldás az — mutatott rá —, ha az alkotmány maga tartalmazza a legfontosabb szabályokat. Ezért egyetér­tés van abban, hogy az alaptörvény részletezze a még hiány­zó szabályokat és azokat egészítse ki az alkotmánybíróságra szóló törvény. A képviselő kívánatosnak ítélte azt is, hogy az alkotmánybírák választásának feltételeit az alkotmánybíró­sági törvényben szabályozzák. Nem négy évre szél Hasznos Miklós (KDNP) hangoztatta: az alkotmány nem válhat egy parlamenti ciklus idejére szóló intézménnyé, az ország egészének jogfejlődését kell tükröznie, megszabnia. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a rendszerváltozás még nem fejeződött be, még nem alakult ki a szociális piacgazda­ság. Mivel ez a folyamat még nem zárult le, nem érzi szük­ségszerűségét annak, hogy feltétlenül alkotmányozni kelle­ne. A képviselő megfogalmazta azon véleményét, hogy mind­ez egyfajta hiánypótló cselekvés a kormány részéről. Kisgazda nemtetszés A Független Kisgazdapárt nem tartja időszerűnek az alkot­mányozás időpontját sem, hiszen hazánkban ziláltak és kao­tikusak a társadalmi viszonyok, sőt az állampárti diktatúra jelei egyre nyilvánvalóbban mutatkoznak meg. Ilyen körül­mények között nem lehet időtálló és jó alkotmányt készíteni. Torgyán József utalt arra is, hogy a parlamenti többség, a kormány, a miniszterelnök és a köztársasági elnök olyan ha­talmi súlyt jelent, amelyet jelenleg semmi nem tud kiegyenlí­teni. Ezért addig nem lesz demokrácia Magyarországon, amíg nem teremtik meg a kétkamarás parlamentet és amíg nem a nép választhatja meg a köztársaság elnökét. A halálbüntetés­sel kapcsolatban a kisgazdák szónoka leszögezte: az FKGP az emberi élet védelmében szeretné a legsúlyosabb büntetési formát ismételten bevezetni Magyarországon. Vita a kormány gazdasági politikájáról Anti vagy nem anti Ungvárszki Agnes, a Magyar Munkaadók Szövetségének közgazdasági igazgatója kétlel­kűnek nevezte a kormányt an­tiinflációs politikáját illetően. Egyfelől a kabinet deklarálja az infláció elleni küzdelmet, más­felől azonban egy sor pénzrom­lást gerjesztő intézkedést hoz. Az igazgatónő úgy vélte, hogy a költségvetésnek több a nye­resége az inflációs politikán, mint a vesztesége, így bizonyos mértékig még érdekelt is annak fenntartásában. Orosz Sándor az MSZOSZ képviseletében kifejtette: a szakszervezeti szövetség által kidolgozott árfigyelési és árbe­folyásolási rendszer alkalmaz­ható lenne az infláció vissza­szorításában. Ezt azonban a kormányzat elutasította arra való hivatkozással, hogy nem látja azt az eszközrendszert és technikát, mellyel egy esetleges árfigyelő fórum vagy bizott­ság működőképes lenne. Az MSZOSZ ezért újabb javasla­tot készített, melyben az ár­figyelő és árbefolyásoló intéz­ményt egy nonprofit érdekelt­ségű alapítványi kuratórium működtetné, irányítaná. Mind­erre annál inkább szükség van, mivel szerinte az idén kialaku­ló infláció nagyban meghatá­rozza a jövő évi áremelkedés mértékét. A mindenkori értéket pedig elsősorban a kormányzat gazdasági döntései befolyásol­ják. Az infláció gyors és drasztikus csökkentése nem lehet­séges. Ennek ellenére szükség van olyan inflációelle­nes gazdaságpolitikára, amely összehangolt intézkedé­sekkel az infláció szintjét 20 százalék alá szorítja. Az ilyen gazdaságpolitika érvényesítése pedig a kormány felelőssége — hangoztatták a Magyar Munkaadók Szövet­ségének kibővített ülésén csütörtökön, amelyen jelen vol­tak az Érdekegyeztető Tanács Gazdasági Bizottsága mellett működő munkaadói szakértői testület tagjai is. Hegedűs Miklós, a gazdaság- kutató munkatársa szerint az idei