Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-05 / 130. szám
Hazai tükör 1996. június 5., szerda Az új alkotmány elvei Brúszel László (MSZP) úgy vélekedett, hogy alaptörvényünkben szerepelnie kell azoknak az elveknek, amelyek a közteherviselésre, az önkormányzatok gazdasági önállóságára, a pénzrendszerre, a zárszámadásra és a költségvetési kérdésekre vonatkoznak. Az önkormányzatokkal kapcsolatban ki kell mondani például, hogy az állami feladatok helyi megvalósítására a központi büdzséből kell pénzt folyósítani, a közös feladatokhoz pedig az államnak is hozzá kell járulnia. Torgyán Józsefi FKGP) rámutatott, hogy a kisgazdák elképzelése szerint Magyarországon be kellene vezetni a kétkamarás parlamenti rendszert. Az alsóházban 180 képviselő, a másik kamarában pedig 70 honatya foglalna helyet. Hack Péter (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy az alkotmányozás folyamatában az MSZP egyetlen egy ügyben — az ügyészség esetében — élt vétójogával. A többi párt egyetértett abban, hogy helyesebb lenne, ha a jövőben az ügyészség közvetlenül a kormány felügyelete alá tartozna. Deutsch Tamás (Fidesz) szerint a koncepció sajtószabadságra vonatkozó előírásai komoly visszalépést jelentenének a jelenlegi szabályozáshoz képest. A koncepcióból hiányzik például a rádiók és televíziók függetlenségére utaló megfogalmazás, valamint a javaslat csak a közszolgálati rádiók és televíziók számára tenné kötelezővé a kiegyensúlyozott tájékoztatást. Felsőfok alsó fokon Daróczy Zoltán (MSZP) értékelése szerint az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény kedvező változásokat indított el, de néhány kérdést nem szabályozott megfelelően. Ezért van szükség a törvény módosítására, egyebek mellett az állami felsőoktatás integrációja, a finanszírozási rendszer törvényi szabályozása, a felsőfokú szakképzés jogi kereteinek megteremtése. Kávássy Sándor (FKGP) kiemelte: az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvényt már korábban is többször bírálta, ezért annak jó irányú módosítását támogatta volna. Véleménye szerint azonban a most benyújtott törvényjavaslat nem javítja a törvényt. Az ellenzéki képviselő groteszknek nevezte azt, hogy a felsőoktatási törvény módosítását éppen az a kormány kezdeményezi, „amelynek hivatali ideje alatt bekövetkezett a magyar oktatásügy anyagi, szellemi és erkölcsi csődje”. Szakái Ferenc (KDNP) szerint hazánkban nincsenek valódi egyetemek. Ez a helyzet az előző évtizedekből örökölt struktúrának köszönhető. A képviselő a tandíj ügyével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az a fiatal, aki nem jut be valamelyik felsőoktatási intézménybe, olyan tanfolyamokon tudja csak képezni magát, amelyek ára gyakran meghaladja a százezer forintot. Mol-üzlet Kása Lajos (Fidesz) Suchman Tamást kérdezte arról, hogyan képviseli a magyar érdekeket a Mól Rt. privatizációjában. A képviselő úgy tudja, hogy a privatizációs ügyekkel foglalkozó miniszter bevonta az ügybe a Rotschild-céget, és ez szerinte arra mutat, hogy változott az olajvállalat eladásának stratégiája. Suchman Tamás közölte, hogy a Mól privatizációja következetesen, a kormányzati stratégia szerint folytatódik, Rotschildék csupán vagyonértékelésre kaptak felkérést. Kosa Lajos nem fogadta el a választ, amely szerinte azt sugallta: a Molt eddig úgy értékesítették, hogy nem tudták, mennyit ér. MTI Az év végéig csaknem 500 szklerózis multiplexes beteg juthat hozzá egy olyan új gyógyszerhez, amelynek hazai bevezetését a társadalom- biztosítás — más, súlyos betegségek elleni szerekhez hasonlóan — külön keretből finanszírozza. A szklerózis multiplex (SM) a fiatal felnőttek között a leggyakoribb szervi, ideg- rendszeri megbetegedés. Magyarországon jelenleg 6—8 ezer embert érint — hangzott el a gyógyszer jelentőségét ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón. Komoly Sámuel, a Jahn Ferenc Kórház főorvosa elmondta: a betegek kétharmada általában 