Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-06 / 131. szám
Magyar Távirati Iroda Népszerűtlenség Egy felmérés szerint nem népszerűek a magyar vámosok Kárpátalján. Pedig a vasfüggöny leomlását megelőző időkben őket tekintették a központi mosolytilalmat szigorúan betartó, az utazó polgárokban belföldi diverzánst vagy külföldi kémet gyanító szovjet vámosokkal és határőrökkel szemben az udvariasság és európai viselkedés mintaképének. Ez a nimbusz mostanra — úgy tűnik — megkopott, legalábbis Ukrajna Magyarországgal határos megyéjében. Az Ungváron kiadott Kárpátaljai Szemle folyóirat által végzett közvélemény-kutatási adatokból megtudható, hogy 100 megkérdezett kárpátaljai lakos közül 94 emberségesebbnek tartja az ukrán vámtisztviselőket magyarországi kollégáiknál. Teljesen nyilvánvaló, hogy a csempészek elleni folytonos küzdelem nem népszerű feladat, ám aligha hihető, hogy a közvélemény ennyire elutasító vélekedése csupán a szabályok következetes betartásának a következménye lenne — állapítja meg a kárpátaljai magyar újság. Netanjahu végérvényesen Az izraeli Legfelsőbb Bíróság szerdán megerősítette Benjamin Netanjahu kormányfővé választását, elutasítván azt a keresetet, amelyben ügyvédek a választási eredmények érvénytelenítését, új szavazás kiírását sürgették. Aharon Barak, az öttagú bíróság elnöke Jeruzsálemben bejelentette, hogy az öt bíró egyhangú szavazása alapján utasítják el a keresetet. Az ügyvédek kifogása az üresen leadott szavazócédulákon alapult. Úgy érveltek: ha ezt a körülbelül százezer cédulát nem érvénytelen szavazatnak tekintik, mint a központi választási bizottság tette, hanem olyan érvényes szavazatnak, amely mindkét jelöltet elutasítja, akkor nincs meg Netanjahunak az ötven százalékot meghaladó támogatottsága. Walesa elintézte... „Alapvető jelentőségű ügyeket intéztem el Lengyelország számára, a NATO-tagságot és az Európai Uniós csatlakozást” —jelentette ki szerdán az egyesült államokbeli útjáról hazatért Lech Walesa volt lengyel államfő. Az exelnök az újságíróknak bizonyíték gyanánt felmutatta a NATO kibővítésének felgyorsításáról szóló, három közép-európai országot — Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot — érintő törvénytervezet tiszteletpéldányát, amelyet látogatása alatt terjesztettek az amerikai kongresszus elé. Lech Walesát Washingtonban Bili Clinton elnök is fogadta. EU-felszólítás Albániának Az Európai Unió szerdán sürgette Albániát, hogy tartson új választásokat azokban a körzetekben, ahonnan a nemzetközi megfigyelők nagy mértékű szabálytalanságokat jelentettek — írta az AP. Nico Wegter EU-szóvivő szerdán bejelentette: Jacques Sanier, az EU Bizottságának elnöke és Lamberto Dini olasz külügyminiszter elállt attól a tervétől, hogy e heti balkáni utazása során Albániát is meglátogassa. A szóvivő szerint a választás vitás kérdései miatt „nem időszerű” a két politikus tiranai útja. Albániában az ellenzéki pártok kedden is tüntetéseket rendeztek, bár a kormány megtiltotta a politikai megmozdulásokat a főváros központi terein. Felsőfokú végzettséggel, jó íráskészséggel, magabiztos fellépéssel rendelkező fiatalok jelentkezését várjuk ts t t t Világkrónika Clintont beidézték MTI Egy Little Rock-i szövetségi bíró kedden úgy döntött, hogy tanúként beidézi Bili Clinton elnököt annak a tárgyalásnak a keretében, amely június közepén kezdődik Arkansas állam fővárosában. Az elnöknek immáron másodszor kell a tanúk emelvényére állnia olyan ügyben, amely a Whitewater-vizs- gálatokból fakad. Akárcsak az előzőt, bizonyosan a most elrendelt tanúvallomást is videofilmen fogják rögzíteni. A bírósági tárgyalás politikailag meglehetősen kínos és robbanásveszélyes témát feszeget az elnökre nézve. A vádlottak padján két volt arkan- sas-i üzletember — Herby Branscum és Robert Hill — ül, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 1990-ben saját bankjuk pénzét használták fel politikai hozzájárulások céljára, egyebek között Bili Clinton kormányzói kampányának támogatására. A sikeres választási hadjárat után mindketten zsíros közhivatalhoz jutottak. Bruce Lindsey, az elnök akkori kampánymenedzsere és közeli munkatársa elismerte, hogy valóban kapott pénzt a korteshadjárat során, de azt megengedett