átlagos 24—25 százalékos infláció megfelelő kormányzati erőfeszítésekkel 19,5—20 szá­zalékra szorítható 1997-ben. Az inflációért ugyanakkor nem okolhatók kizárólag a kor­mányzati döntések. Az árnöve­kedést ugyanis befolyásolja az árképzés új rendszere és a belső egyensúlytalanság nagysága. Fidesz, MDF, KDNP és PDSZ x Atpasszírozott törvény A Fidesz, az MDF, a KDNP és a Pedagógusok Demokra­tikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a közoktatási tör­vény módosítását a nyári szünetig át lehet ugyan „passzírozni” a parlamenten, a törvény azonban betart­hatatlan lesz, és konfliktusokhoz vezet az iskolafenn­tartók és az intézmények között. A három ellenzéki párt és a PDSZ csütörtökön a közoktatás hosszú távú stra­tégiai kérdéseiről tartott megbeszélést. Az ezt követő sajtótájékozta­tón Kovács Kálmán (KDNP) elmondta, hogy elsőként a köz­oktatás hosszú távra szóló stra­tégiáját kellett volna kidolgoz­ni, és csak azután megalkotni a Nemzeti Alaptantervet, illetve a vizsgaszabályokat. Alapvető hibának tartotta, hogy a NAT szabályozása 16 éves korig szól, az MSZP ok­tatáspolitikusai viszont a tör­vénymódosításban a tankötele­zettség 18 éves korig történő kiterjesztését szorgalmazzák. Pokorni Zoltán (Fidesz) rámu­tatott arra, hogy az ellenzéki pártok lényegében elfogadják a gyakornoki rendszerre, a peda­gógus-szakvizsgára és a to­vábbképzési rendszerre vonat­kozó elgondolást, úgy látják azonban, hogy a kivitelezéssel bajok vannak. Ombudsman Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának aján­lását elfogadva Medgyessy Péter pénzügyminiszter Ma­gyar Bálint művelődési mi­niszterrel együtt intézkedett arról, hogy — az 1993 óta esedékes — 305 millió fo­rint értékű vagyonpótlás utolsó részletét utalják át a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány számlájára. ÜJ KELET Baromfivész A tavalyi 25 százalékos mennyiségi növekedés és minőségjavulás után ez év első öt hónapjában krízis- helyzetbe került a hazai ba­romfiipar. Ennek egyik fő oka a költségek soha nem ta­pasztalt emelkedése volt, il­letve ma is az. A kilábalás leghatékonyabb módja a ter­melékenység hatékonyságá­nak további javítása. Minderről Papócsi Lász­ló, a Bábolna Részvénytár­saság vezérigazgatója be­szélt csütörtökön Bábolnán, az immár hatodszor megren­dezett nemzetközi baromfi- tenyésztési konferencián két és félszáz hazai, valamint 16 európai és tengerentúli or­szágból érkezett szakember előtt. A vezérigazgató kije­lentette: a krízishelyzet ki­alakulásában az is közreját­szott, hogy egy év alatt — a világpiaci gabonaár-robba­nás következtében — 65 százalékkal nőttek a takar­mányárak. A kis- és nagy­termelőket egyaránt nehéz helyzetbe hozta a kormány azzal, hogy lényegesen csökkentette a nekik nyújtott támogatásokat. A döntés helyességét sokan még ma is vitatják, mert véleményük szerint annak következtében visszaesés várható a baromfi­exportban. Ez pedig nemcsak a termelők bevételeit csök­kenti, hanem az államét is. A talponmaradáshoz szükséges világszínvonalú biológiai alapok, valamint az egymásra szorosan rá­épülő termelési, feldolgozási és értékesítési vertikum adott. A termelőknek a ba- romfik mára már többségé­ben elavult hízlalási techno­lógiáján kell javítaniuk. Az ez irányú fejlesztések a mai árakon számolva két éven belül megtérülnek. A fej­lesztésről a mostani nehéz pénzügyi, gazdasági hely­zetben sem szabad lemonda­ni — vélekedett Papócsi László. A világpiacon ugyan­is — indokolta állítását — a magyar helyzet ellentétje ta­pasztalható: élénk a kereslet a jó minőségű baromfi iránt. Kevés vámper, magas