8—10 év után mozgáskorlátozottá válik, miközben szellemi képességeik nem sérülnek. Az Európában tavaly év végén törzskönyvezett béta-interferon tartalmú készítmény a betegséget ugyan nem képes meggyógyítani, de csökkenti a betegeknél időszakosan jelentkező súlyos mozgászavarokat, az agyban kimutatható károsodás mennyiségét és kiterjedését. SM: hatásos gyógyszer Debrecenbe mennek az országgyűlési bizfosok Hétezer panaszos évente Első vidéki fogadónapjukat június 27-én és 28-án Debrecenben tartják az országgyűlési biztosok, később pedig más megyeszékhelyeken rendszeresen találkoznak majd a hozzájuk forduló állampolgárokkal. Pálffy Ilona helyettes államtitkár, az országgyűlési biztosok hivatalának vezetője kedden Debrecenben, a Hajdú-Bi- har Megyei Közigazgatási Hivatalban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a budapesti félfogadásokon nagyon sok vidéki panaszos keresi meg az ombuds- manokat, ezért döntöttek úgy, hogy — kímélendő a lakosságot — ők maguk mennek a vidéki helyszínekre. MTI A debreceni fogadónapokat megelőzően a város 13 pontján postahivatalokban, önkormányzati épületekben, egyetemeken, laktanyákban, gimnáziumokban, a rendőrségen és a bíróságon — beadványgyűjtő ládákat helyeznek el, ahová a lakosság június 15-éig dobhatja be a levelét, illetve a panasszal kapcsolatos iratok fénymásolatát. Ha elegendő dokumentum áll rendelkezésre, megkezdik a panasz kivizsgálását, s arról értesítik a panaszost. Ha hiányos a beadvány június 27-én, illetve 28-án további egyeztetésre behívják az illetőket a debreceni megyeházán tartandó fogadóórára. Pálffy Ilona elmondta azt is, hogy az utóbbi egy év alatt hétezer üggyel keresték meg a három országgyűlési biztost, ezek 50 százalékában — hatáskör híján — nem tudtak eljárni. Haj- dú-Bihar megyéből 200 panasz érkezett az ombudsmanokhoz, ez megfelel a többi megye átlagának. A kétnapos debreceni program során egyébként több fórumot is szerveznek: az adatvédelmi biztos polgármesterekkel és jegyzőkkel: a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a kisebbségi önkormányzatok elnökeivel találkozik. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese pedig a környező megyékből érkező panaszosokat is fogad Debrecenben — hangzott el a sajtó- tájékoztatón. Vizsgálat a kastélyban MTI A keszthelyi Festetics- kastélyban forgatott pornófilmmel kapcsolatban a minisztérium sajtóirodája az alábbi közlemény kiadását kérte kedden az MTI-től: „A Művelődési és Közoktatási Minisztérium elítéli a kulturális intézmények ilyen típusú hasznosítását. Magyar Bálint művelődési miniszter a felelősség megállapítása érdekében az ügyben vizsgálatot kezdeményez.” Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója örömmel nyugtázta a művelődési minisztérium által kezdeményezett vizsgálatot, és minden dokumentummal segíti a tényfeltáró munkát. Amire a magyarok képtelenek Költségelnyomásban Rothad a krumpli MTI Csaknem három hete vár jobb sorsára az a 13 vagon burgonya, amely két hét után — igaz most ellenkező irányból — szombaton ismét visz- szaérkezett Gyékényesre. A Rijekában vonatra rakott Egyiptomból származó árut még május 18-án léptették be a magyar határon A MÁV először ellenszolgáltatás nélkül felajánlotta az árut a vám- és pénzügyőrségnek, miután ezt nem fogadták el, remélve, hogy visszajuttathatja a küldeményt a feladóhoz, Gyékényesre szállíttatta a most már igencsak kétséges minőségű — a kocsikból folyik a rothadó krumpl i leve — rakományt, ám a horvát növényegészségügyi szakember nem engedélyezte az áru visszaszállítását a rossz minőségre való hivatkozással. Mivel bérelt kocsikról van szó, naponta kéj és fél, háromezer forintjába kerül a vagonók várakoztatása a MAV-nak. MTI A magyar iparvállalatok 83 százaléka költségei emelkedését nem tudja továbbhárítani vevőire. Minden ötödik vállalat olyan helyzetben van, hogy az árak emelkedését legfeljebb 10 százalék erejéig képes érvényesíteni eladásaiban, így a cégek óriási költségnyomás alatt állnak. Ez a legfontosabb tanulsága annak a felmérésnek, amelyet az osztrák Czipin und Parter osztrák termelékenységi tanácsadó cég megbízásából végeztek el áprilisban. A felmérés eredményeihez hétfőn jutott az MTI. A legalább 500 főt foglalkoztató magyarországi cég menedzserei körében végzett felmérésből az is kiderül, hogy a piac túlnyomórészt nem fogadja el a gyártók költség-továbbhárítással kapcsolatos érveit. A szállítók ilyen esetekben általában új vevők felkutatásával, a költségek általános lefaragásával védekeznek. A magyar iparvállalatok menedzsereinek háromnegyede elismeri, hogy saját cégük még mindig alacsonyabb hatékonysággal dolgozik mint a nyugati konkurencia, és lemaradásukat átlagosan 36,4 százalékra becsülik. Ebből arra lehet következtem — véli a Czipin un Partner —. hogy a magyar iparban továbbra is léteznek belső kihasználatlan termelékenységi tartalékok. IFOR-károk rendezése MTI Csapody Miklós (MDF) az IFOR-erők okozta károkról kérdezte Keleti György honvédelmi minisztert. Keleti György közölte, hogy a közlekedési balesetekből eredő károknak a magyar félre eső részét az Állami Biztosítón keresztül térítik meg. az épületekben és az utakban keletkezett károkat pedig a Belügyminisztériumban szervezett szakértői vizsgálatok segítségével rendezik. UJ KELET Hírről hírre Palotai István jegyzete Csiklandós botrány borzolja a kedélyeket mostanság Keszthelyen. Amint az több hónapos huzavona után kiderült, a Balaton fővárosának gyönyörű kastélyában kéjipari filmalkotásokat forgattak. A filmművészet olasz producere, a svéd rendező és a magyar intézmény igazgatójának konok tagadása folytán elcsitultak a hullámok, mígnem... Ve ér Miklós (MSZP) honatya — otthonában — éjszaka kalandozván az égi csatornák között, megdöbbenve szemben találta magát a meztelen igazsággal! A termeket, a stukkókat, a berendezést és a parkot jól ismerte (elvégre keszthelyi), nagy valószínűséggel ezért akadt meg a szeme ezen a filmalkotáson — amit az RTL sugárzott, felvette videóra, amit aztán a honatyák elé tárt. A kastély igazgatója ..borzalmasan sajnálja”, de nem tudott róla, hogy mi folyik a szebb napokat megért falak között (és az Isten szabad ege alatt), mert „nem olvasta a forgatókönyvet”. Mindez meglehetősen satnya védekezés, ha figyelembe vesszük, hogy egy ilyen felvétel nem öt percig tart. és meglehetős biztonsággal meg lehet állapítani — akár egyetlen jelenetből is —, hogy nem a Vukkot forgatják. Már ha ott volt az igazgató. Jó, jó, de hol volt? Tán szabadságon? Ezt nem mondta, csak azt, hogy nem érdekli a pornófilm és nem olvasta a forgatókönyvet. Szabó Zoltán államtitkár ismertette az eseménnyel kapcsolatos jogállást: az intézmény önálló gazdálkodó szerv, azt csinál, amit akar — ha az törvénybe nem ütközik. Ha ebből a forgatásból kétmillió forint jutott a kastélynak, adja Isten egészségére. Legalább lesz miből villanyszámlát fizetni. Persze, ő sem ért egyet a dologgal, de ez csak személyes vélemény — summázta Szabó úr. Igaza van. A prűdség luxuscikk. Az erkölcsre az adjon, akinek van miből! Ha így gyarapszik a kassza, hát hajrá, forgassunk pomófil- met az egész országban! (Ebben a kuplerájban nem is lenne nagyon feltűnő.) Hadd dolgozzanak a filmipar kéjművészei széles e hazában, hadd csepegjen, csurogjon a dollár! Mégcsak nem is feketepénz, még át sem kell mosni. Lám, lám, csak gondolkozni kell, és máris megszületik a magyar gazdasági csoda... Ott van például a Parlament. Egy-egy ülés között miért is ne lehetne másra használni? Képzeljük csak el, hogy milyen brilliáns alkotások jöhetnének létre például a Halászbástyán, vagy a Feszty-körkép alatt! Sőt, tovább megyek. Zárjuk le a Lánchidat. Az oroszlános háttér különösen bájos és hát- borzongató díszlet lehet két menet között. Sőt! Alatta is... Azt mondja, hogy mindennek van határa. Nem igaz! Nincs semminek semmilyen határa. Főleg a határtalan pénzéhségnek.