célokra fordította. A perre a nyolcvanas évekre visszanyúló Whitewater-befektetés- sel kapcsolatos, szinte áttekinthetetlenül szövevényessé és terebélyessé vált független vizsgálóbírói nyomozás eredményeként kerül sor. Bili és Hillary Clinton 1978- ban társtulajdonosa lett a Whitewater nevű üdülőtelepnek, azonban a vállalkozás rossz befektetésnek bizonyult, és csődbe ment. Az 1992-es elnökválasztási kampány alatt azonban olyan vélelmek kaptak lábra, amelyek szerint a vállalkozást pénzügyi visszaélések révén akarták életben tartani. A republikánusok kezdettől fogva igyekeztek politikai fegyvert faragni a befektetést övező kételyekből és gyanúkból. A szenátus Whitewater-bizottsá- ga kedden közzétette azt az FBI-jelentést, amely megerősíti: Hillary Clinton ujjlenyomata valóban rajta van azokon a számlákon, amelyeket mind a vizsgálóbíró, mind a bizottság két éven át hiába kért be hivatalos iratként, egyszerűen senki sem tudott róluk. Egészen az év elejéig, amikor is előkerültek a Fehér Házból. Hillary Clinton eskü alatt azt vallotta, hogy fogalma sincs, hová tűnhettek az okmányok a közbülső időszakban. A Fehér Ház nyilatkozata szerint az FBI-jelentésben semmi meglepő nincs, hiszen Hillary Clinton 1992-ben felületesen átnézte a számlákat — tehát kézbe vette őket —, de utána többé nem látta az iratokat. A republikánusok minden igyekezete ellenére — és az elnök szerencséjére — úgy tűnik, hogy az amerikai közvéleményt különösebben nem érdeklik a Whitewaterrel kapcsolatos találgatások és sejtelmes célozgatások. A CBS News és a The New York Times közös megbízásából végzett felmérés szerint az amerikaiak többsége hallott ugyan a befektetés hátteréről kezdett vizsgálatokról, de csak tizenöt százalékuk tekinti „nagyon fontosnak” az ügyet. Csecsen követelések MTI Az orosz csapatok haladéktalan kivonását és a csecsen- földi parlamenti választások törlését követelte szerdán a csecsen tárgyalóküldöttség a naz- ranyi béketárgyalásokon. Ezt az orosz delegáció egyik tagja közölte a megbeszélés szünetében. Az Interfax hírügynökség név nélkül idézett egy csecsen illetékest, aki a háború folytatásával fenyegetőzött, ha nem helyezik hatályon kívül a választást. A találkozó elején a két tárgyalóküldöttség megállapíAz automatika volt a hibás MTI Japán katonai szakértők szerint feltehetően emberi mulasztás miatt lőtt le a japán haditengerészet rombolója egy amerikai harci gépet. A hat csendes-óceáni ország részvételével rendezett Rimpac hadgyakorlaton történt a szerencsés kimenetelű incidens, amelyben az A-6E amerikai bombázó lezuhant, kéttagú személyzete azonban csak könnyebb sérülést szenvedett. A szakértők szerint a japán haditengerészet rombolójának gyorstüzelő ágyúját kézi irányítás helyett automatikus tüzelésre állították be. A 20 mm-es tüzérségi fegyver ebben az állásban minden célra tüzel, nem azonosítja az ellenséget. A Rimpac hadgyakorlatot a baleset ellenére folytatják, a 3500 tonnás japán romboló fegyverét azonban a biztonság kedvéért a következő két héten már nem használják. tóttá: a fegyverszünetet kirívóan nem sértették meg az utóbbi napon. Vjacseszlav Tyihomirov tábornok, a szövetségi csapatok parancsnoka javasolta, hogy kölcsönösen viseljék a felelősséget a fegyverszünet betartásáért. Erre válaszul terjesztették elő a csecsének az orosz csapatkivonásra vonatkozó követelésüket. Az orosz illetékesek ezt új feltételnek nevezték, mondván: nem szerepel a május 27-én Moszkvában aláírt megállapodásban, amelynek megvalósításáról folynak most tárgyalások. Megfigyelők emlékeztetnek arra: az orosz csapatkivonás ügyét már a május végi moszkvai találkozón is felvetették a szeparatisták, ám Anatolij Kulikov belügyminiszter nyomására kimaradt az egyezségből. Nem kizárt, hogy a feszültséget okozó követelés veszélybe sodorhatja a tárgyalásokat. Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök a megbeszélés előtt nem adott választ arra, hogy meddig tart a mostani forduló. Movladi Udugov csecsen szóvivő szerint a küldöttségek sajtóértekezletével már szerdán befejeződnek a tárgyalások. Szerb felmérés Karadzic kiadatásáról MTI A szerbek 53 százaléka ellenzi, hogy a jugoszláv hatóságok kiadják a hágai nemzetközi ENSZ-törvényszéknek a háborús bűnök elkövetésével vádolt Radovan Karadzic boszniai szerb elnököt, illetve Ratko Mladic főparancsnokot — jelentette saját közvélemény-kutatására hivatkozva a Telegraf című belgrádi hetilap. A válaszadók megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók visszaállítását is elfogadnák-e azért, hogy ne kelljen kiadni Ka- radzicsot és Mladicsot: a megkérdezettek 36 százaléka inkább kiadná a két boszniai szerb vezetőt, míg 29,7 százalékuk inkább elviselné az embargó visszaállítását. A megkérdezettek 34,3 százaléka nem tudott vagy nem akart felelni e kérdésre. Mladic és Karadzic sorsát illetően sincs egyetértés a jugoszláviai polgárok között: a megkérdezettek 12 százaléka szerint ki kell adni Hágának a két vezetőt, míg 10 százalékuk a boszniai szerb államban, s 7,7 százalékuk szerint Jugoszláviában kellene őket bíróság elé állítani. A közvéleménykutatás szerint a jugoszláv polgárok 26 százaléka véli úgy, hogy Belgrád a nemzetközi nyomásnak engedve letartóztatja a két boszniai szerb vezetőt, míg 9,3 százalékuk úgy vélekedett, hogy a letartóztatás és a kiadás „titkos” lesz. A válaszolók 21 százaléka szerint Karadzicot és Mla- dicot az IFOR fogja letartóztatni Jugoszlávia beleegyezésével, s voltak olyanok is — minden tizenkettedik megkérdezett — , akik úgy vélték, hogy Belgrádnak sikerül rávennie Mladicot és Karadzicot az „önkéntes” Hágába utazásra. A válaszolóknak mindössze 11 százaléka vélekedett úgy, hogy Jugoszlávia nem fogja őrizetbe venni és kiadni volt szövetségeseit. ÚJ KELET \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Mi tagadás, most már nekünk sem mindegy... ...hogy ki lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. Ha nem is szokták szóról szóra betartani ígéreteiket a megválasztottak, mégis, a tendencia, amit képviselnek, azért viszonylag könnyen kinyomozható kortesbeszédeikből. Bob Dole republikánus elnökjelölt amellett tört lándzsát, hogy a NATO-t mielőbb ki kell bővíteni a kelet-európai régió országaival, míg Clinton kitart a szándékosan fékezett sebesség mellett. Mivel eddigi nagy „támogatónk”, Kohl kancellár—úgy tűnik — fokozatosan visszatáncol az orosz kérések és ellenvélemények nyomására, világos dolog, hogy egyedüli reményünk — mármint, ha akarjuk a tagságot — egy amerikai republikánus győzelem... A történelmi tapasztalat is azt mutatja, hogy régiónk mindig „akkor jön ki jobban”, amikor köztársaságpárti elnök ül a Fehér Házban. Az legeklatánsabb példa erre Reagan elnök és utódja, BíiaVí országlása. (Az okok között az első, hogy az orosz diplomácia nemigen ért a finomságok nyelvén, és az örökös érvelés csak inger- li, tehát az érdekeit keményebben képviselő Nyugat jelentősen esélyesebb az eredményességre.) Lám, lám, milyen keveset jelentenek óhajaink és reményeink a világpolitikát formálgató nagyok szemében! Ezért is érthetetlen, hogy a magyar kormány miért halogatja például a Gripen-pro- jekt beindítását? És ha csak évek múlva hajlandó velünk tárgyalni a NATO? Akkor csak évek múlva veszünk használható gépeket? Addig használjunk tán repülő szőnyeget? Kína körül időnként megforrósodik... ...a levegő. Hol belpolitikai, hol vám- és tulajdonvédelmi, vagy éppen katonapolitikai huzakodás színtere a világ legnépesebb állama. Pedig alig pár évvel ezelőtt, az ember már arra is felkapta a fejét, ha Kínáról akár egyetlen hír is felreppent. Mi az tehát, ami aktivizálta ezt a félelmetes nagyhatalmat? Mi az a mersz aminek birtokában Peking még attól sem riad vissza, hogy tengelyt akasszon például Amerikával? Vagy lehetséges az is, hogy semmi sem változott, csak éppen nyitottabb lett Kína, és jobban belelátunk a lapjaikba? Több lehetséges válasz is , van. Csak éppen egyik sem állítható százszázalékos biztonsággal. Az esetleg éppen most formálódó eurázsiai katonai és politikai tömb? A már beruházott amerikai javak sugallta biztonságérzet? Elvek? Netán valamiféle új kínai peresztrojka? Vagy éppen a felerősödőben lévő kínai nagyhatalmi vágy? Ki tudja? Tán még ők maguk sem... A hónapokig tartó tajvani huzakodás, a szoftverügy, a pancsenláma biztonsági őrizete, Észak-Korea támogatása (persze, csak fű alatt) mind arra utal, hogy valami megkezdődött a keleti „nagytigris” életében. Amire nagyon ajánlatos lesz odafigyelni...