perérték Évente csaknem ezer vám­per indult az eltelt öt év so­rán, ami viszonylag csekély a mintegy 30 ezerre tehető közigazgatási pertömeghez képest. Feltűnően magas vi­szont az össz-perérték ezek­ben ügyekben, egyes becslé­sek szerint meghaladja az évi 50 milliárd forintot is - mond­ta Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság bírája, és a Ma­gyar Közigazgatási Bírák Egyesületének ügyvezető el­nöke azon a sajtótájékozta­tón, amelyet Arnold Mihály altábornaggyal, a VPOP pa­rancsnokával együtt tartottak csütörtökön Budapesten. Lomnici Zoltán elmondta, hogy nagyon kevés, alig 120 bíró tárgyal közigazgatási pe­reket, és legalább 70 százalé­kuknak nincs ötéves bírói gya­korlata sem. Megítélése szerint a legtöbb vámper azért indult, mert a vámjogszabályok átte­kinthetetlenek és nehezen értel­mezhetőek voltak. Az esetek többségében nem a vámszervek tevékenységének jogszerűségét vitatták — hang­súlyozta Lomnici Zoltán —, hanem az adott jogi normát ér­telmezték eltérő módon az érin­tettek a vámhatóságtól. Olykor még a különböző szintű bíró­ságok sem tudták egyértelmű­en meghatározni a jogalko­tó valódi szándékát. Éppen ezért a bírák nagy reménye­ket fűznek az április 1-jén életbe lépett új vámtörvény­hez, és szerintük ennek hatá­sára csökkennek a kiélezett jogviták. Lomnici Zoltán jogosnak tartja a panaszokat, amiért a vámperek 1,5—2 év után sem fejeződnek be. A gyorsítás­hoz az egyik szükséges lépés szerinte a mostani öt felül­vizsgálati fokozat csökkenté­se lenne. Az is gondot okoz, hogy túl alacsony az a perér­ték, amivel a Legfelsőbb Bí­rósághoz lehet fordulni. Kenó­nyerőszámok A Szerencsejáték Rt. tájé­koztatása szerint a június 5-ei Kenó-sorsoláson a kö­vetkező számok kerültek ki­sorsolásra: 7 11 12 14 20 25 26 31 35 36 50 51 52 57 62 64 66 67 69 76 Vezérkari főnök váltás Göncz Árpád köztársasági elnök, a fegyveres erők fő- parancsnoka beiktatta tisztsé­gébe, egyúttal altábomaggyá nevezte ki Végh Ferencet, a Honvéd Vezérkar új főnökét és parancsnokát csütörtökön a Honvédelmi Minisztérium­ban tartott ünnepségen. Előd­je, Németh Sándor altábor­nagy hat hónapos felmentési ideje végén eléri a hivatásos szolgálat felső korhatárát, az 55. évet, és nyugállományba vonul. (A vezérkari főnök­váltásnak nincs köze az úgy­nevezett MIG-ügyhöz, hiszen a személycseréről már febru­árban döntés született. Az MTI információja szerint vi­szont a magyar vadászgépek lengyelországi gyakorlatával kapcsolatos vizsgálattal függ össze, hogy a szokásosnál jó­val szűkebb körben tartották az ünnepséget, illetve a távo­zó vezérkari főnök nem ka­pott kitüntetést.) Rövid beszédében Göncz Árpád hangsúlyozta: a sze­mélycsere nem jelent törést a honvédség életében, és foly­tatódik a hadsereg korszerű­sítése. A magyar IFOR-kon- tingens sikere kellő bizonyí­ték arra, hogy a magyar kato­nák képesek kifogástalanul ellátni a váratlanul érkezett feladatokat. Ebben pedig jelentős szerep jutott Németh Sándornak. Az államfő arra kérte a honvédelmi vezetést, hogy a későbbiek során is hasznosítsák a távozó vezér­kari főnök szaktudását. Végh Ferenccel kapcsolatban el­mondta, hogy beiktatása egyúttal fiatalítást jelent a hadseregben. Egyik feladata az lesz, hogy kiteljesítse a re­formfolyamatot. Árra is fel­hívta a figyelmet, hogy szak- képzettségét részben az Egye­sült Államokban szerezte, ami megkönnyíti az együtt­működést a NATO-val. Kele­ti György honvédelmi minisz­ter elmondta: már csaknem két éve jelezte Végh tábor­noknak, hogy kezdje meg a felkészülést a hadsereg irá­nyítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom